Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

9. Csehszlovákia újjáalakulása és etnikai tisztogatásai Csehszlovákia története 1918–1948.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "9. Csehszlovákia újjáalakulása és etnikai tisztogatásai Csehszlovákia története 1918–1948."— Előadás másolata:

1 9. Csehszlovákia újjáalakulása és etnikai tisztogatásai Csehszlovákia története 1918–1948

2 A harmadik köztársaság létrejötte A moszkvai és londoni emigráció egyesülése és pártjai –1945. márc.: Beneš és miniszterei + a SzlNT képviselői Moszkvába utaztak –a Gottwald által kidolgozott programot márc. 29-én elfogadták államosítás, népbíróságok és nemzeti bizottságok felállítása; a cseh pártoknak csak az „árulók” megbüntetése, a szlk.-oknak csak az autonómia volt fontos a nép dönti el, hova tartozik Kárpátalja; a pol. szabadságjogok fennmaradnak –a fasiszta, nemzetiségi pártok és az Agrárpárt betiltása után Cseho.-ban a CSKP, SZDP, NSZP, Néppárt; Szlk.-ban SzlKP és Demokrata P. működik A kassai kormány és programja –1945. ápr. 4-én a Moszkvában megválasztott ideiglenes kormány Kassán Beneš jelenlétében letette az esküt (a demokratikus választásokig működik) –vezetője a volt moszkvai követ, Zdeněk Fierlinger (SZDP – „Quislinger”) helyettesei: Gottwald (CSKP), V. Široký (SzlKP), Šrámek (Népp.), Ursíny (DP) –a 25 miniszterből 9 volt komm., akik a legfőbb tárcákat birtokolták: Václav Nosek a bm. (rendőrség); Földműv. (földreform); az Inform. (sajtó, prop.); Okt.; Munkaügy (szakszerv.-k); a külügy élére ugyan Jan Masaryk került, de helyettese a szlk. komm. Vlado Clementis; titkos komm. volt a „pártonkívüli” Ludvík Svoboda honv. min.; de több baloldali szocdem is, köztük Fierlinger –a szintén nem megválasztott Beneš visszakerült a közt. elnöki posztra –ápr. 5-én hirdették ki a kormányprogramot, ami a megtorlás, ill. a nemzeti- ségektől való megszabadulás jegyeit viselte magán (nm.-k, m.-k szinte teljes kitelepítése, áp.-i és egyéb jogaik elvétele) + Gottwald márc.-i elképzelései

3 A harmadik köztársaság jellege máj. 9. (felszabadulás) – máj. 9. (új alkotmány) Területi változások 1945-ben –München előtti határok: érvénytelenítik a nm., len., m. területszerzést –1945. jún. 29. egyezmény a SzU-val Kárpátalja átadásáról A politikai rendszer: korlátozott, inkább látszat-demokrácia –jobboldali pártok, köztük a korábbi két legnépszerűbb párt betiltása –parlamentarizmus helyett elnöki dekrétumok –ellenzéki pártok nincsenek, csak a Nemzeti Front engedélyezhet új pártokat –az első köztársaság sokkal plurálisabb, demokratikusabb volt! (habár Beneš és Jan Masaryk neve hamis módon folyamatosságot sugallt, ez új rsz. volt) –külpolitika: „hídszerep” a Kelet és Nyugat közt, valójában München után jelentős csalódottság a Nyugatban és a demokráciában –valójában népi demokrácia, piac helyett erősödő tervezés –legutoljára lett prol.diktatúra, ua. nem külső kényszer hatására, hanem önként Túltengő nacionalizmus, kisebbségi és emberi jogok lábbal tiprása –a cseh (és ezúttal szlovák) pártok ismételt összefogása nemzeti okokból –a cseh–szlovák viszony ugyanakkor továbbra is feszültségek forrása –erőteljes nemzeti homogenizálódás: a zsidóság megsemmisült a háború során, a ruszinok a SzU-hoz kerültek, németek szinte teljes kitelepítése, magyar- ellenes intézkedések – 1950-ben a „csehszlovákok” aránya 94%-ra nőtt

4 Viták a cseh–szlovák viszonyról 1. A szlovák nemzeti öntudat megerősödése, csehektől való eltérése –hadikonjunktúra, árjásítás –» gazdasági megerősödés, stabil pénz –öt évnyi önálló nacionalista állam, erős politikai katolicizmus –de agrárjelleg, gyenge infrastruktúra, nagy háborús károk, munkanélküliség Koncepciók a cseh és szlovák terület sorsáról –a szlovák függetlenségnek nem volt reális esélye –SzlKP terve a Szovjetunióhoz való csatlakozás – Moszkva ellenzi –a szövetségesek és a szlovákok többsége is Čs. felújítását tűzte ki célul, a szlovákok célja a Čs.-n belüli egyenjogúság, elsősorban föderáció révén –a cseh pártok és Beneš az első közt. csehszlovákizmusát akarják folytatni nem értették meg a szlovákok nemzeti emancipációjának jelentőségét, holott ekkor már a korábbi szlk. centralisták (pl. Vavro Šrobár) is egyenjog.-t akartak eleinte a SzlNT-t sem ismerték el, csak a felkelés és a CSKP hatására –cseh komm.-k elismerik Szlk. jogát az egyenjogúságra, de bizonytalanok nézeteik a háború folyamán többször változtak is, végül a föder. mellé álltak a szlk. kérdést azonban ők a hatalmi harcoknak rendelték alá A kormányprogram előkészítése –a SzlNT márc. 2-i memoranduma követelte, hogy a szlk. nemzet egyedüli képviselőjének ismerjék el, erősítsék meg a szlk. kormány és parlament létét –a cseh pártok (Nemz. Szoc., Néppárt) ezt határozottan elvetették –a kommunisták pedig kompromisszumos javaslatot terjesztettek be

5 Viták a cseh–szlovák viszonyról 2. A félföderatív rendszer kialakulása a kassai kormányprogramban –elismerik az önálló szlovák nemzet létét és egyenlőségét –a SzlNT a szlk. nemzet képviselője, a legfőbb szlk. államhatalmi szerv –politikai ígéret, hogy a szlk. szerveket az alkotmány is el fogja ismerni –a közös hadseregben szlk. egységeket fognak létrehozni –a központi és helyi kompetenciákról később fognak dönteni (a cseh pártok a CSKP hatására fogadták el a kompr.-t; a CSKP a szlk. érdekek szószólója lett) –egy asszimmetrikus rsz. alakult ki: szlovák szervek voltak, de csehek nem „A szlovák nemzet Magna Chartája” (1945. ápr. 5.) –Gottwald beszéde Kassán, ami címe ellenére nem jogi dokumentum –megismétli a kormányprogram pontjait, többször éltetve a hős Vörös Hads.-t Az első prágai egyezmény (1945. jún. 2.) –a Nemz. Szoc. és Néppárt újra próbálkozik: tartományi rendszert javasolt –a SzlNT elveti a három tartomány létét és a szimpla autonómiát is, újra a fö- derációt szeretné kivívni (máj. 26.) – pedig a SzU hatására a CsNT feloszlott –a CSKP hatására a föder.-t a 31-i kormányülésen a SzlKP sem támogatta, egyedül Jozef Lettrich (a SzlNT társelnöke) állt ki mellette –jún. 1. kimondják: a SzlKP a CSKP része és a prágai vezetés alá tartozik –jún. 2. megerősítik a SzlNT Kassán bejelentett szerepét, döntés született a kp.- i és a helyi kompetenciák köréről; 5-én ezt a SzlNT is elfogadta minden, nem kimondottan kp.-i irányítású területen a szlk. szervek döntenek, a Megbízottak Testülete a SzlNT-nak és a prágai kormánynak egyaránt felelős

6 A rendőrség és a megtorló különbíróságok A rendőrség: Nemzetbiztonsági Testület (SNB, ápr.) –a korábbi rendőrség és csendőrség helyett létrejött új szervezet; részei: –Közbiztonság (VB) egyenruhások, bűnügyi nyomozók és katasztrófavéd. –Állambiztonság (StB, jún. 30.) Eredeti fő célja a háborús bűnösök felkuta- tása; emellett hírszerző-kémelhárító szervezetet és határőrséget tartalmaz –volt rendőrök, partizánok, fegyveres szakszervezeti tagok léptek be –kezdettől a komm.-k dominálták, Nosek belügymin. is CSKP-tag –tömeges letartóztatások, a kitelepítés szervezése stb. is feladata lett Népbíróságok és a Nemzeti Bíróság –a SzlNT már máj. 15-én rendeletet adott ki a fasiszta bűnözők, árulók stb. megbüntetéséről és nemzeti, ill. népbíróságok létesítéséről –jún. 19. elnöki dekrétumok hozzák létre a két új bírói fórumot az máj. 21. óta elkövetett pol.-i/háborús cselekményeket bírálták el a Nemzeti Bíróság a főbűnösöket, a népbíróságok a kisebb bűnösöket ítélik el –formálisan jogi keretet adtak egy vérszomjas bosszúeljárásnak –négy népbíró (+ szakjogász elnök) a rögtönítélkezéssel (max. 3 nap) ítél –Nemzeti Bír.: hat ülnök (ellenállók, üldözöttek közül) +szakjogász elnök „kivizsgálásra nem kerül sor; a nyomozás az alapvető tényekre koncentrálódjon” –mindkét különbíróság első fokon jogerős ítélet hoz –halálos ítélet esetén a kegyelmi kérvénynek nincs halasztó hatálya Szlk.-ban jóval kevesebb ügy, arányában több végződött felmentéssel (Szlk.: 20,5e vádlott, 8e elítélt – Cseho.: 168e vádlott, 69e elítélt)

7 Beneš-dekrétumok Alkotmányos háttér, fogalommagyarázat –a londoni emigrációban, működő parlament nélkül kezdődött meg kiadásuk (előbb két évre, ideiglenesen, de később ez állandósult) –1945. máj.–okt. között, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeüléséig szintén kiadtak 100 dekrétumot (1–143. sorszám alatt), igen változatos ügyekben pl. a népbíróságokról; tv.hozó hatalom gyakorlásáról; államosításról stb. –szűkebb értelemben így nevezik a (többnyire) máig hatályos, a németek és magyarok jogfosztását eredményező elnöki jogszabályokat is 13 közvetlenül, további 20 közvetetten érintette a nm. és m. kisb.-et szerzőik közt nem csak Beneš, hanem a kormány számos tagja is megtalálható! A hírhedt, antidemoktatikus dekrétumok fontosabb darabjai –12/1945. az „árulók és ellenségek” földjei elkobzásáról (jún. 21.) –16/1945. háborús bűnökről és a különleges népbíróságokról (jún. 19.) –17/1945. a Nemzeti Bíróságról (jún. 19.) –28/1945. az elkobzott földek szláv telepeseknek kiosztásáról (júl. 20.) –33/1945. a német és magyar nemz.-űek megfosztása állampolg.-ától (aug. 2.) –71/1945. az állampolg.-t elvesztettek munkakötelezettségéről (szept. 19.) –88/1945. a „közmunkára” [=belső deportálásra] való kirendelésről (okt. 1.) –108/1945. az ellenséges vagyon elkobzásáról (okt. 25.) –121/1945. a közigazgatás szervezetéről és a nemzeti bizottságokról (okt. 27.) –138/1945. a nemzeti becsület elleni néhány vétség büntetéséről (okt. 27.)

8 A „vad kitelepítés” (divoký odsun) A németek spontán kiűzésének okai –bosszúállás, a náci brutalitás elleni harag; sok esetben rémhírek is okozták a németellenes hisztériát + a lengyel példa követése is –a nacionalizmus, sovinizmus hullámának magasra csapása –minden politikus a németek likvidálásáról szónokolt (máj. 16.: Beneš) –kész helyzetet akarnak teremteni a nagyhatalmi döntés előtt –a társadalom érzéketlenné vált a szenvedésekkel szemben Az akció tényei és legkegyetlenebb elemei, máj.–aug. –jogi normák hiánya miatt a helyi szervek/csőcselék irányította az akciót –660e főt űztek ki, többségét a szovjet zónákba; a brutalitás miatt 30e halott is a cseh társadalom többsége passzív maradt, kevesen mertek felszólalni a törvénytelenségek ellen; az elűzők nagy része később az SNB tisztje lett –a németeket kiűzték házaikból, embertelen körülményekkel jellemezhető gyűjtőtáborba vitték és/vagy gyalogmenetben a határig hajtották őket szögesdrótok, fegyveres őrök, Prací ke svobodě (a munka szabaddá tesz) felirat –hátukra horogkeresztet rajzoltak, az utcakőre festett náci jelképet nyalatták, fehér karszalagot kellett hordaniuk, közterületekről kitiltották őket –fegyveres bandák nőket/öregeket is bántalmaztak, sőt lelőttek; lincshangulat –az egyik legsúlyosabb halálmenet jún. elején Brnoból indult –a leghírhedtebb eset júl.–aug. fordulóján Ústí nad Labemben történt egy lőszer- és fegyverraktárban júl. 31-én robbanás történt, főleg nm. áldozatok a nm. „szabotázs” miatt tömegmészárlás történt, nőket is lőttek az Elbába

9 A szervezett kitelepítés 1. A jogi keretek kialakulása, aug. 2. –főleg Nbr.-ban súlyos kritikákkal illették a vad kitelepítést –egyre több čs. politikus és szervezet is bírálta ennek módját (de nem tényét) –potsdami értekezlet: „a nm. lakosságnak vagy egy részének” áttelepítésére –ekkor adták ki a 33/1945. sz. elnöki dekrétumot is –aug. 16-án a kormány 2,5m nm. kitelepítését tűzte ki célul; nov. 20-án a No.-i Szövetséges Ellenőrző Tanács elfogadta a tervet 750e fő a szovjet, 1,75m pedig a br. és am. szektorba (1945. dec.–1946 júl.) A kitelepítés előkészítése, egyeztetés a no.-i zónákkal –több, mint 100 gyűjtőtábor jött létre, kitelepítési hivatalok alakultak –a kitelepítés lebonyolítása elsőbbséget élvezett a gazd.-i kérdésekhez képest –féltek, a nagyhat.-i ellentétek később akadályt gördítenek a folyamat elé –az amerikai szektor vezetőivel hamar sikerült megegyezésre jutni: jan. 25-én indultak oda szerelvények (napi 5 vonat, ápr. 11-től pedig már 6) –a szovjetekkel kevésbé, pedig korábban Zsukov 2m fő átvételét vállalta –1946. márc. Hubert Ripka moszkvai útja során Sztálin felhívta Zsukovot és utasította a megegyezésre Prágával, ua. hozzátette: „szervezett módon és emberségesen, ne pedig náci módszerekkel hajtsuk végre” –jún. 1-jén megegyezés, a sz. zónába való telepítés jún. 11–nov. 13.-ig lezárult –jún. közepétől az USA „átmenetileg” napi 4 szerelvényre korlátozta a kontin- genst, nov.-ben pedig le is állította (1947-re vállalva még 100e fő átvételét)

10 A szervezett kitelepítés 2. A kitelepítés folyamata –a szállítmányokat az SNB kísérte, a kitelepítettek értékeit (ékszer, órák, KČs) elvették (minden államellenes anyaggal együtt) –mindenki 30 kg csomagot vihetett, családonként 1000 márkát; vinniük kellett az ételt, takarót, evőeszközt; házaikat tisztán, bezárva kellett hátrahagyni, a tiltott cikkeket becsomagolva, listával ellátva –gyakran csak 10 perc volt felöltöztetni a gyerekeket és összecsomagolni –az antifasiszta (=komm.) nm.-eket elvileg nem kellett kitelep., de valójában igen; e 80e fő viszont megtarthatta tulajdonát és elkülönítve szállították ki a pártok nem vettek fel nm.-eket, még a nm. kommunistákat is kitelepítették –1946 közepén gazd.-i gondokat okozott már a nm. bányászok és szakmun- kások hiánya; ezek (kényszermunkások is) ideiglenesen maradhattak még egyre több mg.-i mentesítési kérelem is volt, de ezeket elutasították Eredmények –1946. nov. 15. Nosek jelentette Benešnek az akció sikeres lezárását: jan.–okt. közt 2,17m főt szállítottak ki 1646 vonaton, 250e nm. maradt –1947 végén 196e, 1949 jún.-ban 177e, 1950-ben pedig 165e fő volt, (ebből 40e fő vegyes házasságban, ők 1946 dec.-ben visszakapták áp.-ságukat) –a Szud.-vidék 2,5 m-nyi nm-je helyére 1,5m szláv költözött. A vidék nm. jellegét, házait, feliratait nem volt könnyű csehesíteni –minden kisebbség StB-ellenőrzés alá került, vál.jogot 1948-ban sem kaptak, ua. a határvidék maradék németjeit az ország belsejébe telepítették át

11 Határviták, 1945–1946 Lengyel–csehszlovák viták –a kommunista lublini kormány is magának követelte Teschent, ezért Beneš sokáig nem is ismerte el a lengyel vezetést (csak jan. végén) –1945-ben folyamatos fegyveres határvillongások alakultak ki –1945. jún.-tól tárgyalt a két fél, de nem tudott megegyezni egymással –két győztes ország közötti vitaként a kérdés nem került a békekonf. elé –Čs. igényt formált néhány No.-tól Lo.-hoz került sziléziai határ menti területre is (Kladsko, Ratiboř) – végül a München előtti határok maradtak –csak 1947 márc. 10-én írtak alá barátsági szerződést – a béketábor tagjaiként Német és osztrák területek iránti sikertelen csehszlovák igények –a lausitzi (luzsicai) szorb területen mozgalom alakult a Čs.-hoz csatl.-ért, de e törekvést még a Szovjetunió sem támogatta –Ausztriától több, párszáz km 2 -es területet kívántak megvásárolni – hiába Magyar–csehszlovák viták és a békekonferencia –Mo. az etnikailag jogos igényeit győztes állam ellen nem vetheti fel –Čs. 200e magyar egyoldalú kitelepítését követeli, amit Mo. visszautasít, ill. bejelenti: hajlandó átvenni a magyarokat, de területtel együtt –a békekonferencia elveti a čs. igényt, de a feleket tárgyalásra kötelezi –Čs. Pozsony fejlődésének érdekében öt község elcsatolását kéri, közülük 3 falut (Dunacsúny, Horvátjárfalu, Oroszvár) meg is kapott


Letölteni ppt "9. Csehszlovákia újjáalakulása és etnikai tisztogatásai Csehszlovákia története 1918–1948."

Hasonló előadás


Google Hirdetések