Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK „ A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK „ A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK „ A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi Bizottsága és a MTA RKK konferenciája Pécs, november 13.

2 MTA Regionális Kutatások Központja 2 Hogyan határozható meg az újraiparosodás? Ipari leépülés, gyárak elköltözése, áttelepülése más térségbe? Az ipar által elhagyott térségek, települések, épületek új funkcióval való megtöltése? Az eltűnt iparok, szakmák újraéledése? A korábbi (dezindusztrializációs) folyamatok megfordulása? Ami bizonyos: Az újraiparosodás nem jelenti a korábbi folyamatok megállását, visszafordulását, az iparban elvesztett szerepek, helyek visszafoglalását.

3 MTA Regionális Kutatások Központja 3 Az újraiparosodás fogalma Összetett folyamat, amelynek elemei: Új iparágak megjelenése (információs technológiai eszközök gyártása). Az IKT tágabb értelmezése. Ipari szerkezetváltás (a nagyobb hozzáadott értékű ágazatok kiszorítják a többi ágazatot: járműipar, elektronika>könnyűipar, vasgyártás). Növekvő termelékenységre törekvés (tradicionális ágazatokban is – új technológiával, új termékekkel)

4 MTA Regionális Kutatások Központja 4 Az újraiparosodás fogalma Új ágazatok, tevékenységek, termékek megjelenése ott, ahol eddig ilyesmivel nem foglalkoztak, másrészt szerkezeti változás: a tradicionális ágazatok visszaszorulnak, de a helyüket más ipari tevékenység veszi át. Komplex fogalom: ágazati és területi változás együttesen. A globális ipari átrendeződés és fejlődés egyik részfolyamata, amelyet nemzetközi tendenciák és lokális sajátosságok formálnak.

5 MTA Regionális Kutatások Központja 5 Az ipari átalakulás területi típusai Ipari foglalkoztatottak száma (ezer fő) változás között Dezindusztrializálódó országok Japán Németország Egyesült Államok Nagy-Britannia Dél-Korea Franciaország Svájc Svédország Újraiparosodó országok Spanyolország Írország Magyarország Szlovákia Finnország Iparosodó országok változás között Kína * Indonézia Mexikó Brazília 14093** Törökország

6 MTA Regionális Kutatások Központja 6 Az ipari folyamatok területi típusai 1. Fejlett országokban zajló ipari változások: Dezindusztrializáció; delokalizáció, szerkezeti átalakulás (tradicionális ágazatok visszaszorulása, IKT megjelenése). Az ipari munkahelyek száma csökkent, az ipari GDP részaránya stagnál, csökken. A tercierizáció pótolja az ipari munkahelyek veszteségét. 2. Nyugat-európai periféria, Kelet-Európa: Tradicionális ipar visszaszorulása és új ipari ágazatok megjelenése (nem csak az IKT, hanem pl. a járműipar, elektronika). Jelentős FDI, a delokalizáció nyertese. Az ipari termelékenység jelentősen növekedett, de az ipari hozzáadott érték sokkal kevésbé. Az iparfejlesztés koncentrált – ágazatilag, szervezetileg, területileg. Az ipari foglalkoztatás szintje (a szocialista korszakhoz képest drasztikusan csökkent) stagnál. Lassúbb tercierizáció, mint a fejlett országokban, új munkahelyei csak részben pótolják az ipari veszteséget.

7 MTA Regionális Kutatások Központja 7 Az ipari folyamatok területi típusai 3. Dinamikusan fejlődő országok: Indusztrializáció folytatódása és az új ipar megjelenése. Az ipari munkahelyek száma jelentősen növekszik, az ipar részaránya növekszik, a foglalkoztatásban növekszik/stagnál (Kína). A dezindusztrializáció, újraiparosodás, iparosodás sem térben, sem időben nem választható el egymástól, nincsenek „tiszta” területi típusok. Ezek a folyamatok párhuzamosan zajlanak.

8 MTA Regionális Kutatások Központja 8 A munkaerő változása képzettség szerint 1993 és 2002 között (a munkaerő létszámának évi átlagos növekedése) Forrás: OECD, Employment Outlook 2004 In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, alacsony képzettségűek az összes foglalkoztatott számának növekedése

9 MTA Regionális Kutatások Központja 9 A feldolgozóiparban és az üzleti szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya a képzettség szintje szerint 2002-ben (%) Forrás: European Commission 2004, Eurostat Labour Force Survey. In: J.H. Haahr- M.E.Hansen- T. Andersen: Restructuring in Europe. The anticipation of Negative Labour Market Effects. Danish Technological Institute, 2006.

10 MTA Regionális Kutatások Központja 10 Újraiparosodás Magyarországon

11 MTA Regionális Kutatások Központja 11 Ipari struktúraváltás: Magyarország az ipari delokalizáció nyertese Forrás: Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp, KSH Statisztikai havi Közlemények

12 MTA Regionális Kutatások Központja 12 Az ipar fontos ágazat maradt Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.

13 MTA Regionális Kutatások Központja 13 A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számának változása (1992–2005, fő)

14 MTA Regionális Kutatások Központja 14 Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában 1. Erős területi differenciálódás

15 MTA Regionális Kutatások Központja 15 Pozitív és negatív folyamatok az ipar térbeli megoszlásában 3. A külföldi működőtőke értéke és területi megoszlása 4. A vállalati exportteljesítmények területi szerkezete Forrás: APEH SZTADI. In: ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézet: Értékelő tanulmány a évi költségvetési törvényjavaslat makrogazdasági megalapozottságának néhány összefüggéséről október, 15. o.

16 MTA Regionális Kutatások Központja 16 Az újraiparosítás tartalma Mit értünk újraiparosításon? Az újraiparosítás Európa nyugati és keleti felén egyaránt a területfejlesztés hívószavává vált az elmaradott, illetve stagnáló, depressziós térségekben, városokban (ahol a tercierizáció nem pótolta az ipari veszteséget – elsősorban a foglalkoztatásban). Az újraiparosítás az ipari munkahelyteremtéssel, az ipar szerkezeti átalakításával kapcsolatos területfejlesztési politika. Az újraiparosítás tehát a területfejlesztési politika része, amelyet a foglalkoztatási, oktatási, valamint az iparpolitikával kell koordinálni.

17 MTA Regionális Kutatások Központja 17 Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak? 1. Az (ipari) termelési feltételek biztosítása: infrastrukturális fejlesztés (közlekedés, szállítás, elérhetőség, IKT infrastruktúra) Oktatás-szakképzés: a jövő képzett munkaerejének létrehozásához (az állami szektor jelentős szerepe; ágazati szintű koordináció) 2. Ipari munkahelyek teremtése: IKT szektor magas műszaki színvonalú, megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spillover hatású ágazatok (járműipar, elektronika, biotechnológia, gyógyszergyártás, környezetvédelmi ipar) de nincs szó szociális szempontú foglalkoztatásról, a régi, tradicionális iparokhoz.

18 MTA Regionális Kutatások Központja 18 Milyen céljai lehetnek az újraiparosításnak? 3. Új ipari szereplők vonzása és együttműködésük: a külföldi multinacionális vállalatok vonzása, a (hazai) KKV támogatása, az ipari szereplők kooperációjának támogatása (beszállítás, alvállalkozás) az iparvállalatok és a K+F intézményeinek (egyetemek, kutatóintézetek)együttműködése


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja Újraiparosodás és újraiparosítás (Magyarországon) Barta Györgyi MTA RKK „ A régiók újraiparosítása” A MTA Pécsi Területi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések