Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatása."— Előadás másolata:

1 A gazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatása

2 Bevezetés 2006 végétől látható problémák Legelőször építőipar 2008 vége: IMF hitel eladósodottság meghaladta a GDP 100%-át 2009 re 20-30%-os visszaesés Likviditási problémák

3 Európai országok és azok vállalataira való hatása vállalkozások egyre nehezebben jutnak hitelhez  költségcsökkentés Vállalatok negyede kénytelen volt elbocsájtani vagy ingatlant eladni Bankok hitelezési hajlandósága csökken cseh iparvállalatok 92 százalékát súlyosabban érinti a késedelmes kifizetések problémája, mint egy évvel korábban. cseh kormány megindította a „garancia” elnevezésű programját, melynek keretében betétbiztosítást nyújt a cseh ipar szereplői számára. Cseh köztársaság Bizalom kezd visszatérni Vállalkozások akik szerit a legsúlyosabb probléma a költségfinanszírozás: 40%  25% egyre több kkv ruház be új termékekbe és alkalmaz új munkaerőt hitelekhez való hozzáférés kulcsfontosságú a gazdaság talpra állásához (Alistair Darling ) Legsürgősebb kkv-k hitelhez jutása Egyesült Királyság Új adótörvény Vagyonadó Egyszerűsödik a kkv-k adóztatása Üzletfejlesztéshez kedvezőbb feltételek közteherviselési törvény EBB 40 millió euró értékű hitel Vállalati csődök 25%-al magasabbak idén késedelmes kifizetések átlagosan 11,7 napos késést mutatnak, az uniós érték ezzel szemben 15 napnál is több. A legfeljebb 250 alkalmazottat foglalkoztató cégek 60 százaléka tapasztalt kését a banki kifizetésekben, míg az nél több alkalmazottal rendelkező vállalatok közül mindössze 21,5 százalék nem jut időben pénzhez. MagyarországFranciaország

4 Bulgária Növekvő munkanélküliség, Egyre több vállalat megy csődbe Tevékenységüket megszüntető vállalatok száma: 67  118 Kereskedelmi bankok nem nyújtanak a vállalatok számára hitelt Kései kifizetések közintézmények fizetési kötelezettségeinek késedelmes teljesítése 70 százalékkal nőtt az idén, ami jelentősen csökkenti a vállalatok reálnyereségét. Kormány 70 milliárd forintnyi hitelt nyújt Az európai Beruházási Alap nemrég 400 millió levát garantált a bolgár kkv-k számára 2009 első felében minden harmadik vállalkozásnak gondjai akadtak a banki hitelfelvétellel 13,7 millió euróba került a kkv-k számára Ez naponta 30 üzlet meghiúsulása Garancia stratégia Közigazgatási intézmények eladósodottsága 3 milliárd eurós alapot, hogy abból fizessék vissza a függőben lévő tartozásokat. EBB hatalmas kölcsöne Olaszország Szlovákia Vállalati kölcsönök emelkedtek Beruházási hitelek csökkentek gyors bankgarancia kkv-k csupán két százaléka érzi úgy, hogy a hitelhez jutás súlyos probléma lenne. Kisvállalkozások 65%-a küzd likviditási gondokkal Kormány ezt hitelezéssel oldaná meg EIB: 50 millió euró hitel

5 És az Amerikai Egyesült Államokra tőkeinjekció Eszközfinanszírozás Hitelgarancia Kamatvágás Szélesebb fedezeti szabályok Szűkebb diszkont rés Fedezeti swap Fx swap Mark-to-market ügyletek felfüggesztése Fizetési korlát meghatározása USA

6 Mit várhatunk? Az FMCG cégek felsővezetőinek mindössze 27%-a bízik nagyon a bevételek növekedésében a következő év folyamán. Hogy érzékelni lehessen az elbizonytalanodást: ez az arány egy éve még 50% volt. A felmérésben részt vevő kiskereskedelemben tevékenykedő felsővezetők között ez az arány mindössze 14% volt (a tavalyi adat 44%). A kiskereskedelmi vállalatok vezetői arra számítanak, hogy a növekedés – ha egyáltalán lesz – nem új, hanem meglévő piacokról származhat, ennek megfelelően a felsővezetők több, mint 60%-a inkább ezekre összpontosít és mindössze 17%-uk tervez új piacokra lépni. Kína és India továbbra is vonzó lehet, de növekedési szintjük alacsonyabb lesz, mint az elmúlt években. A PwC felmérése rámutatott, hogy a fogyasztási cikkeket gyártó cégek további költségcsökkentésen fognak átesni, miközben a cégvezetők a csőd elkerüléséért küzdenek. A válaszadók több mint 30%-a számít létszámleépítésre. Meglepő ugyanakkor, hogy 34%-uk új dolgozók felvételét tervezi, ennek oka minden bizonnyal a nélkülözhetetlen szakemberbázis fenntartása. Hosszú távú megfontolásokból szinte valamennyi válaszadó fontosnak tartja a kulcsfontosságú dolgozók megtartását. A felmérésben szereplők 62%-a állítja, hogy problémát jelent számukra a toborzás, az új munkavállalók beillesztése. A költségcsökkentés további aspektusa a vállalatvezetők elmozdulása a termékfejlesztés visszafogása irányába. A fogyasztói javakat termelő cégek vezetőinek kevesebb, mint 20%-a kíván termékfejlesztéssel foglalkozni 2009-ben. Ehelyett a válaszadók 40%-a a meglévő piacokon történő hatékonyabb fellépést tervezi, mert a jelen gazdasági légkörben ezt tartják a legjobb növekedési lehetőségnek A nehézségek ellenére a cégvezetők továbbra is aggódnak a környezetvédelmi kérdések miatt. A fogyasztói javakat gyártó cégek vezetőinek több mint fele úgy véli, hogy a világ szénalapú energiafüggősége negatív hatást gyakorol vállalatára és ennek eredményeképpen közel 90%-uk energiaköltségeit különböző fejlesztésekkel igyekszik csökkenteni (a kiskereskedelmi cégeknél ez az arány 68%). Aggasztónak találják továbbá a természeti erőforrásokhoz – különösen az édesvízhez – való hozzáférést. Háromnegyedük gondolja, hogy a jövőben elmélyülnek a természeti erőforrásokkal kapcsolatos feszültségek. Egyes vállalkozások már most nyersanyaghiányt tapasztalnak, a PwC szakértői pedig hosszabb távon a trend fokozódására számítanak. A megkérdezett kiskereskedők 68%-a üzemviteli fejlesztésekre koncentrál, 50%-uk alternatív energiaforrások felé fordul és 45%-uk új technológiákba kezd beruházni, ezáltal csökkentve a felhasznált energia mennyiségét. Igen tevékeny ezen a téren például a Wal-Mart, a világ legnagyobb kiskereskedelmi hálózata.

7 A gazdasági válság hatása a magyarországi vállalkozások körében Online felmérése alapján

8 Téma: a gazdasági válság hatása a magyar vállalatokra, reakciók a válságra, válságkezelő intézkedések Felmérés időpontja: 2009.május 26. – június 30. Kutatás célcsoportja: cégvezetők, felsővezetők, középvezetők Alapadatok

9 Részletes eredmények

10 A válság hatása A válaszadók közel 90%-a tartja a cégét érintettnek a gazdasági válságban. Az érintett cégek 91%-ánál visszaesést tapasztaltak. Összes megkérdezett cég (1092)érintett cégek (969)

11 A válság kezelése 1. Az érintettség fényében meglepő adat, hogy a cégek 70%-a nem rendelkezik speciális válságkezelő programmal. A válságkezelő programmal nem rendelkező cégek 64%-a továbbra sem tervezi, hogy válságkezelő programot léptet életbe. válságkezelő programmal nem rendelkező cégek

12 A válság kezelése 2. A cégek 23,6%-a rendelkezik speciális válságkezelő programmal. Az 51 főnél többet foglalkoztató cégek rendelkeznek legnagyobb arányban konkrét programokkal a válság kezelésére.

13 Válság miatt bevezetett intézkedések A megkérdezett cégek közel 60%-a működési költségek csökkentésével reagált a válságra. Létszám leépítésre a felmérésben részt vevő cégek 30%-ánál került sor.

14 Válság miatt tervezett intézkedések A megkérdezett cégek közül legtöbben az értékesítés és a marketing erősítését tervezik fél éven belül. A vállalatok kb. 1/7-e azonban nem tervez semmit, kivár.

15 Bevételek alakulása 2009 első negyedévében 2008 első negyedévéhez képest A cégek kétharmadánál az első negyedéves bevételek csökkentek az előző év hasonló időszakához képest, további 20%-uknál pedig stagnálás tapasztalható. Bevétel növekedésről a válaszadók 10%-a számolt be.

16 A válság időtartama A válaszadók meggyőző többsége (közel 85%) szerint a válság még legalább fél évig tart, de akár 5 éves időtartamig is elhúzódhat. 5 évnél hosszabb ideig tartó válságra csak kb. minden 20. megkérdezett számít.

17 A válaszadó cégek cégméret szerint A megkérdezett cégek 55%-a 1-5 főt foglalkoztat.

18 A válaszadók közel 90%-a tartja a cégét érintettnek a gazdasági válságban. Az érintettek 91%-ánál visszaesést tapasztaltak. Az érintettség fényében meglepő adat, hogy a cégek 70%-a nem rendelkezik speciális válságkezelő programmal. Közülük 64%-a továbbra sem tervezi, hogy válságkezelő programot léptet életbe. A cégek 23,6%-a rendelkezik speciális válságkezelő programmal. A konkrét programmal rendelkezők aránya az 51 főnél többet foglalkoztató cégek körében a legnagyobb. A megkérdezett cégek közel 60%-a működési költségek csökkentésével reagált eddig a válságra. Létszám leépítésre a felmérésben részt vevő cégek 30%-ánál került sor. A megkérdezett cégek közül legtöbben az értékesítés és a marketing erősítését tervezik fél éven belül. A vállalatok kb. 1/7-e azonban egyelőre nem tervez semmit, kivár. A cégek kétharmadánál az első negyedéves bevételek csökkentek az előző év azonos időszakához képest, további 20%-uknál pedig stagnálás tapasztalható. Bevétel növekedésről a válaszadók 10%-a számolt be. A válaszadók meggyőző többsége (közel 85%) szerint a válság még legalább fél évig tart, de akár 5 éves időtartamig is elhúzódhat. 5 évnél hosszabb ideig tartó válságra csak kb. minden 20. megkérdezett számít. Tehát a legfontosabb megállapítások

19 A sikeres prezentáció titkai

20 Előadás módja, formája illeszkedjen a témájához! Vázlat elkészítése előtt gondoljuk át, hogy honnan-hova szeretnénk eljutni Egy jó előadásban a vázlat csupán a gondolatmenet folytonosságát segíti! Előkészületek

21 A hallgatóság figyelmének felkeltése és fenntartása Frappáns címekkel Bevezető melyben az előadás pontos témáját fejtjük ki Oldott hangulat Rövid történettel vagy egy témához illő viccel. Előadás alatt

22 Érthetőség: hangerő, hangsúlyozás Kerüljük a motyogást, de az üvöltést is! A legcélszerűbb az arany középutat választani Tipikus hiba még a monotonizálás, ami gyakorlatilag álomba ringatja hallgatóságunkat Hangsúlyozás helyes alkalmazásával éppen ellenkező hatást érhetünk el Előadás alatt

23 Előadásmód 1 Igyekezzünk színesen és lelkesedve előadni a termék vagy szolgáltatás bemutatását! Kerüljük a monologizálást és próbáljuk bevonni a közönséget! Érzékeltessük, hogy hiszünk a termékben, mert az minden győzködésnél erősebben hat Folyamatos kapcsolattartás a hallgatósággal például egy-egy kérdésen keresztül Előadás alatt

24 Előadásmód 2 Gesztikulálással és mimikával tovább erősíthetjük a rólunk kialakult képet Például: Karmozdulatokkal vagy néhány lépés megtételével érzékeltethetjük, hogy otthonosan mozgunk a színpadon Gyakori probléma, hogy izgalmunkban nekiállunk piszkálni valamit, mondjuk a zsebünkben kulcsot, vagy aprópénzt, ez egyértelműen bizonytalanságra utal, csakúgy, mint mikor előadás közben mozdulatlanul állunk. Előadás alatt

25 Hasznos lehet… Kellemetlen helyzetbe az előadás alatt is bármikor kerülhetünk Például: Áramszünet, valami elromlik… Ez ellen leg egyszerűbben úgy tehetünk, ha kinyomtatjuk a prezentációt és jegyzetünket is. Mindig legyen kezünk ügyében: papír zsebkendő, toll és ásványvíz Fontos, hogy a prezentáció megkezdése előtt mindenképp ellenőrizzük működését Ha fellép valami hiba, akkor érdemesebb pár perc türelmet kérni, mint közönség előtt szerencsétlenkedni!

26 Figyelem megköszönése Előadás befejezése előtt helyet kell hagyni a kérdéseknek és hozzászólásoknak, mert ha nyitottak vagyunk ezekre, akkor a magabiztos és együttműködő üzleti partner képét fogja erősíteni! A figyelem megköszönése az előadás végén udvarias gesztus Előadás alatt

27 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A gazdasági válság vállalkozásokra gyakorolt hatása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések