Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pitlik László A modellezés automatizálásának lehetőségei és várható hatásai a jövőkutatásban MTA Jövőkutatási Bizottság ülése 2004.06.09.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pitlik László A modellezés automatizálásának lehetőségei és várható hatásai a jövőkutatásban MTA Jövőkutatási Bizottság ülése 2004.06.09."— Előadás másolata:

1 Pitlik László A modellezés automatizálásának lehetőségei és várható hatásai a jövőkutatásban MTA Jövőkutatási Bizottság ülése

2 Pitlik László BevezetésBevezetés Az előadás célja: a SZIE Gazdasági Informatika Tanszék kutatásai, szakirodalmi és projekttapasztalatok alapján rávilágítani a jövőkutatási modellek módszertanában is fellelhető minőségi és hatékonysági kérdésekre, esetleges kiutakra. Az előadás vázlatának elkészítéséhez a projektértékelés általános sémáját választottam, ezzel is rámutatva, hogy a kutatás-menedzsment (s így a modellezés tervezése) sem nélkülözheti a üzleti profizmus elveit, s mindenek előtt az automatizáció magasabb fokát. Az előadás kivonata megtalálható az alábbi címen: A kapcsolódó dokumentumok listája a prezentáció végén olvasható.

3 Pitlik László Teljesítmény a célok tükrében Módszertani célok: –A modellezés alkotóelemeinek (változók, adatsorok, műveletek, célok), –az ezek közötti kapcsolatoknak (restrikciók és antagonizmusok) és –az automatizálható lépések (kombinatorika, keresésvezérlés) feltárása. A legfontosabb mérőszámok felsorolása (amelyek a siker mértékét jellemzik): –Korrelációs koefficiensek –Elvárások Ceteris paribus görbékkel szemben –Arányok és trendek a modell működését illetően,… Ténylegesen elért eredmények összefoglalása: –Egyre újabb (context free jellegű) eljárások, alkalmazások figyelhetők meg (pl. celluláris automaták a földpiac modellezésében), AZONBAN –Elméleti alapvetések tisztázatlanok, avagy ki keresi/tudja a választ az alábbi, minden modellépítést elvileg megelőző kérdésekre:  Két modell közül vajon melyik a „jobb”?  Adott modell „pontossága/hozadéka”, hogyan változik idővel?  Mikor érdemes/szükséges egy modellt módosítani, felváltani?

4 Pitlik László Teljesítmény a határidők tükrében Ütemezés, avagy egymásra épülnek-e az egyes kutatási projektek? A fontosabb mérföldkövek felsorolása (helyett kérdések): –Hogyan bizonyítható, hogy két modell(eredmény) közül melyik a jobb? –Több adat/változó/művelet/cél, jobb modell? –Igaz-e, hogy a matematikai-statisztika, az operációkutatás és a mesterséges intelligencia kutatás egy fajta módszertan-fejlődési útvonal, ha senki nem definiálja és méri a modell helyesség fogalmát? Az időbeliséghez kapcsolódó problémák: Modelleredmények objektív hitelességének vizsgálata helyett személyes bizalomra alapozó kooperációk, ill. elméletekben való vak hit. A modellezés során maguk a fejlesztők sem szembesülnek egyes, elvileg helyes modellverziók hasznossági rangsorával. A modellezési projektekben nincs elvárt utógondozás, vagyis az előrejelzések pontosságának utólagos követése. Az adatmennyiség (primer) és a feltételezhető szekunder tudás (arányok, trendek) aránya esetleges. Hiányoznak az integráló-szintetizáló projektek. A modellhelyesség mérése egysíkú (vö. BSC).

5 Pitlik László Teljesítmény a minőség tükrében Minőségi cél: –komplex, konzisztens alapadatok alapján, –komplex, konzisztens jövőképet létrehozni, –magas beválási arányok mellett. A legfontosabb mérőszámok felsorolása (amelyek a siker mértékét jellemzik): –inkonzisztenciák száma és formája –célfüggvény komplexitása, egyes célkomponenseknek való megfelelés foka A ténylegesen elért minőség összefoglalása a kitűzött célokhoz képest: –Az alapadatok részlegesek, ellentmondásosak. –Nincs intézményi felelőse az adatminőségnek. –A jövőképek és szerzőik nem kerülnek monitorozásra. –A modellhelyesség értékelése egysíkú (pl. legkisebb négyzetek elve). –Nem szükséges kimutatni tudni egy megoldás esetén, milyen régebbi megoldásoknál mennyivel, milyen területen jobb/gyengébb…

6 Pitlik László Teljesítmény a költségek tükrében Költségvetés: az eredeti minőségi célkitűzések megjelölése, a fontosabb célok és költséghatárok felsorolása: –Addig talán nem illik kutatói berkekben a bruttó K+F források nagyságrendjéről nyilatkozni, míg a valódi, jelentős hatékonyságjavító intézkedések nincsenek kihasználva… Tényleges költségek: a tényleges költségek összefoglalása a tervezett költségekhez képest, avagy mitől javul a hatékonyság: –A közgazdasági, jövőkutatási projekteket konzisztens adatokkal kell ellátni, a konzisztencia megteremtése nem az egyedi projektek kutatóinak feladata. –A hallgatói önálló, diploma, TDK feladatok témakijelölése csak esetlegesen biztosítja ezeknél komplexebb kutatások olcsó, de érdeklődő erőforrásokkal való támogatását. –A kutatási projektek egymásra épülése, monitorozása, az eredményekkel való gazdálkodás esetleges. –A doktori iskolák belső vitamechanizmusa, az eredmények objektív kimutatni tudása kezdetleges. –Az adott eredmény érdekében eltöltött kutatóidő aránytalanul nagy…

7 Pitlik László Projekttervezés: A tervezés folyamata Ki volt felelős az eredeti tervek elkészítéséért? A megfelelő emberek készítették a tervet? –Nincs intézményesített verseny a prognózisok, szakértők és stratégák piacán… Hogyan működött a terv? –A kutatás szabadsága korlátlan, pályázni/nyerni bármire/bármivel lehet, de az eredmények egymásra épülése, ennek ellenőrzése esetleges. A projektet megfelelően körvonalazták? Volt egy írásban rögzített terv? Hogyan adták elő a tervet? Milyen hatékonyan működött? –A kutatás megrendelői, finanszírozói nem bánnak gondos gazda módjára az eredményekkel, ill. a kutatásmenedzsment nélkülözi a minőségbiztosítás kiforrott rendszerét. –A modellezés automatizálása csak úgy képzelhető el, ha az eddig feltett (provokatív vagy magától értetődő?) kérdésekre valamilyen módon választ adunk. Az automatizálás a hatékonyság záloga, vagyis az emberi kreativitást ott kell használni, ahol operacionalizálható módon még el nem dönthető kérdések ismerhetők fel, minden egyéb esetben a best practice algoritmusait kell igába fogni…

8 Pitlik László Projekttervezés: Megfelelő volt a terv? Jó volt a terv? Mi volt benne előnyös? Mi hiányzott? Reális volt a terv? –Ma nemzetközi szinten sem ismerhetők fel a közgazdaságtanban, a jövőkutatásban a minőségbiztosítás (az automatizáció) kényszerítő elvei. Hogyan fejlődött a terv az eltelt idő alatt? Előnyösen vagy hátrányosan változott? Hogyan befolyásolták a változások a projektet? –A matematikai-statisztika – operációkutatás – mesterséges intelligenciakutatás vonulatai lényegében minden fontos elemet felszínre hoztak már ahhoz, hogy egy szintetizáló gondolat végre teret nyerjen. A továbbfejlesztés főbb területei, konkrét, célzott javaslatok felsorolása: –Minden modell egy olyan kombinatorikai probléma, melyben a bemeneti jelek (adatok, műveletek) ideális állapotát keressük lehetőség szerint komplex célfüggvény mellett végtelen kombinatorikai térben –Az automatizáció lényege a hatékony keresésvezérlés. –Az ember szerepe az alkalmazás hasznossága szempontjából releváns adatok, műveletek, célok kísérleti (heurisztikus) alapon való finombeállítása –A céltalanság tétele értelmében nincs ideális célfüggvény a keresésvezérléshez…

9 Pitlik László Köszönöm a figyelmet!

10 Pitlik László Irodalmi hivatkozások: Pitlik, L Disszertáció: Automatisierte Generierung problemspezifischer Prognosefunktionen zur Entscheidungsunterstützung, Dissertation, JLU, Wissenschaftlicher Fachverlag, Giessen, ISBN , O Tanszéki dokumentumok: HOM-E/O MINING, Magyar Informatikus II. Világtalálkozója, Budapest 2000 június, ill. NJSZT pályázat: Információs társadalom 20 év múlva, MTESZ: K+F hatékonyság, 2001: OTKA F Záró jelentés 2003: IBM adatbányászati innovációk 2003: E-kormányzati stratégiák, adatvagyon-gazdálkodás javítása, 2003: Konzisztencia-alapú meta-modell 2004: Objektum-összehasonlítás objektivizálása 2004:

11 Pitlik László S ez volt az eredeti (univerzális) projektértékelési szempontrendszer…

12 Pitlik László Teljesítmény a célok tükrében Célok: projekt eredeti céljainak megjelölése –A legfontosabb mérőszámok felsorolása (amelyek a siker mértékét jellemzik) Tényleges: A célokhoz képest ténylegesen elért eredmények összefoglalása –Az előrehaladás felvázolása mérőszámokkal

13 Pitlik László Teljesítmény a határidők tükrében Terv: A projekt eredeti ütemezésének összefoglalása –A fontosabb mérföldkövek felsorolása Tényleges: a tervezetthez képest ténylegesen végrehajtott feladatok összefoglalása –Az eredeti dátumoktól történt eltérések felsorolása (x hetes késés, x hónappal hamarabb stb.)

14 Pitlik László Teljesítmény a minőség tükrében Minőségi cél: az eredeti minőségi célkitűzések megjelölése –A legfontosabb mérőszámok felsorolása (amelyek a siker mértékét jellemzik) Tényleges: a ténylegesen elért minőség összefoglalása a kitűzött célokhoz képest –Az előrehaladás felvázolása mérőszámokkal

15 Pitlik László Teljesítmény a költségek tükrében Költségvetés: az eredeti minőségi célkitűzések megjelölése –A fontosabb célok és költséghatárok felsorolása Tényleges költségek: a tényleges költségek összefoglalása a tervezett költségekhez képest –Az előrehaladás felvázolása a célok és költséghatárok tükrében

16 Pitlik László Utólagos elemzés osztályok szerint

17 Pitlik László Projekttervezés A tervezés folyamata Ki volt felelős az eredeti tervek elkészítéséért? –Hogyan működött a terv? A megfelelő emberek készítették? A projektet megfelelően körvonalazták? –Volt egy írásban rögzített terv? –Hogyan adták elő a tervet? –Milyen hatékonyan működött?

18 Pitlik László Projekttervezés Megfelelő volt a terv? Jó volt a terv? –Mi volt benne előnyös? Mi hiányzott? Reális volt a terv? Hogyan fejlődött a terv az eltelt idő alatt? –Előnyösen vagy hátrányosan változott? –Hogyan befolyásolták a változások a projektet? A továbbfejlesztés főbb területei: –Konkrét, célzott javaslatok felsorolása.

19 Pitlik László Kutatás és fejlesztés A K+F menedzselése Hogyan vezették a projektet a K+F területén? –Mennyi csapat, ember, milyen felelősségi rendszer stb.? –Mennyire volt hatékony? Eredmények? A fejlesztőcsoportok kapcsolattartása –Módszerek, ütemezés stb. –Mennyire volt hatékony?

20 Pitlik László Kutatás és fejlesztés A K+F hatékonysága Műszaki problémák azonosítása és megoldása –Elég korán megtörtént az azonosítás? –Megfelelő megoldást találtak a problémákra? –Mi működött? Mi nem volt hatékony? Min lehetne javítani? Becslések és végrehajtás –A tényleges adatok jól követték a becsléseket? –Mi segítette elő a pontos becslést? –Miért történtek becslési hibák?

21 Pitlik László Projektmenedzsment A projekt irányítása Értekezletek: ki/mikor/milyen gyakran –Mennyire volt hatékony? Kapcsolattartás: ki/mikor/milyen gyakran –Mennyire volt hatékony? Változások: követés, közlés –Mennyire volt hatékony? Egyéb módszerek: elektronikus üzenetek, ütemtervek, adatbázisok, jelentések stb.

22 Pitlik László GyártásGyártás A csoport megfelelően fel volt készítve a termék fogadására? –Anyagjegyzék, kész és pontos adminisztráció? –Anyagok megrendelve és felhasználásra készen? A termék megfelelt a gyártási kívánalmaknak? Voltak váratlan problémák és késedelmek?

23 Pitlik László Minőségellenőrzés és bérmunka Hogyan mérték a termék minőségét? –Érezhető volt a hatása? Hatékonyság? Mennyiben felelt meg az elkészült termék a minőségi céloknak? Hogyan oldották meg a minőséggel kapcsolatos problémákat? Megfelelő volt a bérmunkát végző csoportok felkészültsége? Észrevehető a termék minőségében a külső erőforrások használata?

24 Pitlik László MarketingMarketing Megfelelt a piaci besorolás a termék végső formájának? Sikeres volt a besorolás? Megfelelő? Hatékony? Sikeres volt a termék piacra dobása? A marketingtervezeteket hatékonyan alkalmazták? Megfelelt a termék és a bevezetése a kitűzött céloknak?

25 Pitlik László ÉrtékesítésÉrtékesítés Megfelelő tájékoztatást kaptak az eladók és az értékesítési területeken dolgozók? Illeszkedett a termék és az általa hordozott üzenet a vevői igényekhez? Megfelelő volt az időzítés? Költségek? Mennyiben feleltek meg a kezdeti eladási mutatók a kitűzött céloknak? Milyen volt a termék fogadtatása?

26 Pitlik László TanulságTanulság

27 Mi működött jól? A jól bevált dolgok felsorolása rövid vázlatpontokban –Konkrét példákkal: „a reggelente tartott 15 perces állapotfelmérő értekezletek hasznosak voltak” a „csapat jól kommunikált” helyett. –Nyomtatványok, eljárások, jelentések stb. szétosztása vagy a hálózati helyük megadása, ami különösen hasznosnak bizonyult.

28 Pitlik László Mi nem működött? Problémás ügyek felsorolása rövid vázlatpontokban –Konkrét hozzáállási problémák, eljárásbeli, módszerbeli hibák és ütemezési nehézségek kiemelése Hogyan reagált a csoport a problémákra?

29 Pitlik László JavaslatokJavaslatok Kulcsfontosságú javaslatok rögzítése az adott típusú termékkel kapcsolatban, osztályokra és vezetői szintekre lebontva A most lejátszott bemutató részletesebb változatának szétosztása vagy hálózati helyének megadása

30 Pitlik László Kérdések és megjegyzések

31 Pitlik László


Letölteni ppt "Pitlik László A modellezés automatizálásának lehetőségei és várható hatásai a jövőkutatásban MTA Jövőkutatási Bizottság ülése 2004.06.09."

Hasonló előadás


Google Hirdetések