Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az egészségügy átalakításának programja. A változás kényszere Egészségügyi rendszerünk keretei 1989 és 1993 között alakultak ki, azóta érdemi változás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az egészségügy átalakításának programja. A változás kényszere Egészségügyi rendszerünk keretei 1989 és 1993 között alakultak ki, azóta érdemi változás."— Előadás másolata:

1 Az egészségügy átalakításának programja

2 A változás kényszere Egészségügyi rendszerünk keretei 1989 és 1993 között alakultak ki, azóta érdemi változás nem történt. A jelen helyzettel mindenki elégedetlen: –a beteg az ellátás minősége és attitűdje miatt –a szolgáltatók („alulfinanszírozottság”, presztízs- vesztés) –a politika: rossz eredmény és hatékonyság (az egészségi állapot mutatói), folyamatos hiánygyár, a költségvetés réme, folyamatos konfliktusok, a gyors siker kizárt…

3 Attól, hogy közhely, még igaz A szerkezet nem igazodott megfelelően a –szükségletekhez, –technológiai fejlődésekhez, –lakossági igényekhez. A jelen szerkezet nemcsak nem igazságos, de nem is fenntartható, mert: –nem finanszírozható, –a munkaidő normatívák alapján szakképzett munkaerővel sem ellátható, tehát az ellátás szakmai színvonala ebben a szerkezetben nem biztosítható. Az érdemi változás elkerülhetetlen.

4 A problémák a számok nyelvén I. Egészségi állapot, - demográfia

5 A férfiak születéskor várható átlagos élettartama a régi és új tagállamokban

6 Az idő előtti daganatos halálozások standardizált összehasonlítása

7 A kormegoszlás változása Forrás: KSH Demográfiai Évkönyvek

8 A magyar népesség várható korösszetétele között *:alapváltozat Forrás: Népesedés és Népességpolitika -tanulmányok -:Hablicsek László-Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás szerepe a magyarországi népességszám megőrzésében között

9 A főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből, Forrás: ESKI IMEA *: a nyers halálozás alapján, mindkét nemre Mindkét nem

10 Az iskolai végzettség és a halálozás összefüggései Forrás: Iskolázottság és halandóság Kovács Katalin és Hablicsek László tanulmánya Nők A keringési rendszer betegségei okozta standardizált halálozási arányszámok, éves népességre

11 A problémák a számok nyelvén II. Szerkezet és működés

12 Aktív kórházi ágyak lakosra Forrás: WHO HFA Database

13 Aktív kórházi esetek 100 lakosra Forrás: WHO HFA Database

14 Aktív és krónikus kórházi ágyak átlagos száma lakosra

15 Budapest Lakosságszám: fő (KSH ) Terület:525,1km 2 (KSH ) Kórházak száma49 Kórházi ellátást nyújtó telephelyek száma: 91 Egy kórházi telephelyre jutó km 2 : 5,77 km 2 /kórházi telephely. (ilyen sűrűség mellett még helyen lenne szükség kórházra az országban…)

16 Egymillió főre jutó röntgenkészülékek száma (2003)

17 2005-ös OEP elszámolási adatok és KSH lakosságszám alapján A császármetszések aránya az egyes megyék kórházaiban

18 A mandulaműtétek aránya a 14 év alatti gyermekek között 2005-ös OEP elszámolási adatok és KSH lakosságszám alapján A betegek lakóhelye szerint

19 A vakbélműtétek gyakorisága az egyes megyékben 2005-ös OEP elszámolási adatok és KSH lakosságszám alapján

20 Ellátott infarktusok száma Ellátottak halálozása 23,8%18,0%14,2% Szívinfarktust (AMI) követő 30 napos halálozási ráta

21 Orvosok, fogorvosok életkori megoszlása

22 A problémák a számok nyelvén Finanszírozás

23 Az egészségügyi közkiadások aránya megfelel fejlettségi szintünknek

24 Az egészségügyi kiadások egyre kisebb részét fedezik a járulékbevételek

25 A lakosság összetételének változása gazdasági aktivitás szerint Forrás: KSH A munkaerő-felmérés idősorai,

26 A természetbeni ellátások kiadásai, (millió Ft) Megjegyzések: (1): Háziorvosi ellátás, védőnői ellátás és fogászati ellátás

27 Az 1 főre jutó OEP finanszírozás* regionális különbségei Forrás: ESKI IMEA Súlyozás: OEP FIFO intézet szerinti súlyszám, *: Fekvőbeteg finanszírozás a beteg lakhelye szerint

28 A gyógyszerpiac alakulása 1990 – 2000 között Forrás: OGYI

29 Gyógyszerkiadások aránya az egészségügyi közkiadások százalékában az OECD tagállamaiban

30 Az egy főre jutó éves gyógyszerfogyasztás dobozban (2004) Forrás: OECD

31 Peremfeltételek

32 Az egészségügy alapproblémája Az egészségügy jellemző, meghatározó és súlyosbodó problémája a forráshiány. A forráshiány a rendszer lényegéből fakadó probléma, tehát nem átmeneti, nem helyi probléma, és később sem oldódik. A forráshiány ma már nemcsak a pénzeszközök szűkösségét jelenti, de a humánerőforrás hiány is tartós és növekvő.

33 Világ-tendenciák I. Az egészségügyi szolgáltatások „szokásos” szintje és hozzáférése nem finanszírozható technológia-követően. A világon mindenütt alkalmazzák a költség- kontroll ismertebb eszközeit: –a kapacitások korlátozása, szolgáltatások adagolása, –az ellátási csomag szűkítő pontosítása, –a szolgáltatók költségérzékenysége, –a betegek költségérzékenysége (co-payment).

34 Világ-tendenciák II. A fenti technikákat általában vegyesen alkalmazzák (a négyből legalább kettőt). Ahol szigorúbb a szolgáltatás adagolása, ott általában alacsonyabb a pénzügyi érdekeltség alkalmazása, és fordítva. A régi EU- tagállamok közül csupán az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Spanyolországban nincs co-payment.

35 2006 – az egészségügyi reformok éve Történelmi előrelépések a régóta halogatott egészségügyi reformok területén : –A „Zöld Könyv” társadalmi vitájával a tabutémák ledöntése, a változások társadalmi elfogadottságának megalapozása; –Az érdemi változásokat elindító törvények benyújtása a Parlament elé; –A biztosítási reform kiteljesítésének szakmai és technikai megalapozása.

36 A magyarországi helyzet Az egészségügyi ellátás igénybevétele nemzetközi mércével mérve is magas, torz, kórházközpontú a szerkezet, az igénybevétel szabados (puha beutalási korlátok, bizonytalan indikációk), az egészségügyi szolgáltatások alulértékeltek, alacsony a költség-tudatosság, magas az ingyenességből fakadó „moral hazard”, meghatározó a paraszolvencia jelentősége, az elszámolások általánosan „kozmetikázottak” a konvergencia-kritériumok miatt a kassza bejárása a költségvetésre nem tartható tovább.

37 Itt és most – ami a 2006-ban meghozott törvényekből következik

38 Az EüM által a kormányzati ciklus első félévében benyújtott törvényjavaslatok I. Megteremtik az egészségügy biztosítási alapra helyezésének feltételeit, átalakítják, igazságosabbá és a szükséglethez igazodóvá teszik az ellátórendszer szerkezetét, és ezzel magalapozzák a fenntartható fejlődést, a felügyelet létrehozásával megteremtik az egészségbiztosítás forrásainak és a szolgáltatások minőségének kontrollját, szabályozzák az ellátási csomagokat, azaz számonkérhetővé teszik a biztosítás tartalmát, megteremtik az igénybevevők költségérzékenységét a szolgáltatások és a gyógyszerek tekintetében,

39 Az EüM által a kormányzati ciklus első félévében benyújtott törvényjavaslatok II. Tarthatóvá teszik a gyógyszerkasszát, ezáltal megszűnik a költségvetés fenyegetettsége, igazságosabban osztják el a gyógyszerkiadások terheit a gyógyszerpiac szereplői között, javítják a gyógyszerhez való hozzáférést, és érvényesítik a verseny árcsökkentő hatását. Mindezzel megteremtik egy új egészségügy alapját.

40 Az Egészségbiztosítási Felügyelet létrehozása A Felügyelet ellenőrzi a befizetések teljesülését, a járulék-forintjaink felhasználásának szabályosságát és hatékonyságát, és őrködik a szolgáltatások minősége felett. Az egészségügyi miniszter irányítása alatt álló kormányhivatal. A Felügyelet hatásköre kiterjed az egészségbiztosítási rendszer egészére, azaz a – kötelező és önkéntes – egészségbiztosítási szektorra. Az alapító okirat elkészült…

41 A biztosítási csomagok meghatározása Alapelv: a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésével három csomag kialakítása: –Alapcsomag: minden jogszerűen Magyarországon tartózkodó személynek jár biztosítási jogviszonytól függetlenül. –Biztosítási csomag: az az ellátási kör, amit a biztosítottak térítésmentesen vagy részleges térítés mellett vehetnek igénybe. –Kiegészítő csomag: az önkéntes díjfizetés, biztosítás útján megvásárolható többletszolgáltatások.

42 közösség egyén S z o l g á l t a t á s i s p e k t r u m F i n a n s z í r o z ó kényelmiéletmentés Az egészségügyi szolgáltatások és finanszírozásuk Gyógyüdülés állam Gyógyító – megelőző ellátások

43 Az alapcsomag Azokat az ellátásokat foglalja magába, amiket minden Magyarországon tartózkodó személy térítésmentesen vehet igénybe, függetlenül attól, hogy biztosítottnak minősül-e. Fő célok: –az élet védelme, –a közösségi érdekek érvényesítése Ide tartozik: –életmentő beavatkozások (közvetlen életveszélyt elhárító beavatkozások), –a közegészségügyi és járványügyi ellátások nyújtása (állami érdek és kötelezettség), –anya és csecsemővédelem.

44 A biztosítási csomag A betegségek gyógyításához szükséges ellátásokat tartalmazza, de megadott tartalommal és meghatározott igénybevételi rend mellett. E csomag szolgáltatásait járulékfizetés esetén vehetik igénybe a rászorulók, jelképes önrész megfizetése (vizitdíj, napidíj) mellett. Akik járulékfizetésre kötelezettek, de e kötelességüknek nem tettek eleget, a biztosítási csomag szolgáltatásait meg kell fizetniük.

45 A térítésköteles csomag Alapvetően kényelmet, gyorsabb gyógyulást, és nem egészséget vásárolunk. Ez a csomag tartalmazza: –a biztosítási csomagban nem finanszírozott szolgáltatásokat vagy kockázatokat különböző alkalmassági vizsgálatok, esztétikai sebészet, a hivatásos sportolók sport célú ellátásai, és extrém sportok nem kötelező védőoltások, detoxikálás, –a finanszírozási és szakmai protokollban foglaltaktól eltérően igénybe vett ellátásokat, –a kényelmi többletszolgáltatásokat (külön szoba, külön étkezés stb.) –a biztosítóval szerződésben nem álló szolgáltatók ellátásait.

46 A csomagok járulék I.-es csomag III.-as csomag II.-es csomag Életvédelem Előzetes fedezetvizsgálat nélkül mindenkinek nyújtandó Végső teherviselő a költségvetés Közösségi érdekből nyújtott szolgáltatások: Közegészségügy, járványügy Kiemelt területek (anya- és csecsemővédelem) Kötelező önrész Az állam által fizetett ellátások A kötelező biztosítás által fizetett ellátások Co-payment Adó/költségvetés Önkéntes biztosítás/ Háztartások kiadásai Magánfinanszírozásból fizetett ellátások Választott többlet-szolgáltatás

47 Az önrészfizetés bevezetése Célok –a beteg költségérzékeny szolgáltatásvásárlóvá válik, –csökken az indokolatlan orvos-beteg találkozások száma, ezzel nő az ellátás hatékonysága, –több pénz kerül az egészségügybe, mert a díj a szolgáltatónál marad, –csökken a hálapénz szerepe, –miután a szolgáltatás elszámolása számlaadáshoz kötött, javul az elszámolási morál, javul a betegek költség-tudatossága. Egyszerűsített technikák, a részletek kidolgozására miniszteri biztos van kijelölve.

48 Kb. 4 millióan részben vagy egészben mentesülnek a vizitdíj- fizetési kötelezettség alól. Nem kell fizetni a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok esetén, valamint a terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása, és szülészeti ellátás esetében. Mentesség jár a 18 év alatti gyermekeknek és fiataloknak. Mentesség a tartós gyógykezelésre szorulóknak is jár: nem kell fizetni többek között a dialízis kezelésben, onkológiai ellátásban és a kúraszerű ellátásban részesülőknek. Nem kell vizitdíjat fizetni a hajléktalanoknak sem. Mentességek

49 A Gyógyszer-gazdaságossági törvény A törvény lényege: a gyógyszerpiac összes szereplője felelősségének meghatározása a gyógyszerkassza betartásában (Együtt sírunk, együtt nevetünk” elv) –gyártók és forgalmazók: kötelező árengedmény és többlet-befizetés a kasszatúllépés esetében, a promóció korlátozása, –orvosok: a költség-hatékony gyógyszerfelírás támogatása számítógépes rendszerrel, érdekeltségi rendszer: a túlköltés visszaterhelése –a betegek: minden gyógyszer esetében fizetni kell egy minimális díjat.

50 Gyógyszerpiac: a biztosítói szerep változása Megváltoznak a gyógyszer-befogadási és támogatási szabályok: a referencia áron alapuló folyamatos fixesítés bevezetése, a támogatott gyógyszerkör folyamatos teljes felülvizsgálata és a támogatás megvonás szabályainak megkönnyítése, a gyártói árajánlatok nyilvános (pl. interneten történő) versenyeztetése, az olcsó generikus készítmények befogadásának könnyítése, a támogatásba való befogadás eljárási határidejének megváltoztatása, szigorodik az ellenőrzés: olyan ellenőrző rendszert hozunk létre, amely alkalmas a betegellátás színvonalának javítására, az orvosi gyógyszerfelírási gyakorlat értékelésére, támogatására és alakítására.

51 Gyógyszerpiac: a gyógyszerforgalmazás megkönnyítése A cél: a gyógyszerellátás biztonságának megőrzése mellett –a gyógyszertár-alapítás megkönnyítése, –a betegek gyógyszerhez jutásának megkönnyítése, –a patikák működési biztonságának garantálása ellátási érdekből, –a verseny miatt árcsökkentés elérése. Ezért –a gyógyszertár-alapítási korlátokat oldottuk, –előnyben részesítjük a többletszolgáltatást vállalókat, –szolidaritási alapot hoztunk létre a patikák jövedelmének kiegyenlítése érdekében, –lehetővé tesszük egyes gyógyszerek patikán kívüli forgalmazását.

52 Elszámolási bizonylat A vizitdíj bevezetésével párhuzamosan kötelezővé válik a teljesítésigazolással egybekötött tájékoztató számlaadás is. A beteg magyar nyelvű elszámolási nyilatkozatot kap kézhez. Ez alapján ellenőrizni tudja, hogy a szolgáltató milyen beavatkozást, kezelést kíván a biztosító felé elszámolni, és ezért milyen összeget igényel. A készpénzforgalom (vizitdíj, napidíj) megjelenésével csökken a visszaélések lehetősége. Ha a szolgáltató ellenőrzése során kiderül, hogy a biztosítottal nem írattatta alá az elszámolást, a szolgáltató köteles az ellátás finanszírozási tételének 10 százalékát visszafizetni.

53 A várólista rendszer kialakítása A szabályozás célja az átláthatóság, a nyilvánosság ellenőrzésének megteremtése, az igazságosság érvényesítése, a bizalom erősítése, a méltányos hozzáférés és forráselosztás a nem sürgős betegellátásban. Ennek eszköze a szabályozott kialakítású és működésű, ellenőrzött és nyilvános várólista rendszer, valamint a Felügyelet létrehozása. Listák: –Központi várólista a szerv-specifikus listáknál –A kórház által vezetett a helyi listáknál.

54 Az ellátórendszer fejlesztési céljai Igazságosabb hozzáférés kialakítása (a területi egyenlőtlenségek csökkentése, ellátási standardok meghatározása) Jól szervezett, a progresszivitás elvén álló ellátórendszer kialakítása (szakmai szintek szerint tagolt ellátórendszer, tisztázott kapcsolatok és betegutak) Igazodás a változó szükségletekhez és igényekhez (időskor problémáinak kezelése, a rehabilitáció, az ambuláns és házi ellátások fejlesztése) Rendszerszintű hatékonyság javítása (a tevékenység-tömeg elmozdítása a járóbeteg-ellátás felé) Fenntartható fejlődés megalapozása (hatékony ellátórendszer, humán-erőforrás ellátás biztosíthatósága.

55 Az átalakítás fő eszközei Az igazságtalan, indokolatlan és fenntarthatatlan kórház-szerkezet és kapacitás átalakítása (törvény, amely átalakítja a kórházi kapacitásokat) A kórházon kívüli ellátások megerősítése: –fejlesztési prioritások és források az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével, –a finanszírozás megerősítése: alapdíj-emelés a biztonságos fekvőbeteg-ellátásért, szerződési volumenek emelése és díjtétel-emelés a kiterjesztett járóbeteg-ellátásban Humán-erőforrás program a biztonságos ellátásért és az egyéni élethelyzetek kezelhetőségéért. Aktív kommunikáció az átalakítás zökkenőmentes lebonyolításáért.

56 Az átalakítás eredménye Átalakult kórházi rendszer: –Kisebb kapacitás, de jobb minőség, felszereltség (ÚMFT források), finanszírozottság és HR ellátás, –igazságosabb, a szükséglethez jobban igazodó kapacitás Megerősödött kórházon kívüli ellátások: –Járóbeteg szakellátás: Kistérségi Központok + a kórházi bentfekvés kiváltó ellátások fejlődése –Alapellátás: erősebb integrálás az ellátórendszerbe, a kapuőr szerep prevenció megerősödése. Egyensziládságú informatikai fejlesztések révén az ITC előnyök kihasználása.

57 Az új ellátórendszer szerkezete Kórházak: –kiemelt (általános és szak-)kórházak és centrumok: a helyi felelőségen túlnyúló ellátási területtel és ellátási kötelezettséggel, –általános kórházak szűkített kompetenciával és elvárásokkal, –ápolási és rehabilitációs intézmények. Járóbeteg-ellátás: –kistérségi központok egyes kórháztól átvett feladatokkal, –diagnosztikai központok, (a lelet utazzon, ne a beteg) –feladatában és integráltságában megerősödött alapellátás. Egyenletes hozzáférésű mentés

58 Összegzés Az egészségügyben a szerkezet- és szemléletváltás elkerülhetetlen, mert enélkül nem maradhat működőképes az egészségügy, és nem rendezhető az államháztartás hiánya. Tiszta, ellenőrzött és számonkérhető viszonyok jönnek létre a hálapénzes kiszolgáltatottság és szürkegazdaság helyett.

59 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az egészségügy átalakításának programja. A változás kényszere Egészségügyi rendszerünk keretei 1989 és 1993 között alakultak ki, azóta érdemi változás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések