Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon."— Előadás másolata:

1 A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon

2 Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon 1945 előtt XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag A polgári iskola felértékelődik A II. világháborúig: iskolapótlás csak magántanulóként volt lehetséges 1945-ig: alfabetizáció a hadseregben, gyorsított ütemű oktatás 1945 után 1945/46: létrejött a szabályozott, iskolarendszerű felnőttoktatás. 1946/47: az első teljes tanév : kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő: munka melletti „levelező” oktatás bevezetése : elvont kedvezmények, hanyatlás : cél a tömegoktatás + érettségi - egyre több fiatal és nő

3 Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon 70-es évek: idősebbek hiánya a felnőttoktatásban Gimnáziumi helyett a szakmunkásképzés túlsúlya : szakmunkások szakközépiskolája - fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása) 80-as évek: 1985-től decentralizáció, diverzifikáció, demokratizálódás

4 A rendszerváltást követő gazdasági, poli- tikai és társadalmi változások és hatásuk 90-es évek eleje: Demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai átalakulás Nemzetközi szervezetek hatása (OECD, NATO, Európai Unió) Piacgazdaság kialakulása, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny beindulása, keleti (Szovjetunió) piacvesztés privatizáció az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor A 90-es évek vége: A piacgazdaság megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a társadalom rétegződése és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult Az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt A legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza Számottevő munkanélküliség kialakulása

5 Az iskolarendszerű felnőttképzés a rendszerváltást követő évek Magyarországán 90-es évek: A tankötelezettség kitolódása, új tartalmak NAT, kerettantervek A „vállalkozó” iskola megjelenése Demográfiai csökkenés, javuló iskolázottsági mutatók A munkanélküliség megjelenése és a munkerőpiaci képzések súlyának növekedése A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése, diverzifikáció A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása A távoktatás szerepének erősödése A politikai képző funkció tartalmának megváltozása A népfőiskolai rendszer feléledése a LLL felértékelődése

6 Az iskolarendszerű felnőttoktatás a mai Magyarországon A közoktatási intézmények – főként a középiskolák (szakközépiskolák, gimnáziumok, szakiskolák) és a felsőoktatási intézmények működésének szerves része lett a felnőttoktatás Kialakult a második esély iskolarendszere A felnőttoktatás de iure – de facto egyenértékű lett a közoktatással Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervekre épülő helyi tantervek szerint zajlik Az érettségi vizsga rendszere a közoktatásban bekövetkezett változásoknak megfelelően változott

7 Az állam szerepe a felnőttoktatásban 1. A független felnőttoktatási szervezetek létrejöttének támogatása 2. A társadalom és a gazdaság képzési szükségleteinek feltárása 3. A felnőttoktatás jogi kereteinek biztosítása 4. A különféle intézmények közti együttműködés ösztönzése: a formális és nonformális megoldások összehangolása 5. A gazdasági/társadalmi döntéshozó szereplők (politikai pártok, egyházak, civil szervezetek, nagyvállalatok, szakszervezetek és egyéb szereplők) és a a felnőttoktatás együttműködésének ösztönzése 6. Európai szintű együttműködések támogatása: nemzetközi kezdeményezések, partnerségek létrehozása

8 A felnőttképzésre vonatkozó törvények Felnőttképzési törvény évi CI. törvény a felnőttképzésről. Felnőttképzési törvény Felsőoktatási törvény évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. Felsőoktatási törvény Közoktatási törvény évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Közoktatási törvény Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye Szakképzési hozzájárulás törvénye évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról Szakképzési hozzájárulás törvénye Szakképzési törvény évi LXXVI. törvény a szakképzésről Szakképzési törvény

9 A Felnőttképzési törvényFelnőttképzési törvény évi CI. törvény a felnőttképzésről Kölcseyné Balázs Mária nyomán

10 A Felnőttképzési törvény megalkotásának célja: Hogy „az alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön… hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába…”

11 A Felnőttképzési törvény felépítése (fő fejezetek) 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 3. A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 4. FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK 1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12 Mely intézmények tartoznak a törvény hatálya alá ? A felnőttképzést folytató  közoktatási intézmények,  szakképző intézmények,  Felsőoktatási intézmények,  közhasznú társaságok,egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok,  egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenységet folytatására létrehozott társulásai.

13 Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek* a törvény alapján? a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés nyújtása, amely képzés célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. * Vigyázat: ez nem az andragógia/felnőttképzés fogalma, hanem a felnőttképzési funkciójú szolgáltatás mint gazdasági tevékenység meghatározása.

14 Ki számít felnőttnek a évi CI. törvény szerint ? Az a felnőttképzésben résztvevő természetes személy, aki a külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.

15 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai:

16 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/ 1 A felnőttképzést irányító szervezetek Szociális és Munkaügyi Minisztérium Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) Regionális munkaügyi központok Regionális képző központok Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet (FAT)

17 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/2 Az Országos Képzési Jegyzék A Nemzeti Szakképzési Intézet (ma NSZFI: N. Szakképzési és Felnőttképzési I.) kifejlesztette a modulokból felépülő, új követelményrendszeren alapuló Országos Képzési Jegyzéket (OKJ). Ebben egy-egy szakképesítés egymásra épülő rész- szakképesítésekből áll, amelyek bővíthetők, fejleszthetők.

18 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/3 Az OKJ-hoz kapcsolódó, új tartalmú szakmai és vizsgakövetelmények kötelező jellemzői Kompetencia alapúak Moduláris szerkezetűek Szakmacsoportos rendszerbe illesztettek Gyakorlat/tevékenységközpontúak

19 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/4 A felnőttképzés hazai pénzügyi támogatási rendszerének jogi biztosítékai foglalkoztatási törvény felnőttképzési törvény szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

20 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/5 A felnőttképzés financiális támogatási rendszere Iskolarendszerű felnőttképzés normatív támogatása Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés normatív támogatása Álláskeresők iskolarendszeren kívüli képzésének támogatása Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása Saját dolgozók képzése a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére

21 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/6 Támogatási források A felnőttképzési direkt és indirekt rendszerű állami támogatások alapvetően három fő forrásból táplálkoznak: 1. a hazai központi költségvetés, 2. a hazai Munkaerő-piaci Alap, 3. az EU forrásrendszere – pl. Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP) (25%-os hazai társfinanszírozással a Munkaerő-piaci Alap terhére).

22 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/7 Intézményi akkreditáció A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmény a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez benyújtott kérelemmel kérheti intézménye akkreditálását. Az akkreditáció követelményei:  szakmai tanácsadó testület megléte  éves képzési terv megléte  felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások megléte A kérelemről független szakmai testület a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban FAT) dönt.

23 Sajátos felnőttképzési szolgáltatás: A tanulás előtti tudás mérése Hand out: TET – Miskolc segedletek-rlapok.html

24 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/8 Program-akkreditáció A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott program akkreditációja iránti kérelmet az NSZFI-hez kell benyújtani. A program-akkreditációs eljárás során a FAT megvizsgálja a képzési cél megvalósíthatóságát, a pedagógiai követelményeknek való megfelelést és ezek alapján hitelesíti a képzési programot, amelyet - az akkreditálást követően -, mint akkreditált képzési programot más felnőttképzést folytató intézmények is alkalmazhatnak. A program-akkreditáció érvényességének időtartama legalább kettő, legfeljebb öt év lehet, időtartamát a FAT a képzési program sajátosságai alapján állapítja meg.

25 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai/9 A nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató intézmény egyéb kötelezettségei A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban - jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.-, valamint a képzéssel kapcsolatos dokumentumokon folyamatosan használni. A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása nyilvános.

26 Fogalmak definíciója a törvényben (Ld.: a fogalmak megadva részletesen a levélmellékletben) Nyitott képzés vagy távoktatás Általános célú képzés Felnőtt Hátrányos helyzetű felnőtt A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás Fogyatékkal élő felnőtt Iskolarendszeren kívüli képzés Kompetencia Álláskereső felnőtt Elméleti tanóra Belső képzésnek Nem formális tanulásnak Gyakorlati foglalkozás Konzultáció Modul Moduláris rendszer

27 Példa a FTV szerint: Kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.


Letölteni ppt "A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések