Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

4. A pártállami rendszer. A kommunista alkotmányok, párt- és állami berendezkedés A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "4. A pártállami rendszer. A kommunista alkotmányok, párt- és állami berendezkedés A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­"— Előadás másolata:

1 4. A pártállami rendszer. A kommunista alkotmányok, párt- és állami berendezkedés A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­ története

2 Szovjet alkotmány, 1936 Fő újítása a társadalmi rendre vonatkozó fejezet –a munkások és parasztok szoc. állama, társadalmi tulajdonra alapuló gazdaság Rögzíti a kommunista párt vezető szerepét Egy alkotmányt értelmező könyv szerint ez azt is jelenti, hogy –„irányítja a szovjet államapparátus személyzetének kiválasztását…” –„a szovjet állam szervei egyetlen fontos döntést sem hozhatnak a párt előzetes utasításai és tanácsai nélkül…” A szovjet jog az államhatalom egységének elvére épül –Tagadja a hatalmi ágak elválasztásának elvét, az ellensúlyok szerepét –Formálisan a törvényhozás (Legfelsőbb Szovjet, LSz) teljhatalmú Szövetségi államszerkezet, s emiatt –kétkamarás parlament; a látszatválasztások miatt a képviseleti funkciója gyenge, túl nagy létszáma miatt ritkán ülésezik, a valódi tv.hozás a LSz elnöksége (prezídium) kezében van a tvr.-ek (= törvényerejű rendeletek) révén. –szövetségi + tagállami minisztériumok / Min.Tanács (elvileg az államhatalom legfőbb végrehajtó és adminisztratív szerve; de facto: pártdöntések végrehajtása) –tagállami alkotmányok, elvileg széles jogkörrel (saját hadsereg, külpol., kilépés) –tagköztársaságokban szövetségi és helyi jog alkalmazása egyaránt (ülnökbíráskodás, a bírák csak elvileg függetlenek) –szigorúan hierarchizált ügyészség (közvádló + a „szoc. törvényesség” őre)

3 A népi demokráciák első alkotmányai Pre-népi dem. alkotmányok: Mo. 1945/46, Lengyelország 1947 –polgári dem. elemek túlsúlya: többpártrsz., közt. elnök; nem szól a társ-i rendről –néhány népi dem. vonás (pl. prezídium léte, ellenzék hiánya, Lo.-ban tvr. is) A többi alk. keletkezési ideje összefügg a szovjetizálás ütemével –Ju., Alb. 1946; Bg. 1947; Ro. és Cs. 1948, Mo. és NDK –a túl korai alkotmányt átfogóan módosítja: Alb. 1950, Ro., Lo. 1952, Ju A hatalom egységének elve és a hatalommegosztás elvetése –minden hatalom a [dolgozó] népé, amely azt a „népképviseleti” parlamenten át gyakorolja) [a parlamenti szupremácia elve] –az elvileg teljhatalmú parlamentek ritkán (évente 2×) üléseznek –helyettük a prezídiumok hoznak tvr.-eket, bár valós hatalmuk ezeknek sincs; szovjet mintára azonban alkotmányvédő jogkörrel is rendelkeztek –a valódi döntések a komm. párt kezében, alk.-os felhatalmazással vagy anélkül! A korai (= balkáni) alkotmányok sajátosságai: népköztársaságok –a szovjet mintát utánozták, de még fejletlen módon (nem tartalmazza a párt szerepét, a szocializmus felépítésének célját) –a „népi demokrácia” sajátos átmenet: a kapitalizmusnál fejlettebb, de a szoc. szintjét még nem éri el –kizsákmányolás megszűnése, tervgazdálkodás, a „köztulajdon” prioritása, szövetkezetek –létrehozza az államfői prezídiumokat, tvr. kiadási jogával

4 Az alkotmányozás újabb hulláma Vegyes-átmeneti (polgári dem. elemeket is tartalmazó) alkotmányok –Cs. és az NDK átmentett néhány saját hagyományt: egyik sem népköztársaság, fennmaradt a közt.-i elnöki poszt, a többpártrendszer; nem utal a párt szerepére –van prezídium, de nem államfői jellegű, tvr.-t kiadhat, de ez nem jellemző Fejlett népi demokratikus alkotmányok (1949–1952) –a szovjet modell legszolgaibb utánzása, de ezek is népköztársaságok –hálásan utal a Szovjetuniónak az új rendszer kiépülésében játszott szerepére –deklarálja az állam népi dem. jellegét, már szól a szocializmus felépítésének céljáról is (ezek szerepeltek az 1948-as cs. szövegben is!) –Lo.-ban is megszűnik a közt. elnöki poszt, az Államtanács államfői jellegű és ettől kezdve ez adja ki a tvr.-eket is (1947–52 közt ez a kormány joga volt) Az ötvenes évek későbbi időszaka –technikai jellegű módosítások sora, pl. a minisztériumok felsorolása –ezen országok alkotmányjogilag mind „átaludták” a desztálinizálást –kivétel: Jugoszlávia a különút miatt eltávolodik a sztálinizmustól, 1950-től a munkás-önigazgatás törvénybe foglalása, 1953-tól alkotmányban is szerepel. Közt. elnöki poszt létrehozása Csak Jugoszlávia föderatív, ott (és NDK-ban) kétkamarás parlament –Csehszl.-ban félföderáció, Szlovákiában saját tv.hozás is (Sz. Nemzeti Tanács) –NDK: a tartományok (1952) és parlamenti felsőház felszámolása (1958) –tartományi választásokat már korábban sem tartottak

5 Alkotmány, állam- és jogrendszer Minisztertanács (Kormány) a végrehajtó hatalom élén –tagjait elvileg a parlament választja és annak felelős (valóságban a párt) –élén elnök és helyettesek, tagok közt tervhivatali elnökök, más hivatalvezetők is Elvileg független bíróságok –ua. mindig az uralkodó osztály (a párt) érdekeit kell védenie, népi ülnöki rendszerben működik, ezeket és a hivatásos bírákat is a párt nevezte ki –sehol nincs alkotmánybíróság (a parlamenti szupremácia elve miatt) Ügyészség – a legfőbb jogvédelmi szerv –nyíltan védi a a társadalmi rendet, a proletárdiktatúrát. A legfőbb ügyészek politikai függetlensége szintén csak elvi (vagy még az sem) Alapvető jogok (szintén szovjet minták alapján) –programszerű, a későbbi jövőre vonatkozó, de széles körű szociális jogok –politikai jogok csak a társadalmi rendnek megfelelő módon gyakorolhatók –jogok biztosításának nincsenek garanciái –a SzU-val együtt NEM írták alá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatk.-t (1948) De egyik országban sincs még formális alkotmányosság sem –a hatalom egysége, szabadságjogok érvényesülésnek hiánya –gumiparagrafusok, széles körű értelmezési lehetőségekkel („a szoc. érdekében”) –a tényleges hatalmat nem az alkotmányban felsorolt szervek gyakorolták

6 A pártállam fogalma alapintézménye a párt –működésének alapelve a demokratikus centralizmus –fentről lefelé épül ki, erősen bürokratikus, vezetői nagy hatalommal bírnak –területi–munkahelyi szervezés; kongresszus, KB, PB, Titkárság állam: felépítése formálisan hasonlít a Nyugatéhoz, de: –az alkotmány rögzíti a párt vezető erejét (előbb vagy utóbb) –párt és állam összefonódik, s e kapcsolatban a párt szerepe a döntő –a párton belül létrejön az állami szervek mása, tükörképe –a párt megfelelő szerve irányítja az állami szervet tömegszervezetek (szakszervezet, nő- vagy ifjúsági stb.) –monopolszerepűek, azaz hatósági jogkörük van –jogilag autonóm, de a párt szava döntő itt is: „transzmissziós szíjak” az elnyomás a rendszer egyik fő összetartó ereje totális rendszer: –az élet minden területére (magánéletre is) kiterjed a párt befolyása –minden(ki)t megfigyelnek, a párt hatalma minden(ki)re kiterjed –az apparátus nincs alávetve semmilyen szilárd jogrendnek (de hozhat önigazoló törvényeket is)

7 Az állami szervek megkettőződése Hatalmi ágPártÁllam (Választás)Kongresszus (3–5 évente)parlamenti „választás” Törvény- hozás Központi Bizottság ( fő, évi 3–6 ülés) parlament (helyileg eltérő néven; többszáz fő, évi 2-3 ülés) Valódi tv.- hozás Politikai Bizottság (Elnökség, Politbüro) (1-2 hetente) (10–15 fő a KB-ből) prezídium (Államtanács, Elnöki Tanács, Nemzetgyűlés Elnöksége, stb. (a parlament tagjaiból) VégrehajtásTitkárság (8–10 fő, napi ügyek intézése) felügyeleti területek: „tárcák” Minisztertanács (kormány) élén a kormányfő (miniszterelnök, Min.Tanács elnöke) Főhatalomfőtitkár, első titkár (vezeti a KB, PB és a Titkárság üléseit, szervezetét is! sokszor személyi átfedés az államfővel vagy kormányfővel államfő (ritkán köztársasági elnök, általában az Államtanács / Elnöki Tanács stb. elnöke)

8 A főhatalom és a végrehajtás államfői testület neve (ha volt)kormányfő hivatalos elnevezése NDK1960–90 Államtanács1949–90 Minisztertanács elnöke Lengyelország1952–89 Államtanácsvégig miniszterelnök Csehszlovákianem volt ilyenvégig miniszterelnök Magyarország1949–89 Elnöki Tanács1949–56, 1972–90 Min.tan. elnöke 1956–72 Magyar Forradalmi Munkás–Paraszt Kormány elnöke Jugoszlávia1945–53 Nemzetgy. Elnöksége 1980–91 Elnökség 1953–91 Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke Románia1948–61 Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége Államtanács 1961–74(–89) 1948–89 Minisztertanács elnöke Bulgária1947–71 Nemzetgyűlés Elnöks. 1971–90 Államtanács 1946–90 Minisztertanács elnöke Albánia1944–91 Népi Gyűlés Elnöks.1946–91 Minisztertanács elnöke Szovjetunió1938–89/90 Legfelsőbb Tanács 1917–46 Népbiztosok Tanácsa eln. 1946–91 Minisztertanács eln.

9 Személyi összefonódás a párt vezetője államfő isa párt vezetője kormányfő is NDK Wilhelm Pieck* 1949–50 Walter Ulbricht 1960–71 Erich Honecker 1976–89 Otto Grotewohl* 1949–50 Lengyelország Boleslaw Bierut 1948–52 Wojciech Jaruzelski 1985–89 Boleslaw Bierut 1952–54 Wojciech Jaruzelski 1981–85 Csehszlovákia Klement Gottwald 1948–53 Antonín Novotný 1957–68 Gustav Husák 1975–87 Klement Gottwald 1946–48 Magyarország nem volt ilyenRákosi Mátyás 1952–53 Kádár János 1956–58, 1961–65 Grósz Károly 1988 Jugoszlávia Joszip Broz Tito 1953–80Joszip Broz Tito 1945–63 Románia Gheorghe Gheorghiu-Dej 1961–65 Nicolae Ceauşescu 1967–89 Gheorghe Gheorghiu-Dej 1952–54 Bulgária Todor Zsivkov 1971–89Georgi Dimitrov 1946–49 Vulko Cservenkov 1950–54 Todor Zsivkov 1962–71 Albánia Ramiz Alia 1985–91Enver Hodzsa 1946–54 Szovjetunió Leonyid Brezsnyev 1977–82 Jurij Andropov 1983–84 Konszt. Csernyenko 1984–85 Mihail Gorbacsov 1988–1991 Joszif Sztálin 1941–53 Nyikita Hruscsov 1958–64

10 A pártállami bürokrácia A pártállam személyi állománya: apparátus (=bürokrácia) –a párt-, állami- és tömegszervezeti hivatalnokok („funkcionáriusok”, „káderek”) –legfelsőbb szinten személyi átfedés a párt- és az állam vezetői közt –országos gazd., kult. stb. szervek élén a „nómenklatúra” révén ellenőriz a párt –megyei vezetés: „prefektus”-szerű nyomásgyakorlás –alsó szinten: munkahelyi pártszervezetek révén A bürokrácia összetartó erői: –a pártállami ideológia; meggyőződés, hit –a hatalom megtartásának szándéka –presztízs és privilégiumok –pártfegyelem, ill. szükség esetén: kényszer A bürokrácia belső konfliktusai (csak liberalizálás idején tör fel): –pártfrakciók kialakulása (a párt alapszabálya tiltja! ritkán fordul elő) –ellentét a párt-, állami- és tömegszerv.-i réteg közt (ez ellen: rotációs rendszer) A bürokrácia valójában bürokratikus és forradalmi szerv is –állami szervként bürokrácia, ami végrehajtja a jogszabályokat –a párt ellenőrzése mellett azonban magasabb okokból gyakran megszegi a tételes jogszabályokat. (Pl. a kulákká minősítés esetei) nómenklatúra: fontos állami posztok, ill. az azokat betöltő személyek nevének listája; e posztok betöltése csak a párt valamely szervének engedélyével lehetséges

11 A sztálini rendszer koherenciája A párt osztatlan hatalma egy olyan „genetikai kód”, ami az eltérő kiinduló helyzetű társadalmakat is szinte teljesen uniformizálja –vagyis: nem az alap hozza létre saját felépítményét, hanem a felépítmény formálja át saját képére az eredetileg eltérő gazdasági alapot is –esetleges, hogy épp Oro.-ban alakult ki a rendszer; a kód ettől függetlenül működik (de csak elmaradott országok voltak fogékonyak e kódra…) A „kauzális lánc” 1.pártállam marxista–leninista ideológiával –» 2.állami (és kvázi állami, pl. szövetkezeti) tulajdon túlsúlya –» 3.bürokratikus szabályozás (piac és verseny kiiktatása, centralizált gazdaság) –» 4.a rendszer szereplőinek érdekei, motivációja, köztük levő viszonyok (pl. a tervalku, mennyiségi szemlélet, paternalizmus stb.) –» 5.tartós gazdasági következmények: erőltetett növekedés, krónikus áruhiány, egyszerre létező munkaerőhiány és kapun belüli munkanélküliség Az ok-okozati folyamatok iránya szigorúan a fenti sorrendben halad –kisebb jelentőségű visszacsatolások vannak fordított irányban is –fokozatosan egyre jobban kifejlődik az 5 blokk szerves egysége –csak a kóddal összeegyeztethető intézmények, szabályok maradnak fenn –az 1. blokk megváltoztatása nélkül a többit nem lehet tartósan megreformálni!

12 Vezérkultusz, személyi kultusz Vezérkultusz –a karizmatikus személy/vezető tisztelete lehet spontán; vezérkultuszról csak a média és a propaganda által kreált tisztelet (és diktatórikus rendszerek kényszere) esetén beszélünk; kvázi vallásos jellege is van (isteni vonások) Sztálin mintájára, az ő támogatásával vezetik be („Sztálin legjobb … tanítványa”); ua. Sztálin a legtöbb országban talonban tartott egy riválist is Mussolini, Hitler stb. körül is ilyen vezérkultusz alakult ki –Sztálin és a helyi vezető kiválasztottságának propagandisztikus magasztalása –egyik csúcspontja Sztálin 70. születésnapja (1949. dec. 21.) –éljenzés, taps, képek, szobrok, a vezérről elnevezett intézmények, városok –termelési felajánlások, munkaverseny, kiállítások, antológiák stb. –nem alakult ki mindenhol valódi kultusz, nem lett minden helyi vezető valódi népvezér; ezt kellett túlzott prop.-val ellensúlyozni (pl. Mo.-on) –máshol a kultusz a „kis Sztálin” halála után erősödik (Gottwald, Csehszlovákia) Személyi kultusz –1948-tól használt fogalom, de Hruscsov 1956-os beszéde tette ismertté –ennek is van leleplező, deheroizáló eleme –perszonalizáló, bűnbakkereső funkciójú, a rendszer bűneit egy emberre hárítja –egyúttal a komm. terroruralom szalonképesebb, eufemizált fedőneve is, amivel lehet szakítani és egy korrigált, „más” komm. modellt megvalósítani –ez tehát politikatört.-i fogalom, nem mentalitástört.-i vagy „hagiográfiai”


Letölteni ppt "4. A pártállami rendszer. A kommunista alkotmányok, párt- és állami berendezkedés A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politika­"

Hasonló előadás


Google Hirdetések