Barkati Ildikó Erika2 Bide Renáta1 Fehér Judit2 Horváth Ádám3 Janni Anikó1 Kanyuk Réka1 Kecskés Natália1 Kovács Alex?? Kovácsi Petra1/2 Kőszegi Anita2.

Az előadások a következő témára: "Barkati Ildikó Erika2 Bide Renáta1 Fehér Judit2 Horváth Ádám3 Janni Anikó1 Kanyuk Réka1 Kecskés Natália1 Kovács Alex?? Kovácsi Petra1/2 Kőszegi Anita2."— Előadás másolata:

1 Barkati Ildikó Erika2 Bide Renáta1 Fehér Judit2 Horváth Ádám3 Janni Anikó1 Kanyuk Réka1 Kecskés Natália1 Kovács Alex?? Kovácsi Petra1/2 Kőszegi Anita2 Leide Csilla1 Makuvek Nóra2 Mecséri Gergő2 Móczár Veronika3 Ódor Eszter1 Pályi Viktória1 Pőcze Noémi1 Renczes Dávid1/2 Rigó Brigitta1 Roxer Egon2 Soczó Anna2 Straub Balázs3 Szénási Panna1 Tóth Gábor1 Törőcsik Tibor?? Vida Krisztina3-4??

2 Biológiai embertan 7. Előadás Középkor és reneszánsz

3 A természetképek változásai J. E. Lovelock: Gaia, (1979) lényege: a természet bonthatatlan egész az egység megbontásából könnyen problémák adódnak s erre nem figyel az emberi faj mítosz? ld. hülozoikus-panteisztikus korai elképzelések " Föld, mint egy irdatlan, eleven-nagy állat" értékei: amellett, hogy kvázi-mitológia dokumentált értekezés a bioszféráról önbíráló közéletjelentés holisztikus nézőpontok figyelmeztet arra, hogy tisztázatlan a természet és ember a természet és tudomány a tudományosság és a laicitás viszonya s mindezek még megíratlanok

4 históriai fázisok "harmónia a természettel" "harc a természet ellen" a "történelem" megjelenése a természet fogalmának megjelenése (de Lévi-Strauss) a civilizáció fogalmának megjelenése holisztikus szemlélet (utóbbi néhány év -tized-) fázisátjátszások! ősállapotokra való (mitikus) emlékezés Elveszett Éden, Kiűzetés a Paradicsomból, Aranykor, Jó Vadember természetkultusz szószólói: urbánus művészek Petrarca, Tavi Költők, E. Dickinson elszakadás - kapcsolatkiépítés ritmusa tudományban is megjelenik 1. leegyszerűsített természetkép megteremtése 2. e képben a saját hely megkeresése e szimplifikált természetképek nélkül pl. megérthetetlen kifejezések pl. kimegyünk a természetbe

5 a görög fordulat Szabó Árpád: 1. a görögök "természet" fogalma: - ami tőlünk függetlenül létezik - ami működő egész nem felettes hatalmak irányítják hanem a belső, szigorúan változatlan törvények azaz: a természetfölötti kikapcsolása 2.a tudomány lényegének része: a (szakadatlan) tudományos vita egy jelenségnek egyszerre több magyarázata (kísérlete) azaz: annak elismerése, hogy nincsenek végleges válaszok ennek következménye: tudósi/gondolkodói magatartásformákban rejlő veszély Platón I. Szókratész pere 416. o.

6 dualitások mi a valóság és mi nem? mi a mágikus és mi nem? mi a megismerhető és mi a sejthető? milyen szellemi régiók és milyen műfajok adják meg/írják le a a természet konkrét és absztrakt aspektusait? ezek a sajátosságok mindig összekeveredtek pl. füvészkönyvek bestiáriumok koszorúk bio-ikonográfiák keretnevei két mozzanat azonban közös 1. a tudomány mindig igyekszik a hamisat az igaztól elválasztani 2. a természet mindig több lesz, mint ami belőle megfejthető és leírható

7 Miskolczi G.: Egy jeles vad-kert, 1702 (Magvető, 1983) reszakralitás vágya tudományos növénynevek népi elnevezések tájsugallatok (Jókai, Szerb Antal - Humboldt, Darwin, Thoreau) deszakrálás Humboldt-Goethe vonal: science - non-science a természettudományok valamennyije minél többet deszakrál s volt is mitől! pl.Kepler archetípusai Paracelsus alkímiája ez egyszerre: elszegényítés (pl. Voltaire hígsága) tudományosság érték- és érzelemmentesítése és gazdagítás (Leibniz vagy Kant metafizikája) matematikai arzenál vizsgálati eszközök-módszerek kérdésfeltételek technikája

8 a természetképekből mindig kimaradt az ember pl. görögök az ember kettős természete (Szent Ágoston) XX. sz.: a természettel csak a természettudomány foglalkozhat de: mi a természet? " Mi magunkat tulajdonképpen természettudósoknak valljuk, akik tanulmányozásuk tárgyául a természet egy bizonyos produktumát, a parasztzenét választottuk... Természeti produktumnak tekinthetők ezek a termékek, mert a számukra legjellemzőbb sajátság létrejötte - a pregnánsan egységes stílusok kialakulása - csakis lelki közösségben élő nagy tömegeknek egyféle irányban működő ösztönszerű variáló készségével magyarázható. Ez a variáló készség pedig nem más, mint valamilyen természeti erő." - Bartók Béla, 1931 figyelmeztet: a ttm természetképe szűk evolúció: variáció - egység! tudomány (=szisztematikus faggatás) elvileg bármire alkalmazható a természetélmény fontossága

9

10 Herbáriumok, bestiáriumok Isten állatkertje. Válogatás a középkor és a reneszánsz állatleírásaiból. Palimpszeszt Kulturális Alapítvány, Bp. 2001. Gyógyszer nélkül. Vál. Magyar László András. Édesvíz Kiadó, Bp. 1997.

11 milyen szellemi régiók és milyen műfajok adják meg/írják le a a természet konkrét és absztrakt aspektusait? a sajátosságok összekeveredtek pl. füvészkönyvek bestiáriumok koszorúk bio-ikonográfiák keretnevei két mozzanat azonban közös 1. a tudomány mindig igyekszik a hamisat az igaztól elválasztani 2. a természet mindig több lesz, mint ami belőle megfejthető és leírható

12 Miskolczi G.: Egy jeles vad-kert, 1702 (Magvető, 1983) reszakralitás vágya tudományos növénynevek népi elnevezések –tájsugallatok (Jókai, Szerb Antal - Humboldt, Darwin, Thoreau) deszakrálás Humboldt-Goethe vonal: science - non-science a természettudományok valamennyije minél többet deszakrál s volt is mitől! pl.Kepler archetípusai Paracelsus alkímiája ez egyszerre: elszegényítés (pl. Voltaire hígsága) tudományosság érték- és érzelemmentesítése és gazdagítás (Leibniz vagy Kant metafizikája) matematikai arzenál vizsgálati eszközök-módszerek kérdésfeltételek technikája

13 új igények körvonalai sokféle természetkép létezik egymás mellett (+ egymásban) bioszféra-krízist egyik sem képes kezelni a természetképek és a tudatformák historikus viszonya a fő baj azokat az "agresszív harc" mentalitása alakította Homo insapiens milyen legyen az új természetkép? remitizáló Gaia reszakrális Gandhi Albert Schweitzer előtte: az érvek tisztázása lenne a fontosabb 1. az evolúció értékei (egyedi és kollektív formában) fontosak 2. értékőrzés (nincs jog a természet konstrukcióit pusztulásra ítélni) 3. a természetet plurálisan szabad közelíteni ("valódi alázat") evidencia: a természet ismeret nem kizárólag a természettudomány privilégiuma

14 De natura animalium, Arras ou Cambrai, 1270.

15 Pier Candido Decembrio: De animantium Naturis. 16. sz

16 Sechs heimische Singvögel. 17. sz.

17 De virtutibus herbarium

18

19

20

21

22 Conrad Gesner

23 a természetképekből mindig kimaradt az ember pl. görögök az ember kettős természete (Szent Ágoston) XX. sz.: a természettel csak a természettudomány foglalkozhat de: mi a természet? " Mi magunkat tulajdonképpen természettudósoknak valljuk, akik tanulmányozásuk tárgyául a természet egy bizonyos produktumát, a parasztzenét választottuk... Természeti produktumnak tekinthetők ezek a termékek, mert a számukra legjellemzőbb sajátság létrejötte - a pregnánsan egységes stílusok kialakulása - csakis lelki közösségben élő nagy tömegeknek egyféle irányban működő ösztönszerű variáló készségével magyarázható. Ez a variáló készség pedig nem más, mint valamilyen természeti erő." - Bartók Béla, 1931 figyelmeztet: a ttm természetképe szűk evolúció: variáció - egység! tudomány (=szisztematikus faggatás) elvileg bármire alkalmazható a természetélmény fontossága

24 Medicina Leonardo da Vinci: Válogatott írásai. Typotex. Bp. 2002. „Minden doktorságot csak ebből késérek”. Szemelvények orvosi kézikönyvekből. Magvető, Bp. 1983.

25 A négy testnedv, 8. századi kézirat Bayerisches Staatsbibliothek, München

26 Hildegard von Bingen (1098 – 1176) Hildegard von Bingen: Égi harmóniák. Paulus Hungarus – Kairosz, Bp. 2003

27 Albertus Magnus (1193 - 1280)

28 Albertus Magnus Tommaso da Mandena, Treviso, dominikánus kolostor, 1352.

29 Középkori kórház, könyvillusztráció, World Health Organization, Geneva

30 Avicenna: A medicina kánonja, 14. sz. kommentált mű

31

32 Padova, 1623.

33 A montpellier-i egyetem orvosi kara (8-9. sz. alapítás?), 19. sz. Bibliothèque Nationale, Párizs

34 Christine de Pisan 15. sz.-i könyvének illusztrációja. Bibliothèque Royale Albert 1er, Brüsszel

35 Galenus medicinai munkái, Velence, 1556.

36 Szent Kozma és Damján mártírok mint orvosok. Fernando del Rincòn, 16. sz. Prado, Madrid

37 Krisztus, mint gyógyszerész. Svájc, 1701. Schweizerisches Pharmazie-Historisches Museum, Basel

38 Jan van Scorel: Paracelsus (1493 – 1541) Louvre, Párizs

39 Izmok és erek, miniatúra, 12. sz.

40 Andreas Vesalius: De humani corporis fabrica. 1543.

41 Andreas Vesalius: De humani corporis fabrica. 1543. illusztrációi. Készitette: Jan Stephen van Calcar? New York Academy of Medicine, New York

42 Leonardo da Vinci

43 Bernhard Siegfried Albinus leideni anatómiaterme, 18. sz. Rijksuniversiteit, Leiden

44 Mágia, okkultizmus, ezoteria Magia naturalis. Kairosz Kiadó, Bp. 2005. H. C. Agrippa von Nettesheim: Titkos bölcselet. Vízöntő könyvek, Bp. 1900.

45 Agrippa von Nettesheim, 1533.

46 Szignatúratan. Michael Bernhard Valentini: Medicin Nov- Antiqua, 1713. National Library of Medicine, Bethesda

47 Della Porta, fiziognómia, 1586.

48 H. Brunschwig desztillációs kös könyvének címlapja, 1500.

49 Módszertan A skolasztika módszere A reneszánsz empiria Francis Bacon: Novum organum I. Nippon Kiadó, Bp. 1995.

50 Domenico Ghirlandaio: Öregember kisfiúval (1480 k.)

51 Petrarca a studiolójában (15. sz., miniatúra)

52 Aquapendente Fabricius: vénabillentyűk, 1603. tanítványa: William Harvey

53 Santorio Santorio minőségi kísérlete, fametszet, 17. sz. National Library of Medicine, Bethesda

54 Avicenna (980 – 1037) Albertus Magnus (1193 – 1280) Bingen von Hildegard Clusius Carolus (1526 – 1609) Gesnerius Conrad (1516 – 1565) Megenberg, Konrád ( 14. század) = Thomas Cantimpratensis esnciklopédiája nyomán: „A természet könyve” Paracelsus Vesalius Andreas