Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi kereskedelem intézményi és szabályozási folyamatai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi kereskedelem intézményi és szabályozási folyamatai."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi kereskedelem intézményi és szabályozási folyamatai

2 A kereskedelempolitika irányzatai A kereskedelempolitikai gyakorlatban két alapvető, egymás- sal ellentétes irányzat alakult ki: a protekcionista kereskedelempolitika az olcsóbb külföldi importot igyekszik kizárni a belföldi piacról → közvetlenül a termelők érdekeit képviseli a szabadkereskedelmi személet utat enged a belföldinél versenyképesebb termékeknek → a fogyasztók érdekeit tartja szem előtt

3 A világkereskedelmi rendszer napjainkban 3 tényező alakítja: - kereskedelmi folyamatok - nemzeti szabályozások - nemzetközi egyezmények a szabályok fő célja: a nemzeti kereskedelmi és egyéb korlátozások lebontása a kereskedelempolitikában alkalmazott eszközök: - vámtarifa (%-ban kifejezve, az áruk árához adják hozzá) - nem tarifális (= nem vámjellegű) eszközök

4 A vám, mint kereskedelempolitikai eszköz olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság és keres- kedelempolitikai eszköz, amely árképző tényezőként ér- vényesül az országhatáron áthaladó áru árában az árviszonyokat befolyásolva diszkriminál a belföldi piacon - a termelők között - a különböző termékek hazai fogyasztói között - a külföldi szállítók között áruk szerint - a külföldi szállítók között országok szerint vámpolitika: a külkereskedelemmel kapcsolatos állami in- tézkedések rendszere, amelynek célja, hogy a külkereske- delem megadóztatásával gazd.pol-i célok megvalósítását segítse elő

5 A vámok csoportosítása, jellemzői a külkereskedelmi forgalomban betöltött funkciójuk szerint exportvámok importvámok tranzitvámok jogi státuszuk szerint autonóm vámok – állami törvényhozás alakítja ki szerződéses vámok – nk-i szerződések révén

6 A vámok csoportosítása, jellemzői a vámtétel meghatározásának módja szerint értékvámok specifikus vámok az elérendő kereskedelempolitikai cél szerint fiskális céllal megállapított vámok védő-(szabályozó) vámok

7 A vámok csoportosítása, jellemzői A védővámok típusai nevelővám → fiatal, még nem versenyképes ágazatok védelmére piacbiztosító vám → hanyatló, már nem versenyképes ágazatok védelmére devizavédelmi vám → az import korlátozásának oka az ország fizetésimérleg-problémái

8 A vámok csoportosítása, jellemzői antidömpingvám és kiegyenlítővám a külf-i részről tisztességtelennek ítélt verseny kivédésére - antidömpingvám: a dömpingárat a normális importár szintjére emeli - kiegyenlítővám: a szubvencióval biztosított alacsony árat a normális importár szintjére emeli büntető- (retorziós) vám → az adott ország meg kíván- ja torolni valamely partnerország vele szemben alkalma- zott és hátrányosnak ítélt lépését taktikai vám → más államokkal kezdődő kereskedelmi tárgyalások előtt a nagyobb eredmények elérése érdeké- ben

9 A vámok csoportosítása, jellemzői preferenciális vám: a legnagyobb kedvezményes vám- nál alacsonyabb vámtételt jelentenek Összességében a mai vámok fő célja a protekcionizmus (az import korlá- tozása) kivétel: a preferenciális vámok (a pozitív diszkriminációt szolgálják)

10 A kereskedelempolitika nem tarifális eszközei 1. Kontingensek (kvóták) és az engedélyezési rendszer - az állam előír egy szintet egy adott termék meghatáro- zott időszakra vonatkozó importjára - hátránya: eleve kizárja új importforrások belépésének lehetőségét és a korrekciót fajtái: - importkontingens: az állam egyoldalúan meghatároz- za az adott áruból importálható mennyiséget

11 A kereskedelempolitika nem tarifális eszközei - vámkontingens: nem totális értelemben, hanem meg- határozott feltételek mellett korlátozza a termék importját - önkéntes exportkorlátozás: az importőr felszólítja az exportőr országot, hogy önkéntesen korlátozza a piacára irányuló kivitelét - közvetett kontingensek: nem valamely termék beho- zatali mennyiségét határozza meg, hanem hazai fel- használás mértékét - engedélyezési rendszer: önálló importkorlátozó esz- köz, ha az importőr ország nem hozza nyilvánosságra az importálható áruk mennyiségét

12 A kereskedelempolitika nem tarifális eszközei 2. szubvenció / ártámogatás egy költségvetési forrásból származó vissza nem térí- tendő direkt vagy indirekt állami támogatás célja, hogy a gazdasági egységek költségeik csökkené- se vagy bevételeik növekedése révén képesek legye- nek meghatározott gazdaságpolitikai célokat megvaló- sítani például olyan gazdasági tevékenység támogatása, amely - még nem versenyképes, de a jövőben azzá válhat

13 A kereskedelempolitika nem tarifális eszközei - adott költség és árviszonyok mellett nem versenyképes, fenntartása azonban nemzetgazdasági szempontból hasznos - valamely árpolitikai intézkedés miatt nem lehet gazdasá- gos módjai: - költségtérítő szubvencionálás: a termelő költségeinek csökkentése - veszteségtérítő szubvencionálás: kompenzálja azt a veszteséget, ami a termelőt viszonylag drága árujának alacsonyabb áron történő értékesítése miatt éri

14 A kereskedelempolitika nem tarifális eszközei 3. devizagazdálkodás az állami szektor vásárlásainak is szerepe van az im- portkorlátozásban 4. egyéb adminisztratív eszközök pl.: áruk minőségével kapcsolatos előírások, műszaki szabványok, egészségügyi, csomagolástechnikai előírá- sok

15 Nemzetközi kereskedelem a II. világháború után A GATT és a WTO

16 A GATT születése A II. világháború utáni nemzetközi konferenciákon felmerül egy Nemzetközi Kereskedelmi Szervezet (ITO) létrehozásá- nak gondolata. de: kudarc → az USA kongresszusa nem ratifikálta az alap- okmányt 1947: Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (General agreement on tariffs and trade, GATT) - 23 ország írta alá (a világkereskedelem 80%-a) - ideiglenes megállapodásnak szánták, de a WTO meg- születéséig (1995. január 1.) érvényben volt

17

18 A GATT nem egy nemzetközi szervezet, csupán egy nemzetközi egyezmény meghatározza a nemzetközi kereskedelempolitika szabá- lyait célja: a nemzetközi kereskedelem liberalizálása, amit nemzetközi kereskedelmi tárgyalások (fordulók) kereté- ben ér el az ipari termékek szabadkereskedelmét érintette, nem tárgyaltak a mezőgazdasági termékekről ill. a szolgálta- tásokról

19 A GATT-ban érvényesített nemzetközi kereskedelempolitikai alapelvek a diszkriminációmentesség elve a szerződő felek egyike sem részesíti partnerét negatív vagy pozitív megkülönböztetésben Hogyan valósul meg? - a legnagyobb kedvezmény elvén keresztül aki valamelyik szerződő félnek kedvezményes elbánást nyújt, ugyanezt meg kell adnia a többi szerződő félnek is

20 A GATT-ban érvényesített nemzetközi kereskedelempolitikai alapelvek kivételek: - kishatármenti forgalom megkönnyítése érdekében nyúj- tott vám- és egyéb kedvezmények - szabadkereskedelmi övezet vagy vámunió - általános kivételek - nemzetbiztonsági kivételek - az érvényben lévő preferenciák tiszteletben tartása - nemzetbiztonsági kivételek - a fejlődő országoknak nyújtandó viszonosság nélküli preferenciák (GSP)

21 A GATT-ban érvényesített nemzetközi kereskedelempolitikai alapelvek - a nemzeti elbánás elvén keresztül külföldi termék valamely ország belső piacán a hazai termékekkel azonos elbánást kell, hogy kapjon a vámvédelem elve a külkereskedelem megengedett szabályozói csak a vámok lehetnek a nyilvánosság (transzparencia) elve a szerződő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a külkereskedelmi szabályaik módosítását nyilvánosságra hozzák

22 A GATT-ban érvényesített nemzetközi kereskedelempolitikai alapelvek a viszonosság (reciprocitás) elve a szerződő felek az általuk a többi szerződő fél számára biztosított engedményekért azonos, de legalábbis hason- ló engedményeket igényelnek a maguk számára a konzultáció elve a szerződő feleknek a vámok és egyéb kereskedelmi sza- bályozók leépítése érdekében konzultációkat kell folytat- niuk egymással

23 A GATT tárgyalási fordulói ÉvHely/elnevezésEredményekRésztvevő országok 1947Genfvámcsökkentés Annecyvámcsökkentés Torquayvámcsökkentés Genfvámcsökkentés Dillon-fordulóvámcsökkentés Kennedy-fordulóvámcsökkentés, dömpingellenes szabályozás Tokió-fordulóvámcsökkentés, nem vámjellegű korlátozásokra vonatkozó szabályok, antidömping kódex Uruguay-fordulóvámcsökkentés, nem vámjellegű kor- látozásokra vonatkozó szabályok, szolgáltatások, szellemi tulajdonjogok, a fejlődő országoknak nyújtott kereske- delmi preferenciák, textilkereskedelem, mezőgazdaság, a WTO létrehozása 123

24 Az egyes GATT-fordulók eredményei A korai GATT-fordulók ( ) témájuk: a vámcsökkentés csak a nevükben voltak multilaterálisak: termékenként lefolytatott kétoldalú tárgyalások, amelyeket a GATT „multilateralizál” az LNKE alapján egyre több csatlakozó ország

25 Az egyes GATT-fordulók eredményei Kennedy-forduló ( ) a tárgyalások valóban multilaterálissá válnak (a felek a vámcsökkentés árucsoportonkénti átlagos %-áról álla- podnak meg, ill. az érzékeny termékekről külön tárgyalnak) téma: a vámcsökkentés mellett a tárgyalások kiterjedtek a nem-tarifális intézkedésekre is dömpingellenes szabályozás (Antidömping kódex)

26 Az egyes GATT-fordulók eredményei Tokió-forduló ( ) az első igazán univerzális forduló szerződő fél: fej- lődő országok (GSP) + Mo. téma: elsősorban a nem vámjellegű korlátozások az ereményeket magatartási kódexekbe foglalták (anti- dömping, állami beszerzések, szubvenciók, szabványok) elkezdtek tárgyalni a mezőgazdasági termékek kereske- delmét érintő akadályok csökkentéséről is

27 Az egyes GATT-fordulók eredményei Az Uruguay-forduló ( )

28 a GATT utolsó fordulója, a leghosszabb, a leginkább vitákkal terhelt és a legújítóbb szellemű forduló újabb jelentős (38%-os) vámcsökkentés az ipari termé- kek kereskedelmét illetően a szerződő felek újabb ágazatokat igyekeztek a GATT szabályozási körébe vonni, ezek: - textil- és ruházati termékek kereskedelme - mezőgazdasági termékek kereskedelme - szolgáltatáskereskedelem - szellemi tulajdonjogok kereskedelme - a kereskedelemmel összefüggő beruházásokkal kap- csolatos intézkedések

29 A textil- és ruházati termékek kereskedelme Nemzetközi Textilegyezmény (1974) a fejlett és fejlődő országok között a textil- és ruházati termékek nemzetközi kereskedelmét szabályozta a GATT szellemével és szabályaival gyökeres ellentét- ben kontingensek (kvóták) megállapítását tette lehetővé 1993-ban megszűnt és a helyébe lépő Nemzetközi Tex- til- és Ruházati Egyezmény értelmében 1995 és 2005 között le kell bontani a mennyiségi korlátozásokat 2005 után a textíliák importját csak vámmal korlátoz- zák (ezeket 30% alá csökkentik)

30 A mezőgazdasági termékek kereskedelme először folynak átfogó tárgyalások a mezőgazdasági termékkereskedelem liberalizálásáról háttér: konfliktus az Egyesült Államok és az EU között Megállapodás a különböző nem vámjellegű korlátozásokat fokozatosan vámokká kell átalakítani egyúttal vámcsökkentés: fejlett országokban – átl. 36% fejlődő országokban – átl. 24%

31 A mezőgazdasági termékek kereskedelme A támogatásokat a tárgyalásokon különböző színű dobozok- ba csoportosították: zöld doboz a minden további nélkül adható támogatások (pl.: K+F, környezetvédelmi és infrastrukturális beruhá- zások támogatása, természeti katasztrófák enyhítése) kék doboz a ktsgvetésből nyújtott közvetlen támogatások, ame- lyek odaítélését a kínálatcsökkentési programokban való részvételhez kötik → nem kerülnek közvetlen szabályo- zás alá

32 A mezőgazdasági termékek kereskedelme sárga doboz az ár- és közvetlen ktsgvetési támogatások, amelyek a kereskedelmet és termelést közvetlenül befolyásolják a fejlődőknek átlagosan 13%-os csökkentés 10 év alatt a fejlett országoknak 20%-os csökkentés az exportszubvenciót a GATT tiltja a fejlett országok vállalták a támogatásban részesített export értékének 36%-os, volumenének 21%-os csökken- tését

33 Szolgáltatáskereskedelem Általános Szolgáltatáskereskedelmi Egyezmény (General Agreement on Trade in Services, GATS) ld. később

34 A szellemi tulajdonjogok kereskedelme (TRIPs) a szellemi tulajdonjog különböző formáinak (pl. szaba- dalom, copyright, kereskedelmi védjegy, származási jel- zések) védelmét biztosító nemzeti és nemzetközi sza- bályok harmonizálását és megerősítését írták elő a nemzeti elbánás alkalmazása → a külföldi jogtulajdo- nosok a saját állampolgárokhoz azonos lehetőséget kap- nak az érdekeik érvényesítésében és megvédésében a szabadalmak az érvényesség teljes időtartama alatt, azaz 20 évig védelem alatt állnak a fejlett országok 1, a fejlődők 5, a legelmaradottabbak 11 évet kaptak arra, hogy törvényeiket és gyakorlatukat a megállapodáshoz igazítsák

35 A kereskedelemmel összefüggő beruházásokra vonatkozó intézkedések (TRIMs) megtiltották a külföldi tőke áramlását akadályozó egyes korlátozó kormányzati előírások alkalmazását Pl.: az olyan állami szabályozásokat, amelyek a feldol- gozott termék helyi eredetű minimális inputtartalmára vonatkoznak indok: összeférhetetlenek a GATT szabályaival (ld.: nemzeti elbánás)

36 A GATT értékelése a fejlődő világ országait sikerült a világkereskedelmi in- tézményes rendszer részévé tenni (123 aláíró) a nemzetközi kereskedelem szabályai átláthatóbbakká váltak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása

37 Átlagos vámtarifa- csökkentés 1947Genf21,1 1949Annecy1,9 1951Torquay3,0 1956Genf3, Dillon-forduló2, Kennedy-forduló35, Tokiói-forduló29, Uruguay-forduló38,0

38

39 A WTO feladatai elősegíteni a nemzetközi szabadkereskedelemet nemzetközi kereskedelmi tárgyalások lefolytatása és a szabadkereskedelem kiterjesztése a nemzetközi keres- kedelem új területeire a nemzetközi kereskedelmi viták rendezése (már ren- delkezik nemzetközi jogalanyisággal) → vitarendezési eljárás a tagállamok kereskedelempolitikájának rendszeres ér- tékelése

40 A WTO szervezeti felépítése a legfontosabb döntéseket a tagállamok képviselői hoz- zák konszenzussal tagja van (2011) a legmagasabb rangú irányító testület a miniszteri kon- ferencia, amely kétévente ülésezik Három szerv gyakorlati munkát az Általános Tanács ellenőrzi Vitarendezési testület Kereskedelempolitikai Felülvizsgálati Testület

41 A WTO szervezeti felépítése Három tanács az Áruk Tanácsa, a Szolgáltatások Tanácsa, a Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásainak Tanácsa

42 A WTO tagjai

43 A WTO miniszteri konferenciái 1996, Szingapúr 1998, Genf - távközlési megállapodás - a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó megállapodás - információtechnológiai termékekre vonatkozó egyezmény 1999, Seattle → kudarc - vita az USA (és a Cairns-i csoport) ill. az EU (és Japán) között a mezőgazdasági termékek liberalizációjáról

44 A WTO miniszteri konferenciái - vita a fejlődő és a fejlett országok között a munkaerővel és a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések miatt 2001, Doha - vita a fejlett és fejlődő országok között a gyógyszersza- badalmakkal kapcsolatosan - kompromisszum: 2016-ig a legkevésbé fejlett országok- nak is fizetniük kell a gyógyszerek szabadalmi jogaiért 2003, Cancún → kudarc - vita a fejlett és fejlődő országok között a mezőgazdasá- gi támogatásokkal kapcsolatban (a G21 megalakulása)

45 A WTO miniszteri konferenciái 2005, Hongkong - a fejlett országoknak 2013-ig el kell törölniük mezőgaz- dasági exportszubvencióikat 2009, Genf 2011, Genf Összegzés a WTO jövőjét illető legfontosabb kérdés és feladat: a fejlődő országok teljes integrálása a nemzetközi keres- kedelemszabályozási folyamatba

46 2009, Genf 1999, Seattle

47 A G20-ak csoportja augusztus 20-án alakult fejlődő országok változó összetételű csoportja (ld. még: G21, G22, G20+) vezetői (G4): Brazília, India, Kína, Dél-Afrika céljaik: növelni a fejlődők mezőgazd-i termékeinek piacra jutását a fejlett országokban a fejlett országok (EU, USA) mezőgazd-i exporttámogatásainak csökkentése

48 A dohai forduló és a Doha Fejlesztési Menetrend 2001 novemberében a dohai miniszteri konferencián kez- dődött és napjainkban is tart cél: a világkereskedelem további liberalizációja, a fejlődő országok világgazdasági integrációjának elősegítése központi téma: a mezőgazdasági termékek kereskedelmé- nek liberalizációja ellentétes érdekek: fejlettek (EU, USA, Japán) ↔ fejlődők (Brazília, India, Kína, Dél-Afrika) Tárgyalások 4 miniszteri konferencia (2003: Cancún, 2005: Hongkong, Genf (2009, 2011)

49 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A nemzetközi kereskedelem intézményi és szabályozási folyamatai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések