Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Külföldiek (TCN) munkavállalása és az integráció Tóth Judit (SZTE) 2010.október 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Külföldiek (TCN) munkavállalása és az integráció Tóth Judit (SZTE) 2010.október 1."— Előadás másolata:

1 Külföldiek (TCN) munkavállalása és az integráció Tóth Judit (SZTE) 2010.október 1.

2 1. Kit kell integrálni  Menekültet (pl. magyar nyelvoktatás 520 órában, integrációs tanfolyam, iskoláztatás, átképzés, létfenntartási támogatás, tábori elhelyezés egy évig)  Oltalmazottat (menekülttel azonosan)  Hontalant  ezek utóbb érkező családtagjait (pl. iskoláztatás, lakhatási támogatás) 2006-ban Fehér Könyv (IRM) az integrációs stratégiáról és a majdani integrációs törvény alapelveiről és évi LXXX. törvény + 301/2007.(XI.9.) Korm.rendelet alapján (évente max. 500 fő) BÁH menekültügyi igazgatója: „tradicionálisan nem állami feladat… a civil szervezetek segítségét kérve, uniós forrásokból” (2009)

3 2. Spontán integráció  határon túli magyar bármilyen jogállásban  uniós polgár és családtagja  munkavállaló és családtagja  Európai Szociális Karta körébe tartozó  Humanitárius engedély alapján itt tartózkodó (befogadott)  egyéb huzamosan itt élő (letelepedési/bevándorlási engedélyt, állampolgárságot kérő) Tehát a jogilag elérhető foglalkoztatási, szociális, oktatási szolgáltatások révén, egyénileg, meghatározott elvárások nélkül – dec.31: 220 e fő

4 3. Integrálódott (jogi vélelem)  huzamos tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező (bevándorolt, letelepedett uniós/nemzeti engedély)  állampolgárságot szerzett (külföldi születésű)

5 4. Spontán integráció egyik eszköze: magyarországi foglalkoztatás? a.) Nem kell munkavállalási engedély:  EGT polgár és családtagja  Letelepedési engedély, bevándorlási engedély  Menekült  Menedéket kérő az eljárás alatt, ha befogadó állomáson dolgozik  Kutatási tevékenység (fogadási szerződés)  Diáknak aktív hallgatói jogviszony alatt  Nemzetközi egyezmény, pl. gyakornok, betanító képzés b.) Munkavállalási engedély kell: harmadik állam polgára (hontalan is)  munkaviszony  megbízási viszony  munkavégzés saját vállalkozásban

6 5. Munkavállalási engedély típusai  egyéni  mezőgazdasági szezonális  családegyesítés alapján érkezett  egyéb  csoportos (vállalkozási szerződés EGT-n kívüli székhelyű céggel, amely hozza a külföldi munkavállalókat) és annak alapján kiadott egyéni

7 6. Szabályozási elvek  többfázisú eljárás (külön a beutazás, tartózkodás és a munkavállalás), amelyben közrendi, emberi jogi, foglalkoztatási, valamint foglalkoztatói (közgazdasági) szempontok egymással ütköznek, konkurálnak, keverednek  munkáltatói kérelmezés és a foglalkoztatás megkezdése 120 napon belül  sok csatolmány (végzettség, egészségi állapot, fordítások...) meglétében döntés 2-10 munkanap  munkavégzés helye szerinti illetékesség  munkaerő igény napon belül  engedély max.2 évre – hosszabbítás vagy új kérelem?

8 Konkuráló szempontok  Közrendi: külföldi származási országában diszkrimináció a magyar állampolgárokkal szemben; a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző 1-3 éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki; foglalkoztatónál sztrájk van;  Emberi jogi: törvényi és nemzetközi jogi mentességek; család/egyesítésnél kedvezményes elbírálás (pl. munkaerő piaci vizsgálat nélküli engedélyezés),  Foglalkoztatási éves kvóta a külföldiek foglalkoztathatóságára (min. rendeletben: havi munkaerőigény átlaga + bilaterális munkaerő-cseréről szóló szerződésekben meghatározott éves szám alapján) Magyar Közlönyben febr.1-ig; kizárt foglalkozási körök és munkakörök (min. rendelet + törvények, pl. Ktv., Kortv., Iütv., ágazati rendeletek); illetékes munkaügyi tanács véleménye alapján elzárt területeken (helyi) foglalkoztatási konfliktusok miatt; kiközvetítendő magyar(országi) munkaerő hiánya; regionális munkaügyi központ által támogatott képzés van folyamatban; a szezonális foglalkoztatás 12 hónapon belül legfeljebb 150 napra engedélyezhető + az engedély meghosszabbításának helye nincs; országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbér/illetmény;  Foglalkoztatói: munkaerő piaci vizsgálat nélkül kiadható engedélyek széles köre (pl. kulcsszemélyzet, külföldi tulajdonú cég) ;a szezonális foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető; magánjogi szerződés teljesítése (pl. csoportos engedély filmiparban)

9 7. További gondok  hiányzik az országos, ágazati adatbázis naprakészen (pl. kereslet, átlagbérek, munkaerő kínálat, kollektív szerződés/bértarifa)  négy szabályozási logika ütközése, amelyben győztes a  közrendi ok (pl. beutazási tiltólista, családfő érvényes útlevele és tartózkodási jogcíme)  foglalkoztatási (magyar/országi/uniós munkaerő védelme)  háttérben a munkaadói és a közgazdasági szempontok  nincs megfelelő számítás és nyilvánosság a költség-haszon arányra (pl. befektetői megtérülés, adóhiány, a nem-foglalkoztatás alatt segélyezés)  feketegazdaság erősítése  emberi jogi kötelezettségek terén  szűkmarkúság (pl. humanitárius engedélyesek BÁH támogatása is kell)  munkaerő piaci szolgáltatások hiánya a tényeleges munkába álláshoz  nem célzott eszköz a foglalkoztatás az integrációs folyamatban (pl. részmunkaidő, szakmai nyelvtanulás, mentorálás, közösségépítő munka)

10 8. Mindezek miatt  változatlanul nagy adminisztrációs terhek (tranzakciós költség) a külföldiek foglalkoztatásában  költségvetési bevételek elmaradása (adók, biztosítási járulék)  munkanélküli ellátás hiánya a befizetések ellenére  integráció és foglalkoztatás kapcsolatának a hiánya megmarad  (legális) külföldi foglalkoztatás alacsony mértéke, munkaadók és szakszervezetek marginális érdeklődése


Letölteni ppt "Külföldiek (TCN) munkavállalása és az integráció Tóth Judit (SZTE) 2010.október 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések