Közigazgatási urbanisztika Alapozás

Az előadások a következő témára: "Közigazgatási urbanisztika Alapozás"— Előadás másolata:

1 Közigazgatási urbanisztika Alapozás
Prof. Bándi Gyula

2 Az urbanisztika a latin eredetű urbs (város, nagyváros, a régi rómaiaknál Róma városa) szóból származik, a települések, településrészek, térségek, régiók életének, működésének, változásai sajátosságainak feltárásával, elemzésével, illetve azok irányításával (igazgatásával), tervezésével, fejlesztésével, rendezésével, működtetésével, stb. foglalkozó multidiszciplináris szakmai tevékenység.

3 A település fogalma Mendöl Tibor szerint a település valamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttese (Mendöl T. 1963:11). A település három elengedhetetlenül fontos eleme: 1. az ember vagy embercsoport, 2. a lakóhely, 3. a munkahely. Bármelyik hiányzik, nem beszélhetünk élő településről. ÚJ: Az ember, az emberi társadalom létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, valamint a műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra kölcsönösen ható tényezőinek történeti és térbeli koncentrációja (Ehleiter József, 2007, Lackó László (1992) nyomán)

4 Történelmi kategória, állandó lassú változás
A település ismérvei Történelmi kategória, állandó lassú változás Szervetlen és szerves tényezőkből álló dinamikus rendszer Önmagában egyre kevésbé értelmezhető. Kapcsolatrendszerek, munkamegosztás! A forma (épület, stb.) és a tartalom (ember, gazdaság, stb.sajátos viszonya, egysége

5 Ókori települések IDŐ VÁROS AKKOR MA LÉLEKSZÁM
i.e 4. évezred Ur Babilónia Irak 30 ezer i.e 3. évezred Uruk Babilónia Irak 100 ezer lakos i.e Babilon Babilónia Irak 150 ezer i.e 7. század Ninive Asszíria Irak 120 ezer i.e Babilon Babilónia Irak 350 ezer i.e Patali- Magadha India 500 ezer putra i.e Szeleu- Szeleukida Irak 600 ezer kia i.e 150- i.sz. 350 Róma Római Olaszo. 1,1 millió Birodalom i.sz Bizánc Kelet-Római Töröko. 700 ezer

6 Palmanova, Velence 1593

7 Palmanova ma

8 Brugge 1572

9 Brugge ma

10 Rotterdam XIX. sz. közepe

11 Rotterdam ma

12 Moszkva 1610

13 Moszkva 1824

14 Moszkva ma

15 Cambridge 1575

16 Cambridge ma

17 Komárom erődrendszer

18 Canberra

19

20

21

22 Nagyvisnyó

23

24 Rió ma, építkezés felfelé

25 Mindezek a kialakulásban döntőek
Település Telepítési tényezők: Helyi energia (topográfiai fekvés), pl. felszín, éghajlat, környezet, nyersanyag,stb. Helyzeti (forgalmi fekvés), pl. kikötő, kapu, később vasút, offshore, stb. Mindezek a kialakulásban döntőek

26 Településfejlődés Településfejlődés kiemelt tényezői: Természeti Társadalmi (népesség, etnika, migráció…) Gazdasági (ipar, innováció, turizmus…) Műszaki-építészeti (állapot, arculat, komfort…) Szerkezeti (központok, utak, kapcsolat más településekkel…) Irányítási (településpolitika, -tervezés, intézmények…)

27 Települések osztályozása
Alaki osztályozás: Mozgó település (nomád) Álló település: Önálló (lakó- és munkahely egyben, pl. tanya) Csoportos (elválik a lakó-és munkahely) - halmaz (több önálló, de még nincs központi mag, amitől falu lehet) - falu - város (szerepkör a lényeg, másodlagos a létszám, munkamegosztás erősebb) Funkcionális osztályozás (védelem, munka, kapu, oktatás, kultúra, kereskedelem,…) STB!

28 Csoportos települések – falvak
Alapvető az agrárfunkció, majd ipari, lakó, bánya, stb. A falvak területét szokás két egymáshoz szorosan kapcsolódó részre osztani: az első a belterület, vagy másképpen a belsőségek: lakóházak, középületek, utak; a másik a külterület, vagy a külsőségek: szántó, kaszáló, erdő, legelő. Nem zárt építkezés, jobban igazodik a környezethez Népességük szerint a falvak: –– törpefalu (200 fő alatt) –– aprófalu (200–500 fő) –– kisfalu (500–1000 fő) –– középfalu (1000–5000 fő) –– nagyfalu, óriásfalu (5000 fő fölött)

29 Falusias települések Magányos települések
Alföldi tanya: lakó- és egyben munkahelyként is funkcionált. Típusai: –– szórvány tanya –– sortanya –– bokortanya

30 Bokrok Nyírség

31

32 Falusias települések 2. Szeres település összetartozó házcsoportokból álltak (Őrség) Szeges település erdők szegletéből hasították ki. (Göcsej)

33

34

35 Településkép

36 Falusi települések

37 Körfalvak

38 Orsós falu

39 Szalagtelkes

40 Halmaztelepülés

41

42 Sakktáblás alaprajzi rendszer

43 Város Nem a mg. a központi kérdés, meghatározó funkcióinak hatásterülete, területi munkamegosztás terméke, szolgáltatást nyújt… Un. központi funkciókat tölt be Osztályozás Kisváros: ezer Középváros: ezer Nagyváros: ezer Regionális nagyváros: 500 ezer – 1 millió Metropolisz: 1-10 millió Megapolisz: 10 millió felett

44 Városias települések Nőtt városok

45 Tervezett, telepített városok
Sugaras-gyűrűs Y-elagazásos

46 A TELEPÜLÉS A településfejlődés motorjai, erőforrásai és korszaka
gazdasági Primér Szekunder Tercier Kvaterner motorja: (agrárium) (ipar) (szolgáltatás,) (K+F+I) bányászat ellátás fő erőforrása(i): Termőföld vas, szén olaj, gáz emberi tudás történelmi feudális ipari fogyasztói információs korszakai: Gazdasági feudalizmus fordizmus poszt- csúcs- korszakai fordizmus technológia (Tózsa István nyomán)

47 Az urbanizáció Urbanizáció a települések átalakulásának folyamata:
Városodás (népesség száma, városok száma növekszik) Városiasodás (infrastrukturális viszonyok változnak) Szakaszai: klasszikus korai szub- klasszikus szub- kezdeti dez- kifejlett dez- re- urbanizáció „belégzés” „kilégzés” belégzés” (Tózsa István nyomán) A mozgások a következők között figyelhetők meg: központi város - közvetlen vonzáskörzet - tágabb környék

48 Urbanizációs szakaszok
Klasszikus urbanizáció: abszolút koncentráció Korai szuburbanizáció: relatív dekoncentráció (város és vonzáskörzet nő) Klasszikus szuburbanizáció: (város kevésbé, vonzákörzet jelentősen nő) Szuburbanizáció = urban sprawl

49 Urbanizációs szakaszok 2
Kezdeti dezurbanizáció: abszolút dekoncentráció (központ csökken, vonzáskörzet nő) Kifejlett dezurbanizáció: relatív koncentráció (egész városrégió csökken) Reurbanizáció: abszolút koncentráció (központ csökken, vonzáskörzet nő)

50 Burgess városmodellje (1926)
A „Loop”, később CBD-vel, vagyis a central business district-tel, a központi üzleti negyeddel. A második zóna, avagy az átmeneti övezet (zone in transition). Lehetnek benne gettók (China Town, Little Sicily) slum-ok. A harmadik zóna elsősorban a „kékgallérosok”, ipari munkások és családjaik otthona. A negyedik zóna a magasabb minőségű lakóövezet a középosztály otthona, megjelennek benne decentrumok. Az ötödik zóna az ingázók övezete, akik percet utazva érik el a CBD-ben lévő munkahelyeiket, családi házas beépítéssel. Végül az utolsó két zóna közül a hatodik a települést körülvevő mezőgazdasági területeket, a hetedik pedig tágabb értelemben vett települési környezetet, az ún. hinterland-ot (szó szerint: hátország) foglalja magában.

51 Burgess

52 Mendöl Tibor modellje 1960-as évek
belső munkahelyi öv (vagyis city-ről, megfelel a CBD-nek), belső lakóhelyi öv (tulajdonképpen az átmeneti övezet a Burgess-modellben), külső munkahelyi öv (ipari zóna, némi alacsony státuszú lakófunkcióval) és külső lakóhelyi öv (lakótelepek, illetve más kiterjedt lakóövezetek).

53 White modellje 1987 A magterület (CBD), amely továbbra is a város központjaként funkcionál, pénzügyi, irányítási, kulturális és számos más szerepkört tömörítve A belvárost körülveszi a stagnálás zónája: a slumosodás fő térsége. ezt célozzák a különböző revitalizációs programok, de van példa arra is, hogy szinte teljes egészében elbontják a hagyományos beépítést. A szegénység „zsebei”: olyan kisebb kiterjedésű erőteljesen szegregált (vagyis a környezetétől eltérő, homogén, alacsony státuszú népességnek otthont adó) területek Elit enklávék: szintén szegregált területek, többnyire a városperemeken, de néhány különleges státuszú belvárosi térségben is. A "szétszórt középosztály" foglalja el a legtöbb helyet a modern nagyvárosban, elsősorban a központi város pereme, és az ún. fringe, vagyis a város-vidék határterület között. Jellemző erre a zónára a társadalmi sokszínűség. Ipari zónák és egyéb nem lakófunkciójú területek: az ipari parkok, kutatóközpontok, egyetemi campusok, üzleti- és irodanegyedek, gyakran negyedekbe tömörülnek, és a jobb megközelíthetőség miatt a városok peremein, autópályák, gyorsforgalmi utak csatlakozásánál találnak helyet maguknak. A tematikus parkok szintén a posztmodern városfejlődés jellegzetes elemei: aquapark, kalandpark, ipari park vagy akár infopark.