Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő egyetemi docens, az előadást készítette:

Az előadások a következő témára: "Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő egyetemi docens, az előadást készítette:"— Előadás másolata:

1 Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő egyetemi docens, az előadást készítette: Péter Erzsébet

2 Téma felbontása Alapfogalmak Módszerek -Népszámlálások
Az időskor alsó határa A fiatalkor alsó határai A gyermekkor és serdülőkor Módszerek -Népszámlálások -Szociológiai adatfelvételek

3 Nemzetközi tendenciák Magyarországi helyzet
Elméletek -A nemek közötti különbségek okai -A férfiak és a nők közötti munkamegosztás -Az egyén életciklusainak szakaszai -A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbodása Nemzetközi tendenciák Magyarországi helyzet

4 Az időskor alsó határa 60-65 év felettieket tekintik időseknek
Nyugdíjkorhatárt elérő emberek -országonként változik -nőknél alacsonyabb „fiatal öregek”=Többnyire már nyugdíjban vannak, de aktivitásuk alig csökken „idős öregek”=Aktivitásuk erősen lecsökken (70-75 évesnél idősebbek)

5 A fiatalkor határai Azokat tekintjük fiatalnak, akik már nem gyerekek, de még nem nem felnőttek, vagyis nem kezdték el a rendszeres kereső munkát, nem alapítottak családot vagyis nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. Hazánkban a fiatalság felső korhatárának a nagykorúság életkorát, a 18 éves kort tekintik.

6 Gyermekkor és serdülőkor
-A serdülőkor kezdetét a nemi érettséggel azonosítják. A középiskolába lépés életkorával azonosítják, de nagy átlagban a életévet tekintik a a gyermek és serdülőkor felső határának. A gyermekkoron belül meg kell különböztetni a csecsemőkort, amikor a gyermek még magatehetetlen és 1 éves kor alatti.

7 Módszerek Népszámlálások Szociológiai adatfelvételek
-nem és korcsoport szerinti beosztás -speciális adatfelvételek fiatalokról és idősekről Szociológiai adatfelvételek -1960-as években több kutatást is végeztek az idős emberek életkörülményeiről(KSH-1969, Andorka-1979) - Ancsel (1984):a magyar ifjúság a 80-as években-ifjúságkutatás -KSH (1984,1995):15-34 évesek reprezentatív mintáján felvételt végzett ezen korcsoportok életkörülményeikről és életmódjukról

8 A nemek közötti különbségek okai
A különbség gyökere a biológiában, a genetikai eltérésben rejlik és ezért szükségszerű A különbség elsősorban pszichológiai és szociológiai természetű, a gyermekkori szocializációban a társadalmi környezet hatására alakul ki, ezért egyáltalán nem szükségszerű

9 Nemi szerepek: Azon társadalmi szerepek, tevékenységek és magatartásformák, amelyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. Nemi identitás(„gender”): Az egyén melyik nemhez tartozónak tekinti magát. A társadalmi környezet hatására a szocializáció során alakul ki. (A homoszexuálisoknál egyik sem különül el.) Genetikai különbség a 23. pár kromoszómapárban mutatkozik meg, amely a hímivarsejtben XY, a női ivarsejtben XX. Vajon ez szerepet játszik-e a nő ill. férfi lelkivilágának, képességeinek kialakulásában is? Margaret Mead 1970-ben végzett felmérése a nemi szerepvállalásokra vonatkozik ( új-guineai: arapes ill. mundugumor törzsek)

10 A férfiak és nők közötti munkamegosztás
Funkcionista iskola: A nemek közötti különbségek azért fordulnak elő, mert a nemek közötti munkamegosztás és a szerepek ebből fakadó eltérései előnyösek az emberi társadalmak számára. A férfiak nagyobb testi ereje következtében alkalmasabbak a nehéz fizikai munkára, viszont a nők képesek gyermeket szülni és csecsemőt gondozni, így a reprodukció érdekében szükséges, hogy idejük jelentős részét e tevékenységre fordítsák.

11 A férfiak és nők közötti munkamegosztás
T. Parsons és R. Bales (1955) azt állították, hogy a modern családokban is szükség van egy felnőttre, aki az „instrumentális” szerepet (megélhetés biztosítása) látja el és egy másikra aki az „expresszív” (érzelmi, támogató) szerepet vállalja. Konfliktuselméleti irányzatok a munkamegosztás helyett a férfiak hatalmi pozíciójára helyezik a hangsúlyt.

12 Az egyén életciklusának szakaszai
Csecsemőkor: A születéstől-1éves korig Gyermekkor: 1 éves kortól körülbelül 12 éves korig tart Serdülőkor: 12 éves kortól éves korig Ifjúság: éves kortól a tanulmányok befejezéséig illetve a család alapításig (posztadoleszcencia-utóserdülőkor) Felnőttkor: A nyugdíjkorhatár eléréséig Időskor: A nyugdíjkorhatár felett.

13 A felnőttkor előtti és utáni életszakaszok elkülönülése és meghosszabbítása
Az iparosodás kezdeti szakaszában, amikor még elterjedt volt a gyermekmunka, a fiatalok szorosabban együtt éltek a felnőttekkel, korábban kezdtek el dolgozni, mint jelenleg amikor még iskolába járnak. Aries (1987): szerinte a korábbi évszázadokban nem is volt elkülönülő fiatalkor sőt a serdülők is már a felnőtt társadalom részeivé váltak. Újabban azonban a fiatalkor felső korhatára is egyre inkább kitolódik. Ennek következtében a felnőtt munkaképes emberek hosszú ideig élnek egy olyan szakaszban, ahol nem állnak nyitva előttük a felnőttkor kínálta lehetőségek.

14 A nők hátrányai a világ különböző országaiban
Walby (1992): Angliában az elmúlt 150 évben a következő területeken zsákmányolták ki a nőket: 1.Háztartási munka 2. Kereset 3. Fizikai erőszak 4. Szexuális kapcsolatok 5. Kulturális intézmények

15 Chafetz (1990): Minél élesebb a férfiak és a nők közötti munkamegosztás, annál jobban képesek a férfiak a nőkhöz képest nagyobb jövedelemhez jutni és annál inkább képesek uralkodó pozícióba kerülni a mikroszintű kapcsolatokban, családban, házasságban. A férfiak és nők különbségeinek okai: -az adott társadalom kultúrája -vallás -hatalmi viszonyok

16 A nyugdíjrendszerek problémái
Az idősek aránya a fejlett társadalmakban jelentősen megnőtt és ez csak emelkedni fog a jövőben is. Például Németországban ez a szám 30 évet előre vetítve elérheti a a 30%-ot is. -nyugdíjrendszerek összeomlása (kirovó-felosztó nyugdíjrendszer-addig működik míg az egymást követő generációk száma egyre nagyobb, a szolidaritás elvén alapszik) -egészségügyi ellátás problémái -napi időmérleg változása -szociális otthonok

17 Az ifjúság problémái II. vh. Után tovább jártak iskolába, magasabb iskolai végzettséget szereztek, a kedvező gazdasági konjunktúra miatt nem kellett munkanélküliséggel számolniuk, viszonylag kedvező keresettel rendelkeztek és hamarabb házasodtak a fiatalok. 1968-as évet követően felgyorsult az infláció, nőtt a munkanélküliség, a fizetések gyengültek. Anyagi nehézségek jelentkeztek a család alapításkor „Yuppie”: Fiatal felfelé törekvő értelmiség Felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, sokat dogoznak és erősen törekednek a gyors karrierre, jómódjukat szívesen mutogatják, nem házasodnak, egyedül élnek.

18 Magyarországi helyzet
Nők A szocialista korszakban a év közötti nők foglalkoztatása szinte teljes körűnek volt mondható 1984-ben 73,8% volt aktív kereső A rendszerváltás után valamivel nőtt a nem tanuló eltartottak aránya, a nők közöt ez 6,3%-ra tehető. A munkavállalási életkor felső határa a nőknél 61 év. Kevés a szakmunkás közöttük viszont sok a betanított munkás és a szellemi foglalkoztatású is.

19 Idősek Az időskorú népesség hazánkban állandóan nő.
A 60 évesek és idősebbek aránya: 1930-ban 9,8% 1960-ban 13,8% 1990-ben 31% -A növekedés okai: A halandóság javulása, a születéskor várható átlagos élettartam hosszabbodása. -Az öregedés felborulással fenyegeti a nyugdíjrendszert (alacsony a születések száma) -A nyugdíjjak lassú emelkedése, mivel azonban nincsenek „indexálva” nem emelkednek automatikusan az árszínvonal emelkedése esetén. Az átlagnyugdíj reálértéke csökken.

20 A nominális átlagnyugdíj emelkedési lassulásának az okai:
-korkedvezményes nyugdíj -alacsony kereset -rokkant nyugdíj -a szolgálati évek száma kevés A nyugdíjas rétegeken belül is vannak „alrétegek”. Elmagányosodás is nagy problémát okoz -a nők kb. 9 évvel élnek tovább, mint a férfiak Egészségügyi problémák jelentkeznek - Az idős emberek és gyermekeik közötti kapcsolat

21 Fiatalok -A gazdasági fejlődés leállása a reálbér csökkenése a fiatal felnőtteket nagyobb mértékben sújtotta. -Megoszlás iskolai végzettség szerint -Munkanélküliség -Lakáshoz jutás problémája -szülőktől kapott anyagi segítség -Posztedoleszcencia Magyarországon

22 Gyermekek szegénységi küszöb alatt élők a családi pótlék nem megoldás
Gyermekes családoknak nyújtott támogatások Samuel Preston (1984)

23 Társadalompolitika A nők hátrányainak mérséklésének lehetőségei
-a nők férfiakkal szembeni hátrányai -a nők foglalkoztatási és jövedelmi helyzetének javítása 2. A magyar nyugdíjrendszer problémái - a kirovó-felosztó nyugdíjrendszerről a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre való áttérés

24 Családpolitika A családi támogatások fő formái A családi pótlék
Gyermekgondozási díj Gyermekgondozási segély Szülési szabadság Gyermeknevelési támogatás