Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Harsányi Gábor, 2009. Borreform az Európai Unióban Harsányi Gábor BCE Környezettudományi Intézet Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék Budapest,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Harsányi Gábor, 2009. Borreform az Európai Unióban Harsányi Gábor BCE Környezettudományi Intézet Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék Budapest,"— Előadás másolata:

1 Harsányi Gábor, 2009

2 Borreform az Európai Unióban Harsányi Gábor BCE Környezettudományi Intézet Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék Budapest, november 10. Forrás:ec.europa.eu/agriculture/capreform/wine/infopack_hu.pdf ed=0&language=HU&guiLanguage=en

3 Harsányi Gábor, 2009 Tartalom A borágazat helyzeteA lehetséges reformlépésekA reform főbb elemeiA külföldi bor megítélése hazánkban

4 Harsányi Gábor, 2009 „…az európai bor a legjobb a világon” Mariann Fischer Boel, mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos Borainkat világhír űvé teszi minőségük, évszázados hagyományuk, termőhelyeik tája Borágazatunk jelentős fejlődési potenciál lal rendelkezik, ezt aktívan ki kell használni Európa a legnagyobb bortermelő és borexportőr –Exportjaink még nőnek, az Újvilág exportjai sokkal gyorsabban növekednek, részesedésük nagy az európai borpiacokon  verseny –Európában nagy mennyiségű bor nem kerül eladásra  feleslegek –Magas összegek a megsemmisítéshez, raktározásához és a bor alkohollá való lepárlásához kapcsolódó intézkedésekre  költségek

5 Harsányi Gábor, 2009 A nemzetközi borkereskedelem 1/2 Az európai borágazat vezető helyet foglal el a világban: –a világ legnagyobb bortermelője az Európai Unió a szőlővel beültetett területek több mint 45%-át a termelés 60%-át mondhatja magáénak –a világ legnagyobb fogyasztó ja: a világ borfogyasztásából való részesedése csaknem 60% –a legnagyobb exportőr és a legnagyobb importpiac is egyben Az EU vetélytárs ai teret hódítanak. Szőlőműveléssel valamennyi földrészen foglalkoznak –Csökken a szőlővel beültetett területek kiterjedése –de az Újvilág fejleszt (USA, Chile, Argentína, Ausztrália és Új-Zéland, Dél- Afrika). A világ bortermelés e határozottan csökken ő tendenciát mutat

6 Harsányi Gábor, 2009 A nemzetközi borkereskedelem 2/2 A világ 15 legnagyobb termelője – Franciaország, Olaszország és Spanyolország továbbra is őrzi vezető helyét (e három ország együttesen a világ bortermelésének több mint 50% -át adja) –Franciaország és Olaszország termelése az utóbbi tíz évben némileg csökkent, amit Spanyolország termelésének erőteljes növekedése ellensúlyoz –az „ Újvilág ” (USA, Argentína, Ausztrália, Dél-Afrika és Chile) borai előretörnek –A 15 vezető ország között található Románia is, amely – Bulgáriával együtt – immár az Európai Unió tagja, és mindkét ország jelentős bortermelő

7 Harsányi Gábor, 2009 Csökkenő fogyasztás, feleslegek, de bíztató kilátások Az OIV (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal) szerint a világ borfogyasztás ában (~228 millió hl) erős visszaesés a 70-es években elért maximumokhoz képest –az Unióban a fogyasztás csökkenését részint a Dél-Európában bekövetkezett jelentős visszaesés okozta –ezt ellentételezte bizonyos mértékben a fogyasztók új generáció inak a megjelenése az észak i országokban és Kelet-Európában. –növekszik a fogyasztás számos más országban is, (Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában, az USA-ban, Oroszországban és Kínában). Kilátás van arra, hogy az elkövetkezendő években a világ borfogyasztása növekedni fog. A bor világpiacán jelenleg egyensúlyhiány tapasztalható a strukturális feleslegek miatt. –a kínálat a termelés 12%-ával haladja meg a keresletet –ez jelentős többlet, még akkor is, ha a felesleg egy része az élelmezési célú alkoholt előállító iparág szükségleteinek kielégítésére szolgál.

8 Harsányi Gábor, 2009 A bor-KPSZ reformjának célkitűzései Szükségessé vált, hogy… –… növeljük az EU bortermelőinek versenyképességét, erősítsük az Európai Unió minőségi borainak világviszonylatban legjobb hírnevét, visszaszerezzük a régi piacokat és újakat nyerjünk az EU-ban és világszerte –…létrehozzunk egy olyan borrendszert, amely világos, egyszerű és hatékony szabályok alapján működik, és biztosítja az egyensúlyt a kereslet és a kínálat között amely megőrzi az EU-s bortermelés legjobb hagyomány ait és megerősíti sok vidéki térség társadalmi és környezeti szerkezet ét

9 Harsányi Gábor, 2009 A lehetőségek „tölcsére” A bor-KPSZ mélyreható reformja A borpiac deregulációja A bor-KPSZ integrálása a megreformált KAP-ba Status quo, kisebb kiigazításokkal

10 Harsányi Gábor, 2009 Az 1. és a 4. lehetőség alkalmatlansága Az 1. lehetőség (a status quo fenntartása) nem nyújt módot a feleslegek kialakulásának kiküszöbölésére és a versenyképesség helyreállítására –ezzel a megállapítással egyetértenek a borágazat képviselői is, akiknek a többsége meg van győződve egy alapos reform szükségességéről A borpiac teljes dereguláció ja (4. lehetőség) romboló hatást gyakorolna a borágazatra, és a szőlő- és bortermelő gazdaságok tömeges eltűnés ét idézné elő olyan régiókban, ahol a szőlő- és bortermelés gyakran az egyetlen tevékenység, amely képes biztosítani a vidéki foglalkoztatást és a táj megőrzését

11 Harsányi Gábor, 2009 A 3. lehetőség alkalmatlansága A 3. lehetőség – a bor-KPSZ-nek a meg reform ált KAP-ba történő teljes körű integrálása – számos előnnyel, de komoly pénzügyi és technikai nehézségek kel járna –a legfontosabb előny ök a szőlő- és bortermelő gazdaságoknak a megreformált KAP sarokkövét képező egységes üzemalapú támogatási rendszer be történő integrálásához kapcsolódnak. Ez a rendszer, amelyben a közösségi támogatások függetlenek a termeléstől, nagymértékű rugalmasság ot biztosít azoknak a gazdálkodóknak, akik más mezőgazdasági vagy vidéki termelési tevékenységre kívánnak áttérni –e lehetőség kapcsán a következő problémák merülnek fel: amennyiben nem sikerül gyorsan visszaszorítani a kínálatot, az árakra nehezedő nyomás nak egyes régiókban súlyos következményei lehetnek a piacra nézve a gazdálkodóknak folyósítható, termeléstől független támogatások szintje az esetek többségében elégtelen lenne

12 Harsányi Gábor, 2009 A 2. lehetőség a bor-KPSZ mélyreható reformja: A. változat – egylépcsős reform A telepítési jogok és a kivágási program gyors megszüntetése –az eredeti tervek értelmében a telepítési jogok rendszere augusztus 1-jén veszti érvényét. Ezzel egyidejűleg megszűnne a kivágási program  2015-ig változatlan, utána nemzeti hatáskörben meghosszabbítható –a szőlőtermelők szabadon kivághatnák a tőkéket, de immáron saját költség ükre  a kivágási támogatások folyósításának időtartama csökkent (5-ről 3 évre) –a tagállamok ugyanakkor fenntarthatják jogukat a földrajzi jelzéssel ellátott borokat termőterületek korlátozására vonatkozóan Az e változatban szereplő további javaslatok hasonlóak a kétlépcsős változatban foglaltakhoz

13 Harsányi Gábor, 2009 A 2. lehetőség a bor-KPSZ mélyreható reformja: B. változat – kétlépcsős reform Először a piac szanálására kerülne sor egy voluntarista kivágási program on keresztül, majd ezt a versenyképesség helyreállítása követné. Ehhez a legkevésbé eredményes termelők et egy, a jelenleginél vonzóbb összegű kivágási támogatás nyújtása révén erőteljesen ösztönöznék a kivágásra. –Azért, hogy a kivágás gyors legyen, a felkínált összeg évről-évre csökken ne. A tagállamok a jövőben nem korlátozhatnák e rendszer alkalmazását a területükön, és a kivágásra vonatkozó döntés joga magukat a termelőket illetné meg. A felszabaduló földterületek automatikusan támogatható vá válnának az egységes támogatási rendszer keretében.

14 Harsányi Gábor, 2009 Az A. és B. változat közös rendelkezései A lepárlási programok és a termeléshez nyújtott egyéb támogatások beszüntetése Nemzeti keretek bevezetése A vidékfejlesztési intézkedések alkalmazásának előmozdítása Az alkoholtartalom növelésének jobb szabályozása

15 Harsányi Gábor, 2009 A lepárlási programok és a termeléshez nyújtott egyéb támogatások beszüntetése A reform célja a piac egyensúlyának helyreállítása, ezért a felesleg ekkel összefüggő valamennyi támogatás, amely nem bizonyult hatékony nak, megszűnik –a lepárlás i támogatás –a tárolás i támogatás –a must felhasználásával összefüggésben nyújtott támogatás; ezzel párhuzamosan a chaptalozás ( szárazcukrozás ) kérdése

16 Harsányi Gábor, 2009 Nemzeti keretek bevezetése A tagállamok szőlő- és borgazdaságának modernizálásához szükséges intézkedések finanszírozására, és tekintettel a borvidékek különböző szükségleteire, minden egyes tagállam számára kiosztanának egy objektív kritériumok alapján meghatározott nagyságú nemzeti keret et Történelmi bázis (a korábbi években folyósított támogatás) helyett  a termőterület és a termés nagysága határozza meg a keret mértékét Magyarországon: 14,4 helyett 16,8 (2009)  29,1 millió EUR (2015) A tagállamok ezt a keretet egy „ intézkedésmenü ” alapján használhatják fel, például: –a jelenlegihez hasonló szerkezetátalakítási program – válságkezelés i intézkedéscsomag

17 Harsányi Gábor, 2009 A vidékfejlesztési intézkedések alkalmazásának előmozdítása 1/2 A vidékfejlesztési programok számos olyan intézkedést írnak elő, amelyek a szőlészeti-borászati ágazat modernizálás ához is hasznosak lehetnek: –azok a termelők, akik felhagynak, és gazdaságukat egy másik mezőgazdasági termelőre kívánják átruházni, részesülhetnének a már létező, korengedményes nyugdíjazás hoz nyújtott támogatásban, és évente akár euróig terjedő összeget, illetve 15 éven át legfeljebb eurót kaphatnának –támogatások a fiatalok számára tevékenységük megkezdéséhez –agrár-környezetvédelmi intézkedések címén egy hektáronként legfeljebb 900 eurós összeget lehet kiutalni egy 5–7 éves időszakra a tájjelleg javítás ához és a környezeti örökség megőrzéséhez való hozzájárulás céljaira –a szőlőgazdaságok, valamint a borfeldolgozó és –értékesítő vállalkozások részesülhetnének a modernizáció céljából végzett beruházásokhoz nyújtott támogatások ból

18 Harsányi Gábor, 2009 A vidékfejlesztési intézkedések alkalmazásának előmozdítása 2/2 A minőségre, a címkézésre és a borászati eljárásokra vonatkozó egyszerűbb/hatékonyabb előírások : –a minőségére vonatkozó szabályozási keret összehangolása az Unióban hatályban lévő horizontális rendelkezésekkel (az oltalom alatt álló földrajzi jelzésre (OFJ) vonatkozó és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre (OEM) vonatkozó rendelkezésekkel), betartva a WTO szabályait –a jelenleg érvényben lévő minősítéseknek ( asztali borok és minőségi borok ) a tényleges piaci helyzethez való igazítás céljából történő megreformálása. A borok osztályozása: a „ földrajzi jelzéssel ellátott borok ” kategóriájába tartoznának a minőségi borok és a jelenleg földrajzi jelzéssel ellátott asztali bornak minősülő borok a „ földrajzi jelzés nélküli borok ” kategóriája foglalná magában a jelenleg földrajzi jelzés nélküli asztali bornak minősülő borokat –a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal által jóváhagyott borászati eljárások alkalmazását – a Bizottság által elvégzett ellenőrzést követően – engedélyeznék a közösségi termelők számára annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az eljárások gyorsabb korszerűsítés ét és az e területen születő technikai vívmányok azonnali bevezetését; –a fogyasztóknak átlátható tájékoztatásához a címkézés re vonatkozó szabályokat egyszerűsíteni kell; –a bortermelők megfelelő mennyiségben termelhessenek fajtabor t – az „Újvilágból” származó borok jellegzetes típusát –, hogy eredményesebben tudjanak reagálni erre a keresletre; a Bizottság engedélyezni kívánja a szőlőfajta feltüntetését a földrajzi jelzés nélküli borok címkéin.

19 Harsányi Gábor, 2009 Az alkoholtartalom növelésének jobb szabályozása A cukor hozzáadásával történő chaptalozás* ( szárazcukrozás ) betiltása, és az alkoholtartalom sűrített must felhasználásával történő növelés ének szigorúbb szabályozása  tárgytalan (magyar siker!) –a musthoz kapcsolódó jelenlegi támogatás megszűnt volna, az alkoholtartalom növelésére vonatkozó felső határértéket pedig 2%-on tervezték rögzíteni  1,5% az általános szabály, de kedvezőtlen időjárás esetén további 0,5% * Chaptal, Jean Antoine francia vegyész (XVIII-XIX. század), Napóleon minisztere  a musthoz szőlő/répa/nádcukor hozzáadásával az erjesztés elősegítése (nem borhamisítás!)

20 Harsányi Gábor, 2009 Világosabb, egyszerűbb, átlátható és hatékony borminőségi politika 1/5 Kiegyensúlyozott és versenyképes borminőségi politika létrehozása –A minőségi borokra vonatkozó közösségi jogszabályok a termelés t és a címkézés t érintik. Az EU borminőségi politikájának célja: a meghatározott termőhely ről származó minőségi borok kiváló minőségének megőrzése (közösségi borok 40%-a), a minőségi bor ok kiegyensúlyozott termelésének ösztönzése, a tisztességes verseny feltételeinek megteremtése a Közösségben.

21 Harsányi Gábor, 2009 Világosabb, egyszerűbb, átlátható és hatékony borminőségi politika 2/5 Egyszerűbb meghatározás megalkotása –A közösségi meghatározás: „ Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor ” –E meghatározás a Közösségben a bor különböző koncepcióit tükrözi: Az olyan országokban, mint Németország, Ausztria, Magyarország, a „minőségi” meghatározás fontosabb, mint a származás, Dél-Európában (például Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában) a borágazat a földrajzi származás ra épül.

22 Harsányi Gábor, 2009 Világosabb, egyszerűbb, átlátható és hatékony borminőségi politika 3/5 Az EU minőségibor-rendszerének fejlesztése –A jelenlegi közösségi borágazat bonyolult és több gyenge pont ja is van különbözik a bortól és szeszes italtól eltérő termékek oltalom alatt álló eredetmegjelölés ére és oltalom alatt álló földrajzi jelzés ére vonatkozó, hatályos közösségi jogszabályoktól, ami zavart okoz; naprakésszé kellene tenni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-egyezmény (TRIPS) fényében. –További problémák állnak fenn a „meghatározott termőhelyről származó minőségi bor” koncepciójával kapcsolatban. a „ minőségi re” nincs nemzetközi szintű fogalom-meghatározás ; a jelenlegi közösségi jogszabályokból hiányzik a WTO-TRIPS által meghatározott „ földrajzi jelzés ” koncepciójára történő hivatkozás; a minőségi borok száma nő, ami kezdi elbizonytalanít ani a fogyasztókat.

23 Harsányi Gábor, 2009 Világosabb, egyszerűbb, átlátható és hatékony borminőségi politika 4/5 A minőség javítása és a termelés egyszerűsítése –Egyértelmű elhatárolást az ipari tulajdonjogok és a címkézési szabályok között. A következő kettős rendszer alapján létre kell hozni a földrajzi jelzések nyilvántartását: –„ földrajzi jelzéssel ellátott borok ” és –„ földrajzi jelzés nélküli borok ”. –A minőségellenőrzés javítását az ágazatbeli szervezetek szerepének erősítésén keresztül a bor minősítés ére/minősítésének megszüntetés ére vonatkozó eljárások és a bortermelés szabályozása tekintetében. –A „vin de cépage”, az ugyanazon fajtából álló borok vagy a kettő, illetve több fajtából álló házasított borok termelésének megkönnyítését. Ez segít ellensúlyozni a harmadik országok e borok tekintetében fennálló agresszív piacpolitikáját.

24 Harsányi Gábor, 2009 Világosabb, egyszerűbb, átlátható és hatékony borminőségi politika 5/5 Az európai borok címkézésének összehangolása és egyszerűsítése –Az EU borcímkézési rendszer e a következő jellemzőkkel bír: a címkézés eltérő a különböző típus ú borok között, valamint az asztali bor ok, a földrajzi jelzéssel ellátott asztali bor ok és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor ok között. a jelzések két fő kategóriába sorolhatók: kötelező jelölések és választható jelölések, ami néhány bortermelő számára merev rendszert jelent. a címkézési szabályok merev en korlátozzák a feltüntethető információk körét: például a szőlőfajtát és a szüret évét csak a meghatározott termphelyről származó minőségi borokon vagy a földrajzi jelzéssel ellátott asztali borokon lehet feltüntetni; a rendszer oly módon szabályozott, hogy sok információt nem lehet megadni például az asztali bor okon. a védjegyre vonatkozó meglévő jogszabályi előírásokat felül kell vizsgálni. A következő módosításokat javasolja: –A jogi eszközök összehangolása horizontális szabályok, valamint a közös piacszervezés segítségével Az EU minőségibor-rendszerének fejlesztése –Egyes jelölések – mint a szőlőfajta és a szőlő szüreti év e – feltüntetésének lehetővé tétele; –A hagyományos kifejezések és fogalom-meghatározások összehangolása a tagállamok közötti különbözőségek elkerülése céljából; –A védjegyek et elvből ne tiltsák meg; –A borágazat nyelvi rendszer ének módosítása.

25 Harsányi Gábor, 2009 A borkészítési eljárások változatosabbá tétele A borkészítési (borászati) eljárások olyan technikai eljárások, amelyeket a szőlőből készült bor készítéséhez engedélyeznek. A következők jellemzik: –a helyes technikai eljárásra és az engedélyezett kezelésekre vonatkozó kötelező szabályok, –az engedélyezett eljárások pozitív jegyzék e. –A pozitív jegyzékben vagy a szabályokban nem említett eljárások tilos ak, és azok alkalmazása csalásnak minősül. A borkészítési eljárásokra vonatkozó jelenlegi jogi szabályozás célja, hogy: –megőrizzék és növeljék a termékek minőség ét; –biztosítsák a termék jogszabályoknak való megfelelőség ét; –megakadályozzák a fogyasztó k megtévesztés ét; –megvédjék a fogyasztók egészség ét. A tagállamok azonban alkalmazhatnak szigorúbb szabályokat a minőségi borokra és a földrajzi jelzéssel ellátott borokra vonatkozóan. E szabályokat a kivitelre szánt és a harmadik országokból behozott borokra is alkalmazni kell. A borkészítés új módszerei és technikái figyelembevétele céljából a Bizottság tervezi nem engedélyezett új technikák kísérleti jelleggel való felhasználását egy hároméves időszakra. –az új borkészítési eljárások engedélyezése vagy a meglévő borkészítési eljárások módosítása; –a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által engedélyezett eljárások elismerése; –ezen eljárások szűrése és a közösségi rendeletekbe való felvétele; –számos olyan korlát megszüntetése, amely a modern borkészítést nem érinti.

26 Harsányi Gábor, 2009 A bor alkoholtartalmának növelése A boralkoholtartalom-növelés célja az, hogy növelje a bor természetes alkoholtartalmát. Az alkoholtartalom-növelés tagállamról tagállamra változik. –elérhető cukor nak az erjedési folyamatot megelőzően történő hozzáadásával (chaptalozás); ez nem ajánlott borkészítési eljárás az OIV szabályai szerint, ezért tilos számos termelő harmadik országban (Argentína, Ausztrália, Chile, Kalifornia); –elérhető sűrített must hozzáadásával ; –a bor alkoholtartalmának szintjét 1-3%-kal képes növelni; –földrajzi termelési körzetek szerint szabályozott. A termelők gyakran használják a bor alkoholtartalmának növelését, hogy nagyobb bormennyiséget érjenek el. Növelik az alacsony alkoholtartalmú bor hozamát, majd ezt követően növelik az alkoholtartalmat. Ezen alacsony minőségű termékeknek egy része nem kerül forgalomba, raktározzák vagy nagy költségeken lepárolják azokat. Az alkoholtartalom növelésére vonatkozó kötelező szabályokat és feltételeket szigorítani kell, és összhangba kell hozni a nemzetközileg elfogadott eljárásokkal. –E nemzetközi eljárások nem ismerik el a bor alkoholtartalmának növelését (vagy chaptalozást) mint „helyes”, vagyis legitim borkészítési eljárást. Egy ésszerű alkoholtartalom-növelés irányába –a szőlőmust pénzügyi támogatás ának megszüntetése és –a szacharóz (nem szőlőcukor) alkalmazásának tilalma ; –az alkoholtartalom-növelésre létrehozni egy maximum 2%-os felső határt a C körzet (Spanyolország, Szlovákia, Magyarország, Olaszország, Portugália, Görögország, Ciprus, Málta és Franciaország egyes részei) kivételével, ahol a határ 1%.

27 Harsányi Gábor, 2009 A magyar és a külföldi bor imázsa

28 Harsányi Gábor, 2009 A kutatás célja, módszertana, mintája A kutatás cél ja a magyar és a külföldi borok hazai megítélésének feltérképezése a következő kérdéseken keresztül –a borvásárlás helyszíne –külföldi borok vásárlás ának gyakorisága –a leggyakrabban vásárolt külföldi borok eredete –a hazai és külföldi borokra érvényes imázs jellemzők A kutatás célcsoport ja: – év közötti internetezők –legalább havi rendszerességű borvásárlás A kutatás módszertana: online felmérés, önkitöltős kérdőívvel Kutatási minta – nem : 50-50% – kor (45 év alatti vs. 45 éves vagy idősebb): 50-50% –iskolai végzettség (legfeljebb érettségi vs. felsőfokú): 50-50% – régió (Budapest vs. vidék): 34-66% –szubjektív anyagi helyzet (legalább átlagos vs. átlag alatti): 74-26%

29 Harsányi Gábor, 2009 A borvásárlás helyszíne Vásárol-e bort havi rendszerességgel az alábbi helyszíneken? Bázis: összes válaszadó, n=500 Buy wine 100% 44% 42% 37% 59% 29% 36% 27% 26% 11%

30 Harsányi Gábor, 2009 Külföldi borok vásárlási gyakorisága Milyen gyakorisággal vásárol Ön külföldi bort Magyarországon? Bázis: összes válaszadó, n=500 legfeljebb érettségizettek

31 Harsányi Gábor, 2009 Országok TOP-listája Mely ország borait vásárolta már? Bázis: akik már vásároltak külföldi bort, n=347 (5% feletti említések)

32 Harsányi Gábor, 2009 A magyar és a külföldi bor imázsa


Letölteni ppt "Harsányi Gábor, 2009. Borreform az Európai Unióban Harsányi Gábor BCE Környezettudományi Intézet Agrárközgazdasági és Vidékfejlesztési Tanszék Budapest,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések