Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felnőttképzési világkonferenciák 10. előadás Dánia, Kanada, Irán, Franciaország, Japán, Németország (dákaifjan) (Zrinszky László nyomán)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felnőttképzési világkonferenciák 10. előadás Dánia, Kanada, Irán, Franciaország, Japán, Németország (dákaifjan) (Zrinszky László nyomán)"— Előadás másolata:

1 Felnőttképzési világkonferenciák 10. előadás Dánia, Kanada, Irán, Franciaország, Japán, Németország (dákaifjan) (Zrinszky László nyomán)

2 1. világkonferencia: Dánia  UNESCO kezdeményezése Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete  Dánia, HELSINGÖR 1949.

3 Fő kérdéskörei: 1. Egyén és közösség viszonya (elmagányosodás kontra felnőttképzés) 2. Szabadidő-probléma (a művelődést és a szabadságot szolgáló szabadidő-politika) 3. Elitkultúra – tömegkultúra 4. Egy mára elavult „adult education definíció elfogadása: A felnőttképzés átfogja a műveltség minden olyan formáját, amelyet az érett ember (18+) elsajátít, és amely a személyi képességek és magatartás fejlesztését, valamint a társadalmi és szellemi felelősség felkeltését tűzi ki célul, anélkül, hogy közvetlenül a hivatásbeli kiképzésre vonatkozna.” HIBÁJA: a szakképzést kizárta a fogalomból.

4 2. világkonferencia: Kanada  MONTREAL 1960  Címe: „A felnőttek nevelése egy átalakuló világban”  Záróokmánya: Montreali nyilatkozat: „Az ember összetett lény, sokfajta szükséglettel”

5 Fő kérdéskörei:  Az iparosodás negatív velejárói és a felnőttképzés feladatai („az ember nem robot”)  A felnőttképzés módszertana (sokrétű társadalom sokféle igényének kielégítése)  Az analfabétizmus leküzdése  A permanens nevelés eszméje ! (átfog minden életkort és képzési szintet, kiterjed minden társadalomra és képzési formára ill. színtérre: egyszerre horizontális és vertikális) – radikális szakítás az emberi élet 2 részre osztásával (tanulás - élet)

6 1. Alfabetizációs világkongresszus  TEHERÁN 1965

7 Fő kérdéskörei:  Világméretű harc az analfabétizmus ellen Mohamed Reza Pahlavi sah: „ Ha minden ország le tudna mondani a katonai kiadások egy csekély részéről, finanszírozni lehetne a meghirdetett világkampányt.” – illuzórikus volt.  Ötéves kísérleti program ugyanarra interdiszciplináris koordinációval  Az alfabetizáció mint felnőttképzés ( Egyszerre gazdasági és kulturális feladat)  Az írástudó fogalma  Az alfabetizáció és a fejlődés  Szelektív-intenzív fejlődés

8 3. Felnőttnevelési világkonferencia - Japán  TOKIO 1972  Címe: A felnőttek nevelése – összefüggésben a permanens neveléssel  Tanulság: nem elég konferenciákon találkozniuk az érintett szervezeteknek, hanem folyamatos, világméretű együttműködés kell!

9 Fő kérdései:  Az információrobbanás által teremtett új képzési helyzet és az oktatásügy világválsága  A kultúra átalakulása (növekvő szakadék áthidalása a humán és a technikai kultúra közt)  Öntevékeny felnőttnevelés vagy elrendelt  Alfabetizáció  Szabadság problémája

10 4. Nemzetközi felnőttoktatási konferencia - Franciaország  PÁRIZS 1985  A hangsúlyváltások ellenére lényegében ugyanazok a problémák mind az 5 konferencián!

11 Fő kérdéskörei:  Tanuláshoz való jog  Önmegvalósítás  A szociális segítő tendencia megerősítése  Nemzeti feltételek megteremtése a felnőttoktatáshoz

12 5. Felnőttoktatási világkonferencia - Németország  HAMBURG 1997  Legfontosabb üzenete: az ember nemcsak munkaerő, nem beszélő szerszám, hanem aktív állampolgár, férfi vagy nő, esetleg valamely kisebbség tagja, netán valamilyen fogyatékossággal küzd; azaz rendkívül sokféle minőségben és szerepben, és ennek érdekében nagyon sokféle tudással kellene részt vennie a társadalom működésében.

13 Fő kérdései:  a konferencia az államot továbbra is lényeges feladatokkal ruházta fel a felnőttoktatás minél szélesebb körű kiterjesztése érdekében  különös tekintettel a társadalom halmozottan hátrányos csoportjaira.

14 A felnőttoktatás társadalmi és gazdasági funkcióinak változása Magyarországon

15 Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon 1945 előtt  XIX-XX. század fordulója: az írástudás már nem jegyzett tudásanyag  A polgári iskola felértékelődik  A II. világháborúig: iskolapótlás csak magántanulóként volt lehetséges  1945-ig: alfabetizáció a hadseregben, gyorsított ütemű oktatás 1945 után  1945/46: létrejött a szabályozott, iskolarendszerű felnőttoktatás. 1946/47: az első teljes tanév  : kiemelt kedvezmények, gyorsított, fölülről szervezett, a középiskolák szerepe nő: munka melletti „levelező” oktatás bevezetése  : elvont kedvezmények, hanyatlás  : cél a tömegoktatás + érettségi - egyre több fiatal és nő

16 Az iskolarendszerű felnőttképzés Magyarországon 70-es évek:  idősebbek hiánya a felnőttoktatásban  Gimnáziumi helyett a szakmunkásképzés túlsúlya  : szakmunkások szakközépiskolája - fiatalodás, funkcióváltás (a közoktatás működési zavarainak ellensúlyozása) 80-as évek:  1985-től decentralizáció, diverzifikáció, demokratizálódás

17 A rendszerváltást követő gazdasági, poli- tikai és társadalmi változások és hatásuk 90-es évek eleje:  Demokratikus átrendeződés, nemzetközi politikai átalakulás  Nemzetközi szervezetek hatása (OECD, NATO, Európai Unió)  Piacgazdaság kialakulása, a túlfoglalkoztatás leépülése, piaci verseny beindulása, keleti (Szovjetunió) piacvesztés  privatizáció az állami és önkormányzati tulajdonnal szemben túlsúlyba kerül a magántulajdonú üzleti szektor A 90-es évek vége:  A piacgazdaság megszilárdulásával – a rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a társadalom rétegződése és az egyenlőtlenségi rendszer lényegileg állandósult  Az iskoláztatási szakasz hosszabbra nyúlt  A legnagyobb mértékben az alacsony képzettségű munkaerő iránti kereslet esett vissza  Számottevő munkanélküliség kialakulása

18 Az iskolarendszerű felnőttképzés a rendszerváltást követő évek Magyarországán 90-es évek:  A tankötelezettség kitolódása, új tartalmak  NAT, kerettantervek  A „vállalkozó” iskola megjelenése  Demográfiai csökkenés, javuló iskolázottsági mutatók  A munkanélküliség megjelenése és a munkerőpiaci képzések súlyának növekedése  A felnőttképzés piaci jellegének előtérbe kerülése, diverzifikáció  A gazdasági társaságok megjelenése a képzési piacon  A vállalati képzőhelyek megszűnése és átalakulása  Az általános felnőttképzés háttérbe szorulása  A távoktatás szerepének erősödése  A politikai képző funkció tartalmának megváltozása  A népfőiskolai rendszer feléledése  a LLL felértékelődése

19 Az iskolarendszerű felnőttoktatás a mai Magyarországon  A közoktatási intézmények – főként a középiskolák (szakközépiskolák, gimnáziumok, szakiskolák) és a felsőoktatási intézmények működésének szerves része lett a felnőttoktatás  Kialakult a második esély iskolarendszere  A felnőttoktatás de iure – de facto egyenértékű lett a közoktatással  Az iskolarendszerű felnőttoktatás kerettantervekre épülő helyi tantervek szerint zajlik  Az érettségi vizsga rendszere a közoktatásban bekövetkezett változásoknak megfelelően változott

20 Az állam szerepe a felnőttoktatásban 1. A független felnőttoktatási szervezetek létrejöttének támogatása 2. A társadalom és a gazdaság képzési szükségleteinek feltárása 3. A felnőttoktatás jogi kereteinek biztosítása 4. A különféle intézmények közti együttműködés ösztönzése: a formális és nonformális megoldások összehangolása 5. A gazdasági/társadalmi döntéshozó szereplők (politikai pártok, egyházak, civil szervezetek, nagyvállalatok, szakszervezetek és egyéb szereplők) és a a felnőttoktatás együttműködésének ösztönzése 6. Európai szintű együttműködések támogatása: nemzetközi kezdeményezések, partnerségek létrehozása

21 A Felnőttképzési törvényFelnőttképzési törvény évi CI. törvény a felnőttképzésről Kölcseyné Balázs Mária nyomán

22 A Felnőttképzési törvény megalkotásának célja: Hogy „az alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön… hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába…”

23 A felnőttképzésre vonatkozó törvények  Felnőttképzési törvény évi CI. törvény a felnőttképzésről. Felnőttképzési törvény  Felsőoktatási törvény évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról. Felsőoktatási törvény  Közoktatási törvény évi LXXIX. törvény a közoktatásról. Közoktatási törvény  Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról Pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának törvénye  Szakképzési hozzájárulás törvénye évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról Szakképzési hozzájárulás törvénye  Szakképzési törvény évi LXXVI. törvény a szakképzésről Szakképzési törvény

24 A Felnőttképzési törvény felépítése (fő fejezetek) 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 2. A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 3. A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 4. FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK 1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 2. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25 Mely intézmények tartoznak a törvény hatálya alá ? A felnőttképzést folytató  közoktatási intézmények,  szakképző intézmények,  Felsőoktatási intézmények,  közhasznú társaságok,egyesületek, köztestületek, alapítványok, közalapítványok,  egyéb jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint ezek felnőttképzési tevékenységet folytatására létrehozott társulásai.

26 Mi minősül felnőttképzési tevékenységnek* a törvény alapján?  a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés nyújtása, amely képzés célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés  a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. * Vigyázat: ez nem az andragógia/felnőttképzés fogalma, hanem a felnőttképzési funkciójú szolgáltatás mint gazdasági tevékenység meghatározása.

27 Ki számít felnőttnek a évi CI. törvény szerint ? Az a felnőttképzésben résztvevő természetes személy, aki a külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.

28 A Felnőttképzési törvény főbb pontjai:

29 A felnőttképzést irányító szervezetek  Szociális és Munkaügyi Minisztérium  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI)  Regionális munkaügyi központok  Regionális képző központok  Országos Szakképzési és Felnőttképzési Tanács  Felnőttképzési és Akkreditáló Testületet (FAT)

30 Az Országos Képzési Jegyzék  A Nemzeti Szakképzési Intézet (ma NSZFI: N. Szakképzési és Felnőttképzési I.) kifejlesztette a modulokból felépülő, új követelményrendszeren alapuló Országos Képzési Jegyzéket (OKJ).  Ebben egy-egy szakképesítés egymásra épülő rész-szakképesítésekből áll, amelyek bővíthetők, fejleszthetők.

31 Az OKJ-hoz kapcsolódó, új tartalmú szakmai és vizsgakövetelmények kötelező jellemzői  Kompetencia alapúak  Moduláris szerkezetűek  Szakmacsoportos rendszerbe illesztettek  Gyakorlat/tevékenységközpontúak

32 A felnőttképzés hazai pénzügyi támogatási rendszerének jogi biztosítékai:  foglalkoztatási törvény  felnőttképzési törvény  szakképzési hozzájárulásról szóló törvény

33 A felnőttképzés financiális támogatási rendszere  Iskolarendszerű felnőttképzés normatív támogatása  Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés normatív támogatása  Álláskeresők iskolarendszeren kívüli képzésének támogatása  Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatása  Saját dolgozók képzése a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére

34 Támogatási források A felnőttképzési direkt és indirekt rendszerű állami támogatások alapvetően három fő forrásból táplálkoznak: 1. a hazai központi költségvetés, 2. a hazai Munkaerő-piaci Alap, 3. az EU forrásrendszere – pl. Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program (HEFOP) (25%-os hazai társfinanszírozással a Munkaerő- piaci Alap terhére).

35 Intézményi akkreditáció  A nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmény a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez benyújtott kérelemmel kérheti intézménye akkreditálását. Az akkreditáció követelményei:  szakmai tanácsadó testület megléte  éves képzési terv megléte  felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatások megléte A kérelemről független szakmai testület a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban FAT) dönt.

36 Program-akkreditáció  A felnőttképzést folytató intézmény által kidolgozott program akkreditációja iránti kérelmet az NSZFI-hez kell benyújtani.  A program-akkreditációs eljárás során a FAT megvizsgálja a képzési cél megvalósíthatóságát, a pedagógiai követelményeknek való megfelelést és ezek alapján hitelesíti a képzési programot, amelyet - az akkreditálást követően -, mint akkreditált képzési programot más felnőttképzést folytató intézmények is alkalmazhatnak.  A program-akkreditáció érvényességének időtartama legalább kettő, legfeljebb öt év lehet, időtartamát a FAT a képzési program sajátosságai alapján állapítja meg.

37 Milyen egyéb kötelezettségei vannak a nyilvántartásba vett felnőttképzést folytató intézménynek?  A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban - jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.-, valamint a képzéssel kapcsolatos dokumentumokon folyamatosan használni.  A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása nyilvános.

38 Fogalmak definíciója a törvényben (Ld.: a fogalmak megadva részletesen a levélmellékletben)  Nyitott képzés vagy távoktatás  Általános célú képzés  Felnőtt  Hátrányos helyzetű felnőtt  A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás  Fogyatékkal élő felnőtt  Iskolarendszeren kívüli képzés  Kompetencia  Álláskereső felnőtt  Elméleti tanóra  Belső képzésnek  Nem formális tanulásnak  Gyakorlati foglalkozás  Konzultáció  Modul  Moduláris rendszer

39 Példa a FTV szerint: Kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.

40 A felnőttoktatás funkciói és intézményrendszere Magyarországon

41 A felnőttképzés négy alapvető funkciója: 1. Az alapfokú képzés kiegészítése (tanfolyamok elvégzése, vagy ennek megfelelő tanulmányok folytatása) 2. Szakmai továbbképzés 3. Társadalmi (szocializációs jellegű) képzés (ld. következő diák) 4. Az egyéni érdeklődésnek megfelelő képzés (az érdeklődés által irányított tanulmányok elősegítése) (ld. következő diák)

42 Szocializációs (társadalmilag hasznos) funkciók:  Pótló funkció: hiányzó ismeretek pótlása - a maga idejében nem megszerzett általános vagy szakmai ismeretek, végzettségek felnőttkori megszerzése  Kompetenciát biztosító funkció: a napi munkavégzéshez szükséges tudás frissítése, megújítása, naprakésszé tétele – felkészülés, folyamatos képzés az új technikai eszközök használatára, a tágabb technikai környezetben való eligazodásra

43 Szocializációs (társadalmilag hasznos) funkciók:  Stabilizációs funkció: a munkaerőpiaci státusz megtartása vagy megerősítése - ezáltal gazdasági, szociális, egészségi, társadalmi és érzelmi stabilitás biztosítása az egyes ember számára  Személyiségfejlesztő funkció: a humán erőforrás nem közvetlen munkaerőpiaci célú fejlesztése - melynek eredménye az egyén magasabb szintű munkavégzése, fejlettebb tanulási- és kulcsképességei.

44 Szocializációs (társadalmilag hasznos) funkciók:  Politikai képző funkció: felkészítés a közéletben való aktív részvétel megteremtése - állampolgári, politikai és közösségi képzés pl. a környezetünk tudatos védelmére  Parkolópálya funkció: a (felnőtt) tanuló bent tartása az oktatási rendszerben – mindaddig, ameddig erre szükség van ahhoz, hogy a munkanélküliség, a marginalizálódás stb. veszélye elkerülhető legyen

45 Személyes (egyéni) igényeket, szükségleteket kielégítő funkció  Egzisztenciális funkció: a gazdasági biztonság érzetének, a társadalmi mobilitás lehetőségének megszerzése a felnőttkori tanulás segítségével.  Rekreációs funkció: felkészítés a szabadidő hasznos eltöltésére, az aktív pihenésre, az egészséges életmód kialakítására  Személyiségfejlesztő funkció: önmegvalósítás, önkifejezés elősegítése, a felnőtt önismeretének, kapcsolatteremtési, kommunikációs képességeinek fejlesztése

46 Az egzisztenciális funkciói mibenléte (Kiegészítés az előző diához)  Az egyéni mobilitásra való felkészülés Az egyén azon képessége, hogy új munkahelyi környezetbe helyezkedjen és ahhoz alkalmazkodjon. Beszélhetünk földrajzi vagy ‘funkcionális’ mobilitásról (azaz új funkcióba lépésről egy adott vállalaton belül). A mobilitás lehetővé teszi az egyén számára új kompetenciák elsajátítását, ami így munkaerő-piaci versenyképességét növeli.  Munkaerőpiaci versenyképesség A mobilitás azon mértéke, amelyet az egyén bizonyítani tud egy állás megszerzése és megtartása, és a szakmai kompetenciák felfrissítése érdekében. A munkaerő-piaci versenyképesség egyaránt függ racionális kritériumoktól (a munka profiljától, készségektől, know-how-tól) és a munkaadók felvételkor alkalmazott irracionális/implicit kritériumaitól. Az egyén munkaerő-piaci versenyképessége összefügg szakképzettsége szintjével és új kompetenciák elsajátítására való képességével, más szóval ‘képezhetőségével’. Ez utóbbi fogalom az egyén személyes fejlődésre való képességét hangsúlyozza, míg a munkaerő-piaci versenyképesség fogalma az egyén a munkaerőpiac igényeihez való igazodási képességét hangsúlyozza a jövedelmezőség szempontjából.  A kompetenciák átválthatósága A kompetenciák akár foglalkozási, akár oktatási szempontból új kontextusba való helyezésének képessége. A kompetenciák átválthatósága az egyének mobilitásának kulcseleme, és valódi tőkét jelent a munkaerőpiacon. A kompetenciák átválthatósága különböző eszközökkel elősegíthető, pl. a képzési anyag modulrendszerű kialakításával, kompetencia-állományok (portfoliók) létrehozásával, a non-formális tanulás érvényesítésével. Ez elősegítheti a szakképzésből a tudományos és/vagy felső oktatásba való átmenetet, valamint a kompetenciák ágazatok közötti transzferálását.

47 A felnőttképzést irányító intézményrendszer (1. szint)  Kormány: jogalkotás, akkreditációs szabályok, támogatási szabályok  Miniszter: szakmapolitika meghatározása, jogalkotás (nyilvántartási rendszer, képzési programok), irányítás (törvényességi felügyelet, ellenőrzés, támogatások, intézkedések stb.)  Országos Felnőttképzési Tanács: szakmai tanácsadás

48 A felnőttképzést irányító intézményrendszer (2. szint)  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI): országos programok kialakítása  Felnőttképzési Akkreditációs Tanács (FAT): intézmény-és programakkreditálás  Országos Közoktatási Értékelési és vizsgaközpont (OKÉV): felnőttképző intézmények és programok nyilvántartása, ellenőrzése

49 A felnőttképző intézményrendszer (3. szint) Maguk a felnőttképzést végző intézmények  Iskolarendszerbeli intézmények:  Alapfok (általános iskolákban működő) :  Felnőttek általános iskolája  Középfok (középiskolákban működő):  Felnőttek szakiskolája  Felnőttek gimnáziuma  Felnőttek középiskolája (szakmunkások számára belépést biztosító szakközépiskola)  Iskolarendszeren kívüli intézmények

50 Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés szerepe, jellemző formái napjainkban

51 A felnőttképzés hazai szerepei/ funkciói:  Life-long learning és life-wide-learning  Felkészítés a globális piacon való helytállásra  A munkaviszonyban állók át - és továbbképzése  A munkanélküli és a mnk-ség által fenyegetett csoportok átképzése és továbbképzése  A második esély megteremtése és a korrekció  Demokráciára nevelés  Nyitott gondolkodásra nevelés, mentális egészség,  Értelmes szabadidő-eltöltés, rekreáció

52 Felnőttoktatás/ felnőttképzés tipikus hazai formái (az intézmények jellege szerint) 1. Iskolarendszerű felnőttoktatás: dolgozók iskolája (általános iskolája, szakközépiskolája, gimnáziuma, szakmunkásképzője) 2. Iskolarendszeren kívüli: munka melletti továbbképzés, átképzés, munkanélküliek tovább- és átképzése, 3. Szabadidő-szektorbeli művészeti, idegen nyelvi képzés 4. Népfőiskolai képzés (mozgalom)

53 1. Iskolarendszeren belüli intézményi képzési formák  Alapfokon (általános iskolákban működő)  Felnőttek általános iskolája (Korábban: dolgozók általános iskolája)  Középfokon (középiskolákban működő)  Felnőttek szakiskolája  Felnőttek gimnáziuma  Felnőttek középiskolája (szakmunkások számára belépést biztosító szakközépiskola)

54 2. Iskolarendszeren kívüli intézményi képzési formák  Munkahelyen belüli (belső) képzések (tréningek, bemutatók)  Munkahelyen kívüli nem akkreditált képzések  Munka melletti továbbképzés  Munka melletti átképzés  Munkaügyi központok képzései  Munkanélküliek továbbképzése  Munkanélküliek átképzése  Akkreditált felnőttképző intézmények – profitorientált cégek, nonprofit szolgáltatók, civil szervezetek, iskolák (felsőfokúak is)  Kötelező szakmai továbbképzések  OKJ-s képzések  Nyelviskolák

55 3. Szabadidő-szektorbeli képzési formák  Művelődési Központok/ Házak képzései (művészeti képzés, idegen nyelv, számítógéphasználat)  Közösségi Házak (mindenféle)  Sportcentrumok képzései (egészséges életmód, fogyás stb.)  Helyi társadalom felé nyitott iskolák képzései (pl.: sport, művészeti képzés, idegen nyelv, számítógéphasználat)  Öntevékeny klubok társas képzései (Sakk, bélyeggyűjtés)  Társas körök (társas tánc, beszélt idegen nyelv stb.)  Hagyományőrző házak (szövés, korongozás)  Civil szervezetek képzései (megváltozott munkaképességűek, romák képzése és átképzése stb.)  Médián keresztül történő képzés (újságok, hetilapok, tv, rádió)  Interneten keresztül történő képzés, önképzés

56 4. Népfőiskolai képzési formák  Idősek népfőiskolája  Roma-népfőiskola  Biogazdálkodók népfőiskolája  Börtön-népfőiskola  Oktatási intézményekkel társult képzések (pl. főiskolákkal közös képzések)  Tematikus rövid képzések  egészségmegőrzés,  mezőgazdasági képzés,  természetgyógyászat,  egészséges táplálkozás  dohányzásról való leszokás stb.)

57 Felnőttoktatás/ képzés egyéb formai felosztása 1. A képzés szervezése szerint (aszerint, hogy ki vagy mi szervezi, irányítja a tanulási folyamatot): 1. Önművelés-önképzés (egyénileg), 2. Szervezeti keretekben folyó (azaz intézményes) képzés 3. „Learning by doing”(azaz a részvétel, a szerepvállalás, a tapasztalatszerzés keretében folyó képzés 2. Módszerei-eszközrendszere szerint: 1. Hagyományos képzés (face to face képzés) 2. Távoktatás (azaz irányított önképzés)

58 1.1 Az önképzés, önművelés jellemzői  Öntevékeny, aktív tanulás útján megy végbe és elsődlegesen a kultúra javaiból való folyamatos részesedésünket és személyiségünk folyamatos fejlesztését értjük alatta.  Az önművelés céljait és igényeit - nem kis részben a társadalmi hatások által befolyásoltan - önmagunk határozzuk meg, formáit magunk alakítjuk ki, illetőleg magunk döntünk az igénybe veendő művelődési formákról.  Azonban az önművelés esetében komoly szerepe van a tanulási rutinnak és a szelekciós képességeknek. Ezek nélkül az infokommunikációs technika korában az önművelődő személy nem képes céljait megvalósítani.

59 1.2 Az intézményes (szervezeti keretek közt folyó) képzés jellemzői  Az intézmény (vagy jogszabály) adja meg a tanulás időtartamát  Tőlünk függetlenül beosztja számunkra a tanulási alkalmakat (napokra, hónapokra, évekre bontva)  Meghatározza, szakaszolja, hogy mikor és ki irányítja közvetlenül illetve közvetve a tanulási folyamatunkat  Megadja a vezetői (felnőttoktatói) segítség helyét, módját, eszközeit  Megszabja az egyéni tanulás mennyiségét, minőségét és ütemét  Szabályozza az értékelés módját és a visszacsatolás jellegét.

60 1.3 A „Learning by doing” (a cselekedve tanulás) jellemzői  Próba-szerencse alapú tanulás  Tevékenységközpontú tanulás mint tanítási módszer  Kísérletezés-kutatás közbeni tanulás  Munkadarab (tanulódarab, mestermunka) elkészítése közbeni tanulás  A munkafolyamat megfelelő eljárásrendben történő végigvitele során tanuljuk meg vagy tanítják meg, hogyan kell csinálni (pl.: továbbképzés, átképzés során)  Önkéntes munkavégzés közbeni tanulás (például civil szervezetben): azt csináljuk, amit egy adott munkakörnyezetben ránk bíznak – közben megtanuljuk  Gyakornoki munka közbeni tanulás - hasonlóképpen

61 2.1 Hagyományos módszerű felnőttképzési formák 1. Tanfolyam Andragógia-módszertani szempontból olyan face-to- face képzési forma, amelyet egy adott, körülhatárolt ismeretrendszer elsajátítására, közvetlen célok elérésére alkalmaznak. A tanfolyamokon előadó- központú (kiselőadás, tanbeszélgetés stb.) és – ma már - résztvevő-központú (csoportmunka, tréning stb.) módszereket egyaránt alkalmaznak. A tanfolyamok (elsősorban az akkreditált felnőttképző tanfolyamok) annyiban emlékeztetnek a formális képzésre, hogy meghatározott, pontosan körülhatárolt, didaktikailag megszerkesztett és felépített tananyagot tanítanak meghatározott célok és standardizált követelmények mentén, azonban a tanfolyamok többsége általában nem iskolai keretek között zajlik.

62 2.1 Hagyományos módszerű felnőttképzési formák 2. Levelező oktatás A nappali képzés rövidített, zsugorított változata, amelyben valójában nincs sok nyoma a levelezésnek. Lényegében nappali követelményrendszerrel működik, de a tanulással párhuzamosan dolgozó felnőtteknek feleannyi irányítást, gyakorlatot és segítséget sem nyújt, mint a nappali vagy tanfolyami hallgatóknak.

63 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák 1. Távoktatás  Médiaeszközökre épített irányított tanulás. Az ismeretátadó és átvevő térben és időben elkülönül egymástól.  A távoktatás esetében tömegméretekről van szó. Ezért is nagyon lényeges az egységes követelményrend- szer kidolgozása, hiszen a távoktatási formák révén képesítés szerezhető.  A távoktatásban nagy szerepe van a hallgató (résztvevő) önfejlesztő képességének és akaratának  A távoktatás ténylegesen levelező forma.  Közös foglalkozásokkal vezet be egy-egy témát, az otthoni felkészülés és tanulás eredményéről többnyire írásban, teszteken kérik be a megoldást.  Gyakran fakultatív konzultációs lehetőségeket biztosítanak a hallgatóknak: tutor–személyes segítő/15 hallgató + mentor-elismert szakember segítségével.  Végül ugyancsak levélben, esetleg közös foglalkozásokon történik az értékelés. A ciklus befejezése a témazáró feldolgozás.

64 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák 3. E-learning (számítógépes távoktatás  „Tanítás nélküli tanulás”  Földrajzi és időbeli korlát nélküli, online számítógépes hozzáférés, egyéni ütemben igénybe vehető nyitott képzési forma  Elősegíti az fogyatékkal élők esélyegyenlőségét.  Biztosított a gyors, egyénre szabott, interaktív tutori támogatás  Oktatószoftverek támogatják a tananyag megértését és gyakorlását szimulációk, esettanulmányok, példák, kísérletek, feladatok segítségével  A tanuló által kiválasztott tananyag, az ismeretek bemutatását automatikus visszakérdezés és gyakran megoldókulcs segíti  A tanulás vizsgafeladatokkal zárul  Fontos: társas támogatottság biztosítása a lemorzsolódás elkerülése érdekében

65 2.2 Új módszerű felnőttképzési formák 2. Irányított önképzés, támogatott egyéni tanulás  Külső, konzulensi támogatással járó, kötött egyéni programú tanulás: elsősorban tehát az individualizáció mértékében tér el a többi formától.  Feltétele a tanuló motiváltsága, rendszeres önálló munkára való alkalmassága, akarata, megfelelő alapműveltsége, a tanulási technikák ismerete, az önálló munkában való jártasság.  Az így folyó képzés abszolút módon testre szabott, messzemenően alkalmazkodik a résztvevőkhöz. A feldolgozandó tartalom, a követelményszint és az ütem is hozzájuk igazodik.  A konzulens feladata az egyéni programkészítéshez, valamint a nehézségek elhárításához segítséget nyújtani.  Ma már: elektronikus háttérrel működik

66

67 Sikeres holnapot! Monoriné Papp Sarolta


Letölteni ppt "Felnőttképzési világkonferenciák 10. előadás Dánia, Kanada, Irán, Franciaország, Japán, Németország (dákaifjan) (Zrinszky László nyomán)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések