Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Képzőművészet 4. Ikonológia és ikonográfia Grünewald Keresztre feszítés, 1525 A képzőművészet témái: keresztény vallás és antik mítosz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Képzőművészet 4. Ikonológia és ikonográfia Grünewald Keresztre feszítés, 1525 A képzőművészet témái: keresztény vallás és antik mítosz."— Előadás másolata:

1 Képzőművészet 4. Ikonológia és ikonográfia Grünewald Keresztre feszítés, 1525 A képzőművészet témái: keresztény vallás és antik mítosz

2 A műalkotás témája 1. ERWIN PANOFSKY: Ikonográfia és ikonológia: bevezetés a reneszánsz mûvészet tanulmányozásába. In: Panofsky: A jelentés a vizuális mûvészetekben (Bp., 1984) Elsődleges vagy természetes téma (a képen kívüli „valóságnak” való megfeleltetés) –ténybeli: ábrázolt emberalak, dolog, köztük levő viszonyok, a velük történő események –expresszív: (kifejező) például, hogy egy alak gyászol, hogy békés hangulat van a szobában

3 A műalkotás témája 2. Másodlagos vagy konvencionális téma (ikonográfia) –Férfialak késsel a kezében: Szent Bertalan –Nőalak, kezében barackkal: igazság –Férfiak az asztalnál: utolsó vacsora stb Ilyen képek egymás mellett: allegória Fogalmak konvencionális képi megjelenítése: megszemélyesítés vagy szimbólum (Hit, Bölcsesség, kereszt)

4 A műalkotás témája 3. Belsődleges jelentés vagy tartalom –Ahogy megjelenik benne egy nemzet, egy korszak, egy osztály, egy vallás vagy egy filozófia gondolkodásmódja –Pl: Utolsó vacsora, mint Leonardo személyiségének, az érett reneszánsznak, egy bizonyos vallási felfogásnak a megnyilvánulása) –Ezt nevezi Ernst Cassirer szimbolikus értéknek –Felfejtése az ikonológia feladata

5 Ikonográfia Meghatározása nem könnyű Lásd az ausztrál bennszülött esetét az Utolsó vacsoráról (kultúrafüggő) A természetes téma megnevezésénél is belejátszik (például jelenés mint esemény meghatározása)

6 Találós kérdés Nőalak, Levágott fej Kard Kit ábrázol (Salome,Judit) Tálca, kard Saloménál nincs kard, Judit történetében nincs tálca

7 Ikonológia, ikonográfia Az értelmezés tárgyaÉrtelmezés típusaAz értelmezés alapjaAz értelmezés korrektívája Elsődleges vagy természetes tárgyak -Ténybeli vagy -kifejező Preikonografikus leírásGyakorlati tapasztalat (tárgyak és események ismerete) Stílustörténet (adott korban hogy fejezték ki firmákkal a tárgyakat és eseményeket) Másodlagos vagy konvencionális tárgy (képek, történetek és allegóriák) Ikonográfiai elemzésIrodalmi források ismerete (adott témák és fogalmak ismerete) Típustörténet (milyen tárgyakkal és eseményekkel jelenítettek meg a korban adott témákat és fogalmakat) Belső jelentés vagy tartalom - Szimbolikus értékek Ikonológiai értelmezésSzintetikus intuíció (emberi elme működésének ismerete) Személyes pszichológia és Weltanschauung Kulturális jelenségek vagy „szimbólumok” története Milyen témák és fogalmak jelenítettek meg egy adott korban az emberi elme lényegi tendenciáit)

8 Forrástípusok Európai kultúrkör két legfontosabb forrástípusa: Antik irodalom Biblia és keresztény tematikájú irodalom Köztük korábban törést vélelmeztek a kereszténység kialakulása idején De a törés ellenére irodalmi, filozófiai, tudományos és művészi fogalmak túléltek Az újabb fejlemények újraértelmezik a korábbi történéseket Pl:Orpheus- Dávid Herkules – hajánál fogva húzza ki Cerberust Hádészból // Jézus- hajánál fogva húzza ki Ádámot a Pokol tornácáról Eltéréstípusok: új téma – klasszikus formanyelven klasszikus téma –új formanyelven Eltérő megjelenítési- és szövegtradíció

9 Hagyományozás Írásos emlékek és képi emlékek áthagyományozása más-más dinamikát mutat Történetük el-elkanyarodik egymástól Sokszor nehéz e két hagyományt egymásra vonatkoztatni A reneszánsz tett erre kísérletet: quattrocento A közékor még túl közel volt és túl távol az antikvitástól

10 Antikvitás vs. keresztény művészet Eltérő emberkép –Antik egység test és lélek között –Keresztény megkülönböztetése e kettőnek –Evilági szemlélet vs. túlvilági aspiráció Reneszánsz: világ és az ember újrafelfedezése (Michelet, Burckhardt) Platonista hagyomány két változata: - keresztény platonizmus: Ficino - ember méltósága: Pico della Mirandola De nem visszatérés Új kifejezési forma: stilisztikailag és ikonográfiailag is

11 Keresztény festészet A szegények bibliája (olvasni nem tudók számára közvetíteni az Evangéliumot) –Liturgikus funkció: oltár –Történetmondás: bibliai jelenetek ábrázolása –Vallásos érzület felkeltése: áhitat

12 Keresztény festészet 2. Isteni kinyilatkoztatás: írásos emlék Keresztény üzenet képi megjelenítése: szigorú kánon szerint (lásd bizánci iskolák előírásait) Jézus és Mária ábrázolások típusai Mi az ami ábrázolható? példabeszédek, Jézus élete, ószövetségi történetek, szentek élete The Good Shepherd. Mosaic. Galla Placidia mausoleum. Ravenna Late Roman Empire, 5nd C.

13 Keresztény festészet 3. Kereszténység túlvilági üzenete: szimbolikus (érzéki formában elvont tartalom) (szimbólum: ’ismertetőjel, bélyeg, jegy’. valamely gondolati tartalom - eszme, érzés, elvont fogalom vagy egész gondolatsor stb. - érzéki jele) Pszeudo-Dionüszosz: Isten érzékfeletti léte távol áll a mi érzékiekhez szokott szellemünktől Biblia nyelve is szimbolikus – fogalmilag meg nem ragadható mondandó. Keresztény szimbolika: bárány, hal, kereszt, galamb stb. Vagyis a szöveg már maga is képi természetű (képes beszéd)

14 Keresztény festészet 4. Kitüntetett témák Ószövetség: Általában erős szenvedélyek cél: nézők hitének megerősítése Ádám és Éva Káin és Ábel Dávid és Góliát Próféták Újszövetség Jézus élete, megpróbáltatásai, halála, feltámadása, végítélet Angyali üdvözlet Jézus születése Betlehem Jézus keresztre- feszítése Utolsó ítélet

15 Antik mitológia 1. Boticelli: Vénusz születése, 1482 után Mítosz szó jelentése (müthein: elbeszélni, elmondani): kitalált történet, mely az emberi viselkedés mozgatórugóit tárja fel, vagy a cselekvés útmutatójául szolgál Írással nem rendelkező kultúrákban a közös emlékezet alapja Mítoszok rendszere: mitológia – világmagyarázat, tudományos elképzelés, vallási felfogás, erkölcsi útmutató

16 Antik mitológia 2. Források: homéroszi eposzok Eposz: az ókori görögöknél eredetileg a – bármiféle műfajú – hexameterben írt versek. Később, a görög és római költészet nagyobb terjedelmű hőskölteményeinek, valamint mitológiai költeményeinek köre. Jellemzői: mindig két szinten, az istenek és emberek szintjén játszódik. Az eposz harmonikus világképet sugall, hiszen mindig viszállyal kezdődik és megbékéléssel ér véget.

17 Antik mitológia 3. Allegorikus ábrázolás Allegória: ’másként való’, azaz képletes beszéd, Másként beszélni, mint a látszat mutatja, elvont fogalom megszemélyesítése, képi ábrázolása amikor az elénk állított ábrázolás, jelenet vagy cselekvő és beszélő személyek mögött valami rejtett jelentést kell gondolnunk Gadamer: Ahelyett, amire gondolunk, valami mást, valami kézzelfoghatóbbat mondunk, de úgy, hogy ez mégis érthetővé teszi a másikat. Absztrakt fogalmak adekvát képi ábrázolása a művészetben Botticelli: A tavasz allegóriája,

18 Antik mitológia 4. Embléma: egy elvont fogalom képi (és szöveges) megjelenítése Emblémás könyv: 16. és 17. századi könyves műfaj, embléma-gyűjtemény, képi és szöveges ábrázolása elvont fogalmaknak, erényeknek és bűnöknek, tipikus emberi jellemvonásoknak, társadalmi- politikai kategóriáknak Cél: „képes szótárt” adni az alkotók kezébe Cesare Ripa: Ikonológia (kb. 1591)


Letölteni ppt "Képzőművészet 4. Ikonológia és ikonográfia Grünewald Keresztre feszítés, 1525 A képzőművészet témái: keresztény vallás és antik mítosz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések