Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem. A szolgáltatások csoportosítása •fogyasztói szolgáltatások → végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem. A szolgáltatások csoportosítása •fogyasztói szolgáltatások → végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem

2 A szolgáltatások csoportosítása •fogyasztói szolgáltatások → végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol meg (pl.: hajvágás, mozi) •termelői szolgáltatások → félkész termékek, amelyek áruk és más szolgáltatások előállításához szükségesek (pl.: árufuvarozás, üzleti tanácsadás) De: a két típus nem választható el élesen egymástól.

3 A szolgáltatások csoportosítása •piaci (üzleti) szolgáltatások → a piaci viszonyok a meg- határozóak (vendéglátóipari, távközlési, szállítási szolgáltatások) •nem piaci (köz) szolgáltatások → nem bízzák teljesen a piac mechanizmusaira (egészségügyi szolgáltatások, oktatás, közigazgatás, igaz- ságszolgáltatás)

4 A szolgáltatások sajátos tulajdonságai •elválaszthatatlanság: a szolgáltatások termelése és fo- gyasztása területileg és időben egybeesik •megfoghatatlanság: a szolgáltatások sok esetben nem tárgyiasulnak, nincs fizikai formájuk •tárolhatatlanság: mivel a fogyasztással egyidőben ter- melődnek, ezért nem is tárolhatók

5 A szolgáltatások sajátos tulajdonságai •a fogyasztók részvétele: a fogyasztó jelen van szolgál- tatás nyújtásánál, a szolgáltatást személyre lehet szabni •egyediség: a szolgáltatások létrehozása valamely konk- rét személy munkájához kötődik, minősége függ a sze- mély kvalifikáltságától, tulajdonságaitól stb. •a szállíthatóság hiánya: a szolgáltatások többsége nem szállítható

6 A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A II. világháború után •a szolgáltatások részaránya a mezőgazdasághoz és az iparhoz viszonyítva elenyésző •a szolgáltatások nemzetgazdaságok közötti mozgása kevésbé jellemző (kivétel, pl.: árukereskedelemhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállítás) okok •nagyfokú protekcionizmus (állami monopólium) •korlátozott technikai lehetőségek

7 A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem kialakulása A as évek •a szolgáltatások gazdaságban betöltött szerepe növek- szik → a nk-i szolgáltatáskeresk. jelentősége is megnőtt •a belső piac szűkössége miatt a szolgáltatást nyújtó vállalatok exportálni szerették volna termékeiket •technikai fejlődés (Internet) ↓ megindul a szolgáltatáskereskedelem liberalizációja Az átfogó szabályozás a GATT uruguayi fordulóján szüle- tett meg.

8 A nemzetközi szolgáltatás- kereskedelem szabályozása: a GATS

9 A GATS céljai 1994: Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereske- delméről, General Agreement on Trade in Services (GATS) •a szolgáltatáskereskedelem bővítése •liberalizáció •a szolgáltatáskereskedelem szabályozása •a jogok és kötelezettségek egyensúlyának megteremté- se a tagországok között

10 A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) •határokon átnyúló kereskedelem egy adott ország területéről egy másik ország területére teljesített szolgáltatás pl.: a postai szolgáltatások, TV köz- vetítés, nk-i telefonhívás stb. •külföldi fogyasztás egy adott ország területén valamely másik ország fogyasz- tói számára nyújtott szolgáltatás pl.: turizmus

11 A szolgáltatások exportjának módozatai (a GATS hatóköre) •kereskedelmi jelenlét a külföldi szolgáltató a szolgáltatás nyújtása céljából a másik országban leányvállalatot vagy fiókot hoz létre pl.: banki, biztosítási, tanácsadási szolgáltatások •természetes személyek jelenléte természetes személyek szolgáltatás nyújtása céljából másik országba utaznak pl.: orvosi szolgáltatás

12 A GATS felépítése Három fő részből áll •keretszerződés (minden tagra vonatkozó általános el- vek és kötelezettségek) •az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozások (pl.: légi szállítás, pénzügyi szolgáltatások, tengeri szállí- tási szolgáltatások, távközlés) •az egyes tagországok által vállalt kötelezettségek a felek tárgyalásokon állapodnak meg róluk, módosításuk tárgyalások után, kárpótlás nyújtása mellett lehetséges

13 A GATS alapelvei •a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása a partnerek egyforma kezelése → ha egy WTO-tag meg- engedi a külső versenyt valamely ágazatban, akkor ez az összes WTO-ország szolgáltatásnyújtójára kiterjed de: mentességek → az egyezmény megengedi, hogy a tagországok kivonják egyes szektoraikat az LNKE alkalma- zása alól a kivételeket ötévente felülvizsgálják és nem tarthatók fenn tíz évnél tovább •transzparencia

14 A GATS alapelvei •objektív és ésszerű szabályozás a GATS elismeri a nemzeti szabályozás létjogosultságát, de annak objektívnek és ésszerűnek kell lennie, felesle- ges korlátozó intézkedéseket nem szabad tartalmaznia •az okmányok kölcsönös elismerése az országok megállapodhatnak abban, hogy saját piacu- kon elfogadják egymás előírásait és azok teljesítése le- hetővé teszi egy más ország szolgáltatóinak a szolgálta- tásnyújtását pl.: a szakképesítések kölcsönös elismerése

15 A GATS alapelvei •a nemzetközi fizetések és átutalások szabadsága a szolgáltatás ellenértékének külföldre történő kifizetése, kivétel: fizetésimérleg-nehézségek esetén •fokozatos liberalizáció a GATS további tárgyalásokat írt elő → szükséges a li- beralizáció további szolgáltatásokra való kiterjesztése •a nemzeti elbánást NEM sorolták az általánosan al- kalmazandó alapelvek közé azt, hogy a tagország ugyanolyan elbánásban kell, hogy részesítse a külföldi szolgáltatót, mint a hazait csak a nemzeti kötelezettségvállalások kapcsán írják elő

16 A szolgáltatáskereskedelem liberalizációjából származó előnyök és veszélyek

17 Előnyök •növekvő gazdasági teljesítmény •gazdasági fejlődés •olcsóbb szolgáltatások a fogyasztó számára •magasabb fokú transzparencia és előreláthatóság •technológiatranszfer

18 Veszélyek •a hazai szolgáltatók nem bírják a versenyt a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a hazai szolgáltatók kiszorulnak saját piacaikról •az iparnevelés nehézségei a külföldi szolgáltatók által támasztott verseny erősödése → a komparatív hátránnyal rendelkező hazai ágazatok visszafejlődése (megszűnése) •kedvezőtlen makrogazdasági tulajdoni szerkezet a hazai szolgáltatások nagy része külföldi tulajdonba kerülhet

19 Veszélyek •a munkaerő elcsábítása a hazai szolgáltatóktól a külföldi szolgáltatók munkaerő értékesebb részét el- vonják a hazai szolgáltatóktól •a külföldi termelővállalatok előnyben részesíthetik a külföldi szolgáltató céget •a transzparencia és az előreláthatóság csökkenti a hazai szolgáltatások védelmének lehetőségeit

20 A nemzetközi szolgáltatás- kereskedelem korlátozásának eszközei

21 Mennyiségi korlátozások •alkalmazásuk a szolgáltatások esetében nem egyszerű (ld.: megfoghatatlanság) •nem a szolgáltatásokat korlátozzák, hanem a létrehozá- sukhoz szükséges valamilyen megfogható tényezőt: pl.: a külföldi befektetés értékének, a vállalkozások szá- mának korlátozása vagy a szolgáltatások összértékének meghatározása

22 Ár alapú korlátozások •vámjellegű és nem vámjellegű eszközöket is maguk-ban foglalnak •ezek is a szolgáltatás nyújtásához szükséges feltéte-lek létrejöttét akadályozzák: Példák •vámjellegű → a szolgáltatás a nyújtásához közvetlenül kapcsolódó áruk importjának korlátozása magas vá- mokkal vagy a szolgáltatást nyújtó személy országba lépésének akadályozása magas vízumdíjakkal •nem vámjellegű → állami árszabályozó mechanizmusok révén (ármeghatározás, árellenőrzés) vagy állami szub- venciók segítségével

23 Technikai akadályok •szabványok, előírások, engedélyezési eljárások, közbe- szerzési szabályok stb., amelyeket a hazai szolgáltatók előnyös helyzetének biztosítására használnak •a legjellemzőbb technikai akadály a külföldön szerzett képesítés vagy szakmai minősítés el nem ismerése •elsősorban személyhez kötődő szolgáltatások esetén alkalmazható, pl.: orvos, tanár stb.

24 Az elosztási és kommunikációs hálózatokhoz való hozzáférés akadályozása • telekommunikációs, közlekedési, pénzügyi és elosztási szolgáltatások kereskedelmében alkalmazható •pl.: kábeltelevízió, vezetékes telefonszolgáltatás, lakos- sági gázszolgáltatás esetén a hazai hálózathoz való hoz- záférés akadályozása a külföldi szolgáltatók számára

25

26

27 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A nemzetközi szolgáltatáskereskedelem. A szolgáltatások csoportosítása •fogyasztói szolgáltatások → végtermékek, amelyeket a fogyasztó lakosság vásárol."

Hasonló előadás


Google Hirdetések