Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 1 / 41 s 9. IM és tudás-menedzsment © Dr. Dobay Péter.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 1 / 41 s 9. IM és tudás-menedzsment © Dr. Dobay Péter."— Előadás másolata:

1 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 1 / 41 s 9. IM és tudás-menedzsment © Dr. Dobay Péter

2 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 2 / IM és tudásmenedzsment A/ A TM elvei, viszonya az IM-hez B/ A tudás-menedzselés eszközei C/ TM és ICT D/ Tudás-iparok, tudás-gazdaság, innováció-menedzsment Vállalati információ-menedzsment

3 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 3 / 41 A tények  AMR Research 2005: 400+ IT vezető szerint a vállalatok IT-költségvetésük 50-60%-at az információk előállításával, feldolgozásával és megosztásával kapcsolatos alkalmazásokra költik. Ezen belül 7,6%-ot kifejezetten tudásbázisokra fordítanak (Murphy -Davis, 2005).  A fejlesztések megtérülése ugyanakkor kérdéses, mert a tudáskezelő rendszerek többsége ma még a hagyományos ICT megoldásokon alapul, s nem épít a Web 2 és social networking technológiákra.

4 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 4 / 41 Ismeret- és tudás-menedzselés  Amivel több az ICT menedzselésnél: a tartalom értékének növelése, hozzáadott érték a feldolgozás révén másodlagos, kompilált információnyújtás meta-adatbázisok, több, új dimenzióval és adatbányászás a fentiek segítségével (OLAP) mesterséges intelligencia-módszerekkel.  Terminusok: knowledge-management, knowledge-base methods, Artificial Intelligence, Expert Systems, Knowledge Detection from Databases  Haszon: tervezés, ügyfélszolgálat, képzés, projektmenedzsment, üzleti gyorsaság (agility)

5 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 5 / 41 Az IM definíciói  Az IM / IRM eljárások arra fókuszálnak, hogy a tervek és a tevékenységek megfelelő input forrásokból megfelelő értékű információkat kapjanak, s mindezt kontrollálni, prezentálni lehessen.  Az IM tehát a belső és külső információs erőforrásokat menedzseli, s gondoskodik arról, hogy az ICT Mgmt mindezt megfelelő (complient) architektúrával szolgálja ki.  A fő lépések a fentiek szerint: –Az információs szükségletek feltárása, verifikálása, –Az információs források („szállítók”) kiválasztása és aktivizálása (beszerzés) –Az információ-kezelés szervezetének és folyamatainak kialakítása –Infomráció-tárolás és továbbítás-átalakítás megszervezése  Mindennek célja valamiféle „intelligens szervezet”, „üzleti intelligencia” megfelelő szintjének elérése: a jelentések, a hozzáférés biztosítása – nem a felhasználása (az az MIS témakör)

6 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 6 / 41 Új erőforrások: IM, IRM KategóriákForrások cégszintű információk kézikönyvek piackutatási jelentések piaci információk sajtó, kereskedelmi kiadványok, online tájékoztatók, teletext termék-információk üzleti rendezvények kiadványai statisztikai kiadványok belső kiadványok gazdasági információk hivatalos média (jogszabályok, rendeletek) tudományos munkák, előrejelzések, elemzések statisztikai információk A cég szellemi tulajdonát képező adatgyűjtések: belső adatok, versenytársak adatai menedzsment-információk pénzügyi hatóságok, intézmények kiadványai tőzsdepiaci információk

7 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 7 / 41 Továbbhaladás a KM felé: modellek  Polányi bevezeti a tacit és explicit tudás fogalmát  Nonaka és Takeuchi (1995) négy „konverziós” folyamatot írtak le: ezen keresztülhaladva épül a vállalati tudás (tacit-explicit átmenetek):1995 –Szocializáció: –Externalizáció: –Kombináció: –Internalizáció  Hlupic et. al. (2002) és Ruggles három tevékenységet definiálnak:2002 –Tudás-generálás (új ötletrek, új eljárások) –Tudás-kodifikálás –Tudás-transzfer (egyének és részlegek)  Oluic-Vukovic (2001) 5 lépést látnak jónak – ez talán a legjobban valamiféle életciklus-szemléletet ad:2001 –A tudás megszerzése –A tudás rendszerezése –A tudás feldolgozása-finomítása –A tudás prezentálása –A tudás továbbítása

8 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 8 / 41 A KM elkülönülése  Sokmindent lehet finomítani: –A tudás „fellelése”, megszerzése, vagy a tudás-létrehozás: belül? Kívül? Hogyan? –A tudás feldolgozása vajon minden info-feldolgozás lehet, plusz mindenféle csoportos és egyéni DDS-ek? –Gondolni kell a védelemre és a megőrzésre –Ha túl sokmindent „osztunk meg”, fellép az információs túlterhelés –Nagy, több-telephelyes multiknál a megszerzés és a disszemináció a fontos, ki tudás-szervezeteknél az idea- generálás, az innováció –A kodifikálás, a visszakereshetőség, a keresés – mind ICT!  A „megosztás” a fontos, nem a szimpla „továbbítás”: el kell érnünk, hogy hasznosuljon, amit közzéteszünk. Ha egy ember ismeri a TVSZ-t, akkor mit ér?  Hogyan adjuk át az új belépőknek a vállalati tudást – és mit tegyünk, ha a tudás birtokosa kilép?

9 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 9 / 41 A KM folyamat

10 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 10 / 41 A Nonaka-Takeouchi modell

11 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 11 / 41 Tudásmenedzsment – tudáskezelés (egyik) definíciója A Knowledge Associates szerint a tudásmenedzsment: l a tudástőke feltárásának, l létrehozásának l megtartásának, l megosztásának, l számontartásának és l felhasználásának integráltan kezelt és IC technológiával támogatott módja.

12 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 12 / 41 J.Owen: IM vs KM Knowledge Management is about  Improvement: what we can do better  Development: what we can do more  Improving strategic position: unique knowledge, innovative products/services, strengthening competitive position, etc. Information MgmtKnowledge Mgmt objectconcept explicittacit information people systemsorganisation processesrelations operationsinnovation

13 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 13 / 41 B/ A tudás menedzselése Polányi Mihály 1994 kategóriái: Explicit tudás: leírható, rögzíthető, adatbázisba vihető, megosztható, közzétehető Tacit („rejtett”, „hallgatólagos”): nem formalizált, tulajdonosaik nem fogalmazzák meg, mások számára nem hozzáférhető, nem hasznosul. Nonaka – Takeouchi modellje: a tudás-spirál SZOCIALIZÁCIÓ A megszerzett tudás közössé tétele, dialógus, csoportmunka, „tanuló szervezet”, magasabb szintű saját tudás kialakulása EXTERNALIZÁCIÓ A hallgatólagos, rejtett tudás felszínre hozása: rögzítés, tárolás, kodifikálás INTERNALIZÁCIÓ A „tanulás”: a tudás megszerzése, készségek- viselkedés kialakítása, gyakorlása, tudás-elsajátítás KOMBINÁCIÓ A tudás elegyítése, kombinálása korábbi tudás-tartalmakkal, új információkkal TACIT EXPLICIT

14 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 14 / 41 Példák: consulting  Andersen Consulting: kb. 500 millió dollár ráfordítás tudás-menedzselő rendszerek fejlesztésére, IT-jére és hasznosítására, három szintű tudás-adatbázis, „kodifikációs”, dokumentum-kezelő alapokon  Ernst & Young: hasonló költségek, évi 2,7 mrd USD árbevétel mellett - fiatal végzősök kezelik a tudás- halmazt  Access Health telefonos egészségügyi tanácsadó szolgáltatás: a perszonális tudást 17 csoportban x kb. 40 specialista „hordja össze”, mintegy 300 „algoritmussal” szolgálják ki az évi mintegy kétmillió hívást - évi 40%-os növekedéssel  Hazai példák: otthoni munkára!

15 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 15 / 41 A KM létrehozása: mit vizsgálhatunk?  A rögzített üzleti célokat, amelyekhez információs igények definiálhatók  A menedzselni kívánt tudás-típusokat  Forrásokat és felhasználókat  A TM folyamatokat  Néhány módszertani eljárást  A szükséges IC technológiai lehetőségeket

16 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 16 / 41 1.Tudáskezelés iránti igények - Tudásmenedzsment "gyorsteszt„ (Loncsár, MOL)  Előfordult-e már, hogy több mint egy hétig állt az asztalán valamilyen anyag, azzal a megjegyzéssel, hogy "amint lesz időm, elolvasom!"?  Ahhoz, hogy munkájában naprakész legyen, mennyi információforrást kell igénybe vennie? (2 újság, 2 weblap, céges újság és 3 kolléga telefonon hívása már 8 információforrásnak számít!)  Ha most hirtelen szüksége lenne egy jelentésre, amelyet fél éve készített egy kolléga (aki most éppen beteg) mennyi idő alatt találná meg az anyagot?  Mennyi időt tölt el naponta információk, adatok, dokumentumok beszerzésével, keresgélésével?  Előfordult-e már, hogy három órán keresztül keresett anyag a két asztallal arrébb ülő kollégája fiókjában lapult?  Előfordult-e már, hogy az Ön által kidolgozott ragyogó ötleten egy másik osztály már két hete dolgozott, de erről Önnek fogalma sem volt?  Egy jól sikerült projekt után bátorítja-e bármely vezető, hogy ossza meg tapasztalatait a kollégákkal és tegye elérhetővé azokat bárki számára?  Mennyi idő alatt tanul be egy új alkalmazott?  Ösztönzik, jutalmazzák tudásmegosztást a cégen belül?  Hogy teszik közzé a cég egészét érintő információkat? Papíron, en, intraneten?  Vannak együttműködést segítő eszközök a cégen belül: intranet, vállalati portál, stb?  Azonosítva vannak-e már az információs szempontból fontos területek, az egyes területek szakértői ?

17 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 17 / 41 Néhány eredmény: TM megoldások Private SectorStated Goals and Objectives Monsanto 1. Create and enable a learning and sharing environment 2. Connect people with other knowledgeable people 3. Connect people with information 4. Enable the conversion of information to knowledge 5. Encapsulate knowledge to facilitate its transfer 6. Disseminate knowledge Hoffmann-LaRoche 1. Increase the speed of new product launches by harnessing the knowledge the company has; 2. A three-month reduction in the time it takes to receive approvals on major new drugs 3. Help product teams prototype the knowledge required for their new drug applications 4. Produce a comprehensive map of the knowledge sources Hewlett-Packard 1. Improve knowledge sharing across units 2. Facilitate knowledge sharing through informal networking 3. Establish common language and management frameworks for KM 4. Summarize knowledge across one business units

18 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 18 / 41 További vállalatok BP Amoco 1. Connect individuals within the company to avoid re-inventing the wheel Case Corporation 1. Share business intelligence with employees 2. Create a central repository for what they know about competitors, markets, their industry Buckman Laboratories 1. Accelerate the accumulation and dissemination of knowledge in the company (active in 80 countries) 2. Facilitate the growth in the value of knowledge existing within the company 3. Provide customers with maximum levels of support through sharing knowledge with customers

19 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 19 / 41 Hazai tudás-menedzsment Vállalati felmérés KPMG 2001 február:  100 nagyvállalat megkérdezése  45%-nak van informatikai terve  65%: “legnagyobb probléma, hogy az emberek nem osztják meg egymással/velünk az információkat”  23%: “gondolkodunk a tudás-menedzselésen”  37%: “Most már kellene valamilyen vezető, aki ért ehhez az egészhez”

20 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 20 / 41 A Drucker-féle érték-ciklus Adat – Információ – Tudás a/ Jelenségek megfigyelése, adatgyűjtés megszervezése, adatfolyam biztosítása, értékelés b/ Adatfeldolgozás: ismeretek növelése, értékelése, szűrése: információ b/ Összevetés korábbi ismeretekkel: tudás Cselekvés - igény újabb adatok megszerzésére

21 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 21 / 41 A tudás körforgása A Tudásbázis segít összegyűjteni, láthatóvá-elérhetővé tenni, elemezni saját információkat; segít az összehasonlításban: miben vagyok jó, miben jobbak mások – ez motivál, cselekvésre késztet. 1. Mit kell tudnunk a sikeres munkához – vezetés, beosztottak? 2. Mit az, amihez már most hozzá- férünk, ami „megvan”? („tudás-leltár”) 3. Mit az, ami hiányzik vezetés – beosztottak? („tudás-rések”) 4. Belső tudás- fejlesztés, építés 5. Külső információ, tudás megszerzése 6.Tudás-rögzítés: hogyan, mivel? 7. Tudás-megosztás, terjesztés: kinek, mit? 8. Tudás-hasznosítás: kötelező, elvárt? 9. Tudás-értékelés: használható? Megérte? Ami eddig elindult?

22 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 22 / 41 PÉLDA: A Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózatának tudás-menedzselési alapmodellje 2005 aug. 12. Szabad és fizetett hírek, adatok Belső / külső adatbázisok Belsö /külső (elektronikus) dokumentumok „Rólunk / nekünk írták” Információ- források IT/IS eszközök Doku- és tartalom- menedzsment Navigációs eszközrendszer A RIÜ TM rendszer alapszolgáltatásai Az információs erőforrások hozzáférési módja A DD_RIÜ Hálózat TM menedzselése Alapszoftverek, -kliensek, böngészők, adatbázis-kezelők, Intranet rendszer, irodai alkalmazások, tervező-kalkulációs-vizualizációs programok Fogalomrendszer; archívumok; feldolgozott, szervezett, kereshető, több-dimenziós(multimédia) tudástárak A RIÜ Hálózat navigációs eszközei; tudás- és kompetencia-térképei: ki, mit, hol csinál; ki-mire-hol-mikor-hogyan-mennyiért képes Keresés, lekérdezés: adat, információ, tudás-elemek Közös hasznosítás: együttműködés projekt - szervezetben A Hálózat közös (osztott) szakértelmének kihasználása Az Interneten több szinten hozzáférhető és hasznosítható, komplex DD_RIÜ_HÁLÓZATI TUDÁSPORTÁL RIÜ belső forgalom szervezése Kompetencia- együttműködés menedzselése A Hálózat tudástőkéjének menedzselése Ügyfél- kapcsolat menedzselése Tudás- termékek menedzselése

23 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 23 / 41 Nézzünk egy problémát: mit csinálunk vele? Szervezeti tudás Ismerjük, mit és hogyan csináltunk eddig Csináltunk már hasonlót Bízhatunk a régiókban Biztosan megvannak a humán erőforrásaink Van infrastruktúránk Csoport- tudás Ők a múltkor is jót írtak Két évig dolgoztak egy hasonló projekttel Megvannak a dokumentumaik Jó a vezetés, a csapat dolgozni fog vele Egyéni tudás X jó stratéga Y jó pénzügyes Z: Kellene egy tanterves!? U: Kellene norvég kapcsolat!? W megbízhatóan összerakja 1.Pályázatot lehet beadni tananyaggal kapcsolatos témában „Nekiálljunk? Mire lesz jó?” - vezetői döntések 2.El kell olvasni, megérteni, utánajárni, koncepcionálni, alternatívákat elbírálni „Kik csináltak ilyet?” „Kik képesek összeszedni?” „Milyen belső/külső információk?” „Milyen kapcsolatok kellenek?” - középvezetői döntések 3.Össze kell szedni, számolni – megírni, tárgyalni, előterjeszteni, újraírni, problémát jelezni, majd „kivitelezni” - végrehajtói szint, munkatársak

24 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 24 / A DD RIÜ Hálózat tudás-térképe (minta; az idomok az állományok méretére és tárolási módjára utalnak) RIÜ projekt záró- jelentések RIÜ Best Practices Gyűjtemény PTE Egyetemi Könyvtár állománya; cédula- és Web-katalógusa Tényleges teljesítmény, használati érték innovációs projektekben, a jelenlegi állapotban RÁFORDÍTÁSKTSG/HASZONRÁFORDÍTÁSKTSG/HASZON PBKIK Vállalkozói Adatbázis RIÜ Jogszabály- gyűjtemény RIÜ munkatársak úti- és konferencia- beszámolói Innovációs Értesítő folyóirat PTE … InnoPont irattára RIÜ Kézi- könyvek Inverz telefon- könyv Munkatársak

25 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 25 / 41 Néhány probléma, amit tapasztalunk TM vizsgálat alatt:  A tudásmegosztás visszautasítása és annak veszélyei: „Én tudom, ez épp elég” - „Nem kötöm az orrotokra, mit csinálok!” „EL kellene ezt mondanom másoknak – hogyan, kinek, mikor?”  A tudás nehezen köthető annak hordozójához: „Ki tudja ezt? Tudja valaki egyáltalán? Belső? Külső? Milyen dokumentum?”  Nagy adatmennyiség, sokféle dokumentum, verzió, forrás: „Minden megvan valahol – de hol? Hozzáférhető? Olvasható? Mikor? Hányszor? Mibe kerül? ” – technológia!  A tudás-menedzselés, a folyamatok átalakítása pénzbe, munkába, tanulásba „kerül”, a haszon nem látszik azonnal „Szokásosan 2-3 nap kell ehhez. Lehetne 2 óra alatt?” „Talán egy hét alatt összeszedjük. Mikorra kell?” „Enyém a cég?”  Biztonsági problémák: ha jó a tudás-menedzsment adatok kezelése, centralizálása, akkor illetéktelen felhasználással KÖNNYEN KIKERÜL – eszközzel, hordozón, vagy „fejben”! A Chinoin példája: mindenki csak egy részt tud … és nem írunk le semmit!

26 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 26 / 41 o A korszerű szervezetek egy részének tevékenysége a tudás-eladás: ezt a tudást meg kell szerezni - tananyag-vásárlás, „szerző-vásárlás”; oktatók és ügyintézők felvétele - oktatási módszerek, segítő eszközök beszerzése - „goodwill”, a brand fenntartása o a tudást fejleszteni kell - tananyagok fejlesztése belsőkkel, külsőkkel - oktatók és kisegítők képzése, továbbképzése, tudás terjesztése o a tudástőkét meg kell védeni - ami emberek fejében van: megőrizni, megfizetni - ami dokumentumokban van: védeni o A versenyképessége tehát a tudás helyes menedzselésén múlik: - a fentiek ráfordításokat igényelnek (bér, eszköz, idő) - nem mindegy, hogy kihasználjuk-e a forrásokat o - nem mindegy, hogy mire használjuk őket, hogyan védjük - nem mindegy, hogy mindenki tudja-e annak fontos részét, amit mások tudnak, amihez mások értenek, mások csinálnak - nem mindegy, hogy a vezetés tudja-e, hogy ki, mihez ért, és mindez mibe kerül Miért fontos a tudás-gazdálkodás? Példa: oktatás

27 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 27 / 41 TM projektek – mit tehetünk?  A tudásmenedzsment-projektek igen változatosak. Általában kihangsúlyozzák, hogy az egész tevékenység rendkívüli mértékben függ a szóban forgó vállat, szervezet, intézmény adottságaitól, úgyhogy mások gyakorlatának másolásával nem lehet messzire jutni (de nem árt felhasználni).  A programokban természetesen vannak közös elemek, ezek : l Mérjük fel a helyzetet, térképezzük fel a tudásvagyont, hogy "tudjuk, mit tudunk". l Tegyük könnyen elérhetővé az intézményi tudást minden érdekelt számára. l Bátorítsuk a tudás megosztását, a kimondatlan tudás kifejezését. l Ösztönözzük az új tudás létrehozását, a szellemi tőke jobb kihasználását.

28 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 28 / 41 Egyszerű menetrend (Loncsár, MOL)  Végezzünk tudatosítást –mutassuk be a tudásmenedzsmentben rejlő lehetőséget a döntéshozóknak (üzleti előnyök), mutassunk hasonló iparági példákat, sikeres projekteket  Készítsünk formalizált tudásmenedzsment stratégiát –a TM üzleti célokkal való kapcsolatának feltárása –mérjük föl a jelenlegi helyzetet a különböző területeken (kultúra, emberek, folyamatok, tartalom, IT) –vizsgáljuk meg a lehetőségeket, problémákat –fogalmazzunk meg egy tudásmenedzsment programot –Bizonyosodjunk meg a felső vezetés támogatásáról (és gondoskodjunk a folyamatos támogatásról az elindítást követően is)  Hajtsuk végre a TM programot (projekteket) –alakítsunk ki tudásmegosztó kultúrát –Kreáljuk egy TM szervezetet Nevezzünk ki egy tudásmenedzsert (KMO-t) és alakítsunk egy 3-5 főből álló szervezetet (ez lehet virtuális is) - de adjunk nekik kézzel-fogható feladatot : TM projektek indítása és végrehajtása, hálózatépítés, mérés, –motiváljuk az embereket a tudás megosztására és használatára –helyezzük el a megfelelő tartalmat a megfelelő helyen –alakítsuk ki a szükséges folyamatokat –Alakítsunk ki megfelelő marketingkommunikációt –vezessünk be, használjuk ki a támogató IT eszközök lehetőségeit  A hagyományos értelemben vett írásba-foglalás mellett a rejtett tudás kifejezésének különösen találó módjai: l az analógiák keresése l metaforák alkalmazása l példázatok és történetek mesélése l levelezések és fórumok, chat-ek tartalmi elemzése

29 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 29 / 41 az Intelektuális tőke a Társaság Piaci értékének része - Tanuló szervezetté válás Virtuális teamek kialakítása A küszöb tudás elérése és az „enabling” keretek kialakítása. Tudásérzékeny vállalat I. II. III. Releváns tudás feltárása Informatikai és kommunikációs infrastruktúra kilakítása. Dokumentálás, strukturálás megosztás Alkalmazás, Tömeges használatbavétel Tanuló szervezet IV. Párhuzamos megoldások Megszüntetése, Kultúraváltás ösztönzése Példa: A MOL Tudásmenedzsment – stratégia állomásai

30 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 30 / 41 Ad-hoc projektek Formalizált projektek Spontán fázis TM Stratégia alkotás Működtetési fázis MOL: TM eredmények Ad-hoc projektek TM rendszer- integráció (itt tartunk) Szabályozott fázis ( ) ( ) Átmeneti fázis (2000. – 2003.) (2000.)

31 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 31 / 41 A TM informatikai támogatása  Az információtechnológiának elsősorban az a szerepe a tudásmenedzsmentben, hogy minden érdekelt számára: – könnyen elérhetővé és egymással – kombinálhatóvá tegye a rögzített ismereteket. – infrastruktúrát teremt, – keretet biztosít,  Ezt a keretet elkötelezett embereknek kell értékes tartalommal megtölteniük. A tudásmenedzselését szolgáló informatikai eszközök két fő csoportja:  Intranet megoldások a különféle információforrások egységes módon történő eléréséhez, valamint...  Workflow- és Dokumentumkezelő megoldások a csoportmunka- és ügykezelés támogatásához.

32 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 32 / 41 TM – támogató termékek kiválasztása A megfelelő termék kiválasztása: a funkcionalitás vizsgálata – iparág specifikus  Tartalomkezelés (Content management, információ aggregáció) támogatása  Személyre szabás (perszonalizáció),  Együttműködés – csoportmunka integráció lehetősége  Robosztus keresési funkció a strukturált és nem-strukturált dokumentum tárakban  Kommunikációt és együttműködést támogató felületek, integráció  Dokumentummenedzsment és WEB Content menedzsment  Taxonomy támogatás (iparág specifikus előre-gyártott fogalomtárak)  Címtár és felhasználó adatbázis kezelés (szerepkör alapon)  KM és eLearning integráció  Elemző és megjelenítő felületek, MIS felületek (BW és egyéb adatbázisok)  Alkalmazás integráció (ERP és EIS-MIS),  Adminisztrációs és Fejlesztő eszközök  Folyamatmenedzsment és Workflow lehetőségek  Biztonsági technológiák: a tudás értékes, védeni kell! Források: BRINT portal Brint

33 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 33 / 41 Példa: A MOL TM támogatása MOL Társasági Intranet Portál (e-Learning) SAP R3: ITutor és HR rendezvénymenedzsment WEB felületű képzési katalógusok Kompetencia adatbázis (YP) Outlook-XCH és WEB alapú kommunikációs és csoportmunka infrastruktúra KM portal - eLearning: a tudás áramlás hatékonyságának növelése Tudásközpontok és tudástárak TanNet: multimédiás távoktató és önellenőrzési rendszer Rugalmas képzési rendszer Prezentációs technológia (MOL TV)

34 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 34 / 41 MOL Társasági Intranet Portál (MOL TIP) Felépítés : Robusztus keretrendszer Integrált tartalom- és Dokumentumkezelés Integrált intelligens keresés Szolgáltaások: Fórum, messaging, hírlevél Személyre szabás, előfizetés, Újdonság-figyelés, delegált adminisztráció, stb...

35 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 35 / 41 A TIP tudásportál illeszkedése a nagyvállalat informatikai infrastruktúrájába B2B Intranet Integration Broker SAP XCH 2003 WEB appl.. Legacy (Oracle, etc) DBMS Portal Appli Content Management and Support to Common Business Processes Content Management tools Portal Application server Search engine Personalisation Application server BEA Weblogic 8.1 server Document 4i, WEB editorial system, XCH, SPS2,.. Autonomy search engine server Common Group portal by BEA 8.1 solution by January 2004.

36 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 36 / 41 Approval „Staged Content ” Web Servers Portal users: Management, Employees, subsidiaries WEB editors and administrators Document Content Repositories Content producers Content and Subject Managers approving the content Communication Board and Content Manager Main messages, final form of Portal sites (design and structure) Databases and application servers final form publications and articles MOL: „jövőbiztos”, jól méretezhető és bővíthető rendszer a többnyelvű, földrajzilag elosztott működésű nagyvállalat számára

37 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 37 / 41 Tudásgazdaság, kreatív gazdaság A/ A tudásiparok jellemzői: - minimális a hagyományos erőforrás-igény, (szinte) korlátlan szellemi erőforrás - a „termék” jóval határköltség felett (MS Win), vagy ingyen (Linux) kerül piacra - a fokozott kereslet NEM növeli a nyersanyag és munkaerő árát: ami itt szükséges, az „szinte korlátlan” erőforrás!?! B/ A „kreativitás” felértékelődése: - a szerzői jog, a szabadalom, a védjegy fontos exportcikk (USA: szerzői jogok 414 mrd /1997, majd ruhanemű, vegyipar, autó, számítógép, repülő. A Dell szabadalmai PC eladásra szólnak!) - a „kreatív termék” átbillen áruból szolgáltatásba és vissza - a fogyasztási „vágyak” csúcsán a szórakozás, a ruhaipar, a szabadidő áll ( USA: 20%, UK: 17%, több, mint a lakás és az élelem!) - a valóban kreatív dolgok ÚJAK, EGYEDIEK (FÜGGETLENEK), JÁTÉKOSAK, SZEMÉLYESEK – létrehozásuk áttekintés – érlelés – álmodozás, sodródás – izgalom – tesztelés útján „történhet”.

38 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 38 / 41 A kreatív gazdaság teljesítménye SzektorvilágUSABejelentett szabadalmak (USA) K+F projektek545243USA 94,04956% Könyv- és lapkiadás Kalifornia 18,861 Szoftveripar489325Japán 32,51519 Rádió/TV műsorok195 82Német 9,8965,9 Ipari formatervezés140 50Tajvan 4,5262,7 Zeneipar 70 25Francia 4,0972,4 Játékipar 55 21UK3,9002,3 Filmipar, forgalmazás 57 17Dél-Korea3,6702,2 Reklámipar 45 20Kanada3,6782,2 Építészet 40 17Olaszország1,6861,0 Előadóművészek 40 7Svédország1,5420,9 Iparművészet 20 2Egyéb9,5955,7 Divatipar 12 5 Összes 169,163 Képzőművészet 9 4 Egyéb Összesen 2, A globális gazdaság 7,3%-a, évi 5%-kal nő mrd USD

39 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 39 / 41  Kreatív emberek, korlátlan számban (Nevelés? Oktatás?)  A munka = gondolkodás (Hol? Mikor? Hogyan? Mennyiért?)  Kreatív vállalkozók megjelenése (Jean-Baptiste Say: entrepreneur, aki „összehoz”, „megszervez” – nem Ricardo!)  Állás nélküli munkavégzők (Daniel Bell: „poszt-indusztriális”; Peter Drucker: „tudásmunkások”; a britek 60-70%-a „állásnélküli”)  Időzített munkavégzők (Adam Smith és a filmipar, projektek)  Ideiglenes „vállalatok” (autonóm, minimalista, „cash-flow oriented”)  Hálózati „irodák”,üzleti klaszterek (távmunka, COIN-ok, Silicon V.)  Csapatmunka informatikával (virtuális iroda, csapatok a legjobbakból)  Újfajta pénzügyek (alacsony belépés, változatos források)  Hatalmas üzletek, bomba sikerek és bukások (audit? könyvelés? átverés?) Az „ötletek gazdaságtana” és a hagyományos közgazdaságtan Smith, Ricardo: hatékonyan kell megszervezni emberek és nyersanyagok együttműködését, jó nagy, stabil vállalatokban Schumpeter, Bell: „Légy nomád”, „Találd ki magad”, „Gyerünk!” Az USA-ban évente 8% indít új vállalatot, az EU-ban 2%

40 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 40 / 41 Managerial Challenges

41 Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 41 / 41 Források  Loncsár Tibor (CIO, MOL): VIII. Országos Neumann Kongresszus ; Budapest, október 16. »FOZY Annamaria »AZ Ul GENERACIOS TUDAsMENEDZSMENT »/ //  ES SIKERENEK ZALOGA ; Vezetéstudomány, 2009/1   (http://www.tlainc.com/issue1.htmhttp://www.tlainc.com/issue1.htm   (http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/STATSZEMLE/STATSZEMLE_ ARCHIVUM/2003_ARCHIVUM/2003_03_ARCHIVUM/RAPPAI.PDF).http://portal.ksh.hu/pls/portal/docs/PAGE/STATSZEMLE/STATSZEMLE_ ARCHIVUM/2003_ARCHIVUM/2003_03_ARCHIVUM/RAPPAI.PDF  (http://dsslab.mis.ccu.edu.tw/KM/pdf/R18_Knowledge%20Transfer-- A%20Basis%20for%20Competitive%20Advantage%20in%20Firms.pdf)http://dsslab.mis.ccu.edu.tw/KM/pdf/R18_Knowledge%20Transfer-- A%20Basis%20for%20Competitive%20Advantage%20in%20Firms.pdf


Letölteni ppt "Információ-menedzsment/ Dobay 9. előadás GINFO 2010 ősz 1 / 41 s 9. IM és tudás-menedzsment © Dr. Dobay Péter."

Hasonló előadás


Google Hirdetések