Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az EU aktuális kérdései Az EU mezőgazdasági politikája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az EU aktuális kérdései Az EU mezőgazdasági politikája."— Előadás másolata:

1

2 Az EU aktuális kérdései Az EU mezőgazdasági politikája

3 Közös Agrárpolitika (CAP - Common Agricultural Policy) az Európai Gazdasági Közösség része kiépítése 1962-ben kezdődött és 1968-ra fejeződött be (Mansholt) a költségvetés maximum 50%-át teheti ki protekcionista gazdasági elem vitatott rendszer az EU-n belül és a WTO- ban is

4 Közös Agrárpolitika CAP szerepe és részesedése a költségvetésben ( %) EMOGA- EAGGF Részesedés a GDP-ből ~1,5 %, foglalkoztatásban ~ 5% EU mezőgazdasága a világban (gabona 17%, hús 14%, tej 35%, összforgalom 13%)

5 A CAP eredeti céljai mezőgazdasági termelékenység növelése méltányos életszínvonal biztosítása a mezőgazdasági dolgozóknak agrárpiacok stabilizálás ellátás biztosítása kiegyensúlyozott termelői és fogyasztói árak részvétel a világkereskedelemben

6 A CAP alapelvei közös piac megalkotása és működtetése közösségi termékek preferenciális rendszerének kialakítása és működtetése pénzügyi szolidaritás

7 A CAP pénzügyi alapja Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (European Agricultural Guidance and Guarantee Fund - EAGGF) Garanciális része kiutalások a Zöld árfolyamon

8 A CAP eszközei vámok (és korábban lefölözések) behozatali mennyiségi kvóták termelési kvóták felvásárlási garantált ár kiviteli támogatások

9 A CAP korai eredményei termelékenységnövekedés és piacstabilitás termelők jövedelme nőtt árak nőttek csökkent az agrárfoglalkoztatottak száma mezőgazdasági termelés növekedett (túltermelés) konzerválta a családi gazdaságokat

10 A CAP negatív hatásai növelték a támogatásokat (500%) erősödött a bürokrácia a fogyasztói árszint a termelőinél is jobban nőtt

11 A CAP szabályozott területei állategészségügy (betegségek behurcolásának megakadályozása, egyedazonos állatnyilvántartás) állatvédelem (szállítás, kísérlet, levágás, tartás) növényegészségügy (élő növények, szaporító anyagok, termőföldet tartalmazó szállítmányok) élelmiszer minőség és higiénia (tájékoztatás, csomagolás, információ)

12 Támogatott termékek durumbúza, egyéb búza, kukorica, árpa, rozs, szemes cikória, hajdina, köles, madárköles, csemegekukorica, cukor rizs napraforgómag, olívaolaj, szójabab, káposztarepce, réparepce, borsó, lóbab, olajlen, édes csillagfürt, gyapot

13 Támogatott termékek tej, vaj, sajt, túró, laktóz, laktóz szirup, tejalapú takarmány marhahús (bika) sertéshús juhhús paradicsom, őszibarack, vilmos és rocha körte, aszalt szilva, alma

14 Támogatott termékek héjasgyümölcsűek, csemegeszőlő, nektarin, citrom, narancs asztali bor dohány

15 Közös Agrárpolitika sarokpontjai az agrárpiac központi szabályozóeleme az ÁR az EK-n belül közös árrendszert szükséges kialakítani egységes piaci mechanizmus és beavatkozási rendszer épül ki

16 Közös Agrárpolitika sarokpontjai az EK agrárárait – a belterjességből és a sajátos struktúrákból fakadó magasabb költségek miatt – a világpiaci árak szintje felett kell meghatározni kiterjedt importterheléseket és export visszatérítési rendszert alkalmazunk az agrárjövedelmek döntő része az árakon keresztül realizálódik, a szükséges támogatás az értékesítéshez kapcsolódik

17 Közös Agrárpolitika sarokpontjai közös pénzügyi forrás megteremtéséhez minden tagország hozzájárul az agrárstruktúra javításával lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdaság szervesen illeszkedjék a nemzetgazdaság fejlődésének egészébe a piac egységessége a tagországok közötti kereskedelemben

18 Közös Agrárpolitika sarokpontjai szoros kapcsolat szükséges az agrárstruktúra alakulása és a piacpolitika között fokozni kell a családi gazdaságok teljesítményeit és versenyképességét a termékek szabad forgalma és a versenyfeltételek (mindenekelőtt intézményi árak) egységes szabályozása

19 A piacszabályozás legfontosabb eszközei 1.külső védelem: vámok alkalmazása import esetén exporttámogatások: a világpiaci átlagárnál drágábban termelt agráráruk exportját az EU támogatja (mértéke ugyan csökkenő tendenciát mutat, de még mindig magas) állandó exporttámogatás pályázatos támogatás

20 A piacszabályozás legfontosabb eszközei 2.intervenciós állami felvásárlások célja: az átmeneti piaci zavarok kezelése ha a piacon az árak valamilyen oknál fogva a meghatározott szintnél alacsonyabbra esnek, akkor az EK felvásárlása lép életbe, s ez az árakat felhajtja a kívánt színvonalra

21 A piacszabályozás legfontosabb eszközei 3.termelési támogatások bizonyos termékek esetében a termelőknek normatív támogatást adnak, amelyek mindig valamilyen mennyiségi kritériumhoz, például termelési kvótához kötődnek

22 A piacszabályozás legfontosabb eszközei 4.feldolgozási támogatás elsősorban kertészeti termékeknél alkalmazzák a feldolgozó közösségi támogatáshoz juthat, amennyiben vállalja (az általában kvótával szabályozott) termékek minimális szintet meghaladó áron történő felvásárlását

23 A piacszabályozás legfontosabb eszközei 5.jövedelempótló és kompenzációs támogatások az évi reformok során az adminisztratív árakat csökkentették (elsősorban a szántóföldi kultúrák és a kérődző állatok esetében) a termelőket ért veszteségeket közvetlen kifizetésekkel kompenzálták (fő célja a termelői jövedelem közvetlen, normatív módon történő kiegészítése)

24 A piacszabályozás legfontosabb eszközei kompenzáció lényege: a termőterület (minimum) 20 %-ának, legalább 5 éves ugaron hagyása esetén jár csökken a hagyományos (termelésből következő) bevétel, ezt helyettesítik a központi átutalások jelentős adminisztrációval jár

25 A piacszabályozás legfontosabb eszközei 6.közvetett termeléskorlátozó intézkedések az 1992-ben megduplázott (10%) területpihentetés (ugaroltatás) a kínálat csökkentése érdekében bizonyos termékek előállítását termelési kvótákkal szabályozzák a legfontosabb kvótás termékek: a tej, a cukor és a dohány

26 Ugaroltatás (összesen) kötelező minimum 10% önkéntes területpihentetés további 28% büntető pihentetés (kompenzáció nélkül) ugaroltatás: január augusztus 31.

27 CAP eredményei növekvő mezőgazdasági termelékenység, ezzel párhuzamosan csökkenő agrárfoglalkoztatási arány bővülő agrártermelés, amit viszont nem követett az élelmiszer fogyasztás növekedése

28 CAP eredményei elkerülhetetlen következmény a nagymértékű önellátás lett ami mellett strukturális többletek alakultak ki a gabona, a cukor, a tej és tejtermékek, továbbá a marhahús esetében megvalósult a belső agrárpiac stabilizálása, a tagországok közötti agrárkereskedelem jelentősen nőtt

29 CAP eredményei a világpiacinál jóval magasabb belső árszínvonal következtében a mezőgazdasági termelők jövedelme közeledett más társadalmi csoportok jövedelem szintjéhez gazdag élelmiszerválaszték fejlődött ki, ezzel kizárva a szélsőséges ármozgásokat

30 A CAP reform a reform első szakasza ( ) célzott támogatások rendszerével kívánja felváltani az eseti beavatkozás politikáját a központilag garantált árak befagyasztása, illetve csökkentése, a versenyképes gazdaságok támogatása - pénzügyi összeomlással végződött

31 A CAP reform a reform második szakasza ( ) szociális és strukturális szempontrendszer bevezetése a piac kiegyenlítése a megművelt terület és az állatállomány csökkentésének, és az extenzív művelésre való áttérés premizálása révén

32 A CAP reform a reform harmadik szakasza a legradikálisabb az 1990-es évek elején a korrekciókat egyre inkább meghaladó reform irányában kifejtett nyomás egyfelől a közösségen belülről, másfelől a fő világgazdasági partnerek részéről érkezett

33 Az 1992 reform általános célkitűzései megfelelő számú gazdálkodó megőrzése a mezőgazdasági területeken a mezőgazdasági termelők környezetgazdálkodási szerepének erősítése vidékfejlesztés nemcsak az agrártermelés, hanem a multiszektorális megközelítés alapján

34 Az 1992 reform általános célkitűzései a mezőgazdasági termelés ellenőrzése a piaci egyensúly megteremtése céljából a közös piaci szervezeteknek ösztönözniük kell a szükséges külterjesítést (extenzifikálást) a Közösségnek vállalnia kell a nemzetközi agrárkereskedelemben rá háruló felelősséget (mint e termékek legnagyobb importőre és második legnagyobb exportőre a világon)

35 Az 1992 reform általános célkitűzései a közös piaci szervezetek alapelveit – egységes piac, közösségi preferencia, pénzügyi szolidaritás – az eredeti szándékoknak megfelelően szükséges érvényesíteni a termelők jövedelmét közvetlenül befolyásoló támogatási rendszer működésének kialakítása

36 Az 1992 reform általános célkitűzései a mezőgazdasági költségvetésnek a korábbiaknál jobban kell szolgálnia a pénzügyi szolidaritást az arra leginkább rászorulók megsegítése, (a támogatások allokációjánál a gazdaságok nagyságát, jövedelmi helyzetét, továbbá regionális összefüggéseket egyaránt figyelembe kell venni)

37 A radikális reform mellett szóló belső érvek a magas intézményi árak és értékesítési garanciák szükségképpen a termelés növekedéséhez vezettek a növekvő trendet mutató termelési többletek a készletek növekedéséhez és/vagy növekvő szubvenciót igénylő exporthoz vezettek

38 A radikális reform mellett szóló belső érvek a nagyobb intenzitás beépített ösztönzői egyre inkább veszélyeztették a környezetet a növekvő költségvetési kiadások a gazdaságok elenyésző kisebbségéhez jutottak az egyre nagyobb kiadások nem oldották meg általában a mezőgazdasági jövedelmek problémáit

39 A radikális reform mellett szóló belső érvek mindez jelentős jóléti veszteségeket eredményezett elsősorban az EU fogyasztók és az adófizetők, illetve a harmadik országok exportőrei számára a mezőgazdaság politikai jelentőségének csökkenése

40 Agenda 2000 „Ha a mezőgazdaság csak termelni tud, akkor ne számítson közpénzekből nyújtott közösségi kifizetésekre és támogatásokra!”

41 CAP vs CARPE

42 Strukturális átalakítás - CARPE A mezőgazdaság szerepe megváltozik, többfunkciós mezőgazdaság:  Termelési funkció növekvő kereslet, növekvő árak, a támogatás csökkenthető a termelő közvetlen piacra tud termelni- világpiaci áron

43 Strukturális átalakítás - CARPE  Környezetvédelmi funkció táj rendben tartása, igényeknek megfelelő élelmiszer előállítás, a föld, mint környezeti elem megóvásához nélkülözhetetlen  Társadalmi funkció munkahelyek, vidéki népesség, és vidéki infrastruktúra

44 Strukturális átalakítás - CARPE

45 A CARPE jogi szabályozása TÁRGYA: halászati, növénytermesztési, állattenyésztés közvetlen eredményei, majd az ezekkel közvetlenül kapcsolatban álló feldolgozott termék (élelmiszeriparba nem avatkozik be) ALANYA az a termelő, aki jövedelmének 50%-a mezőgazdasági termék előállításából realizálja

46 Mariann Fischer Boel

47 Hogyan tovább? Egy új korszak kezdete ez – az elfogadott reformokkal mindenki jól jár, a farmerek, a fogyasztók és a fejlődő országok is” Franz Fishler

48 Mezőgazdasági kifizetések derogációja az új tagállamok a közvetlen kifizetések csak 25 %-át kapták 2004-ben, ez az arány 2011-re éri el a 100 %-ot addig a tagállamok saját költségvetésükből 30 %-nyi részt kifizethetnek (100 % fölé nem mehet az összkifizetés)

49 Egységes Területalapú Kifizetési Rendszer - SAPS Szlovénia, Ciprus, Málta nem ezt alkalmazza Magyarországon a direkt támogatás ben 70 €/ha szántóföld, vagy élőállat (húsmarha, anyatehén, juh) után

50 Magyar gazdák támogatása közvetlen jövedelemtámogatás 30 %-os nemzeti kiegészítés nemzeti társfinanszírozott vidékfejlesztési támogatás (75 % EU) piaci támogatások


Letölteni ppt "Az EU aktuális kérdései Az EU mezőgazdasági politikája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések