Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés Szeged, 2006.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés Szeged, 2006."— Előadás másolata:

1 EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés Szeged, 2006

2 Tartalom  Európa városhálózatának alakulása  A (nagy)városok szerepnövekedésének okai  A várospolitika erősödése az Unió területpolitikájában 1990-től  Városhálózat-fejlesztési politika hiánya Magyarországon 1990 után  Magyar városok az európai térben  Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei

3 Európa városhálózatának alakulása  Erősödik a gazdasági és a területi koncentráció „Kék banán”, „pentagon” A K+F, IKT, high-tech beruházások a (nagy)városokba koncentrálódnak Számos probléma is a városokba koncentrálódik  beavatkozást igényelnek  A negatív agglomerációs externáliák elkerülése határt szab egyes metropoliszok további növekedésének  Policentrikus város(régió)fejlesztési politikára van szükség

4 A (nagy)városok szerepnövekedésének okai  A legfontosabb döntések (általában) három szinten születnek: EU, nemzeti és helyi (kistérség, városrégió)  A gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok léte  Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható  További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák, agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság)  A helyi gazdaságokban, a munkaerő vonzáskörzetekben számos probléma sikeresebben kezelhető, mint magasabb szinten (helyi sajátosságok kihasználása, szubszidiaritás elve)  A városok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab az erőforrások (kapacitások) szűkössége, az emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.), a zsúfoltságból eredő nehézségek stb.

5 A várospolitika erősödése az Unió területpolitikájában 1990-től  A várospolitika de jure nem része a közösségi politikáknak!  Az EU várospolitikájának erősödése 1990 „A városfejlesztés zöld könyve” „Urban Pilot” programok (33+26) URBAN I. közösségi kezdeményezés (118 térség 900 millió euró) 1997 „Towards an Urban Agenda in the EU” (városfejlesztési ajánlás) 1999 ESDP – 1. célkitűzés: többpólusú városrendszer kialakítása 2000–2006 URBAN II. (4 közösségi kezdeményezés egyike) 2000 A lisszaboni stratégia potenciális célterületei a városok 2002 „Cities for Cohesion – The Urban Dimension of European Cohesion” 2003 The future of cohesion policy in Europe – Establishing a strong urban dimension in the Structural Fund” 2004 Rotterdam (CEMAT+ EP) városfejlesztés a kohéziós politika része 2005/2006 „Kohéziós politika és a városok: a városok hozzájárulása a régiók növekedéséhez és foglalkoztatási helyzetéhez” 2006 CSG területi dimenziója: városok és vidék az URBAN programok integrálódnak a main stream tervezésbe Új „Territorial agenda” készül (2007)  A régiók szerepnövekedése megállt 1993-at követően  Régiók Európája? Régiók és városok Európája!? Városrégiók Európája?

6 Városhálózat-fejlesztési politika hiánya Magyarországon 1990 után  A területfejlesztést tévesen értelmezték A terület- és településfejlesztés tautológia A területpolitika alapvetően területi/regionális szemléletű, a szakma a régiók és kistérségek szükségszerű kialakítására és megerősítésére koncentrál(t) A településfejlesztést önkormányzati hatáskörnek tartották, és az önkormányzatok őrködtek „szabadságuk” felett  Felborult a területpolitika (-fejlesztés) belső egyensúlya (városfejlesztés – vidékfejlesztés)  Ne volt kompetens és cselekvőképes központi intézmény  Az elkészült területfejlesztési és –rendezési dokumentumok követték e szemléletet  Új lehetőség  2005-ös OTK (területi/regionális és településhálózati szempontokat is kezel)  2006-tól az ÖTM

7 Budapest a MEGA rendszerben

8 Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális városi körzetek

9 A magyar városok az európai térben  Csak egy potenciális MEGA van  Budapest fejlesztése (EU, Közép-Európa, Kárpát-medence)  Hiányoznak az európai mércével közepes városok, de e funkcióikat, teljesíteni kell.  Budapest és az „öt nagyváros” közötti feladatmegosztás  Az „öt nagy” periférikus fekvésű, kicsi vonzáskörzettel,  néhány funkciójuk nemzetközi jelentőségűvé fejlesztése, határon átnyúló kapcsolatok erősítése  Regionális jelentőségű funkciók/városok (funkcionális városi térségek) erősítése (regionális policentrizmus)

10 Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei  A régió csak egy és nem kiemelt szereplője a területi struktúrának. A társadalmi-gazdasági struktúra csomópontjai, a fejlődés motorjai a városok fregmentál építkezik  A regionalizáció felülről/kívülről fregmentál, még a városokra alapuló politika alulról a valós kapcsolatokból építkezik  A város és környéke „természetes” együttműködési egység, elő kell segíteni az integrációt  A települési és a térségi megközelítés integrációja  A város(régió)fejlesztés a területpolitika meghatározó eleme!

11 Az új (retro) városhálózat- fejlesztési politika alapelvei  Policentrizmus: központok hierarchikus hálózatainak a fejlesztése (több szintű feladat) Koncentrált decentralizáció: csomóponti városok koncentrált fejlesztése Elérhetőség és a hozzáférés javítása Vertikális funkciómegosztás (többszintű hierarchikus rendszer) Horizontális funkciómegosztás a városrégiók és a városok és a városkörnyék települései között (kooperáció, hálózati együttműködés)  Városrégiók kialakítása, rurbanizáció Új város és vidéke (régiója) kapcsolat, a központi város a kölcsönösség alapján integrálja környezetét Városkörzeten belüli funkciómegosztás

12 Fogalmi keveredések Régióközpont = régió székhely ?   növekedési pólus Növekedési/versenyképességi pólus: kutatóintézetek, egyetemek, vállalatok stb. együttműködése egy innovatív gazdasági program megvalósítására, amely nemzetközi/nemzeti jelentőségű  a növekedést szolgálja és nem a foglalkoztatás bővítését vagy a felzárkóztatást  gazdaságpolitikai kérdés Növekedési centrum – helyi/területi termelési rendszereket klasztereket befogadó téregység (nagyváros, kistérség, régió, területfejlesztési kompetencia) Magyar pólus program az előzők keveréke ≠ a város komplex gazdaságfejlesztési stratégiájával

13 Köszönöm figyelmüket! Bővebb információ: Faragó L.: A városokra alapozott terület- politika koncepcionális megalapozása. Tér és Társadalom, szám. MTA RKK


Letölteni ppt "EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés Szeged, 2006."

Hasonló előadás


Google Hirdetések