Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 VÍZKEZELÉS 6. előadás Szennyvíztisztítás alapfogalmai, szennyvíz minőség, csatornarendszerek, befogadók értékelése, előkezelés Dittrich Ernő egyetemi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 VÍZKEZELÉS 6. előadás Szennyvíztisztítás alapfogalmai, szennyvíz minőség, csatornarendszerek, befogadók értékelése, előkezelés Dittrich Ernő egyetemi."— Előadás másolata:

1 1 VÍZKEZELÉS 6. előadás Szennyvíztisztítás alapfogalmai, szennyvíz minőség, csatornarendszerek, befogadók értékelése, előkezelés Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 02. PTE Hulladékgazdálkodási Technológus Szak (FSZ)

2 2 A szennyvíz gazdálkodás rendszere szennyezők: - kommunális - ipari - mezőgazdasági előkezelés (opcionális) szállítás csatornahálózaton szállítás tengelyen szennyvíz TFH TFH-kezelő telep TFH-előkezelés telken belüli tevékenységek szennyvíztisztítás befogadó: - élővíz - talajvíz tisztítottTFH tisztított szennyvíz iszap Iszap- elhelyezés szennyvíz Szennyvíztisztító telepen belüli tev. iszapkezelés Saját szennyvíztisztító

3 3 Szennyvíztisztító telep tervezés peremfeltételei szennyvíz tisztítás iszapkezelés tisztítandó szennyvíz minősége és mennyisége befogadó iszapelhelyezés szennyvíztisztító telep

4 4 Szennyvíztisztítási eljárások osztályozása Alapcsoportosítás:  Mechanikai tisztítás eljárásai (pl. ülepítés, szűrés, stb..)  Biológiai tisztítás eljárásai (pl. fixfilmes biológiai reaktorok, eleveniszapos szennyvíztisztítás, stb..)  Kémiai tisztítás eljárásai (pl. klóros-fertőtlenítés, koaguláció, stb..) Tisztítási fokozatok szerinti csoportosítás:  I. tisztítási fokozat: Feladata a szilárd szennyezőanyagok eltávolítása. Ez a tisztítási fokozat mindig mechanikai tisztításból áll. Néha kiegészül részleges kémiai (pl. előkicsapatás) vagy biológiai (pl. oldómedence) kezeléssel.  II. tisztítási fokozat: Feladata a kolloidális és oldatban lévő szerves szennyezőanyagok eltávolítása. Ez a tisztítási fokozat kémiai vagy biológiai eljárások valamilyen kombinációjából áll.  III. tisztítási fokozat: Feladata a növényi tápanyagok (N, P) eltávolítása. Ez a tisztítási fokozat is kémiai vagy biológiai eljárások valamilyen kombinációjából áll

5 5 Egy települési szennyvíztisztító egyszerűsített blokksémája

6 6 A kommunális és települési szennyvíz minősége I. A kommunális szennyvíz minősége legnagyobb mértékben a fajlagos vízfogyasztástól (1 fő napi átlagos vízfogyasztása [l/fő,nap]-ban) függ. 150 l/fő,nap vízfogyasztás esetén a szennyvíztelepre érkező városi szennyvíz minősége: BOI 5 : 150 – 300 mg/l KOI: 300 – 600 mg/l LA: 150 – 500 mg/l ÖP: 10 – 20 mg/l ÖN: 40 – 80 mg/l NH 4 -N: 20 – 50 mg/l Szerves-N: 15 – 30 mg/l Nitrit és nitrát ált. elhanyagolható mennyiségben van jelen A településen a tényleges vízfogyasztás adatok alapján arányosítással a fentebbi adatokból jól becsülhető a szennyvíz várható minősége, amennyiben az ipari szennyvízhányad alacsony.

7 7 A kommunális és települési szennyvíz minősége II. A szennyvíztelepre érkező szennyvíz minősége függ még az alábbiaktól:  Csatornázási rendszer típusa Egyesített Elkülönített  Gravitációs  Nyomás alatti  Vákuumos  Vegyes  Csatornázási rendszerbeli tartózkodási időtől, lebomlási viszonyoktól, elkeveredési viszonyoktól.  Kibocsátók területi eloszlásától  Ipari és mezőgazdasági szennyvíz hányadtól.  Csatorna műszaki állapotától (exfiltráció, infiltráció, kontrás szakaszok)  Időjárási viszonyoktól (csapadék, hőmérséklet)

8 8 A kommunális és települési szennyvíz minősége III. A szennyvízben lévő szilárd-anyag frakciók eloszlása:

9 9 Ipari és mezőgazdasági szennyvizek minősége A szennyvíz minősége gyártási technológiánként jelentősen változó Gyakori a nagymennyiségű nehézfém vagy egyéb mikro szennyező jelenléte a szennyvízben (pl. galvánipar) Az egyes gyártási szakaszok különböző szennyvízminőséget produkálnak A szennyvízhozam időbeni fluktuációja is jelentős lehet Gyakran a gyártástechnológiában apró változtatásokkal javítható a tisztítandó szennyvíz minősége Néhány tájékoztató jellegű adat ipari szennyvizek minőségére:

10 10 A TFH minősége I évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról definíciói: települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék; folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül; A települési folyékony hulladék, minden olyan folyékony vagy iszapszerű anyag, melynek elvezetése nem közcsatornában történik. A TFH leggyakoribb fajtája, a házi szennyvízgyűjtő medencékben tárolt kommunális szennyvíz. Ezekben a tárolókban anaerob lebomlási folyamatok zajlanak le, így a tárgyi TFH kellemetlen szagú, és az ammónium valamint foszfor tartalma magasabb mint a szennyvízé. Gyakran ezeket a gyűjtőket kilyukasztják, így egy jelentős betöményedési folyamat is lezajlik bennük a híg fázis elszivárgása miatt.

11 11 A TFH minősége II.

12 12 BOI5:KOI:TOC I. Szerves anyag tartalom meghatározásának leggyakoribb laboratóriumi módszerei:TOC, BOI5, KOI kr, KOI ps ThOI (elméleti oxigén igény), UV abszorpció KOI-BOI5-TOC közötti kapcsolatok:  A KOI általában magasabb mint a BOI, mert kémiailag több anyag oxidálható, mint biológiailag. A KOI magában foglalja a kémiailag oxidálható szervetlen vegyületeket is (pl. vas-vegyületek, szulfidok, stb..)  A TOC általában alacsonyabb mint a BOI5 értéke, mert a magas hőmérsékletű kemencében katalizátor jelenlétében nem az összes szerves anyag oxidálódik. Ez alól kivétel, ha a biokémiai úton lebonthatatlan szerves anyagok aránya magas.

13 13 BOI5:KOI:TOC II.  A szennyvíztisztítás során általában a BOI5/KOI arány csökken  A KOI/TOC arány a szennyvíztisztítás során szintén csökken. Ennek oka, hogy a kémiai illetve biológiai úton lebomlott szerves anyagok jó része közbenső állapotú anyag, nem mineralizálódott teljes mértékben.  Nyers kommunális szennyvízben a BOI5/TOC arány általában 1:1,3-2,6, a KOI:TOC arány 1:2-4, míg a KOI/BOI5 arány: 1:1,5-2,5.

14 14 Inhibitor koncentráció Az a határkoncentráció, mely felett a biológiai lebontás hatékonysága jelentősen csökken. Néhány tájékoztató inhibitor koncentráció érték:  Szulfitok: 100 mg/l  Kloridok: 8000 – mg/l  Fenolok: 70 – 160 mg/l  Ammónia: 1600 mg/l  Oldott sók: mg/l  Nehézfémek: 1-10 mg/l  Olaj és zsír: 50 mg/l

15 15 Lakos-egyenérték (LE) Lakos-egyenérték: egy fő által kibocsátott napi szennyezőanyag mennyisége. Rövidítése: LE Általában a szennyvíztisztító telepek terhelését LE- ben adjuk meg. Fajlagos LE-értékek a főbb komponensekre:  BOI5: 60 g/fő,nap  KOI: 120 g/fő,nap  LA: 70 g/fő,nap  ÖN: 11 g/fő,nap  ÖP: 3 g/fő,nap

16 16 Csatornába vezethetőség kritériumai

17 17 Szennyvíz csatornában lezajló folyamatok Exfiltráció → töményedés, szennyvízhozam csökkenés Infiltráció → hígulás, szennyvízhozam növekedés Kiülepedés → lerakódások, dugulás Elkeveredés → koncentráció fluktuáció mértéke csökken Kémiai reakciók → szennyező anyagok arányának változása, kicsapódás Biológiai lebomlás  Anaerob → szag, korrózió, szerves-anyag koncentráció csökkenés, NH 4 -N és ÖP koncentráció növekedés.  Aerob: szerves-anyag koncentráció csökkenés, NH 4 -N, és ÖP növekedés  Anoxikus: szerves-anyag koncentráció csökkenés, ÖP növekedés, ÖN csökkenés

18 18 Az EU elvárásai: 91/271 EEC Direktíva Minden olyan településen létesítendő szennyvíztisztító, mely 2000 LE feletti agglomerációt lát el. Minden olyan településen létesítendő szennyvíztisztító mely érzékeny vízminőség- védelmi területen fekszik. Minden LE feletti szennyvíztisztítón legyen harmadik tisztítási fokozat. A LE alatti szennyvíztisztítók esetében elegendő az első két tisztítási fokozat megléte.

19 19 Élővízi befogadói határértékek – hazai szabályozása I.

20 20 Élővízi befogadói határértékek – hazai szabályozása II. A 240/2004 (VII.21.) korm. r. alapján a kétféle határérték közül az enyhébb vehető figyelembe

21 21 Élővízi befogadói határértékek – hazai szabályozása III.

22 22 Felszínalatti víz mint befogadó A felszín alatti vizekbe történő szennyvízbevezetés (szikkasztás) esetén a szabályozó rendelkezések:  10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről  219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Néhány határérték a 10/2000 (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet alapján:

23 23 Befogadók vizsgálatának szempontjai Felszíni víz:  A mértékadó vízhozam és az átlagos szennyvízmennyiség aránya  Elkeveredési viszonyok (parti vagy sodorvonali bevezetés)  A befogadó vizének hasznosítási szempontjai  A szennyvíz lebomlási jellemzői  A szennyvíz közegészségügyi szempontból való ártalmassága Felszínalatti víz:  Felszínalatti víz maximális szintje a felszínhez képest  Felszínalatti víz áramlási viszonyai  Felszínalatti víz hasznosítása  Közvetlenül vagy közvetve érintett felszínalatti víz érzékenységi viszonyai

24 24 Szennyvíz iszap elhelyezés alternatívái Lehetséges alternatívák:  Mezőgazdasági kihelyezés  Injektálással (homogenizálás és stabilizálás után)  Beszántással (víztelenítés és stabilizálás után)  Felszíni elterítéssel (komposztálás után)  Hulladéklerakóba történő elhelyezése → ma már nem alkalmazható, mert előírás van a hulladéklerakókban lerakott hulladék szerves anyag csökkentésére (20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről)  Telepen belüli deponálás (nagy helyigény) Szabályozó rendelkezések:  50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól  23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a bio-hulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről  49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről

25 25 Felhasznált irodalom Dr. Benedek Pál, Valló Sándor: Víztisztítás- szennyvíztisztítás zsebkönyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, Bozóky-Szeszich-Kovács-Illés: Vízellátás és Csatornázás tervezési segédlet. Műegyetemi Kiadó, Budapest, Illés-Kelemen-Öllős: Ipari Vízgazdálkodás. Vízdok nyomda, Budapest, Illés István: Ipari és mezőgazdasági szennyvizek kezelése és elhelyezése. BME, Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1993 Horváth Imre: Az ipari szennyvizek kezelése. BME, Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, Dr. Vermes László: Kutatások a szennyvíztisztítási melléktermékek korszerű kezelésének fejlesztésére. MASZESZ Hírcsatorna, 2006 március-április, 5-9 oldal.

26 26 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "1 VÍZKEZELÉS 6. előadás Szennyvíztisztítás alapfogalmai, szennyvíz minőség, csatornarendszerek, befogadók értékelése, előkezelés Dittrich Ernő egyetemi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések