Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A reneszánsz világkép- társadalom- és emberkép Javasolt irodalom: Peter Burke (1988) The Italian Renaissance. Polity Press, Cambridge.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A reneszánsz világkép- társadalom- és emberkép Javasolt irodalom: Peter Burke (1988) The Italian Renaissance. Polity Press, Cambridge."— Előadás másolata:

1 A reneszánsz világkép- társadalom- és emberkép Javasolt irodalom: Peter Burke (1988) The Italian Renaissance. Polity Press, Cambridge

2

3 Bármely társadalmi csoportra jellezőek a közös attitűdök: az istenről – vallásról – teológiáról a világmindenségről – világmindenséget vizsgáló tudományokról emberi csoportokról (társadalom, család, faj, stb) emberi egyedről / emberi természetről Van (nak)-e reneszánsz attitűd (-ök) Mely források használhatóak a vizsgálathoz? (P. Burke) - a világmindenségről vallott nézetek - a társadalomról vallott nézetek - az emberről vallott nézetek

4

5 A ptolemaioszi világ (1559)

6

7 A világkép Az itáliai népességről kellő adat csak a városlakók köréből van Pl. időhöz való viszonyuk új Rabelais följegyzi, hogy a francia parasztok ‘avé’-ben mérik az időt Itália: mechanikus óra (1364, Padova, Giovandi Dondi fizikus-csillagász) 1450: Bolognai városháza 1478, Castello Sforzesco számára készítenek (Milano) Piazza San Marco, Velence hordozható órák: 15. sz. Filarepa utópiájában a fiú-és lányiskolák hálótermében vannak Giacomi Piacenza milánói csillagász ágya mellett ébresztőóra Párhuzam húzható a az új idő és az új térfelfogás között mindkettőt mérhetőnek vélik (Brunelleschi, Uccello, Piero della Francesca) a 15. század elbeszélő festményeinek meghatározottabb a ideje és a tere, mint a hasonló tárgyú 13. századiaknak.

8 Dondi mechanikus órája

9 Mauro Coducci (1496) Torre dell’ Orologio, Velence

10 Piero della Francesca: Krisztus megkorbácsolása (1456 – 57)

11 A két tér és időszemlélet időben párhuzamosan is létezik Világmindenség (Ptolemaiosz, Arisztotelész) 9 szféra – ebből 7 a bolygó (Hold, Merkur, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter, Szaturnusz) a bolygók intelligibilisek – saját (teremtőtől eredő) intelligenciájuk van ezeket a nekik megfelelő ókori istenekkel azonosították a bolygók az alattuk álló szférákra hatással voltak Lorenzo de Medici: „tőlük ered minden jó s rossz dolog” Vasari: Leonardo életrajza: „Az emberi testre hulló legnagyobb adományok égi hatásoknak köszönhetők.” Girolamo Frascatoro: a szifilisz oka: a Szatrurnusz, a Jupiter és a Mars a Rák jegyében áll Marsilio Ficino: zene vagy énekhang és „talizmán” együttesével a bolygók szelleme megragadható E hiedelmek hatása: Palazzo Schifanoia, Ferrara 12 állatöv – 36 alosztás Palazzo Strozzi – alapkőletételéhez asztológus határozza meg az időt Michelangelo Dávidjának helyét így állapítják meg (Donatello Juditja helyén)

12 Pontormo ( ): Cosimo Medici

13 Agostino Chigi (pápai bankár) – Raffaello képeinek asztrológiai utalásait elvárja Az egyház megtűri az asztrológiát (a tannal összeegyzetethető) Lorenzo de’ Medici „ A Jupiter olyan bolygó, mely csak saját szféráját mozgatja, de van egy nagyobb hatalom, mely a Jupitert mozgatja.” az állatöv 12 jele = a 12 apostol III. Pál Rómába kéreti azt az asztrológust, aki megjósolta pápává választását a teológiai és az asztrológiai meghatározottságú napok sokszor együtt járnak (szenteknek szentelt napok, bolygóknak szentelt napok) a ‘létezés létrája’ is azt állítja, hogy hierarchikus az elrendeződés, s abban a Csillagvilágnak is helye van (s nagyobb lélektartalmú, mint az Elemi világ) Botticelli Primaverájának alakjait létezőknek hiszik, s nem a költői fantázia termékeinek v. pl. Fortunát (ábrázolása: istennő v. kerék v. szél: Santa Maria Novella homlokzatán ezért van pl. vitorla) vannak, akik elutasitják vallási alapon az asztrológiát: Pico della Mirandola, Fra Girolamo Savonarola

14 A Merkúr jegyében született művészek és kézművesek. De sphaera Milano, kézirat

15

16 Dürer: Melancholia

17 Hermész Triszmegisztosz ábrázolása a sienai dóm mozaikpadlóján (1488)

18 A földi világ megértésének technikái: alkímia mágia – boszorkányság asztrológia hermetikus és okkult tanok alkímia: a fémek hiararchiája csúcsán álló arany előállítása (7 bolygó = hét fém Au – Nap Ag – Hold Hg – Merkur Fe – Mars Pb – Szatrurnusz Ón – Jupiter Cu – Vénusz A ‘bölcsek köve’ egyetemes csodaszer is (orvosok ezért is keresik)

19 Giovanni Stradono: Az alkimista(16. sz.)

20 Az alkímiának megvan a maga képi jelképrendszere bölcsek köve = Krisztus kén és higany egyesülése: házasság Sokan szkeptikusak, tagadják, tiltják (X. Leó, velencei Tízek Tanácsa), sokan művelik (Polyphilus látomása, Velence, Parmigiano) Mágia (démonológia) célja: verbális hatással megváltoztatni a dolgokat a lények létrája hierarchiájában az egyház hisz benne (imádság a vihar, rontás, átok ellen pl.) népszerűbb és nyiltabban végzett fehér (építő) és fekete (romboló) formájú Pico della Mirandola 7 formáját különböztette meg irodalmi művekben varázslók, mágusok tömegesen vannak Artiosto: Orlandó Furioso Cervantes: Don Quijote köznapi boszorkányságok, boszorkányüldözés

21 A Halak jegyében passzív a Nyilas jegyében aktív Jupiter bolygó: a kereskedelem és az árucsere irányítója. (15. sz.)

22 Pietro Pomponazzi: A varázslatokról – naturalista magyarázatok Gerolamo Cardano – vallatók sugallmazásának tartja A társadalomról vallott nézetek a ‘társadalom’ fogalma nem létezik (az individuummal együtt jelenik az meg) de beszélnek: kormányzás formáiról, csoportokról, jelen és múlt különbségéről uralkodó: a ‘sziv’-vel metaforizálják – ő a ‘politikai test’ (corpo politico) centruma pl. Castiglione: Udvari ember a ‘politikai test’ elképzeléssel párhuzamos az ‘állam’ fogalma Alberti Lorenzo de’ Medici Machiavelli: A fejedelem ( 115 alkalommal nevezi meg) mivel Itália fejedelemségek és köztársaságok konglomerátuma - természetes, hogy a politikai rendszer nem isten, de ember alkotta - kialakul az ideális államról egy elképzelés (utópiák) - a társadalmi státuszok is tudatosulnak (adózás mértéke függ ettől)

23

24 A társadalom rétegeire nagyon sok az utalás (nemes – nem nemes, kövér nép – kis nép – középosztály, politikai joggal bírók vagy nem bírók stb.) EZEK az elképzelések=vélemények tudósítanak az egyén értékéről Hangsúlyozódik az idő-szemlélet (a múlt) Lorenzo Valla: Constantinus adománylevele hamis voltának bebizonyítása Flavio Biondo nyelvész: a román nyelvek leszármazásának története A visszaállított Róma c. munkája (írásos emlékek és maradványok alapján rekonstruálja a régi Rómát) Mantegna képei alakjainak ruhái Vasari: Életrajzok c. munkája az időbeli fejlődés eszmeisége köré szerveződött a viszonylagosság hangsúlyozott s nem az állandóság ókori műtárgyak másolása (Mantegna, Michelangelo), szövegek idézése (Machiavelli) létrejönnek az első történeti munkák Guicciardini: Itália története értékké válik a modern (moderno)

25 Mantegna: Caesar diadalmenete. ( )

26 A reneszánsz emberkép

27 az emberi test szemléletét meghatározza az Antik- s középkor humorálpathológiája - 4 elem – minőség-testnedv-alkat következménye pl.: a kerativ ember egyszerre melankolikus és őrült (furioso) (a bomém modern mitoszának ez az alapja) ez is az individuum elfogadására mutat rá az ‘egyén’ elfogadása új mentális fejlemény! (a társadalomtörténetben először) öntudat önérvényesítés Önérvényesítés jelei hírnévre törekvés már a lovagregényekben is a dicsőség tovább demilitarizálódik versengés (pl. pályázatok, szimpoziumok) önéletrajzok, életrajzok – Alberti, Cellini, Leonardo da Vinci, II. Pius kb. 100 firenzei önéletrajz maradt fenn (pl. naplóban)

28

29 Holbein önarcképe (1542 k.) és Raffaelo önarcképe (1506 k.)

30 Leonardo önarcképe (1512 k.) és Maerten van Heemskerck: Önarcképe (1533)

31 Cosimo Rosselli: Pico della Mirandola, Marsilio Ficino és Angelo Poliziano (1486)

32 portrék megjelenése Benezzo Gozzoli: Háromkirály – a sarkában ott a portéja Raffaelo: Athéni iskola (több kortárs művész portréja) Parmigianio, Vasari, Tiziano illentankönyvek Castiglione: Udvari ember (1528) Giovanni Della Casa: Galateo (1558) Stefano Guazzo: Polgári csevely (1574) megnövekszik az ember méltóságára való hivatkozás a lélek = emberisten (Lorenzo Valla) a racionális ember akár isteni is lehet (Pomponazzi) az ókoriak isteniek (Lorenzo de’ Medici) Raffaelo halandó isten (Vasari) e szemlélet a képzőművészetre is hat tökéletes testek ábrázolása szépség ábrázolása (önmaga is attribútummá válik) az értelem (ragione) megbecsülése ragione = könyvelés, arány, mérték

33 az arányosság keresése pontos adatok kedvelése Bonvesin de la Riva: Milánó nagy dolgai export-import adatok feljegyzései lakosság számának követése kettős könyvelés (1427) az idő értékelése (a legfontosabbá válik)

34 Baldassare Estense: Umberto de Sacrati családja (15. sz.)


Letölteni ppt "A reneszánsz világkép- társadalom- és emberkép Javasolt irodalom: Peter Burke (1988) The Italian Renaissance. Polity Press, Cambridge."

Hasonló előadás


Google Hirdetések