Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vidékfejlesztés, szociális tőke és versenyképesség Ph.D. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vidékfejlesztés, szociális tőke és versenyképesség Ph.D. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus."— Előadás másolata:

1 Vidékfejlesztés, szociális tőke és versenyképesség Ph.D. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus

2 TARTALOM  BEVEZETŐ  A HÁLÓK ÉS SZOCIÁLIS TŐKE  KÖZÖSSÉGEK – HÁLÓK FEJLŐDÉSE  KÖZÖSSÉGEK, SZOCIÁLIS TŐKE ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS  REGIONALITÁS, VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A KLASZTEREK  KLASZTEREK ÉS RURÁLIS RÉGIÓK

3 Bevezető  A vidéki térségek erőforrásai hiányosak  Elvándorlás  Szerbia – jogos félelmek  Szabadka és környéke  - a lakosság száma stagnál  - elszívó hatások

4 A humán és szociális tőke definíciói  Vidanovic (2006) szerint a humán tőket „a tudás, ügyességek, értékek, az emberek közötti viszonyok és más erősségek határozzák meg egy adott közösségben”  Fejlődését befolyásolja az állam gondoskodása:  oktatás fejlesztésén  egészségügyi, szociális  munkahelyteremtés  átképzési programokon keresztül

5 Szociális tőke  Bourdieu (1997) megkülönböztet gazdasági, kulturális és szociális tőkét.  A szociális: “a meglevő és potenciális erőforrások kapcsolódása a létező, tartós, többé –kevésbé intézményesített hálózatokhoz, amelyek egymás ismeretén, felismerésén alapszanak”.  Fukujama (1997): „létező, vagy specifikus informális értékek, normák rendszere, amit a társadalmi csoport tagjai megosztanak és ez lehetővé teszi az együttműködést  Putnam (2000): “a szociális tőke megfelel a szociális hálókban létező kollektív értékeknek, amelyek hajlandóságot is jelentenek, hogy egymásért tegyenek.“  Lényegében a humán komponens minőségéről és azok egymás-közötti viszonyáról van szó egy közösségben

6 A szociális tőke értelmezése   “Social capital” találat  “Socijalni kapital” (szociális tőke) szerb nyelvű találat  “Društveni kapital” (a “social capital” fordítása) találat  A volt Jugoszláviában - “društveno vlasništvo - társadalmi tulajdon”  A privatizációs kiirásokban - “društveni kapital” vagy “társadalmi tőke” kifejezést a valamikori társadalmi tulajdon helyett használják, de ezzel a tulajdoni formával van a legtöbb gond ma is  A továbbiakban a “szociális tőke” kifejezést használjuk

7 Korábbi kutatásaink egy vidékünket érintő eredménye  A Human Development Index – HDI mutatók szerint Szerbia a 74 helyen volt 2005-ben a vizsgált 178 ország között  A 0,8 tól magasabb indexet tekintik a fejlettek csoportjának  Szerbia a indexével a közepesen fejlettek felső részében helyezkedik el.  A Vajdaság és szűkebb Szerbia HDI indexe közötti eltérés nem szignifikáns és nem támasztja alá a vélekedést, hogy Vajdaság képezi Szerbia legfejlettebb részét.  A gazdasági krízis megviselte Vajdaságot is – talán még jobban, mint az ország más részeit.  Ez is azt támasztja alá, hogy a gazdasági fejlődésre és külön a vidékre kell koncentrálnunk.

8

9 A hálók és a szociális tőke  Minden rendszer elemei erősebb, vagy gyengébb kapcsolatokkal kapcsolódnak egymáshoz és a rendszer környezetében létező elemekkel. Ezek a kapcsolatok hálót képeznek  Csermely szerint (2005-a, b) az emberi közösségek is, tagjaikkal, intézményeikkel és szervezeteikkel hálós struktúrát képeznek

10 Környezetünk destrukciója  Közép Kelet Európa - az utolsó évtizedekben társadalmi destrukciót éltek át (Koop és Skrabski)  Egy fontos probléma - a bizalom hiánya a falusi környezetekben, ami az együttműködés és a versenyképesség növelésének egyik alapvető akadálya (Szabó és munkatársai )  Különösen érvényes ez a vidékre  Csak a családok, iskola, a civil szféra felépülés felé irányítása teremthet kezdő feltételeket a szociális tőke aktivizálására vidéken  A falusi környezetekben a bizalom hiánya

11 A közösségek – hálók fejlődése  Hogyan alakulnak a kapcsolatok, amelyek lehetővé teszik a szociális tőke keletkezését és fejlődését?  Bourdieu (1998) - a háló a személyi és kollektiv befektetési stratégiák eredménye, amelyek előbb, vagy később hasznosságot eredményeznek.  Szabó és munkatársai (2005) – a folyamatokhoz motiváltságra és bizalomra van szükség.

12 A legfontosabb tényezők, amelyek biztosítják a közösségek és a szociális tőke kialakulását  Nem formális normáktól a komplex tanításokig  A bizalom létezése – ne atomizálódjon a közösség  Információáramlás a gyengébb hálózati kapcsolatokon is  Koordináció, együttműködés a közös értékekért  A kapcsolatok kontinuitása  A motivációk megléte  Előnyök ismerete - közösség tagjaként valósíthatók meg  Összefogási készség, egymásiránti bizalom építése  Energia, személyi és csoportos erőbefektetés a kapcsolatok kialakításába és működtetésébe

13 Közösségépítés  A kisebb közösségek fejlesztése feltételezi az olyan központi hatalmat amely a decentralizáció hive és nem az atomizált társadalomé, ahol könnyen biztositja a dominálását.  Sajnos, a központositás kifejezetten erős és jeleit sem tapasztaljuk az autonómiák elfogadásának Szerbiában.  Alapjában véve a közösségek helyi erőforrásokra alapozott fejlesztéséről van szó a helyi polgárság részvételével, érdekelté tételével a helyi jellegű akciókban és a helyi problémák megoldásában.

14 Közösségek, szociális tőke és a vidékfejlesztés  A fejlesztés a humán tényező és fejlesztési tényezők tudatos tevékenységét jelenti a közösségben, vagy a környezetből indukálva.  A vidékfejlesztés esetében fontos az erőforrások mennyisége és minősége, mert ennek függvényében fejlődhet a vidéki régió gazdasága.  Fehér (2005) erőforrás csoportositása:  -Emberi erőforrás, közösség és szociális tőke  -Természeti erőforrások,  -Terület és területi erőforrások,  -Települések,  -Egyéb erőforrások.

15 Regionalitás, vidékfejlesztés és a klaszterek  A globális világfolyamatokban a régiók szerepe felértékelődik.  Nagyvállalati irányzat - a fő feladatukra koncentrálnak, a másodlagos funkciókat kiszervezik a beszállitóik régionális hálózatában.  A klaszter egy földrajzilag koncentrált együttműködést jelent azon vállalatok és intézmények között, amelyek egy feladaton dolgoznak és képesek a végtermék hozáadott értékét növelni.

16

17 Összegzés néhány pontja  -A szociális tőke és a gazdaságszervezés  -A szociális tőke = humán komponens és az egymás- közötti viszonyok  -A HDI index eltérései nem szignifikáns - nem támasztja alá, hogy Vajdaság képezi Szerbia legfejlettebb részét  -Közép Kelet Európa társadalmi destrukciót éltek át - akadályozza a szociális tőke hatékony felhasználását erőforrásként  -A helyi közösségek és egyesek orientáltsága döntő fontosságú a szociális tőke, mint erőforrás működésbe hozásának  -A régiók szerepe felértékelődik és ez összeköthető a vidékfejlesztéssel és a gazdasági szubjektumok klaszterekbe szerveződésével


Letölteni ppt "Vidékfejlesztés, szociális tőke és versenyképesség Ph.D. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések