Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Szolvencia II: A Szavatoló Tőkeszükséglet és a Minimális Tőkeszükséglet a QIS3 hatástanulmányban Szabó Péter 2007. március 26.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Szolvencia II: A Szavatoló Tőkeszükséglet és a Minimális Tőkeszükséglet a QIS3 hatástanulmányban Szabó Péter 2007. március 26."— Előadás másolata:

1 1 Szolvencia II: A Szavatoló Tőkeszükséglet és a Minimális Tőkeszükséglet a QIS3 hatástanulmányban Szabó Péter március 26.

2 2 SZTSZ standard formula: alapelvek Alapelvek  99,5% VaR biztonsági szint 1 év időhorizonton  Egységes európai paraméterek (kivéve: katasztrófakockázat)  Teljes mérleg alapú megközelítés*  Kockázatcsökkentés figyelembe vétele  Összhang a Szolvencia II értékelési alapelveivel (viszont: a körkörösség elkerülése érdekében a bemenő tartalékadatok a kockázati ráhagyás nélkül értendők)  Kompozit biztosítók: egyetlen tőkeszükséglet-számítás (átmeneti megoldásként) * A specifikáció lehetőséget ad egy (iterációs) alternatív számításra, amely a piaci kockázatokban csak az SZTSZ fedezetéhez szükséges eszközöket veszi figyelembe

3 3 Emlékeztető: SZTSZ struktúra  QIS2

4 4 Változások: SZTSZ struktúra  QIS3

5 5 CorrSCRpiacinemfiz.életegészségnem-élet piaci1 nemfiz.0,251 élet0,25 1 egészség0,25 1 nem-élet0,250,5001 SZTSZ: a kockázatok aggregálása

6 6 SZTSZ: Működési kockázat Működési kockázat  Számítás:  Nyitott kérdés és további adatgyűjtés: A unit linked életbiztosítások működési kockázatának kérdése

7 7 SZTSZ: Nem-életbiztosítási kockázatok Kritikai észrevételek a QIS2 nyomán  Kalibráció: túl magas  Méretfaktor: bünteti a kis biztosítókat  Diverzifikáció: bünteti a specialista biztosítókat  „Személyre szabott” paraméterek: túlságosan múltba tekintő Újítások  Díjazási és tartalékolási alkockázatok összevonása  Méretfaktorok elvetése

8 8 SZTSZ: Nem-életbiztosítási kockázatok Alkockázatok és modulon belüli aggregálás  Díjazási és tartalékolási kockázat  Katasztrófakockázat CorrNL díjazás/ tartalék katasztrófa díjazás/tartalék1 katasztrófa01

9 9 SZTSZ: Nem-életbiztosítási kockázatok Díjazási és tartalékolási kockázat, számítás  Bemenő adatok: nettó díj és fügőkártartalék ágazatonként  1. lépés: a veszteséghányad szórásának meghatározása ágazatonként (méretfaktor nélkül)  2. lépés: az ágazatonkénti szórások aggregálása (díjazási és tartalékolási kockázatokra egy lépésben, 30 x 30-as korrelációs mátrixszal)  3. lépés: a 99,5%-os biztonsági szintet előállító ρ függvény alkalmazása (lognormális eloszlást feltételezve)

10 10 SZTSZ: Nem-életbiztosítási kockázatok Díjazási és tartalékolási kockázat, paraméterek (előzetes) σ_prem,lobσ_res,lob 1. Betegség: Munkavállalói0,050,15 2. Betegség: Egyéb0,050,15 3. Baleset0,050,15 4. Gépjármű-felelősség0,100,15 5. Gépjármű casco0,100, Szállítmány0,1250,15 7. Tűz, egyéb vagyoni kár0,10 8. Általános felelősség0,100,20 9. Hitel, kezesség0,200, Jogvédelem0,050, Segítségnyújtás0,0750, Egyéb0,1250, Nem-arányos VB: vagyon0,150, Nem-arányos VB: sérülés0,150,20 15: Nem-arányos VB: szállítmány0,150,20

11 11 SZTSZ: Nem-életbiztosítási kockázatok Díjazási és tartalékolási kockázat, paraméterek (előzetes)  A díjazási és tartalékolási kockázatok aggregálása egy lépésben CorrLobα · CorrLob CorrLob

12 12 SZTSZ: Nem-életbiztosítási kockázatok Díjazási és tartalékolási kockázat, paraméterek (előzetes) CorrLob , , ,501 60,25 0,500, ,500,25 0,500, , ,500,250,50 0,25 0, ,25 0,50 0, , ,25 0,500,25 0,500, ,25 0,50 0, ,25 0,50 0,25 0,500,25 1

13 13 SZTSZ: Nem-életbiztosítási kockázatok Katasztrófakockázat  regionális szcenáriók (helyi felügyelet)  transzregionális szcenáriók:  természeti: 200 éves európai szélvihar  emberi eredetű katasztrófa: repülőgép-szerencsétlenség, közúti baleset, ipari baleset, terrortámadás

14 14 SZTSZ: Nem-életbiztosítási várható eredmény (EP_NL) Mexünt.

15 15 SZTSZ: Piaci kockázatok Kritikai észrevételek a QIS2 nyomán  Részvénykockázat és ingatlankockázat: drasztikus stressz- faktorok; aránytalanul büntetik a nem kötvényekbe történő befektetéseket  Korrelációk: túl magasak  Faktoralapú számítások: nem veszik figyelembe a pénzügyi derivatívák révén történő kockázatcsökkentést Újítások  Koncentráció-kockázat  Kamatrés-kockázat  A nyereségrészesedés miatti kockázatcsökkentés beépítése

16 16 SZTSZ: Piaci kockázatok Alkockázatok és aggregálás CorrMktkamatlábrészvényingatlankamatréskoncentr.deviza kamatláb1 részvény01 ingatlan0,50,751 kamatrés0,25 1 koncentr deviza0,25 01

17 17 SZTSZ: Piaci kockázatok Szcenáriók kamatlábkockázat(1)kockázatmentes hozamgörbe elmozdulása felfelé; lejáratonként előírt stressz-faktorok alapján (2)kockázatmentes hozamgörbe elmozdulása lefelé; lejáratonként előírt stressz-faktorok alapján részvénykockázat(1)globális részvényindexek 32%-os esése (β=1) (2)egyéb részvények 45%-os esése (β=1) ingatlankockázatingatlanárak 20%-os esése devizakockázataz összes valutaárfolyam 20%-os esése vagy emelkedése a helyi valutával szemben

18 18 SZTSZ: Piaci kockázatok Kamatlábkockázat: paraméterek Lejárat (év) relatív változás  0,940,770,690,620,560,520,49 relatív változás  -0,51-0,47-0,44-0,42-0,40-0,38-0,37 Lejárat (év) relatív változás  0,460,440,42 relatív változás  -0,35-0,34 Lejárat (év) relatív változás  0,420,410,400,390,380,37 relatív változás  -0,34-0,33 -0,32-0,31

19 19 SZTSZ: Piaci kockázatok Kamatréskockázat  A kötvényekre vonatkozóan a QIS2-beli hitelkockázati modul megfelelője  Az államkötvényeket nem veszi figyelembe RatingF(Rating)m(Rating) AAA0,0025  AA0,0025  A0,0103  BBB0,0125  BB0,03398 B0,05606 CCC0,11204 NR0,02008

20 20 SZTSZ: Piaci kockázatok Koncentráció-kockázat  Az egy kibocsátó részvényeinek vagy kötvényeinek koncentrációjából eredő kockázatot méri  Az egy csoportba tartozó kibocsátókat azonosnak tekinti  Az államkötvények koncentrációját nem veszi figyelembe MinősítésKoncentrációs küszöb (CT) AAA-A5% BBB-CCC, NR3%

21 21 SZTSZ: Életbiztosítási kockázatok Kritikai észrevételek a QIS2 nyomán  Faktoralapú számítások: lényegesen eltérő eredményt adtak, mint a szcenárió-alapú alternatívák  Nem-élet ági járadékok kockázata: értelemszerűen az életbiztosítási kockázatokhoz tartozik Újítások  Áttérés a szcenárió-alapú számításokra  A nyereségrészesedés miatti kockázatcsökkentés beépítése  Járadékrevíziós kockázat (nem-élet)

22 22 SZTSZ: Életbiztosítási kockázatok Alkockázatok és aggregálás CorrLifehal.h. é.rokk.törl.ktg..rev.kat. halandóság1 hosszú élet01 rokkantság0,501 törlés00,2501 költség0,25 0,5 1 revízió00, katasztrófa

23 23 SZTSZ: Életbiztosítási kockázatok Szcenáriók halandósága halandóság egyszeri, maradandó 10%-os emelkedése minden korcsoportban hosszú életa halandóság egyszeri, maradandó 25%-os esése minden korcsoportban rokkantsága rokkanttá válási arány egyszeri 35%-os emelkedése a következő évben, és a legjobb becsléshez viszonyított 25%-os megnövekedése a rákövetkező években törlés(1)a becsült törlési arányok egyszeri, maradandó 50%-os növekedése (2)a becsült törlési arányok évenkénti 3%-os emelkedése költségvalamennyi becsült költség 10%-os megnövekedése és a várható költséginfláció évi 1%-pontos növekedése járadékrevízióegyszeri 3%-os nem várt járadékemelés minden érintett nem-élet ági járadékosra

24 24 SZTSZ: Életbiztosítási kockázatok Életbiztosítási katasztrófakockázat  Halandósági/rokkantsági katasztrófakockázatot, illetve a unit linked szerződéseket érintő rendkívüli törlési eseményt vesz figyelembe

25 25 SZTSZ: Nemfizetési kockázat Nemfizetési kockázat  A viszontbiztosítási, illetve pénzügyi kockázatcsökkentési eszközökkel járó partnerkockázatot veszi figyelembe  A partnerek hitelminősítését figyelembe vevő, a Vasicek- eloszláson alapuló formulával számítandó

26 26 SZTSZ: nyereségrészesedés miatti kockázatcsökkentés (RPS) Kritikai észrevételek a QIS2 nyomán  A QIS2 specifikációja nem adott útmutatást a k-faktor meghatározására Újítások  A 100%-os kockázatelnyelő képességű nyereségtartalék tőkeként kezelése  Szcenárió-alapú megközelítés a piaci, életbiztosítási és egészségbiztosítási modul alkockázataiban, majd a részeredmények aggregálása

27 27 SZTSZ: belső modellek Belső modellek  Belső modellek eredményeinek bemutatása: opcionális  Részleges belső modellek  Összehasonlíthatóság a standard formulával (modularitás, biztonsági szint): lehetőség szerint

28 28 MTSZ: Minimális Tőkeszükséglet Kritikai észrevételek a QIS2 nyomán  A nyereségrészesedési miatti kockázatcsökkentés figyelembe nem vétele miatt egyes tagállami piacokon az MTSZ gyakran nagyobb volt az SZTSZ-nél  A QIS2-beli MTSZ formula szükségtelenül bonyolult A CEA ellenjavaslata az MTSZ számítására  MTSZ = 1/3 SZTSZ (belső modell esetén is)

29 29 MTSZ: Minimális Tőkeszükséglet A vita háttere; az MTSZ jelentősége  Az MTSZ a végső felügyeleti intézkedés határértéke  Az MTSZ alsó határt jelent  a belső modellel elérhető tőkekedvezménynek  a csoportszintű tőkekedvezménynek  a feltételesen rendelkezésre álló tőke beszámításának  Az MTSZ és az SZTSZ rossz összhangja esetén a felborul a lépcsőzetes felügyeleti beavatkozáson alapuló kockázatalapú felügyeleti rendszer

30 30 MTSZ: Minimális Tőkeszükséglet A CEIOPS moduláris MTSZ javaslata: alapelvek  Az MTSZ biztonsági háló; belső modellel nem számítható  Az MTSZ egyszerű, objektív faktoralapú formula  Egyszerűsített formában tartalmazza az SZTSZ fő kockázatait  Az SZTSZ-nél alacsonyabb rögzített biztonsági szintet tükröz (a QIS3-ban 90% VaR)  Az SZTSZ-szel való összhangot meg kell teremteni; ezért a nyereségrészesedés miatti kockázatcsökkentés figyelembe veendő  Abszolút minimuma van (minimális biztonsági tőke)

31 31 MTSZ struktúra  QIS3

32 32 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 Szolvencia II: A Szavatoló Tőkeszükséglet és a Minimális Tőkeszükséglet a QIS3 hatástanulmányban Szabó Péter 2007. március 26."

Hasonló előadás


Google Hirdetések