Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Kommunális technológiák I. 1-2. előadás Szennyvíztisztítás alapfogalmai, szennyvíz minőség, csatornarendszerek, befogadók értékelése, előkezelés Dittrich.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Kommunális technológiák I. 1-2. előadás Szennyvíztisztítás alapfogalmai, szennyvíz minőség, csatornarendszerek, befogadók értékelése, előkezelés Dittrich."— Előadás másolata:

1 1 Kommunális technológiák I előadás Szennyvíztisztítás alapfogalmai, szennyvíz minőség, csatornarendszerek, befogadók értékelése, előkezelés Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép PTE PMMK Környezetmérnöki Szak

2 2 A vízellátás-csatornázás idealizált rendszere vízbázisok vízszerzés víztisztí tás vízeloszt ás ipari vízfelhasználók mg-i vízfelhasználók lakossági vízfelhasználók előkezelés (opcionális) szennyvíz vagy TFH tisztítás befogadó

3 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok I. 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról 147/2010. (IV. 29) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 3

4 4 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok II. 2000/60/EK EU Víz Keretirányelv 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 6/2009 (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 59/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát- szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyílvántartás rendjéről 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

5 5 Kapcsolódó fontosabb jogszabályok III. Az EU 91/271 számú irányelve 165/2004 (V.21.) Korm. rendelet Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program sz „a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről szóló 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról” 164/2004 (V.21.) Korm. rendelet „a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról” 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 10/2010 (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól

6 6 A szennyvíz gazdálkodás rendszere szennyezők: - kommunális - ipari - mezőgazdasági előkezelés (opcionális) szállítás csatornahálózaton szállítás tengelyen szennyvíz TFH TFH-kezelő telep TFH-előkezelés telken belüli tevékenységek szennyvíztisztítás befogadó: - élővíz - talajvíz tisztítottTFH tisztított szennyvíz iszap Iszap- elhelyezés szennyvíz Szennyvíztisztító telepen belüli tev. iszapkezelés Saját szennyvíztisztító

7 7 Szennyvíztisztító telep tervezés peremfeltételei szennyvíz tisztítás iszapkezelés tisztítandó szennyvíz minősége és mennyisége befogadó iszapelhelyezés szennyvíztisztító telep

8 8 Szennyvíztisztítási eljárások osztályozása Alapcsoportosítás:  Mechanikai tisztítás eljárásai (pl. ülepítés, szűrés, stb..)  Biológiai tisztítás eljárásai (pl. fixfilmes biológiai reaktorok, eleveniszapos szennyvíztisztítás, stb..)  Kémiai tisztítás eljárásai (pl. klóros-fertőtlenítés, koaguláció, stb..) Tisztítási fokozatok szerinti csoportosítás:  I. tisztítási fokozat: Feladata a szilárd szennyezőanyagok eltávolítása. Ez a tisztítási fokozat mindig mechanikai tisztításból áll. Néha kiegészül részleges kémiai (pl. előkicsapatás) vagy biológiai (pl. oldómedence) kezeléssel.  II. tisztítási fokozat: Feladata a kolloidális és oldatban lévő szerves szennyezőanyagok eltávolítása. Ez a tisztítási fokozat kémiai vagy biológiai eljárások valamilyen kombinációjából áll.  III. tisztítási fokozat: Feladata a növényi tápanyagok (N, P) eltávolítása. Ez a tisztítási fokozat is kémiai vagy biológiai eljárások valamilyen kombinációjából áll

9 9 Egy települési szennyvíztisztító egyszerűsített blokksémája

10 10 Befolyó szennyvízhozam meghatározása Jelentős variabilitás – stochasztikus jelleg Tervezési vízhozamok:  Óracsúcs vízhozam (Qh)  Napi átlag vízhozam (Qd) Q d =q*N*z*p Q h =s*Q d

11 11 Lakos-egyenérték (LE) Lakos-egyenérték: egy fő által kibocsátott napi szennyezőanyag mennyisége. Rövidítése: LE Általában a szennyvíztisztító telepek terhelését LE- ben adjuk meg. Fajlagos LE-értékek a főbb komponensekre:  BOI5: 60 g/fő,nap  KOI: 120 g/fő,nap  LA: 70 g/fő,nap  ÖN: 11 g/fő,nap  ÖP: 3 g/fő,nap

12 12 A kommunális és települési szennyvíz minősége I. A kommunális szennyvíz minősége legnagyobb mértékben a fajlagos vízfogyasztástól (1 fő napi átlagos vízfogyasztása [l/fő,nap]-ban) függ. 150 l/fő,nap vízfogyasztás esetén a szennyvíztelepre érkező városi szennyvíz minősége: BOI 5 : 150 – 300 mg/l KOI: 300 – 600 mg/l LA: 150 – 500 mg/l ÖP: 10 – 20 mg/l ÖN: 40 – 80 mg/l NH 4 -N: 20 – 50 mg/l Szerves-N: 15 – 30 mg/l Nitrit és nitrát ált. elhanyagolható mennyiségben van jelen A településen a tényleges vízfogyasztás adatok alapján arányosítással a fentebbi adatokból jól becsülhető a szennyvíz várható minősége, amennyiben az ipari szennyvízhányad alacsony.

13 13 A kommunális és települési szennyvíz minősége II. A szennyvíztelepre érkező szennyvíz minősége függ még az alábbiaktól:  Csatornázási rendszer típusa Egyesített Elkülönített  Gravitációs  Nyomás alatti  Vákuumos  Vegyes  Csatornázási rendszerbeli tartózkodási időtől, lebomlási viszonyoktól, elkeveredési viszonyoktól.  Kibocsátók területi eloszlásától  Ipari és mezőgazdasági szennyvíz hányadtól.  Csatorna műszaki állapotától (exfiltráció, infiltráció, kontrás szakaszok)  Időjárási viszonyoktól (csapadék, hőmérséklet)

14 14 Szennyvíz csatornában lezajló folyamatok Exfiltráció → töményedés, szennyvízhozam csökkenés Infiltráció → hígulás, szennyvízhozam növekedés Kiülepedés → lerakódások, dugulás Elkeveredés → koncentráció fluktuáció mértéke csökken Kémiai reakciók → szennyező anyagok arányának változása, kicsapódás Biológiai lebomlás  Anaerob → szag, korrózió, szerves-anyag koncentráció csökkenés, NH 4 -N és ÖP koncentráció növekedés.  Aerob: szerves-anyag koncentráció csökkenés, NH 4 -N, és ÖP növekedés  Anoxikus: szerves-anyag koncentráció csökkenés, ÖP növekedés, ÖN csökkenés

15 15 A kommunális és települési szennyvíz minősége III. A szennyvízben lévő szilárd-anyag frakciók eloszlása:

16 16 Ipari és mezőgazdasági szennyvizek minősége A szennyvíz minősége gyártási technológiánként jelentősen változó Gyakori a nagymennyiségű nehézfém vagy egyéb mikro szennyező jelenléte a szennyvízben (pl. galvánipar) Az egyes gyártási szakaszok különböző szennyvízminőséget produkálnak A szennyvízhozam időbeni fluktuációja is jelentős lehet Gyakran a gyártástechnológiában apró változtatásokkal javítható a tisztítandó szennyvíz minősége Néhány tájékoztató jellegű adat ipari szennyvizek minőségére:

17 17 A TFH minősége I. definíciói: települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; A települési folyékony hulladék, minden olyan folyékony vagy iszapszerű anyag, melynek elvezetése nem közcsatornában történik. A TFH leggyakoribb fajtája, a házi szennyvízgyűjtő medencékben tárolt kommunális szennyvíz. Ezekben a tárolókban anaerob lebomlási folyamatok zajlanak le, így a tárgyi TFH kellemetlen szagú, és az ammónium valamint foszfor tartalma magasabb mint a szennyvízé. Gyakran ezeket a gyűjtőket kilyukasztják, így egy jelentős betöményedési folyamat is lezajlik bennük a híg fázis elszivárgása miatt.

18 18 A TFH minősége II.

19 19 BOI5:KOI:TOC I. Szerves anyag tartalom meghatározásának leggyakoribb laboratóriumi módszerei:TOC, BOI5, KOI kr, KOI ps ThOI (elméleti oxigén igény), UV abszorpció KOI-BOI5-TOC közötti kapcsolatok:  A KOI általában magasabb mint a BOI, mert kémiailag több anyag oxidálható, mint biológiailag. A KOI magában foglalja a kémiailag oxidálható szervetlen vegyületeket is (pl. vas-vegyületek, szulfidok, stb..)  A TOC általában alacsonyabb mint a BOI5 értéke, mert a magas hőmérsékletű kemencében katalizátor jelenlétében nem az összes szerves anyag oxidálódik. Ez alól kivétel, ha a biokémiai úton lebonthatatlan szerves anyagok aránya magas.

20 20 BOI5:KOI:TOC II.  A szennyvíztisztítás során általában a BOI5/KOI arány csökken  A KOI/TOC arány a szennyvíztisztítás során szintén csökken. Ennek oka, hogy a kémiai illetve biológiai úton lebomlott szerves anyagok jó része közbenső állapotú anyag, nem mineralizálódott teljes mértékben.  Nyers kommunális szennyvízben a BOI5/TOC arány általában 1:1,3-2,6, a KOI:TOC arány 1:2-4, míg a KOI/BOI5 arány: 1:1,5-2,5.

21 21 Inhibitor koncentráció Az a határkoncentráció, mely felett a biológiai lebontás hatékonysága jelentősen csökken. Néhány tájékoztató inhibitor koncentráció érték:  Szulfitok: 100 mg/l  Kloridok: 8000 – mg/l  Fenolok: 70 – 160 mg/l  Ammónia: 1600 mg/l  Oldott sók: mg/l  Nehézfémek: 1-10 mg/l  Olaj és zsír: 50 mg/l

22 22 Csatornába vezethetőség kritériumai

23 23 Az EU elvárásai: 91/271 EEC directíva Befogadói határértékek: Ez csak ajánlás!!!! Eu országonként változhatnak a határértékek!

24 24 Az EU elvárásai: 91/271 EEC Direktíva Minden olyan településen létesítendő szennyvíztisztító, mely 2000 LE feletti agglomerációt lát el. Minden olyan településen létesítendő szennyvíztisztító mely érzékeny vízminőség- védelmi területen fekszik. Minden LE feletti szennyvíztisztítón legyen harmadik tisztítási fokozat. A LE alatti szennyvíztisztítók esetében elegendő az első két tisztítási fokozat megléte.

25 25 Befogadók vizsgálatának főbb szempontjai általánosságban Felszíni víz:  A mértékadó vízhozam és az átlagos szennyvízmennyiség aránya  Elkeveredési viszonyok (parti vagy sodorvonali bevezetés)  A befogadó vizének hasznosítási szempontjai  A szennyvíz lebomlási jellemzői  A szennyvíz közegészségügyi szempontból való ártalmassága Felszínalatti víz:  Felszínalatti víz maximális szintje a felszínhez képest  Felszínalatti víz áramlási viszonyai  Felszínalatti víz hasznosítása  Közvetlenül vagy közvetve érintett felszínalatti víz érzékenységi viszonyai

26 26 Élővízi befogadói határértékek – hazai szabályozása I.

27 27 Élővízi befogadói határértékek – hazai szabályozása II. A 220/2004 (VII.21.) korm. r.!!!!!

28 28 Élővízi befogadói határértékek – hazai szabályozása III.

29 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek I. A 10/2010 (VIII.18) VM rendelet alapján vízszennyezettségi határérték:  Környezetminőségi határérték (EQS)  Vízminőségi határérték A vízszennyezettségi határértékeket a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben meghatározott környezeti célkitűzés határidejére kell teljesíteni. Cél: a VKI szerinti jó állapot elérése A környezetminőségi határértékeket a 10/2010 (VIII.18) VM rendelet 1. melléklete tartalmazza, mely különösen veszélyes, elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra ad meg határértékeket (Pl. Higany, PAH, Diklór- metán, kadmium, stb..) Ezekre az anyagokra vonatkozóan a hatóság tendencia elemzése alapján biótában és üledékben koncentráció emelkedés nem következhet be! 29

30 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek II. Vízminőségi határérték: a felszíni vizek ökológiai állapotát befolyásoló egyéni anyagokra (Pl. ÖN, KOI, ÖP, stb..) vonatkozó határérték, melyeket a 10/2010 (VIII.18) VM rendelet 2. melléklete tartalmaz. A 220/2004 (VII. 21) Korm r. alapján a felszíni víz jó állapotának elérése érdekében a vízszennyező anyagok tekintetében megállapított környezeti célkitűzéseket, valamint a környezetminőségi és vízminőségi határértékeket (a továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határérték), továbbá a kibocsátási határértékeket a tevékenység és létesítmény tervezésénél figyelembe kell venni, valamint a megvalósítás és működtetés során be kell tartani A kibocsátási határértékeket a felszíni víz vízszennyezettségi határértékek figyelembevételével kell meghatározni 30

31 Felszíni vizekre vonatkozó vízszennyezettségi határértékek III. Amennyiben a közcsatornába vezetendő szennyvíz, használt víz veszélyes és mérgező anyagot (220/2004 (VII.21.) Korm. R. 2. számú melléklet 2.9. B pontja tartalmazza ezeket) tartalmaz, és az adott anyagra adott tevékenység esetén vonatkozik felszíni víz befogadóba vezetésre vonatkozó technológiai határérték, úgy küszöbértéknek azt kell előírni.

32 Keveredési zóna keveredési zóna (220/2004 (VII.21.) Korm. r. sz: a felszíni víztestbe való közvetlen bevezetés bevezetési pontjának közvetlen környezetében a víztest egy részének lehatárolásával kijelölt térrész A felügyelőség azokra a felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra, amelyekre a jogszabály környezetminőségi határértékeket határoz meg, a befogadó terhelhetőségére tekintettel keveredési zónát jelölhet ki. A keveredési zónában az elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok, anyagcsoportok koncentrációja - nem érintve a felszíni víz további részét - meghaladhatja a környezetminőségi határértéket A keveredési zónát úgy kell kijelölni, hogy az a lehető legkisebb kiterjedésű legyen! A keveredési zóna kijelölésre vonatkozó kritériumokat a vízgyűjtő gazdálkodási tervek tartalmazzák. A kijelölés módját külön minisztérium által kiadásra kerülő segédlet tartalmazza. A kibocsátó a keveredési zóna határai felett és alatt köteles a befogadó vízszennyezettségének ellenőrzésére. Az ellenőrzés rendjét és szabályait a felügyelőség a kibocsátási engedélyben határozza meg

33 33 Felszínalatti víz mint befogadó I A felszín alatti vizekbe történő szennyvíz bevezetés (szikkasztás) esetén a szabályozó rendelkezések:  219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről  6/2009 (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján (meg kell határozni mindazon szennyező anyagra vonatkozó küszöbértéket, amely miatt a víztest jelenleg gyenge állapotú, vagy fennáll a veszélye annak, hogy 2015-ben nem lesz jó állapotban. Minimum a következő paraméterekre kell küszöbértéket meghatározni: As, Cd, Pb, Hg, NH4, Cl, SO4, TOC, triklóretilén, tetraklóretilén és AOX. Célszerű küszöbértéket a vezetőképességre is megállapítani. Amennyiben olyan anyagokról van szó, melyek természetes okokból is előfordulnak, akkor meg kell határozni az un. természetes háttér koncentrációkat is. Vizsgálni kell, felismerhetőek-e romló tendenciák. Ha ilyen mutatkozik, meg kell határozni a megfordítási pontot. Talajvíztest szennyeződése esetén a megfordítási pont a küszöbérték 75 %-a, más víztestek esetében ez szigorúbb, a küszöbérték 30 %-a.

34 Felszín alatti befogadó - Szennyezettségi határértékek meghatározása a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet alapján Szennyezettségi határérték:  Földtani közegre: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. melléklet és 3. melléklet A részében megadott B szennyezettségi határérték  Felszín alatti vízre és K1 besorolású veszélyes abyagokra: 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. melléklet és 3. melléklet B részében megadott B szennyezettségi határérték  A környezetvédelmi hatóság szigorúbb határértékeket szabhat meg, de azok nem lehetnek szigorúbbak a felszíni vízre vonatkozó határértékeknél.  A felszín alatti vizet és a felszín alatti közeget külön kell mintázni! 34

35 Néhány felszín alatti közegre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 1. mellékletéből (mg/kg sz.a.-ban) Króm összes 75 Nikkel 40 Réz 75 Cink 200 Arzén 15 Kadmium 1 Higany 0,5 Összes alifás szénhidrogén (TPH) 100 Benzol 0,2 Fenol 1 PAH-ok összesen 1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai 0,1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen 0,5 35

36 Néhány felszín alatti vízre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. mellékletéből (μg/l-ben) Króm összes 50 Nikkel 20 Réz 200 Cink 200 Arzén 10 Kadmium 5 Higany 1 Szulfát 250 (mg/l !!) Foszfát 500 Nitrát talajvízre 50 (mg/l !!) Nitrát felszín alatti vízre a talajvizen kívül 25 (mg/l !!) Ammónium 500 Benzol 1 Fenol 20 PAH-ok összesen 2 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai 0,1 Növényvédő szerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen 0,5 6.5

37 Néhány felszín alatti közegre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 3. melléklet A részéből (mg/kg sz.a.-ban) Bróm vegyületei 10 Nitrát* 500 Nitrit* 100 Ammónia* 250 vezetőképesség (az érték desztillált vizes kivonatra vonatkozik) 2500 μS/cm * Termőföldnek nem minősülő földtani közegre. 37

38 Néhány felszín alatti vízre vonatkozó határérték 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 3. melléklet B részéből (μg/l-ben) Alumínium 200 Bróm vegyületei 10 Nitrit 500 Nátrium 200 (mg/l !!) Klorid 250 (mg/l !!) Vezetőképesség 2500 μS/cm 38

39 39 Szennyvíz iszap elhelyezés alternatívái Lehetséges alternatívák:  Mezőgazdasági kihelyezés  Injektálással (homogenizálás és stabilizálás után)  Beszántással (víztelenítés és stabilizálás után)  Felszíni elterítéssel (komposztálás után)  Hulladéklerakóba történő elhelyezése → ma már nem alkalmazható, mert előírás van a hulladéklerakókban lerakott hulladék szerves anyag csökkentésére (20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről)  Telepen belüli deponálás (nagy helyigény)  égetés Szabályozó rendelkezések:  50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

40 40 Szennyvíztisztító telep helykiválasztás további szempontjai Public relation (P.R.)  A közösség bevonása a tervezésbe  Cél: minimalizálni a közösségi ellenállást Domborzati viszonyok  Gravitációs ráfolyás lehetősége – mélyfekvésű terület  Árvízvédelem Geológia, hidrogeológia  Talajvízszint  Vízbázis védelem Infrastruktúra  Közműellátottság  Közúti csatlakozás Levegőtisztaság védelem, szagemisszó

41 41 Szennyvíztisztító telep területigénye

42 42 Felhasznált irodalom Dr. Benedek Pál, Valló Sándor: Víztisztítás- szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Bozóky-Szeszich-Kovács-Illés: Vízellátás és Csatornázás tervezési segédlet. Műegyetemi Kiadó, Budapest, Illés-Kelemen-Öllős: Ipari Vízgazdálkodás. Vízdok nyomda, Budapest, Illés István: Ipari és mezőgazdasági szennyvizek kezelése és elhelyezése. BME, Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1993 Horváth Imre: Az ipari szennyvizek kezelése. BME, Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, Dr. Vermes László: Kutatások a szennyvíztisztítási melléktermékek korszerű kezelésének fejlesztésére. MASZESZ Hírcsatorna, 2006 március-április, 5-9 oldal.

43 43 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "1 Kommunális technológiák I. 1-2. előadás Szennyvíztisztítás alapfogalmai, szennyvíz minőség, csatornarendszerek, befogadók értékelése, előkezelés Dittrich."

Hasonló előadás


Google Hirdetések