Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont Hivatalos megnyitó 2006. november 3.

Az előadások a következő témára: "Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont Hivatalos megnyitó 2006. november 3."— Előadás másolata:

1 Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont Hivatalos megnyitó 2006. november 3.

2 Tartalom A Tudásközpont tematikája Motiváció, feladatok, lehetőségek kihívások A Tudásközpont céljai Helyzetelemzés, a tudásközpont definíciója, a projekt hasznosulása A Tudásközpont feltételrendszere Az NKTH döntése – és következményei Együttműködési megállapodás

3 Az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kialakulása Motiváció, feladatok, lehetőségek,kihívások

4 A közlekedési rendszer felépítése A társadalom és annak igényei A jármű, mint a mobilitás eszköze A jármű, mint a mobilitás eszköze A közlekedés infrastruktúrája Az irányító rendszer (szabályok, előírások)

5 Motiváció: társadalmi igények Különböző szintű igények Elsődleges: élelmiszer, (ivó)víz, ruházat, tüzelőanyag Másodlagos: hivatással, foglalkozással, igazgatással kapcsolatos feladatok Harmadlagos: szórakozás, turizmus stb. Mennyiségi növekedés Napjainkban több mint 800 millió gépjármű van forgalomban Ez a szám évente 40 millióval növekszik És a folyamatnak még nincs vége … A közlekedés meghatározó eleme a társadalmi igény, de alakulását a környezet és a technológiai megoldások is befolyásolják.

6 Motiváció: számszerűsítve

7 Előrejelzések és tények A közlekedési volumen, különösen a kelet-nyugati irányban 2010-ig 55-95%-os mértékben nő Európában Ezen belül a közúton történő áruszállítás emelkedik a legnagyobb mértékben, aminek alapvető indoka a „just-in-time” beszállítási rendszer A haszonjárművek szerepe a legnagyobb ebben a növekedésben Emelkedik a kombinált szállítási rendszerek jelentősége is, azonban a közúti szállítás továbbra is meghatározó marad

8 Legfontosabb feladatok Személy- és vagyonbiztonság növelése Utazások időtarta- mának / költségének csökkentése Multimodális szállítási módok elősegítése Környezeti hatások mérséklése

9 Többszintű megközelítés Az ország és a régióközpontok (nemzetközi) elérhetőségének javítása A térségi (régión belüli) elérhetőség javítása A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése Az áruszállítás logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése

10 Ellentmondó követelmények A mobilitás iránti igény Környezet- védelem Technológiai hatékonyság növelése ∫ Az ellentmondások feloldása interdiszciplináris kutatás-fejlesztési tevékenységet igényel!

11 Milyen lehetőségeink vannak? LehetőségekMellette szólEllene szól A közúti személy és teherforgalom csökkentése és más eszközök igénybevétele Lényegesen kisebb környezeti hatás Alacsonyabb flexibilitás A közúti infrastruktúra fejlődése felgyorsul, intelligenssé válik Erős gazdasági hatás (munkahelyek, stb.) Lassú, társadalmi tiltakozással jár A nem út jellegű közlekedési infrastruktúra fejlesztése Azonnali hatásAz adott problémát csak részben kezeli A közlekedési sűrűség növelése (kisebb követési távolság, nagyobb megengedett járműsebesség) Nincs infrastrukturális igényeJelentős mértékben csökkentheti a közlekedés biztonságát A jármű megengedett terhelésének és méreteinek növelése Jelentősen megnövekedett szállítási kapacitás Az infrastruktúra terhelése megnő, vagy módosítást igényel

12 Mi is az ITS? Intelligens járműrendszer (IVS) Intelligens forgalmi rendszer (ITS1) Intelligens közlekedési rendszer (ITS2) Funkció: jármű biztonsága, gyárilag beépített, kötelező vagy opcionális Információ átvitel, utólagosan / gyári, kötelező / opcionális Gazdaságosság, utólagos / gyári, csak speciális járműfajtákon használatos Vehicle Bus

13 Miért éppen tudásközpont? Helyzetelemzés, a tudásközpont definíciója, a projekt hasznosulása

14 Helyzetelemzés (SWOT) Erősségek Jó földrajzi elhelyezkedés, gazdaságföldrajzi adottságok Az EU legkeletibb autópálya- végpontja Vasúti, közúti főút-hálózat sűrűsége Kiterjedt közösségi közlekedés, a fővároson belül jól szervezett villamos- és buszközlekedés Az európai átlagnál kedvezőbb vasúti szállítási arány Gyengeségek Budapest-központú hálózat Dinamikusan nő a közúti forgalom az egyéb közlekedési módok rovására A közutak nem megfelelő szintű és műszaki paraméterű kiépítettsége Nem kellőképpen összehangolt a tömegközlekedés (menetrendek, csomópontok, utas-információ) A közlekedési infrastruktúra – hiányosságai következtében – nem támogatja megfelelően az áruszállítás logisztikai kiszolgálását

15 Helyzetelemzés (SWOT) Lehetőségek Az ország és a főváros európai léptékben is kiemelt jelentőségű stratégiai földrajzi hellyé válhat A kelet-nyugati kereskedelmi forgalom növekedéséből, az Adriai, Fekete-tengeri kikötő- fejlesztésekből adódó gazdasági lehetőségek EU határ-országként árumegállítási lehetőség kihasználása Veszélyek Tranzit országgá válás esetén csak a forgalomnövekedésből származó negatív hatások érvényesülnek A közutak burkolatának leromlása a terhelési határérték növelésével visszafordíthatatlanná válik Folytatódik a vasút térvesztése A szomszédos országok bizonyos irányokban komoly versenyt jelenthetnek Forgalomnövekedés rontja a közlekedés­biztonságot, növekszik a települések tranzitforgalma és a környezetének terhelése

16 Üzleti környezet BMF KITT EU Közlekedéspolitika 2001–10 („Fehér Könyv”) Magyar Közlekedéspolitika 2003–15, NFT2 EU Közlekedéspolitika 2001–10 („Fehér Könyv”) Magyar Közlekedéspolitika 2003–15, NFT2 Komplementer területen működő RET-ek, kiemelt stratégiai partner a BME EJJT Komplementer területen működő RET-ek, kiemelt stratégiai partner a BME EJJT ERTICO CVIS (EU FP-6, 40 millió €) ERTICO CVIS (EU FP-6, 40 millió €) Folyamatos technológiatranszfer az informatika fejlődését meghatározó világcégekkel Folyamatos technológiatranszfer az informatika fejlődését meghatározó világcégekkel „Vevők” Stratégiai partnerek „Szállítók” Versenytársak

17 Mi is az a „tudásközpont”?

18 A tudás, amely az ipari partnerek, a BMF intézetei, és a kutatóintézet együttműködéséből jön létre: a Neptun-hoz kapcsolódó kutatási dokumentációkezelő rendszerben strukturált módon összegyűjtve, kutatási jelentések, koncepciótervek, esettanulmányok, szoftver- és hardverspecifikációk, tesztleírások, FMEA, kutatási módszertan, eszköztárak stb. formájában; a kialakult eljárásmódok formális projektmenedzsment rendszerben való rögzítésében; a főiskolai intézetek kutatási tapasztalataiban; és az ipari partnerek esetleges termékeiben.

19 Mi is az a „tudásközpont”? Az üzleti folyamatok, melyek a tudásközpont működési folyamatai írják le és szabályozzák, e nélkül a későbbi, üzleti típusú működés elképzelhetetlen. A központi laboratórium, az összes befektetett eszközt beleértve. A menedzsment-rendszer és működési tapasztalatai, mely a program három éve során halmozódik fel. Az ipari szereplőkkel való kapcsolati háló kiépülése, e nélkül a későbbi, piaci viszonyok között való helytállás elképzelhetetlen.

20 A projekt rövidtávú hasznosulása Piacképes információs technológiák fejlesztése, összhangban a Magyar Közlekedéspolitika, és az EU „Fehér Könyv” prioritásaival. Kiemelt feladat a közösségi közlekedés (agglomerációs, városi, és vasúti közlekedés) számára történő ITS alkalmazások fejlesztése. Összefüggések az elektronikus díjszedéssel, a forgalomirányítással, a lehető legkisebb környezetterhelési megoldásokra törekvéssel, a szolgáltatási színvonallal és a közlekedés biztonságával. Az ITS hazai közép- és felsőfokú oktatási programjának kidolgozása.

21 A projekt középtávú hasznosulása Üzleti modell (pl. koncessziós lehetőségek) kidolgozása a privát befektetések ösztönzése, a működő tőke bevonása érdekében (mind az infrastruktúra, mind az eszközállomány korszerűsítésébe, valamint a szolgáltatások színvonalának fejlesztésébe). A folyamat ösztönzése egy (államilag finanszírozott) működő demonstrációs rendszer létrehozása által, amely bemutatja a lehetséges kényelmi szolgáltatások teljes skáláját. Az infrastrukturális fejlesztések logisztikai szempontok alapján történő újragondolása az intermodális közlekedési lehetőségek figyelembe vételével, illetve az ITS eszközállomány telepíthetősége szempontjából. Az Európai Unió irányelveinek, a kapcsolódó EU-s projekteknek, illetve tágabb értelemben a nemzetközi gyakorlatnak hazai körülmények között való alkalmazhatóságának vizsgálata.

22 A projekt hosszútávú hasznosulása Az utazóközönség és a szolgáltatók érdeklődésének felkeltése (üzleti) esettanulmányok kidolgozásával és bemutatásával, elsődleges szempontként figyelembe véve a működőképesség fenntartását, illetve a szolgáltatások minőségének lehetőség szerinti javítását. Átfogó (országos szintű) párbeszéd kezdeményezése a hazai szolgáltatók között, annak érdekében, hogy a technológiai nehézségek (mind a járművekben, mind az infrastruktúrában elhelyezett ITS támogató eszközök vonatkozásában) elháruljanak a különböző rendszerek kommunikációja elől. Átfogó (országos szintű) párbeszéd kezdeményezése a kapcsolódó (támogató) szektorok piaci szereplői között, melynek célja a megfelelő üzleti modell kidolgozása az üzemeltetési és menedzsment költségek, illetve a bevételek megfelelő felosztása érdekében.

23 A BMF-KITT megalakulása Az NKTH döntése – és következményei

24 Hol állunk most? A pályázatot (a benyújtott javaslathoz képest megváltozott tartalommal) elfogadta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal A támogatási szerződés aláírásra került A kért előleg utalása folyamatban van Hivatalos indulási dátum: október 1. Első beszámoló: 2007. szeptember 30.

25 Főiskolai szervezet létesítése A Szervezeti és Működési Rend 3. §-ába új (6) bekezdés kerül beszúrásra, melyet követően a bekezdések száma eggyel növekedik. Az új bekezdés: (6) A Közlekedésinformatikai és Telematikai Egyetemi Tudásközpont a közép-magyarországi statisztikai és fejlesztési régióban az oktatást, a kutatást és fejlesztést, az innovációt segítő, a tudást, a kutatási eredményeket menedzselő, a Budapesti Műszaki Főiskola keretein belül működő önállóan gazdálkodó szervezeti egység, amely szolgáltatásaival segíti az oktatás, a tudás, a kutatási eredmények gazdasági életben történő hasznosulását.

26 A konzorcium Budapesti Műszaki Főiskola Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. Ramsys zRt. SDA Stúdió Kft. Inventure Autóelektronikai Kutató és Fejlesztő Kft. TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Rt. Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Rt. Állami Autópálya Kezelő Zrt.

27 Az irányítás szintjei A projekt portfolió stratégiai célkitűzéseknek megfelelő összeállítása A projektek felügyelete, és a projektvezetők támogatása a kitűzött célok elérése érdekében Interdiszciplináris projekt végrehajtás Mátrixstruktúra Projektszervezet Diszciplináris szervezet Igazgató Tudományos igazgató Fejlesztési igazgató Titkár Programmenedzser Prof. Dr. Rudas Imre Prof. Dr. Bokor József Prof. Dr. Várlaki Péter Dr. Tóth Attila Oláh Antal Irányító Testület Irányító Testület Tudásközpont menedzsment Tudásközpont menedzsment

28 Irányítási struktúra

29 BME – BMF együttműködés Az NKTH javaslata alapján, szakmai, oktatási, és a működést érintő területeken

30 Az NKTH javaslata alapján (9.6) A Kedvezményezettek tudomással bírnak arról, hogy a támogatási döntés értelmében javasolt a BME Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont- tal való együttműködés a projekt végre- hajtása során. Jelen pont megsértése a támogatási döntésben foglaltak felülvizsgálatát, illetőleg a támogatási szerződés megszüntetését eredményezheti.

31 Az együttműködés tárgya Közös szakmai munka Kutatási programok összehangolása, konferencia, publikációk, eszközök Közös oktatási tevékenység BSc/MSc tantárgytematikák, jegyzetek Menedzsment tapasztalatok megosztása Üzleti folyamat modell, projektmenedzsment rendszer

32 Köszönöm a figyelmet! Dr. Nádai László Igazgató