Karrier és munkatanácsadás

Az előadások a következő témára: "Karrier és munkatanácsadás"— Előadás másolata:

1 Karrier és munkatanácsadás
A munka-pályatanácsadás, életpálya-tanácsadás mint professzió, és mint szakmai rendszer (2) Pályatanácsadás az egyes szektorokban és életszakaszokban, élethelyzetekben Borbély-Pecze Tibor Bors, PhD. Andragógia, MA ZSKF

2 Társadalmi munkamegosztás szociológiai értelmezése
A munkamegosztás távolról sem azt feltételezi, hogy a dolgozó a maga feladata fölé görnyedjen, hanem azt, hogy ne veszítse szeme elől a vele együttműködőket, hasson rájuk, és viselje hatásaikat. Tehát nem gép az ember, mely olyan mozgásokat ismétel, amelyek irányát nem érzékeli, hanem tudja, hogy valamilyen cél felé tart, és többé-kevésbé világosan látja a célt. Érzi, hogy szolgál valamit. Ehhez nem kell átfognia a társadalomi horizont széles területeit,csak annyit kell átlátnia, amennyiből megérti: tevékenységének önmagán túli célja van. Ettől a pillanattól kezdve bármilyen speciális és egyhangú legyen is a tevékenysége, egy intelligens lény tevékenysége az, mivel értelme van, és ő tudja is. (Durkheim)

3 Pályafutás, karrier

4 Karrier, pályafutás – kiemelt pontok
A karriered kulcsa te magad vagy - Az önismeret szerepe az életpálya-építésben Atipikus munkák/ Otthonról dolgozni - A távmunka előnyei és buktatói Új világ, új munka - A munkaerőpiac sajátosságainak változásai az idő előre haladtával Még egy diploma - Papírhalmozás vagy tanulás élethosszig? Marketingeszköz az egyéniség eladásához - Az önéletrajz funkciói Az állásinterjú, mint lehetőség Amikor muszáj felvenned - Állásinterjú telefonon Egyensúlyozás élet és munka között Minek a coaching? Miért számít a szervezeti kultúra? Forrás. Nemzeti Pályaorientációs Portál

5 Az egyén oldaláról

6

7 Super (1980) életszakaszok

8 Egyéni igények D. Super (1994) diadalív modell

9 A szolgáltatási rendszer szemszögéből

10 Szakpolitika és munka, karrier tanácsadás
Forrás: Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás hálózatos modellje (Model for Networked Guidance Services Provision; NEGSEP (Nykanen et al., 2007)

11 Life-wide-guidance Borbély-Pecze-Répáczki-Kovács ms 2011

12

13

14 Pályatanácsadás diszciplínái
(Rajnai, 2001)

15 Életpálya-tanácsadás, pályaorientáció vs. pályairányítás

16 Tanácsadás eltérő értelmezései
(Borbély-Pecze 2010)

17 Pályairányítás A rendszerváltás előtt használatos pályairányítás fogalmában erőteljesen jelenik meg a gazdaság igényeinek figyelembe vétele és kevés hangsúly helyeződik az egyéni ambíciókra. A kereslet- kínálat egyensúlyának kialakítása szempontjából ez a megközelítés nagyon sikeres lehetne, amennyiben egészen a 80-as évekig nem tapadna hozzá elválaszthatatlanul a szocialista (tervhivatali) tervezés, amely a munkaerőt is ugyanolyan termelési tényezőként tervezi meg mint a gazdaság rendelkezésére álló nyersanyagot és jobb esetben képességvizsgálattal valamint beiskolázási kvótákkal kívánja kezelni a pályaválasztás összetett ügyét. Mindaddig, amíg a rendszer kötött munkaerő-gazdálkodással működik (és minden végzettnek van államilag biztosított munkahelye) a pályairányítás egyéni szinten megjelenő objektív – gazdasági panaszai enyhék. Ami közel sem jelenti azt, hogy a mai piacgazdasági keretek között a személyes tényezők elhanyagolása ne jelentkezne és ne csökkentené a fiatalok és felnőttek jóllétérzetét A fiatalok 39%-a kudarcot él át a választásai nyomán, a felnőttek 25%-a „rossz pályát” választott. Györgyi Zoltán (2000, 2003) A legbiztonságosabb az lenne, ha a tervutasításos rendszer keretei között alkalmazott szóhasználatot elfelejtenénk és elmozdulnánk a munkaerő-piaci információnyújtás, szakmák foglalkozások munkaerő-paci helyzetének és társadalmi respektjének bemutatása irányába. Amely feladatot a modern közgazdaságtan és közigazgatástan is állami – önkormányzati szerepként határoz meg, mint a piaci információs asszimetria (Stiglitz old.) csökkentésének eszközét. (ld. analógiaként az ingatlankataszter és m2/Ft ár iránti igény egyre erőteljesebb megjelenését)

18 Pályaorientáció A 90-es évektől a pályaorientáció elnevezés sok helyen, de nem a közoktatási törvényben felváltotta a pályaválasztási tanácsadás szóhasználatot. Ebben a fogalomban jobban tükröződik a két fél egyenlősége és a folyamat jelleg, valamint a tanácskérő feladata és felelőssége a döntéshozatalban. Az iskolán belüli folyamatelvre épülő tanácsadási eszköz és egyben módszertan is. Amelyet továbbképzett pedagógus (tanácsadó tanár, diáktanácsadó tanár), vagy szakdiplomás tanácsadó végezhet. Egyszerre mutatja be több tanévre és rendszeres órakeretre építve a pályák és képzések világát, valamint koncentrál a tanuló személyiségének a pályaválasztással kapcsolatos megismerésére. A 90-es években a Világbanki Szakközépiskolai Program (Szilágyi és Völgyesy 1996) keretében megújított szakközépiskolai tantervekben pályaorientáció néven került be, nem csak a direkt iskolaválasztási lépés, hanem a pályaválasztási folyamat támogatása, mivel ezekben az intézményekben a szakmaválasztás, az első ingyenesen megszerezhető középfokú szakma kiválasztása már megtörtént. A 90-es évek végétől némi változás tapasztalható, mivel a szakképzés csak 16 éves kortól kezdődik az intézményválasztás viszont esetenként 14 éves korban történik meg, így a korábban kialakított pályaorientáció éves korban a szakközépiskolákban és később a tankötelezettségi korhatár 18 évre emelésével a szakiskolákban is elveszítette szakmai tartalmát és szerepét.

19 Karrier tanácsadás A "karrier" jelentése Eredetileg a karrier (= pálya) kifejezés a carriageway azaz kocsiút kifejezésből származik, amely előre haladó folyamatos útvonalat jelentett. A karrieren még az elmúlt évtizedben is egy szervezeten, vállalaton belüli, pozíciókon keresztüli felfelé irányuló mozgást értettek, amely a megérdemelt stabilitás irányába mutatott. Az 1980-as évek óta a karrier jelentése átalakulóban van, hiszen egyre kevesebb pozícióért egyre keményebb a versengés, és egy-egy vállalaton belül stabil pozíciók nem, vagy alig léteznek. A karrier a személy munkatapasztalatainak kibontakozó sorozata az időfolyamán (Arthur, Holl, Lawrence, 1989.), amely fejlődésnek soha nincs vége, ha valaki megfelelő mértékben meg tudja őrizni tanulékonyságát. Ez a fejlődés folyamatot képez, amely nem csak az új személyiségelemek (tudás, készségek, tapasztalatok, az attitűdök átalakulása) számának növekedésével, hanem azok beintegrálódásával, "összeérésével" és a belső függetlenség fokozódásával jár együtt. Karrier lehet egy adott munkakör gazdagodása, a készségek sokoldalúvá válása, a tapasztalatok gazdagodásával együtt járó felelősségi körök növekedése, önkipróbálás egy másik (szak- vagy tevékenységi) területen.

20 Karrier tanácsadás (II.)
Változás és váltás A gyorsan változó világban az egyének változásával együtt sok váltás járhat együtt, hiszen a változó vállalati érdekekhez és értékekhez nem mindig illeszkedik annak a vezetőnek a viselkedése, aki korábban sokáig megfelelő volt, ill. a vezető is érzékelheti a különbségek fokozódásával a körülötte kialakuló feszültségek növekedését ill. hullámzását. Ráadásul az élet előrehaladtával az adott életszakaszhoz tartozó feladatok is változnak, a munkaszerepeken túl más életszerepeket is betölthet valaki (gyermek, tanuló, háztartás fenntartó, állampolgár, házastárs, barát, szülőı stb.), amelyek aránya időszakosan eltolódhat a többi kárára. Belső erőforrások, önismeret Ebben a helyzetben, amikor változásra/változtatásra készülünk, nagyon fontos tudnunk, hogy milyen erősségekkel rendelkezünk, milyen belső értékeink vannak, melyek a gyengébb pontjaink ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjunk hozni önmagunkról, saját életpályánk folytatásáról. Az önismereti képesség fokozása a legfontosabb eleme a pálya- és karrier-tanácsadásnak: a szakmai életút áttekintésén keresztül elősegíti a folytatás stratégiájának kidolgozását, a célok összerendezését, a célok eléréséhez szükséges tovább- és/vagy átképzési lehetőségek közötti, vagy állásváltoztatások döntés előtti mérlegelést. A szakemberek igény szerint pszichológiai tesztekkel (képesség-, érdeklődés, érték- és személyiségtesztekkel) és számítógéppel támogatott tanácsadási eljárásokkal teszik gazdagabbá a rendelkezésre álló információkat. A konzultációt kérő mindig önmaga dönt saját életéről, de az álláskeresés, a munkaerőpiacon való manőverezés nehézségeinek feldolgoztatása, a reaktivitás (helyzetekre reagáló) helyett Szatmáriné 1999

21 Karrier tanácsadás (III.)
a proaktív (kezdeményező) hozzáállás érvényre juttatása, a változtatási terv kivitelezése közbeni támogatás szintén rendkívül fontos feladata a tanácsadásnak. Életvezetési tanácsadás segítheti a folyamatot. A karrier-tanácsadás tehát az egyéni változáskezelési program része, amely áll: - a helyzetfeltáró interjúból, amelynek célja a jelenlegi helyzet és állapot feltárása és erre alapozva az igényelt szolgáltatások feltárása, - döntés-előkészítő információ gyűjtésből (önmagáról, a környezetről, a munkaerő-piaci lehetőségekről) és a személyes jövőkép/célrendszer kialakításából, - a lehetséges alternatívák/forgatókönyvek mérlegeléséből, egyéb életfeladatok, életszerepek súlyának mérlegeléséből, - az önálló döntés elősegítéséből, és - a megtervezett egyéni cselekvési program kivitelezésének támogatásából ill. a szükséges korrekciókra irányuló figyelem felkeltéséből.

22 Munkatanácsadás A munkavállalási tanácsadás középpontjában a tanácskérő áll. A problémamegoldó folyamat célja, hogy a munkaadó és a munkát vállaló személy igényeit összehangolja. A tanácsadó segít elmélyíteni az illető önismeretét, pályaismeretét és a munkaerő-piacban rejlő lehetőségek ismeretét, és mindezen ismeretek birtokában a személyiség önálló, és hosszú távú döntést tud hozni. Nemcsak ennek a döntésnek a megalapozása, elősegítése zajlik ebben a folyamatban, mert a tanácskérő a munkájával, karrierjével összefüggő problémák megoldására irányuló stratégia elsajátításával a későbbi döntéseinek meghozatalára is felkészül (Szilágyi 2000)