Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyszerű emelők Elsőosztályú emelő Másodosztályú emelő Harmadosztályú emelő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyszerű emelők Elsőosztályú emelő Másodosztályú emelő Harmadosztályú emelő."— Előadás másolata:

1

2 Egyszerű emelők

3 Elsőosztályú emelő Másodosztályú emelő Harmadosztályú emelő

4 F F G G F G kGkG kGkG kFkF kFkF kGkG kFkF Első osztályú (kétkarú) emelő Másodosztályú (egykarú) emelő Harmadosztályú (egykarú) emelő k G > k F G < F k G < k F G > F k G > k F G < F

5 gyorsemelő Nagy erő, kicsi hosszváltozás, kicsi rövidülési sebesség, nagy szögsebesség Kicsi erő, nagy hosszváltozás, nagy rövidülési sebesség,

6 Első osztályú (kétkarú) emelő Másodosztályú (egykarú) emelő

7 Harmadosztályú (egykarú) emelő

8 FORGATÓNYOMATÉK

9 F b k b = G k G F b = G k G / k b F b / G= k G / k b G G G FbFb FbFb FbFb

10 Az izomerő kiszámítása M = F k F FbFb F k b F k F = F b k b F b = F k F / k b kFkF M b = F b k b

11 F b k b = G k G F b = G k G / k b Ha k G = 0 F b = 0 G FbFb

12 F b k b = G k G + G t k t F b = (G k G + G t k t )/ k b G GtGt FbFb Példa: G=30Nk G =0,15m G t =200Nk t =0,4m k b =0,045m F b = (300, ,4)/ 0,045 F b =1877,7N Reakcióerő=?

13 F b = G + G t +F r G GtGt FbFb Példa: G=30N G t =200N F b =1877,7N Reakcióerő Egyszerűsítés: az erők hatásvonala párhuzamos F r =1647,7N F r = F b - G - G t

14 F b k b = (G +G t )k G Ha k G = 0 F b = 0 G FbFb GtGt ? Ha Fb≠0 → Fb részben átveszi a húzóerőt Nyíróerő jelenik meg

15 A statikus (izometriás erő) mérése F k M = F k BrachioradialisBrachialisBiceps brachii

16 A három könyökhajlító forgatónyomatéka F k F1F1 F2F2 F3F3 k3k3 k2k2 k1k1 Túl sok izom: Az egyes izmok feszülése közvetlenül nem meghatározható

17 TÖMEGKÖZÉPPONT A kiterjedt test egy idealizált, elméletileg meghatározott pontja, amelyben a testszegmensek súlyerejének forgatónyomatéka nulla.

18

19 TKP kockában A TKP-ban a testet felfüggesztve bármely helyzetben egyensúlyban marad A pont amire a gravitációs erő hat, hatásvonala átmegy rajta Nem homogén anyageloszlás

20 It’s location is not constant It can locate outside the body

21 TKP és állásstabilitás A TKP az alátámasztási pont fölött kell, hogy legyen

22 A súlyok-testek a rendszerhez tartozhatnak

23

24 Számítási módszerek a tömegközéppont helyének meghatározására

25 Forgatónyomaték m1gm1g m2gm2g l1l1 l2l2 l1l1 m1m1 m2m2 l2l2 m 1 g·l 1 =m 2 g·l 2 m 1 g·l 1 >m 2 g·l 2 M = F · l; Nm Egyensúly – a forgatónyomatékok megegyeznek Forgatónyomatékok összege (  M) 0 m 1 g·l 1 =m 2 g·l 2 m 1 =m 2 l 1 =l 2 TKP nem az alátámasztási hely fölött van

26 Palló és mérleg módszer

27 lplp G FrFr  M alátámasztási pont = 0 G l tkp - F r l p = 0 l tkp Ha G palló =0 G l tkp = F r l p

28 A TKP anterior-posterior helyének meghatározása G l tkp G l tkp - F r l p = 0 G l tkp = F r l p

29 TKP függőleges helyének meghatározása l tkp G l tkp - F r l p = 0 G l tkp = F r l p

30 G1G1 lplp k1k1 F r1 F s1 G 1 – palló súlya, F r1 – a mérlegen mért reakcióerő, F s1 – a G 1 súlyerő alátámasztási pontba eső hányada, k 1 – a palló erőkarja G 1 = 100 N l p = 2,0 m F r1 = 50 N k 1 = 1,0 m F r1 = F s1 k 1 =? Nincs vizsgálati személy a pallón

31 lplp lplp F r1 +F r2 k2k2 G2G2 G 1 = 100 N l p = 2,0 m F r1 = 50 N G 2 = 800 N F r1 +F r2 = 450 N k 2 = 1,0 m k 1 = 1,0 m = k 2 F s1 +F s2 G 2 – a személy súlya, F r1 + F r1 – a mérlegen mért reakcióerő, F r1 =G 1 /2– a mérlegen mért palló általi reakcióerő, k 2 – a személy erőkarja Példa F r2 = 400N

32 F r1 F s1 G1G1 G2G2 G 1 = 100 N l p = 2,0 m F r1 = 50 N G 2 = 800 N F r1 +F r2 = 650 N k2k2 F r2 F r2 = 600 N

33 A TKP magasságának meghatározása G2G2 F r2 lplp k2k2

34 lplp G FrFr l tkp F r1 =G palló /2=G 1 /2 F r =F r1 +F r2 megmérve a mérleggel F r2 számolással meghatározható G 2 =a személy súlya megmérve a mérleggel Összefoglalva k 2 =l TKP meghatározható!

35 Szegmentációs módszer

36 Szegmensek tömegközéppontja (súlypontja), részsúlypont Tömege Térbeli helye (a szegmensek végei közötti hely)

37 A résztömegközéppontok helye a testszegmensekben Demster modell 13 szegmens

38 A testszegmentek tömegének, illetve súlyerejének kiszámításának módszerei

39 Térfogat és tömeg m = térfogat (V)  sűrűség (  ) V sz = (m 2 –m 1 )  r 2 – (s 2 – s 1 )  R 2 Az izom sűrűsége  1,028 g cm -3

40

41 Mágneses rezonancia (MRI), komputer tomográfia(CT)

42 Vs = [ (A s1 + A s2 ) / 2] ls s1s1 s2s2 Vi =  Vs ls A2 A1 Vs – a szelet térfogata As1 – a szelet területe ls – a szelet vastagsága

43 Testmodellek

44 Testszegmensek Testmodell TömegarányokDigitális elemzés Markerek

45

46 Hanavan modell 15 szegmens

47 17 szegmens testmodell

48 DemsterClauserPlagenhoef Fej Törzs Felkar Alkar Kéz Comb Lábszár Láb A testszegmensek százalékos tömege a testtömeghez viszonyítva

49 Demster Fej7.9 Törzs48.6 Felkar2.7 Alkar1.6 Kéz0.6 Comb9.7 Lábszár4.5 Láb1.4  mg · fej  mg · törzs  mg · felkar  mg · alkar  mg · kéz  mg · comb  mg · lábszár  mg · láb  mg = G

50

51 Vizsgálati személy korának hatása

52 Fejtérfogat változása életkorral Lábtérfogat változása életkorral Body Segment Parameters A Survey of Measurement Techniques Rudolfs Drillis, PH.D.,

53 TKP helyzete a felső végtagban

54 TKP helyzete az alsó végtagban

55 P1P1 P2P2 P3P3 P4P4 P5P5 P6P6 P7P7 P8P8 (P 1 – P 2 )  0.45 (P 2 – P 5 )  0.61 (P 3 – P 4 )  0.43 (P 4 – P 6 )  0.43 (P 5 – P 7 )  0.43 (P 7 – P 8 )  0.43 A részsúlypontok helyének meghatározása

56 x1x1 x2x2 x3x3 x4x4 x5x5 x6x6 x7x7 y1y1 y2y2 y3y3 y4y4 y5y5 y6y6 y7y7

57 m1m1 x1x1 y1y1 mg 1  x 1 mg 1  y 1

58 A test tömegközéppontjának x, y, z koordinátáinak kiszámítása

59 A test tömegközéppontjának x, y, z koordinátái

60 Mozgáselemzés - Markerek elhelyezése

61 Összetett járáselemzés

62 Függőleges felugrás vizsgálata


Letölteni ppt "Egyszerű emelők Elsőosztályú emelő Másodosztályú emelő Harmadosztályú emelő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések