Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

7. oszt. Készítette: Nékám Róbertné. SZAVANNÁK: A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg. Az.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "7. oszt. Készítette: Nékám Róbertné. SZAVANNÁK: A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg. Az."— Előadás másolata:

1 7. oszt. Készítette: Nékám Róbertné

2

3

4 SZAVANNÁK: A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg. Az Egyenlítőtől északra és délre, a szélességi fokok között az évi középhőmérséklet lényegében ugyanolyan, a csapadék évi mennyisége viszont kevesebb, mint az Egyenlítő vidékén. Ezeken a területeken, a csapadék mennyisége és annak évi eloszlása szerint két évszakot különböztetünk meg. Egy csapadékos évszak váltakozik egy csapadékszegény időszakkal. A csapadékszegény időszak az Egyenlítőtől távolodva egyre hosszabb. Az ilyen éghajlati területen facsoportokkal, ligetekkel tarkázott magas füvű térségek, szavannák találhatók.

5 A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre:

6 Erdős szavanna alakul ki: Ahol még több a csapadék és rövid a száraz időszak. Ezek az erdők is összefüggőek, mégis sok mindenben különböznek a trópusi esőerdőtől. Még a legmagasabb sem érik el a 40 métert. Lombkoronaszintjük laza. Az erdő aljára viszonylag sok fény jut, így gazdag az aljnövényzete. A fák nem örökzöldek, mert a száraz időszakban a lombjuk lehull. A fák és facsoportok között 2-3 méter magasra nő a fűtakaró. A szavannák jellegzetes fái az akáciák as csoportokban nőnek. A szavanna talaja tápanyagban gazdagabb, mint trópusi esőerdő talaja. A száraz időszakban elpusztult növényekből keletkező tápanyagot nem mossa ki a csapadék.

7 AKÁCIA

8 Füves szavanna: Itt tovább csökken a csapadék mennyisége és a csapadékos időszak hossza, így elmaradnak a facsoportok, és alacsonyodik a fű is. A fatermetű növények közül csak a majomkenyérfák élnek itt. Magányosan fordulnak elő. Ágaik vízszintesen szétterülnek. Nagy, uborka alakú termésük a majmok legkedvesebb csemegéje. Innen kapták a nevüket is.

9

10 Földünkön az afrikai szavannák állatvilága a leggazdagabb. A füves térségeken tömegesen legelésznek a növényevő emlősök. Antilopok: kecsesek kisebb-nagyobb csordákban élnek. Nagyon sok fajuk van. A legkisebbek nyúl nagyságúak, a legnagyobbak jól megtermett szarvasmarha méretűek. A szarvasmarhákkal rokonok. - gerincesek, emlősök - tülkös szarvú - párosujjú patás - növényevő, redős zápfog, kérődző

11

12 Zebrák: Az antilopokkal rendszerint együtt legelésznek Afrika szavannáin. Rövid szőrzetük csíkos rajzolatú, ezért tigrislovaknak is nevezik őket. - gerincesek, emlősök - páratlan ujjú patások - növényevők, de nem kérődzők - Érzékszerveik igen fejlettek, nehezen közelíthetők meg Valószínűleg éberségük miatt csatlakoznak hozzájuk más állatok is. - Társasan élnek. Olykor százan is összeverődnek egy ménesbe.

13

14 Csimpánz: Az erdős szavannáknak az esőerdőkkel határos területén él. - Emberszabású majom. Farka nincs. Szeme előretekint. -32 foga van. Gumós zápfogai elárulják, hogy mindenevő, bár legjobban a gyümölcsöt kedveli. A banán és a majomkenyérfa termése a kedvenc csemegéje. - Tenyere, talpa csupasz. Kezén, lábán az 5 ujj végét köröm fedi. - A csimpánz mind a négy végtagjával ügyesen fog és fogódzkodik. - Nem tartózkodik állandóan a fákon, de éjszakára, 8-10 méter magasságban fészket épít, és ezt naponta újra készíti. - A nőstény egy kölyköt szül, melyet a hátán hordoz. - Gerincesek, emlősök. - Csoportokban élnek. - A legerősebb hím gondosan vigyáz a csoportra.

15

16 Oroszlán: Afrika legrettenetesebb ragadozója, az "állatok királya. -Gerincesek, emlősösök. - Nagymacska. -Teste hajlékony, rugalmas. Mozgása méltóságteljes. - A hím nyakát, mellét hosszú és dús sörény borítja, a nősténynek soha sincs sörénye. - Az oroszlánok falkába verődve, közösen vadásznak. A zsákmányt is együttesen fogyasztják el. Áldozatukat nem üldözik, hanem félkörben vagy körben körülfogják. Amikor a vad ki akar törni a körből, az éppen azon a helyen tartózkodó oroszlán üti le a menekülő állatot. - Főként alkonyatkor és éjszaka vadásznak. Ha jóllakottak, kényelmesek és lusták, de bátrak és gyorsak, ha az éhség kergeti őket. - Ragadozó, tarajos zápfog - Fő eledelük a növényevő patás állatok húsa, de szükségből sáskákkal vagy más apró állatokkal is megelégszenek.

17

18

19

20 Nílusi krokodil: Afrika melegvízű folyóiban és tavaiban él. - Gerincesek, hüllők. - Testének alakja a fürge gyíkéhoz hasonló. - A krokodilok hosszú életük alatt átlagban méteres óriásokká nőnek. - Testüket pikkelyek, szarupajzsok és csontos pajzsok fedik, ezek páncélt alkotnak rajtuk. - Ragadozók. - Alkonyatkor és éjszaka vadásznak. - Halakkal, kisebb-nagyobb emlősállatokkal, mocsári és vízi madarakkal táplálkoznak. - A krokodil nem tud rágni, a nagyobb falatokat egészben nyeli le. A nagyobb zsákmányt általában többen veszik körül, és széttépik. - A vizet csak sütkérezés vagy tojásrakás idejére hagyják el.

21 - A nőstény földbe kapart gödörbe rakja , lúd tojás nagyságú, mészhéjú tojását, és a kiköltést a Nap melegére bízza. - Az anyaállat az ivadékok kikelése közben a "fészek" közelében tartózkodik. Őrzi tojásait. A kis krokodilok röviddel kibúvásuk előtt, még a tojásban, elkezdenek vartyogni. A nőstény ekkor odasiet, és a kikelő kis állatkákat a vízhez vezeti. - A krokodilokat mindenütt irtják, értékes bőrükért vadásszák. Tenyésztik.

22 Sivatag : Ahol a száraz évszak hónapig tart, ott a talajt már nem borítja összefüggő növényzet. Ezen a területen alakul ki a sivatag. - Teve a sivatag hajója. Egypúpú / dromedár/, kétpúpú.

23 Óriáskaktusz / tüske= módosult levél Sivatagi róka = párologtatás csökkentése/ / pozsgás szár= húsos vizet raktározó szár / / nagy fül = hőszabályozás/

24 Datolyapálma - Oázis

25 A szavannák élőlényei sem függetlenek egymástól. A táplálkozási kapcsolatok révén közöttük is táplálékláncok jönnek létre: FŰ ZEBRA OROSZLÁN MAJOMKENYÉRFA GYÜMÖLCSE CSIMPÁNZ KROKODIL


Letölteni ppt "7. oszt. Készítette: Nékám Róbertné. SZAVANNÁK: A növénytakaró kialakulását főleg két éghajlati elem, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg. Az."

Hasonló előadás


Google Hirdetések