Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A VESZÉLYHELYZETEK SZABÁLYOZOTTSÁGA. ALKOTMÁNY 35.§ A KORMÁNY az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A VESZÉLYHELYZETEK SZABÁLYOZOTTSÁGA. ALKOTMÁNY 35.§ A KORMÁNY az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az."— Előadás másolata:

1 A VESZÉLYHELYZETEK SZABÁLYOZOTTSÁGA

2 ALKOTMÁNY 35.§ A KORMÁNY az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket;

3 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a szükséghelyzetet [Alkotmány 19. § (3) bek. i) pont] el nem érő mértékű, az élet- és vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető természeti csapás, illetőleg ipari baleset okozta állapot, amelyet különösen a következő események válthatnak ki: a) súlyos, több embernél halálos lefolyású tömeges megbetegedést előidéző kórokozó megjelenése, amely kórokozót ürítő embertől, kórokozót tartalmazó holttesttől, kórokozóval szennyezett élelmiszerből, vízből, talajból, tárgyról, anyagról, levegőből, állatból vagy állati tetemből származik; b) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése; c) kedvezőtlen meteorológiai viszonyok következtében fellépő légszennyezettségi állapot, amelynek során bármely légszennyező anyag koncentrációja a 30 perces levegőminőségi határértéket a megengedett esetszámon felül meghaladja; d) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése; e) az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben radioaktív anyaggal végzett tevékenység során vagy nukleáris űrobjektum becsapódását követően a biztonságot kedvezőtlenül befolyásoló és a lakosság nem tervezett sugárterhelését előidéző esemény; f) ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező baleset, amikor a szabadba kerülő mérgező anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti; g) árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy elháríthatatlan jégtorlasz keletkezett, illetőleg, ha töltésszakadás veszélye fenyeget; h) több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás; i) régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút; j) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet és további elöntések várhatók.

4 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről E törvény alkalmazásában veszélyhelyzet a Pvt. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott helyzet. A Kormány a veszélyhelyzet kihirdetését igénylő méretű katasztrófahelyzetben rendeletben kihirdeti a veszélyhelyzetet és dönt az ország egész területének vagy meghatározott részének katasztrófa sújtotta területté nyilvánításáról, a veszélyhelyzetet meghaladó méretű katasztrófa esetén kezdeményezi a szükségállapot kihirdetését

5 a védelmi igazgatás fogalma Hvt. vhr. 71/2006 (IV.03.) 2.§ e) „A közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak végrehajtására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező-tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét”

6 A VÉDELMI IGAZGATÁS SZAKTERÜLETEI honvédelem polgári védelem védelemgazdaság lakosság-ellátás katasztrófák elleni védelem

7 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény végrehajtásáról évi CX. törvény a honvédelemről évi CX. törvény a honvédelemről 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet a honvédelemről szóló évi CX. törvény végrehajtásáról 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet a honvédelemről szóló évi CX. törvény végrehajtásáról évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A VÉDELMI IGAZGATÁS JOGSZABÁLYOK SZERINTI KIÉPÜLÉSÉNEK FOLYAMATA évi XXXVII. törvény a polgári védelemről

8 Magyarországot érintő kihívások, kockázatok változása: paradigmaváltás 1989 I. Délszláv-válság Illegális migráció II. Katasztrófahelyzetek Terror-veszély Szervezett bűnözés Kritikus infrastruktúrák veszélyeztetése Közrend megzavarása Energiaválság Járványok 2010

9 Katonai Az országot veszélyeztető kockázati tényezők: Természeti Egészségügyi Közlekedési Ipari

10 felelős a Magyar Köztársaság területén kialakuló veszélyhelyzetek kezeléséért. A K ormányzati K oordinációs B izottság, a Kormány katasztrófavédelmi operatív irányító, koordináló, javaslattevő szerve. KORMÁNY

11 Dr. Pintér Sándor belügyminiszter, KKB elnök Dr. Felkai László BM KÁT, KKB elnökh. Dr. Martonyi János KüM miniszter Dr. Fellegi Tamás NMF miniszter Dr. Hende Csaba HM miniszter Dr. Matolcsy György NGM miniszter Dr. Fazekas Sándor VM miniszter Dr. Navracsics Tibor KIM miniszter Dr. Réthelyi Miklós NEFMI miniszter A Kormányzati Koordinációs Bizottság tagjai A KKB elnökének helyettese a BM KÁT (jogszabály-módosítás szükséges!) A KKB tagjai a miniszterek A tagok helyettesei a KÁT-ok (jogszabály-módosítás szükséges!)

12 A KORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS A TAGOK ÁLTAL KÉPVISELT ÁGAZATOK

13 állandóan: Titkárságot (BM), Veszélyhelyzeti Központot (OKF), Nukleárisbaleset-elhárítási VM(BM), Ideiglenesen: Operatív Törzset (BM), védekezési munkabizottságokat (tárcák) Tudományos Tanácsot működtet. A Kormányzati Koordinációs Bizottság

14 Az érintett tárca katasztrófahelyzetben ellátandó szakmai feladatainak koordinálására a KKB szakmai döntés-előkészítő szerveként a katasztrófa szerint leginkább érintett minisztériumban védekezési munkabizottságot hoz létre. védekezési munkabizottságok  BM: Földrengés Elleni VM  BM: Iparibaleset-elhárítási VM,  BM: Migráció Elleni VM,  BM: Nukleárisbaleset-elhárítási VM,  VM: Árvíz és Belvízvédelmi VM,  NEFMI: Járványügyi VM, Hőhullám elleni VM,

15 Események kezelése a szubszidiaritás elve alapján: Esemény kezelése: megyei szint  lehetőségeket, feltételeket meghaladó helyzet,  több megyét érintő esemény Esemény kezelése: országos szint Esemény kezelése: helyi szint  lehetőségeket, feltételeket meghaladó helyzet,  több települést érintő esemény:

16 KKB Tudományos Tanács KKB Veszélyhelyze ti Központ KORMÁNY belügyminiszter KKB Operatív Törzs Kormányzati Koordinációs Bizottság KKB Titkársága KKB Védekezési Munkabizottságok /a tárcák bázisán/ VM Árvíz és belvízvédelmi VM Járványügyi VM NEFMI VM NGM VM További tárcák VM Hőhullám elleni VM BM Földrengés- elleni VM Iparibaleset-elhárítási VM Migrációelleni VM Nukleáris baleset-elhárítási VM OAH OKF

17 27. § (1) Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója vezeti a központi szervet, irányítja a Főigazgatóság területi és helyi szervei működését és szakmai tevékenységét. 28. § (2) A főigazgató a katasztrófaelhárítás irányításával és koordinálásával kapcsolatos jogkörében: a) biztosítja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek működési feltételeit, tervezi és felügyeli a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő jóváhagyott fejlesztéseket, b) javaslatot tesz a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére a katasztrófavédelem működését, feladatkörét érintő jogszabályoknak és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek megalkotására, c) közreműködik a nemzetközi szerződések szakmai előkészítésében, a hatáskörébe tartozó nemzetközi kapcsolattartásban, d) biztosítja a Kormány által kötött katasztrófavédelmi egyezményekben foglaltak maradéktalan végrehajtását, e) biztosítja a regionális és határ menti együttműködéssel összefüggő feladatok folyamatos végrehajtását.

18 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről 2. § (2) A BM OKF főigazgatója közvetlenül irányítja a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi hivatásos szervek védekezési feladatait. 3. § (1) Katasztrófahelyzet esetén a főigazgató közvetlenül utasítást adhat a tűzoltóság egységeinek mentési feladat végrehajtására, a katasztrófavédelmi tevékenységre való felkészítésre, a jelentéstételre, működési területük elhagyására, továbbá rendkívüli készenléti szolgálatuk elrendelésére. 7. § (1) A BM OKF a Kormányzati Koordinációs Bizottság működésének megkezdéséig végzi az információk gyűjtését, elemzését, javaslatot készít a KKB elnöke részére a tevékenységre. (2) A főigazgató javaslatot tesz a KKB elnökének a BM Védelmi Munkabizottság, illetve az Operatív Törzs, valamint a Tudományos Tanács részleges vagy teljes összehívására és annak összetételére.

19 A főigazgató feladat- és hatásköre 10. § (1) A védekezésre való felkészülés és megelőzés során a főigazgató: c) kidolgozza a Magyar Köztársaság katasztrófaveszélyeztetettségére, a katasztrófák hatásai elleni védekezésre vonatkozó nemzeti stratégiát, valamint a megelőzés és felkészülés éves nemzeti tervét és annak költségvetését, d) előkészíti az ország egészét érintő hazai és nemzetközi katasztrófavédelmi gyakorlatok terveit, e) kidolgozza és a KKB részére felterjeszti a katasztrófavédelmi kommunikációs és információs rendszerének kialakítására, működtetésére és fejlesztésére vonatkozó tervet, figyelembe véve a kormányzati, minisztériumi, valamint a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtásának infrastrukturális szükségleteit; biztosítja a nemzetközi szervezetekkel történő kapcsolattartás kommunikációs feltételeit, f) kidolgozza és a KKB részére felterjeszti a katasztrófák megelőzésére és felszámolására, a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtásra, a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvételre vonatkozó együttműködés rendjét,

20 (2) A védekezés irányítása során a főigazgató: a) a megyei, védelmi bizottság elnökének értékelése és tájékoztatása alapján dönt a kialakult helyzet katasztrófává nyilvánításáról, ha az a Kat. végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esemény. Az e körbe nem tartozó eseményről, illetve javaslatáról haladéktalanul tájékoztatja a KKB elnökét, illetve az illetékes minisztert, b) több megyét érintő katasztrófa esetén a KKB részére, ha az még nem történt meg, javaslatot tesz a kialakult helyzet vagy az esemény katasztrófává nyilvánítására, előkészíti a védekezésben részt vevő területi szervezetek feladataira és az anyagi eszközök átcsoportosítására, a központi eszközök és tartalékok igénybevételére vonatkozó döntéseket, (3) A következmények felszámolása és a helyreállítás során a főigazgató: a) irányítja a helyreállítással kapcsolatos operatív feladatokat és a károk felmérését, b) ellenőrzi a központi költségvetés által e feladatra biztosított pénzeszközök felhasználását.

21 KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDEKEZÉS TERÉN A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai 15. § (1) A megyei, a fővárosi, illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja a katasztrófavédelemben közreműködő szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést. (2) A felkészülés és a megelőzés megyei, fővárosi, illetve helyi szintű összehangolásával kapcsolatos feladatokat - illetékességi területén – a védelmi bizottság a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi szerv közreműködésével látja el.

22 16. § (1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait. (2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság a felkészülés érdekében: b) irányítja a polgármester védelmi felkészülési tevékenységét, d) szervezi a települések (a kerületek) közötti kölcsönös segítségnyújtást, értesítést, riasztást és tájékoztatást, e) gondoskodik más megyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segélynyújtás feltételeinek biztosításáról,

23 A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének feladatai 17. § A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közreműködésével a védekezés irányítása terén: c) magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, d) halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről haladéktalanul értesíti a Kormányt, f) elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, g) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését.

24 A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének katasztrófavédelmi feladatai (3) A védekezés időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke: 13. § (3) A védekezés időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke: a) meghatározza a védekezés területi feladatait, ellenőrzi azok végrehajtását, illetve elrendeli a területi polgári védelmi erők bevonását, b) kijelöli a védekezés koordinálásáért felelős szervezetet, személyt, e) koordinálja a védekezésben részt vevő polgármesterek (helyi védelmi bizottságok) tevékenységét, f) ellenőrzi a védekezési feladatok kapcsán kiadott intézkedések végrehajtását, h) kezdeményezi a megye, illetőleg a megye meghatározott részének a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását.

25 (4) A helyreállítás időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelően: a) meghatározza a helyreállítás fontossági sorrendjét és ütemét, b) irányítja a helyreállítási munkákat, c) koordinálja a helyreállításhoz szükséges anyagok, eszközök beszerzését, d) intézkedik a lakosság ellátásának biztosítására a normál életkörülmények helyreállításáig, f) koordinálja a humanitárius segélyek elosztását,

26 A POGÁRMESTEREK FELADATAI

27 A polgármester feladatai 19. § A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. Ennek keretében: a) felelős a települési, kerületi katasztrófaelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért, b) irányítja a védekezésre való felkészítést, c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, illetőleg a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, d) gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére, a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról, e) kérelmezheti a Kormánynál, külön jogszabály alapján, települése katasztrófa sújtotta területté történő nyilvánítását.

28 20. § (1) A polgármester a településen a védekezés során: a) irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét, c) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését, d) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását, e) elrendeli a megyei közgyűlés elnökének, a főpolgármesternek a rendelkezése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - polgári védelmi szervezetek alkalmazását, f) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában. (2) A megyei, fővárosi és a helyi védelmi bizottság elnökei katasztrófavédelmi szakmai feladatait a 25. § (1) bekezdésében rögzített rendvédelmi szervek közreműködésével látja el.

29 22. § (2) A megyei és a fővárosi védelmi bizottság elnöke, a polgármester a polgári védelmi feladatait a megyei közgyűlés hivatalának, a főpolgármesteri hivatal, a polgármesteri hivatal, a védelmi bizottság munkacsoportjai és az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szervezetek a közreműködésével látja el.

30 14. § (2) A polgármester a védekezés időszakában: a) a helyi védelmi bizottság közreműködésével szervezi és irányítja a település védekezési feladatait, b) szükség esetén kezdeményezi a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, c) gondoskodik a védekezésben részt vevő erők váltásáról, pihentetéséről és ellátásáról, d) szükség esetén igénybe veszi az élet- és az anyagi javak védelme érdekében az illetékességi területén lévő, a katasztrófavédelmi tervében szereplő és kijelölt technikai eszközöket,

31 (3) A polgármester a helyreállítás időszakában a Kormány döntésének megfelelően, illetékességi területén: a) szervezi és irányítja a katasztrófa által okozott károk felmérését, b) javaslatot tesz a megyei védelmi bizottság elnökének a helyreállítás ütemére és a fontossági sorrendre, c) irányítja a részére meghatározott helyreállítási feladatok végrehajtását, d) szervezi és irányítja a helyi erők által végzett helyreállítási tevékenységet, e) irányítja a helyreállításhoz szükséges rendelkezésre álló anyagok, eszközök és munkaerő igénybevételét, felhasználását, f) irányítja a humanitárius segélyek elosztását, g) ellenőrzi a helyreállítási feladatok végrehajtását.


Letölteni ppt "A VESZÉLYHELYZETEK SZABÁLYOZOTTSÁGA. ALKOTMÁNY 35.§ A KORMÁNY az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések