Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csípőszúnyog imágó-együttesek minőségi és mennyiségi vizsgálata populációdinamikai nézőpontból a Balaton térségében, 2006-ban Sáringer Gyula 1 és Kenyeres.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csípőszúnyog imágó-együttesek minőségi és mennyiségi vizsgálata populációdinamikai nézőpontból a Balaton térségében, 2006-ban Sáringer Gyula 1 és Kenyeres."— Előadás másolata:

1 Csípőszúnyog imágó-együttesek minőségi és mennyiségi vizsgálata populációdinamikai nézőpontból a Balaton térségében, 2006-ban Sáringer Gyula 1 és Kenyeres Zoltán 2 1 PE Georgikon Kar, Keszthely, Deák. F. u Tapolca, Deák F. u. 7.

2 A balatoni csípőszúnyog kutatások 2006-os célkitűzései: a csípőszúnyog fajok populációdinamikájának vizsgálata (a) a lárvatenyésző-helyek egy adott partszakaszon történő térképezésével; (b) a csípőszúnyog imágó-együttesek vizsgálatával az imágók vonatkozásában a lokális denzitás- változások összevetése az országos adatokon alapuló fajspecifikus fenológiai jellemzőkkel a gyérítések lokális együttes-dinamikában játszott szerepének vizsgálata

3 Módszerek: lárvatenyészőhely-térképezés lárva-együttesek kvalitatív és kvantitatív vizsgálata imágó-együttesek mintavételezése gyérített és kontroll területeken

4 Eredmények (1) Megtörtént 128 kiemelt jelentőségű csípőszúnyog- tenyészőhely részletes mintavételézése, a háttér- változók és az együttesek szerkezeti jellemzői közötti korrelációk feltárására alkalmas adatgyűjtéssel [lárvasűrűség, földrajzi koordináta, víz pH és hőmérséklet, mélység, átlátszóság, fedettség, árnyékoltság, megnevezhető növénytársulás, legjellemzőbb vízi, vízparti, mocsári, mocsárréti növényfajok rögzítése]

5 Eredmények (2) A mintavételek során 16 csípőszúnyog faj lárvájának, illetve bábjának jelenlétét mutattuk ki. 6 faj részesedése lépte túl, ill. közelítette meg a 10 %-ot. A minták fajösszetétele és a mennyiségi viszonyok a korábbiaknak megfelelően alakultak.

6 Eredmények (3) A csípés közben gyűjtött egyedek 14 fajhoz tartoztak. A korábbi tapasztalatoknak megfelelően a gyűjtött anyag túlnyomórészt (89,6 %-ban) a három domináns faj [Ochlerotatus sticticus: 40,90%; Aedes vexans: 26,49%; Ochlerotatus annulipes: 22,22%] egyedeiből állt.

7 Eredmények (4) Az imágó-együttesek szerkezetére vonatkozó eredményeket települések szerinti bontásban vizsgálva (pl. Balatonfüred, Paloznak, Örvényes) megállapítható volt, hogy azok mind az összdenzitás, mind a fajösszetétel és diverzitás tekintetében leképezik a mintavételi pont térségében jellemző élőhely-struktúra méret és jellegbeli paramétereit.

8 Eredmények (5) A települések szerinti bontásban megjelenített diagramokon kirajzolódnak a gyérítési időpontok. A fajspecifikus populáció-dinamikai jellemzők jóval markánsabban jelennek meg az összevont adatokon alapuló diagramok esetében.

9 Ochlerotatus sticticus Egész évben jelentős részesedéssel bírt a csípőszúnyog- együttesek összdenzitásában os fenológiai diagram ~ országos adatokra épülő fenológiai diagram (Tóth 2004) / különbség: a gyérített területen végzett mintavételezés miatt nem csak a természetes dinamika, hanem a gyérítések hatása is kirajzolódik. Az imágó júliusi rajzáscsúcsa (Tóth 2004) 2006-ban nem látszott.

10 Ochlerotatus annulipes Nagy egyedszámmal a kora nyári csípőszúnyog-rajzások idején van jelen. Hosszú élettartama miatt egyedeit csökkenő egyedszámban augusztus végéig gyűjtöttük. A populáció-dinamikában itt is jelentős szerepet játszott a gyérítés.

11 Eredmények (6) Az Aedes vexans esetében a O. sticticus fajhoz hasonló dinamikát tapasztaltunk, még szorosabb összhangban az országos adatokra épülő fenológiai jellemzőkkel. A Coquillettidia richiardii esetében is feltárhatók voltak a faj fenológiai jellemzői. Jelenléte továbbra is erősen alárendelt (a faj egyes időszakokban a csípés közben gyűjtött anyagok 70%-át adta). Hasonló, bár mérsékeltebben kifejezésre jutó jelenség figyelhető meg az Aedes cinereus fajnál. A további kimutatott fajok - mintákbeli alacsony egyedszámuk miatt - populáció-dinamikai értékelésre nem voltak alkalmasak.

12 Összegzés (1) 2006-os eredményeink is azt mutatják, hogy (1) a feltárt tenyészőhelyek kiterjedése párhuzamba állítható a imágó-együttesek területi eltéréseivel, (2) a lárva- és imágó-együttesek fajösszetétele, mennyiségi viszonyai, éves dinamikája - az ökológiai környezet által meghatározottan - szélsőséges értékek között fluktuál. A biológiai és a kémiai inszekticides kezelések időpontját és helyét csak rendszeres tenyészőhely-térképezés, lárva- mintavételezés és imágósűrűség-mérések alapján lehet meghatározni.

13 Összegzés (2) A fentiek megvalósulása esetén elérhetővé válnak a közös célok: a környezetterhelés minimalizálása; a természeti értékek védelmének maximalizálása a kezelésekkel kapcsolatos ráfordítás minimalizálása; a kezelések országos szintű gazdasági hatásokat is magában hordozó céljainak megvalósulása.

14 Munkacsoportunk további tagjai: Dr. Tóth Sándor Bauer Norbert Sáringer-Kenyeres Tamás Köszönjük a Balaton Fejlesztési Tanács támogató hozzáállását!


Letölteni ppt "Csípőszúnyog imágó-együttesek minőségi és mennyiségi vizsgálata populációdinamikai nézőpontból a Balaton térségében, 2006-ban Sáringer Gyula 1 és Kenyeres."

Hasonló előadás


Google Hirdetések