Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A juh viselkedése Tóthné Maros Katalin SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A juh viselkedése Tóthné Maros Katalin SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék."— Előadás másolata:

1 A juh viselkedése Tóthné Maros Katalin SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék

2 Származás Vad fajok: muflon (Ovis orientalis) argali (O. ammon) kanadai vadjuh (O. canadensis) 2n=542n=562n=54 urial (Ovis vignei) 2n=58 házi juh (Ovis aries) 2n=54 Domesztikáció: éve Ny-Ázsiában (Irak, Irán, Török o.) - urial v. muflon lehetett az első domesztikált faj - európai muflon – visszavadult domesztikált forma?

3 Domesztikációs hatások Morfológiai: -a szarvak méretének csökkenése, szarvtalanság -finomabb, sűrűbb szőrzet (gyapjú), a vedlés megszűnése -fehér és egyéb színváltozatok megjelenése -a láb hosszának csökkenése -a farok hosszának, méretének (zsír) változása -lógó fülű változatok megjelenése -az agy rel. méretének 20%-os csökkenése Viselkedési: - nincs alapvető változás a vad fajokhoz képest - fajták közötti apróbb „mennyiségi” eltérések (pl. anyai viselkedés, „nyájszellem”, agonisztikus viselkedésformák)

4 Fajták Fajták feltételezett száma: körül – 311 fő fajta - 4 alaptípus: gyapjas, vékonyfarkú, zsírfarkú, zsírfarú

5 Az állati viselkedés vizsgálatának 4 fő szempontja (Tinbergen) Mechanizmus: genetikai háttér, neurális rendszer, hormonális hatások, HOGYAN? Egyedfejlődés: Az egyedi élet során bekövetkező változások: játék, érés, tanulás Funkció: Miként befolyásolja az adott viselkedés az egyed szaporodási sikerét? MIÉRT? Evolúció: Hogyan alakulhatott ki az adott viselkedésforma? összehasonlító vizsgálatok, rokon fajok

6 Érzékszervek I. Látás: - kb °-os szögben lát (25-50 °-os binokuláris látás) - jó mozgásérzékelés - jó mélységérzékelés - van színlátásuk (emberénél gyengébb) - speciális „szarv”, „juh-fej” és „ragadozó” felismerő neuronok a halántéklebenyben (Kendrick, 1994)

7 Érzékszervek II. Szaglás: - táplálék-választásban fontos szerepe van - ragadozó ürülék (prérifarkas, róka, puma) elkerülése - anya-utód felismerés, ellés után a szagérzékenység nő Vomeronazális szerv: másodlagos kemoreceptor (flehmen) - szájpadlás Hallás: Hz – Hz között (ember: 30 Hz – Hz) - anya-bárány felismerésben jelentős szerep Ízérzékelés: - 5 alapíz érzékelése (sós, édes, keserű, savanyú, glutamát) - édes és savanyú ízeket kedvelik, - keserű íz tolerancia

8 Kommunikáció Fő kommunikációs csatornák: Látás: - figyelmi póz, menekülő fajtársak látványa ragadozó elkerülő viselkedést indukál a többiekben - udvarlási és fenyegető pózok Szaglás: - pre-orbitális mirigyek, domináns kos „nyájszag” - anyai bevésődés, bárány beazonosítás szoptatáskor - ivarzó anyák beazonosítása (flehmen - kosok) Hallás: - kosok fenyegető és udvarlási hangjai - anya-bárány egymásra találása - szeparációs stressz (nyájtól)

9 Táplálkozási viselkedés Legelés: - napi 8-9 órát legelnek átlag perces legelési szakaszok - nyáron 2 fő legelési időszak (napkelte és napnyugta körül) - szociális tanulás szerepe – anya ! - szociális erősítés: csoportban jobban esznek - táplálék neofóbia: új takarmánnyal szemben - zárt térben: cm vályú/egyed Kérődzés: perces szakaszok átlag napi 8 óra, fekve Ivás: - napi 1-2 alkalommal (friss növényzet – 3 naponta) (Lynch et al., 1992) Kor(hónap) kontroll anya nélkül anyával Felvett takarmány g/egyed/nap

10 Területhasználat Lakóterület (home range): - mérete évszakonként és fajtánként változik (néhány 10 – több ezer hektár) - speciális (magasan fekvő) éjszakázó helyek - anyák és kosok külön területeket használnak a szaporodási időszakon kívül (vadjuhok évente 5x is válthatnak lakóterületet) Legelőhasználat (fajtajelleg!): - hegyi fajták – nagyobb távolságot tartanak (skót feketefejű) (foltszerűen elhelyezkedő növényzet) - alföldiek – közelebb legelnek (merinó) (egyenletesen elhelyezkedő növényzet) Legelés közbeni orientáció: °-os szögben látja a többieket (Crofton, 1958)

11 Csoportszerkezet és rangsor I. Tipikus nyájállat: - relatíve kicsi szociális távolság - veszély esetén összetömörülnek (terelhetőség!) kivétel: soay juh (ősi skót fajta) - felismerik a saját csoportjukba tartozó egyedeket (főként szag alapján) - legalább 4-5 egyed kell egy stabil csoporthoz - vonzódnak a saját fajtájukhoz (akikkel nevelkedtek) - viselkedési szinkronizáció (egyszerre legelnek, kérődznek stb)

12 Csoportszerkezet II. Kosok: - a természetben külön csoportokban élnek (4-13 fő, kanadai vadjuh) - rangsor a testméret és szarvméret alapján (lineáris) - domináns kos: alárendelt egyed ritualizált meghágása - kötődés erősítése: dörgölődzés a kosok között (szaganyag átvitel) Anyák: - anyacsoportok (8-60 egyed) - kevésbé kifejezett rangsor (hálózatos) - „vezető-követő” viselkedés (idős, tapasztalt anya vezeti a vonuló nyájat) a szabadban, de pl. fejőgépre vonuláskor is - legelőtársak – erősebb kötődés 2-3 csoporttag között

13 Szexuális magatartásformák Kosok: hónaposan ivarérettek, természetben 2-3 évesen csatlakoznak a koscsoportokhoz - látvány, szaglás és ízérzékelés útján választják ki az ivarzó anyákat (flehmen – vomeronazális szerv: ösztrogének érzékelése) - promiszkuitás, de! domináns kosok több anyajuhval párzanak, mint a többiek (gond: ha az erősebb kos terméketlen – sok anya üresen maradhat!) - csak ”kos csoportban” nevelve: csökkent szexuális aktivitás felnőttkorban (homoszexualitás), anyák látványa, hangja, illata – normális szex. viselk. Anyajuhok: - szezonálisan poliösztruszosak - az ivarzás naponta, órán át tart - növekvő nyugtalanság, bégetés - kos illata ivarzást indukál

14 Ellés és utódgondozás I. Ellés előtt: napos vemhesség (vadjuh: 170 nap) - ellés előtt 3 h – nyugtalanság (körben jár, kapar, fekszik – áll) - kiválás a nyájból (anya-bárány kötődést és felismerést segíti) - növekvő ösztrogén szint: idegen bárányt is elfogad („báránylopás”) - emberi zavarás lassíthatja az ellést

15 Ellés és utódgondozás II. Ellést követően: - első fél nap: szenzitív időszak (lezárulása után már nem érdeklődik a bárány után) - 1 órán belül szelektív kötődés a bárány iránt (szag alapján történő azonosítás – olfaktórikus imprinting) - kecske: „anyai jelölés” - progeszteron és ösztrogén indukálja az anyai viselkedést (nem vemhes anyákban is) - méhnyak + hüvely tágulása: anyai viselkedést indukál (vaginális stimuláció – (oxitocin szint emelkedés) elfogadja az idegen bárányt is) - nem vemhes állatnak oxitocin: 30 sec múlva elfogadja az idegen bárányt - elpusztult saját bárány bőre idegen bárányra húzva - dajkásítás

16 Anya – bárány kapcsolat I. Első héten: - az anya bármikor engedi szopni a bárányát - folyamatosan egymás közelében vannak Első hónap: - az anya aktívan keresi a bárányt - hang, látvány (fej!), és szag alapján azonosítja be Második hónaptól: - a bárányé a főszerep a kapcsolat fenntartásában (Alexander et al. 1977)

17 Anya-bárány kapcsolat II. Anyai viselkedés: - a bárány aktivitása (mozgás, tőgy bökdösés) indukálja az anyai viselkedést (halott bárányt hamar elhagyja és csatlakozik a nyájhoz) - fajtajelleg – vannak jobb és rosszabb nevelőképességű fajták (szelekció lehetősége! – nagyobb súlyú bárány : jó anya) - egyedi jellegzetesség: tapasztalt anyák gondosabbak - abnormális viselkedés: elhagyja a bárányt, agresszió (öklel), nem áll meg szoptatáskor

18 Egyedfejlődés I. (a bárányok nem hallgatnak) Születés után: - normál esetben: 1órán belül feláll és keresi az anya tőgyét „fészekhagyó” (precocial), fejlett látás, hallás, mozgáskoordináció - az anya nyalogatása és mozgása stimulálja a bárányt (felállás és tőgykeresés) - az első tőgykereséskor „meleg és sima felszínű” dolgot keres - nyomásinger a szeme, orra környékén: fejét felemeli + száját kinyitja (hidegben, a lehűlt testű bárány inaktív) - első hét: óránként többször (1-3 perc), első hét után: óránként egyszer szopik (20 mp) - ikreket: az anyjuk egyszerre eteti (erős kötődés az ikrek között) - szopás közben „csóválják” a farkukat funkció: kulcsinger, ami az anya szaglászását (és ezáltal a beazonosítást) indukálja - követő viselkedés: miután lábra áll, folyamatosan az anyja mellett tartózkodik (kecske: rejtőző 4-7 napig)

19 Egyedfejlődés II. Tanulás: - egy napos koruk után már felismerik az anyjukat (hang, látvány) - felismerik a testvérüket, anyjuk fajtatársait - az anyjuktól tanulják meg, mit egyenek Játék: - funkciója: fizikai kondíció növelés – mozgáskoordináció javítás; tanulás - tapasztalatszerzés; szociális készségek fejlesztése hetes korukban játszanak legtöbbet - kb. 1 éves korig - kosbárányok többet játszanak (fejelés, váll-lökés, hágás)

20 Miért pont a juh? A juh kiválóan megfelel a domesztikációs követelményeknek Előnyös viselkedésbeli tulajdonságok (Hale, 1969): 1. Csoportszerkezet: - nagy csoportméret, hierarchikus szerkezet hímek csatlakoznak a nőstényekhez 2. Szexuális viselkedés - promiszkuitás, hímek dominánsak a nőstények felett vizuális típusú szexuális jelzések 3. Szülő-ivadék kapcsolat - érzékeny periódus, bevésődés - „ fészekhagyó” ivadék (fejletten jön a világra) 4. Emberhez való viszony - kis menekülési távolság, kis reaktivitás 5. Táplálkozás - növényevő, polifág 6. Növekedési ütem - gyorsan növekszik

21 Ember-juh kapcsolat A juhok számára az ember egy potenciális ragadozó - kutya és ember képére ugyanazok az idegsejtek reagálnak - ember is kiválthatja ugyanazokat a menekülési reakciókat, amit a ragadozó (pl. kutya) vált ki A juhok számára az emberrel való kontaktus általában averzív - az averzió a korábbi negatív tapasztalatokból ered (terelés, nyírás, fürdetés, patakezelés, oltások stb.) - jutalmazással (táplálék) az averzió csökkenthető (asszociációs tanulás ) - a kezelések többszöri ismétlése is javíthatja a kezelhetőséget ( habituáció) A bárányok születés utáni (1-3 nap) kezelése szelídüléshez vezet - kötődik az emberhez (még hónapok múlva is!) - odamegy az emberhez, csökken a félénksége

22 Állatvédelmi kérdések Karámban tartott juhok - dominancia rendből adódó szociális stressz (nem tud elmenekülni) - túl rövid etetővályú-hossz: kevés takarmány – gyengébbek éheznek - gyapjúrágás (abnormális viselkedésforma – legelőn soha!), férgesség? - elkülönítés a fajtársaktól – szeparációs stressz Legelőn tartott juhok - időjárási viszontagságok (főként a bárányokat érinti) - kevés takarmány (nagy állomány sűrűség, szárazság) - betegségek kezeletlenül maradhatnak Kezelések - farokvágás - herélés


Letölteni ppt "A juh viselkedése Tóthné Maros Katalin SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések