Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

CITOSZKELETON (SEJTVÁZ) Készítette: Készítette: Zolcsák Márta Zolcsák Márta III. évfolyam III. évfolyam Biológia – számítástechnika Biológia – számítástechnika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "CITOSZKELETON (SEJTVÁZ) Készítette: Készítette: Zolcsák Márta Zolcsák Márta III. évfolyam III. évfolyam Biológia – számítástechnika Biológia – számítástechnika."— Előadás másolata:

1 CITOSZKELETON (SEJTVÁZ) Készítette: Készítette: Zolcsák Márta Zolcsák Márta III. évfolyam III. évfolyam Biológia – számítástechnika Biológia – számítástechnika

2 A sejt felépítése 1. Bevezetés   A sejteket fénymikroszkóppal vizsgálva csak kismértékű strukturáltságot figyelhetünk meg. Látható a sejt alakja, sejthártya, sejtmag és a citoplazma. Speciális festési eljárásokkal egy-egy nagyobb – pl. mitokondrium –még láthatóvá tehető.   A legegyszerűbb felépítésű sejtek a prokariótákra jellemzőek. A sejteket határoló hártya (plazmamembrán) választja el a külvilágtól. A sejten belül viszont nincsenek membránnal határolt terek.   Az eukarióta sejtek sokkal nagyobbak, működésükben pedig sokkal bonyolultabbak. Belsejében sokféle speciális összetételű, különböző működésű membrán tagolja a sejt plazmáját.

3 2. Citoplazma citoszol: Folyékony, vízben gazdag. A fehérjefonalak által határolt teret tölti ki. citogél: Finom szálakból áll, az egész sejtet behálózó vázfehérje-szövedék. Befolyásolja a sejtek alakját, elősegíti a sejtalkotók mozgását, alkalmazkodik a sejt életműködéséhez. - A sejt alapállománya. - Két részből áll:

4 3. Sejtváz (citoszkeleton)   Az eukarióta sejtekben vékony fonálszerű struktúrából álló belső támaszték van, amelyet sejtváznak vagy citoszkeletonnak nevezünk.   Ez a váz biztosítja: A sejt mechanikai ellenálló- képességét Stabilizálja a sejt alakját Módot ad arra, hogy a sejt változtassa alakját, mozogjon, összehúzódj A sejten belül aktív mozgások jöjjenek létre

5 Fehérjetermészetű fonalak Mikrotubulusok Mikrofilamentumok Intermedier filamentumok Mikrotubulusok   Csőszerű struktúra   25 nm vastag Mikrofilamentumok  Vékony fonalak  5-7 nm vastagságú Intermedier filamentumok  Fonálszerű struktúrák  Vastagsága 10 nm

6 Hasonlóságok Különbségek Mikrofilamentum - MikrotubulusIntermedier filamentum  Globuláris fehérjék (monomerek) összerendeződéséből jönnek létre (polimerizáció).  Az így létrejött struktúrák széteshetnek építőelemeikre (depolimerizáció)  Motorfehérjék társulhatnak  ATP hasításból származó energia felhasználásával alakváltozáson esnek keresztül, és ezzel két fix struktúra között elmozdulást tesznek lehetővé. Ennek az elvnek az alapján mozognak a sejtfelszín csillói, halad előre a spermium az ostor csapkodó mozgásai révén, húzódik össze az izomsejt.  Konzervatív fehérjék (ősi képződmények, az őket felépítő fehérjék keveset változnak az evolúció folyamán).  Ritkán bontódnak le.  Motorfehérjékkel nem társulnak.  Az evolúció során jelentősen változtak.

7 A) Mikrotubulusok  Nem elágazó.  Csőszerű struktúra.  Tubulinfehérjéből  Tubulinfehérjéből α, β épülnek fel.  Alaktartás.  A globuláris fehérje heterodimert képez, ez alkotja a mikrotubulus alapegységét. A dimerek hosszú láncokat hoznak létre, amelyek egymáshoz párhuzamosan kapcsolódva hozzák a mikrotubulust.

8  Labilis képződmények, stabilitásukhoz kémiai módosítások és speciális fehérjék járulnak, le- és felépülésüket kalcium- és magnéziumionok és GTP szabályozzák.  A mikrotubulusok párhuzamosan rendeződve vázszerű struktúrákat hoznak létre, amely stabilizálja a sejt alakját.  Komplex struktúrákat, organellumokat hoznak létre, ilyenek a centriolum, csilló, ostor.

9 Centriolum   A sejt közepén, a sejtmag mellett elhelyezkedő organellum, a citocentrum (sejtközpont) központjában elhelyezkedő hengerded testecske, amely körben rendeződő mikrotubulustripletből áll.   Két centriolum találhat a citocentrum közepén egymás mellett (diploszóma).   Sejtbiológiai szerepe nem tisztázott. Csilló (cilium) és Ostor (flagellum)  Egyes sejttípusok felszínéről kinyúló, hengeres nyúlványok.  Jellegzetes csapkodó, kígyózó mozgás.  Körben kilenc mikrotubuluspár, középen két mikrotubulus helyezkedik el.  A mikrotubuluspárok közötti résben dineinkomplexek találhatóak..  A dineinkomplexek talpa a mikrotubulushoz tapad, mozgékony feji része a szomszédos mikrotubulust mozdítja el hosszanti irányba. A szomszédos mikrotubulusok elcsúsznak egymás mellett, ami a csilló meggörbüléséhez vezet. Ehhez ATP-hasításból származó energia szükséges.

10 Csilló (cilium) és Ostor (flagellum) Csilló (cilium) és Ostor (flagellum)  Kívülről sejtmembrán borítja, tövénél bazális test található.  Mozgásuk hasznosul.  Szabad sejt esetében az előremozgást szolgálja (pl. csillós és ostoros egysejtűek, spermiumok)  Hámrétegbe épített csillós sejt a hámréteg felszínét borító folyadék áramlását biztosítja (légcső és a petevezeték hámja).

11 B) Mikrofilamentumok  5-7 nm vastag  Globuláris fehérjéből, az aktinmolekulából épülnek fel.  Hosszú láncot alkotnak.  Két lánc egymás körül csavarodva alkot egy mikrofilamentumot.  Citoplazmában vannak.  Kötegeket alkotva megtaláljuk a sejtek széli, sejtmembrán alatti zónában, ahol a sejtmembránnak ad támasztékot, mechanikai ellenállóképességet.  Az aktinmikrofilamentumok szövedéke a citoplazmát viszkózussá teszi, míg a filamentumok gyors lebomlása, depolimerizációja a citoplazma folyékonyabbá válását idézi elő.  Formakonzerváló szerep pl. mikrobolyhok.  Jelentős szerepet játszanak a sejtek dinamikus, aktív mozgásfolyamataiban.  Az aktinhoz miozin kötődhet, ami elmozdulásokat tesz lehetővé.

12   A miozin: farki és mozgékony feji rész, amely az aktin-mikrofilamentumhoz kötődik. A feji rész begörbül és a mikrofilamentumot elcsúsztatja. ATP kötéssel leválik a feji rész az aktinról, ATP hasításra kiegyenesedik és újra mikrofilamentumhoz kötődik.   A miozin és az aktin egymáshoz viszonyított elmozdulását a sejtek kétféleképpen hasznosítják.   Az egyik: a mikrofilamentum rögzített és a miozin mozgékony. Ilyenkor a miozin vándorol az aktinmikrofilamentum mentén. Ha a miozin mozgatható képlet felszínéhez kötődik, részt vehet az intracelluláris szállításban.   A másik lehetőség: a miozin molekulák virágcsokorszerű kötegeket alkotnak. Két köteg összekapcsolódásával jönnek létre az izomsejt vastag filamentumai. Az aktinfilamentum-rendszert a vastag filamentumhoz képest elcsúsztatják és így a köteg megrövidül (kontrakció). Kontrakciós rendszer a legnagyobb fejlettséget a harántcsíkolt izomban éri el.

13 a) Mikrobolyhok b) Sztereociliumok   Vázát mikrofilamentumból álló köteg képezi.   A filamentumokat fehérjék rögzítik egymáshoz és a mikroboholy felszínét képező sejtmembránhoz.   Párhuzamosan, mereven állnak. A kefe szőrszálaihoz hasonlóan sűrűn egymás mellett helyezkednek el.  Nem mozgékony nyúlványok.  Érzéksejtek felszínén találjuk meg ( a halló-és egyensúlyozó-szerv szőrsejtjei, ízlelőbimbók érzéksejtjei).

14 C) Intermedier filamentumok  Mechanikai védelem.  Sejtalak stabilizálása.  Mechanikai ellenállóképességet ad.  Pl. a mechanikai hatásoknak leginkább kitett bőrhám sejtjei nagy mennyiségben tartalmaznak keratinfehérjét, az idegsejtekben neurofilamentumfehérjéből álló filamentumok biztosítják a sejt nyúlványos alakjának a megőrzését.  A laminfehérjékből felépülő intermedier filamentumok vékony rostos réteget alkotva biztosítja a maghártya rugalmas mechanikai ellenállóképességét.  10 nm vastag  Fibrózus fehérjemolekulákból jönnek létre.


Letölteni ppt "CITOSZKELETON (SEJTVÁZ) Készítette: Készítette: Zolcsák Márta Zolcsák Márta III. évfolyam III. évfolyam Biológia – számítástechnika Biológia – számítástechnika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések