Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia Horizontális struktúra - kvadrát, mintavétel - analitikus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia Horizontális struktúra - kvadrát, mintavétel - analitikus."— Előadás másolata:

1 Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia Horizontális struktúra - kvadrát, mintavétel - analitikus és szintetikus bélyegek Dominancia = borítás  A faj függőleges vetülete / a minta (kvadrát) területe Relatív dominancia = A faj függőleges vetülete / az összes faj függ. vetületének összege Gyakoriság =A fajt tartalmazó minták száma / összes minták száma Relatív gyakoriság = A faj egyedszáma / az összes faj egyedszáma

2 Térbeli struktúra Vertikális– szintezettség, LAI, k Horizontális: Fajszám-telítési görbék Minimum area A térbeli eloszlás típusának hatása A mintavételi egység nagysága Eloszlástípusok -Poisson -Normál -Aggregált

3 A fajösszetétel változása időben – temporális változások, szukcesszió A teret a geometriai eloszlás szerint felosztó struktúrából (kevés faj1. év) a lognormál eloszláshoz közelebbi eloszlástípus (sokkal több faj, ezek közül sok hasonló borítással)

4 Diverzitás=sokféleség Shannon diverzitási index: H=Σ-p i *ln(p i ), ahol pi az i-dik faj relatív gyakorisága példa.. xls file A Shannon diverzitáshoz tartozó egyenletesség: E=H/ln(S), ahol S a fajok száma

5 A viszonylag „kicsi” relatív gyakoriságú (p i ) fajok nagyobb súllyal járulnak hozzá a shannon diverzitást (H) adó összeghez: H=Σ-pi*log 2 (pi)

6 SZUKCESSZIÓ Növényi társulások időbeli sorozata – a társulások váltják egymást (irány, stádiumok, önszerveződés, „szuperorganizmus” klímax társulás  Clements (természetes társulások) (a fajössszetétel kevésbé rögzített, sztochasztikus kapcsolatok, az esetlegesség és a véletlen események jelentőségének hangsúlyozása  Gleason (gyomtársulások)) Az európai (svájci) iskola a Clements-i elképzeléshez áll közelebb (a magyar is  emergens sajátságok) ld. A társulások máig használatos nevezéktana példa erre. Primer, szekunder Allogén, autogén (ökogenetikus (abiotikus), szüngenetikus(biotikus)) allogén: külső hatás autogén: a rendszer sajátságaiból eredő (belső) Klímax társulás: zárótársulás, a társulás faj/életforma összetétele a makroklimatikus tényezők által meghatározott.

7 Primer szukcessziós változások a Krakatau kitörése után

8 Szekunder szukcesszió… általában valamilyen zavarás után indul. Szekunder (másodlagos) szukcesszió indul el egy szántó felhagyásával, egy erdő tarvágásával is. Talaj (humusz, N-tartalom, pH), propagulumok. Térben egymás mellett elhelyezkedő, különböző szukcessziós stádiumok (sok évtizedes, de esetleg csak néhány méteres különbség). - Környezeti tényezők grádiensei, Zavarás (Grime rendszere) - Kompetíció (autogén, nem a stressz és nem a zavarás a meghatározó (Tillman)

9 A CSR (competitive, stress-tolerator, ruderal) stratégiák, JP. Grime, Sheffield - Kompetitív, Stressz-toleráns, Ruderális, - kapcsolat az rK stratégiákkal - kapcsolat a szukcesszióval

10 r-stratégia

11 K-stratégia

12 JellemzőKompetitívStressz-tolerátorRuderális Életforma--lágyszárú Hajtás-morfológiasűrű lombozat-Kis termet Élettartam-nagyon hosszúnagyon rövid Virágzáséventeidőnkéntévente Reproduktív érettségkésőn korán Reproduktív képességkicsi nagy Áttelelő szervrügy, maglevél, gyökérmag Növekedésgyorslassúgyors Avarsok, megmaradókevés, megmaradókevés, elbomló Herbivória mértékeváltozókicsigyakran nagy

13 Az egyes stratégiák jelentősége szukcesszió lefolyásában sok és kevés kezdeti forrás esetén ( a körök nagysága a fitomasszával arányos) Az egyes stratégiák dominanciája és a források szintje a zavarás óta eltelt idő függvényében. Másodlagos szukcesszió CSR, Grime

14 - Facilitációs (pionír v. korai fajok) - Tolerancia és inhibíció - progresszív, szukcesszió (vö degr.) - ciklikus szukcesszió „Shifting mosaic” Az átlagos összetétel változatlan maradhat – még ha az egyes foltok – szukcessziós stádiumok változnak is. (ciklikus szukcesszió) „Steady state” Dinamikus egyensúly A stádiumot elhagyók száma megegyezik a stádiumba érkezők számával.

15 Gause, kompetitív kizárás Minden forrásra nézve azonos kompetíciós képességű fajok előfordulása valószínűtlen (fajazonosság) A (bármely kicsi) kompetíciós előnnyel rendelkező faj kiszorítja a másikat a legjobban alkalmazkodó faj kizárja a többi fajt az adott területről.

16 niche, fundamentális és realizált Gause-féle kompetitív kizárás a legjobban alkalmazkodó faj kizárja a többi fajt az adott területről. KoegzisztenciaKompetitív kizárás Ellentmondás ? Mindkettőnek kísérletes bizonyítékai vannak. ?

17 „Mire jó a diverzitás?” A forrás-gazdagság és a diverzitás kapcsolata.

18 Források (R1,R2) (N,P,K.. fény.. víz.. hőmérséklet) A vegetációdinamika (pl szukcesszió) forrás hasznosítással és kompetícióval történő magyarázata. Az autogén (szüngenetikus, biotikus) szukcesszió esete (vö. allogén, ökogenetikus, abiotikusan meghatározott) A tér egy adott pontja - valóban létezhet ilyen pont - a mellette lévő nem ilyen - környezeti heterogenitás

19

20 Koegzisztencia a relatív forrásszegény élőhelyek esetében

21

22 Másodlagos szukcesszió Forrás-arány, Tillman megszerezni a fényt ÉS megszerezni a tápanyagokat AR+AS+AL=1 A: a kevés tápanyaghoz és sok fényhez adaptálódott faj E: a sok tápanyaghoz és kevés fényhez adaptálódott faj A szukcesszió kezdetén jellemző: sok fény és kevés tápanyag. A végén ennek az ellentettje.

23 Szukcesszió, diverzitás !

24 A szukcesszió csökkenő fajsűrűséget eredményez, A csökkenés dinamikája az egyes fajok szaporodási rátáitól függ Nagy szaporodási rátájú fajok részvétele esetén a fajszám gyorsabban „beáll” de: vö. r stratégista, korai vs késői szukcessziós fajok,(a K stratégista fajok megjelenése egyben a kisebb szaporodási ráták megjelenését is hozza)

25 Diverzitás A zavarás hatása a diverzitásra -gyakori zavarás  a késői fajok hiánya  kisebb diverzitás - nincs zavarás  a késő szukcessziós fajok kompetíciója erős  kisebb diverzitás Közepes (erősségű) zavarás Intermediate disturbance hypothesis, IDH Zavarás és Diverzitás


Letölteni ppt "Szerkezet Növénytársulások térbeli struktúrája vertikális ->fény vékonyodása ->produkcióökológia Horizontális struktúra - kvadrát, mintavétel - analitikus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések