Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyűjtemény feltárása A katalógusok A könyvtári állomány feltárása: szűkebb: az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely megállapításához.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyűjtemény feltárása A katalógusok A könyvtári állomány feltárása: szűkebb: az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely megállapításához."— Előadás másolata:

1 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A könyvtári állomány feltárása: szűkebb: az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely megállapításához szükséges formai leírása + valamely osztályozási R. alapján történő tartalmi meghatározása tágabb: szűkebb + az aktív tájékoztatáshoz tartozó tev. : különböző szp.-ú és műfajú mélyebb, részletezőbb feltáró, indexelő eljárások, tartalmi ismertetések Eszköz: katalógus: a kvt. állományban való eligazodás, a Dok. megkeresése (formai – tartalmi szp.-ok szerinti), lelőhelykeresés

2 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése 1. kialakul a könyvekről készült leírások adattartalma (ókor, középkor) 2. társ.-i igények hatására felismerik, hogy a kvt.ak katalógus nélkül használhatatlanok ( sz.) 3. a nagykvtárak megfogalmazzák saját katalogizálási szabályaikat  országos érvényű szabályzatok ( sz.) 4.két nagy katalogizálási rendszer: Porosz Instrukció és az Angol-amerikai szabályzat – leíró katalógus funkciója, leírások rendszerező eleme: a rendszó problémája ( sz. fordulója) 5. megindul a szabályzatok nemzetközi egységesítése – UBC érdekében (20. sz. második fele) 6. a gépi katalógusok és hálózatok megjelenésével előtérbe kerül a közös katalogizálás – Edok. elterjedése, számbavétele  katalogizálási szabályok újragondolása ( 20. sz. második fele)

3 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: ókor, középkor ókor: katalógus – könyvleltár? Mezopotámia: Ur : irod. műfajok megjelenése – valószínű szakkatalógus Asszír: Ninive( i. e. 7.sz.) – világ első katalógusa: szerzői és szakrendi Egyiptom: Alexandriai Könyvt. (papirusz) - Kallimakhosz: Sz., C., terjedelem + szerzőkről életrajzi adtaok is ( biobibl./életrajzi lexikon) középkor: egyházatyák írói munkássága – egyházi könyvtárak Kódex: több mű egy kötetben!, kolofon: másoló neve, könyv címe, másolás helye, ideje, megrendelő neve Kezdetben inventáriumok, csak összeírás céljára, később az állomány feltárására 8-9. sz: St. Gallen, Fulda, Reichenau – egyenetlen színvonal, kvtak elszigeteltek 

4 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: középkor sz. : palotakönyvtárak- Nagy Károly egyetemek kialakulása (No., Fro. Dél-Itália) Magyarország: 11. sz. Szt. Márton kolostor könyvleltára sz.: egyetemi könyvtárak: nagyság, összetétel, használat megváltozik  katalogizálás továbbfejlesztése uralkodói könyvtárak: II. Frigyes: Nápoly, IX. Lajos Fro., Avignon: pápai kvt. magánszemélyek könyvtárai Mo.: csak káptalani jegyzékek maradtak fenn, még a leggazdagabb főúri kvtakról sem maradt katalógus! ( Bibl. Corviniana, Janus Pannonius) 

5 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: középkor 15. sz. humanizmus: skolasztika helyett világi jellegű kultúra görög, latin kéziratok gyűjtése, másolása tudományos és nyilvános könyvtárak létrejötte  megkétszereződik katalógusok száma 1475: pápai kvt. (IV. Sixtus): szakkatalógus: hierarchikus: szerzői, tárgyi rendszerben 65 osztályban + alfabetikus index Változás a szakrendben: világi, antik irod. megjelenése Összefoglalva: a katalógosok zöme gazdasági természetű (leltár, végrendelet, könyvker. kat., kölcsönzési nyilvántartások – ezek is el tudják látni a tájékoztatást, mert a gyűjtemény kicsi és tartalmilag differenciálatlan A kolostori kvt.: könyveket a használatuknak megfelelően tárolták, a raktári elhelyezés pótolta a katalógust. A raktári elhelyezést tükröző könyvjegyzékek a topografikus inventáriumok, a helyrajzi/ raktári katalógusok ősei  szakkatalógus 

6 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: középkor 13. sz. : központi katalógusok pl. 1210: Fro sz.: betűrendes katalógusok is megjelennek leírási módszerek nem tesznek különbséget a kéziratos és a nyomtatott (ősnyomtatványok) között a leírások adatai egyre bővülnek: szerző, könyv tartalma, terjedelme, incipit, explicit, könyv anyaga, kötése, proveniencia (eredet) nyelve: kezdetben latin, később nemzeti nyelven is

7 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás kézműipari időszakában papírgyártás + könyvnyomtatás + reformáció + felvilágosodás  liberális használati rend, állami könyvtárak hatalmas gyűjteménnyel megjelenik a címlap: a könyv azonosítását lehetővé tevő adatokkal feladat: a művet a legpontosabban azonosító leírás készítése nyomtatott katalógusok – javul a minőség 17. sz. Gabriel Naude (Mazarin könyvtárosa): katalógus nélkül a könyvgyűjtemény nem tekinthető könyvtárnak! Lipcse: Johann Michel Francke Sok nagy könyvtár elkészíti katalógusát Jórészt szakrendiek – következetlenek, mert nincs szabályzatuk 1791: első katalogizálási szabályzat Fro.-ban

8 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari korszakában 1839: Antonio Panizzi ( British Museum): első jóváhagyott szabályzat „91 rules” 19. sz. második fele. Jewett és Cutter szabályai ( az ALA elődje) Franciao.: Delisle, Németo.: Schrettinger (München, bajor királyi kvt.) 1908: - berlini Porosz Instrukció – grammatikai rendszóválasztás: tartalomra utaló kifejezés (a címből vett Rszót nyelvtani úton választják ki) - és az ALA szabályzat: mechanikus rendszóválasztás (cím első szava névelő nélkül) ; testületi szerző (akkor is, ha van egyéni szerzője) Nemzeti szabályzatok kialakulása: Európa: főleg a PI-t alkalmazták Magyaro.: 1924: A központi címjegyzék katalogizálási szabályai

9 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: az elektronizáció korszakában Megváltozott a környezet:  automatizált katalógusok, online (OPAC) fejlődése  a helyi és nemzeti könyvtári hálózatok létrejötte, internet, elektronikus központi katalógusok, közös katalogizálás  keresési és Dok. továbbítási protokoll, Z39.50-en alapuló ügyfélkiszolgáló technológia megteremtése, - a használó a keresőkérdését a világ bármely pontján található adatbázisba lefuttathatja  személyi számítógépek erejének növekedése, bibl. rekordok letölthetősége saját munkaállomásokra Mindez megkívánja a katalogizálási szabványok és az adatcsere- formátumok továbbfejlesztését.

10 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korában Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére Az IFLA erőfeszítései: 1961: első kat. világkonferencia: - a kat. alapelveinek és a leíró katalógus funkcióinak meghatározása - az egységes besorolási adatok megválasztás módja, közlésmódja Lényeg: a leíró kat. funkcióit csak a hozzáférési pontok, az ún. besorolási adatok egységesítésével tudja ellátni! Következetes alkalmazás és csere biztosítására: egységes besorolási adatállomány (authority file) létrehozása 1984: Guidelines for authority and reference entries (GARE) 

11 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korában – Az IFLA erőfeszítései Nemzetközi authority-rendszer kiépítése: nemzeti bibliográfiai ügynökség felelős a nemzeti szerzők egységesített besorolási adatáért a nemzeti bibliográfiai ügynökségnek létre kell hoznia a nemzeti szerzők besorolási adatállományát a nemzeti bibliográfiai ügynökségnek terjesztenie kell a nemzeti szerzők besorolási adatállományát minden egységes besorolási adatot az ISADN (International Standard Authority Data Number, nemzetközi authority szám) fog azonosítani 

12 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az elektronizáció korában – Az IFLA erőfeszítései Az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel Az ISBD – program International Standard Bibliographic Description (cserélhetőség, nyelvi korlátok leküzdése, géppel olvasható formátumra való átalakítás megkönnyítésére) Nemzetközi csereformátumok Magyarországon: MSZ3424-es szabvány-család – bibliográfiai leírások MSZ ISO Kiegészítő szabványok: rövidítések, kódok, átírás 

13 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A bibliográfiai leírás besorolási adatai: Fogalommeghatározások. MSZ 3440/1 Személyek nevei. MSZ 3440/2 Testületek nevei. MSZ 3440/3 Címek. MSZ 3440/4 Földrajzi nevek. 3440/5 A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai. MSZ A bibliográfiai tételek besorolási szabályai MSZ A leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Általános előírások. MSZ 3423/1-83 Könyvek. MSZ 3423/2-84

14 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A könyvtári állomány feltárásnak alapvető eszköze, amely az egyes dokumentumokról készített leírásokat különböző szempontok szerint rendezve tartalmazza. Az adott könyvtár dokumentumainak használatát, megtalálását biztosító eszközök. - olvasóknak: mi van a könyvtárban egy író mely művei egy adott témáról + hol található - könyvtárosnak: mi van a könyvtárban (behasonlítás, ajánlás) + s az hol található A dokumentumról, mint fizikai egységről meghatározott adatelemeket tartalmazó bibliográfiai leírás/rekord készül. Ezeket a bibliográfiai leírásokat különböző szempontok alapján csoportosítva katalógust építünk.

15 Katalóguscédula 355 K Kertész István (1942) Antik harcmezőkön / Kertész István ; [rajz. és a fotókat kész. Molnár Ottó. ― Bp. : Tankvk., ― 237 p. : ill. ; 25 cm. ― (Hősök, csaták, ISSN 0238―4469) ISBN kötött : 129, ― Ft (37/38)„―04/00” 937/938„―04/00” Mt.: Molnár Ottó (ill.) a B I i  Életrajzok ― Római Birodalom Életrajzok ― Görörgország ― Ókor Háború ― Történet i. e. 430―i. e. 44. Raktári jelzet Rendszó Cím Sorozati adatok Kiadást azonosító nemzetközi szám Szerzők és közreműködők Leltári szám Terje- delmi adatok A mű tartalmára utaló ETO számok Kiadási adatok

16 Rövid leírás 2. [Book/Monograph] [Könyv/Monográfia] SZERZŐ Kertész István (1942-) CÍM Antik harcmezőkön / Kertész István ; [ill. Molnár Ottó, Vincze László] MEGJELENÉS Budapest : Tankönyvk., 1989 LELŐHELY PTE Központi Könyvtár raktár HELYRAJZI SZÁM C 45643

17 Hosszú leírás 2. [Book/Monograph] [Könyv/Monográfia] SZERZŐKertész István (1942-) CÍM Antik harcmezőkön / Kertész István ; [ill. Molnár Ottó, Vincze László] MEGJELENÉS Budapest : Tankönyvk., 1989 TERJEDELEM 237 p. : ill. ; 24 cm MEGJEGYZÉSEK Sorozat: (Hősök - csaták, ) ETO JELZET 937: (37) 938: (38) ISBN SZÁM : ÁR TÁRGYSZAVAK 1. Történelem, Róma 2. Történelem, Görögország 3. Hadtörténet, Görögország 4. Hadtörténet, Róma EGYÉB NEVEK I. Hősök, csaták LELŐHELY PTE Központi Könyvtár raktár HELYRAJZI SZÁM C 45643

18 A gyűjtemény feltárása A katalógusok

19 A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 2.1 A bibl. tételt a besorolási tételében megjelenített jelek alapján kell betűrendbe sorolni. 2.2 A jeleket a besorolási értékük szerint kell a betűrendbe soroláskor figyelembe venni. 2.3 A jel besorolási értéke állandó. 2.4 A betűrendbe soroláskor a besorolási tétel valamennyi jelét figyelembe kell venni. (balról jobbra, jelről jelre). 2.5 Egymás alá fölé írt jelek közül előbb a feljebb írt, Az indexben, kitevőben előforduló jeleket az alappal egy sorban levőként kell a betűrendbe soroláskor figyelembe venni Pl. 100, 10 2, 104, 10 5, 106 

20 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3. a jelek csoportjainak sorrendje és a jelek besorolási értéke 3.1 figyelembe nem veendő jelek térköz szimbólumok számok betűk 3.2 A figyelembe nem veendő jeleket úgy kell tekinteni besoroláskor, mint amelyek egymást térköz nélkül követik leggyakoribbak: mellékjelek (< ˇˇ ^ )., : zárójelek idézőjelek kérdőjelek felkiáltójelek törtvonalak aposztróf lágyjel keményjel kötőjel 

21 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3.3 A térköz besorolási értéke a figyelembe veendő jelek közül a legkisebb Pl. M T A, Magyar, MTA ha több térköz kerül egymás mellé = egynek tekintendő 3.4 A szimbólumok csoportjába tartozó jelek besorolási értéke a térköznél nagyobb, a számokénál kisebb A szimbólumok besorolási értéke azonos. Pl. 5 fiú, 5% fiú, 5% lány, 51 fiú A bibliográfiai tételek írásrendszerétől eltérő írásrendszerek szimbólumnak tekintett betűiből a szimbólumok csoportján belül különálló álcsoportok képezhetők. Ezek követik az egyéb szimbólumot tartalmazó besorolási elemeket A szimbólumokat akkor is szimbólumként kell figyelembe venni a betűrendbe soroláskor, ha írásképük megegyezik valamely figyelembe nem veendő jellel. Pl. 2 és 2, 2:2 a végeredmény 

22 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3.5 A számok csoportjába tartozó jelek besorolási értéke a szimbólumokénál nagyobb, a betűkénél kisebb. Pl. * 1 a az egész számokat számértékük, vagyis alaki és helyi értékük együttes figyelembevételével kell növekvő számsorrendbe rendezni. Pl. 711, 7023, A számokat megszakító, ill. határoló minden jel egész számként rendezendő számmá bontja a számjegyek sorozatát. Pl. 1,2 ; 1 2; 1+2 A törteket két számból állónak tekintjük! A római számokat számértéküknek megfelelően, az arab számokkal azonos és azokkal együtt kell betűrendbe sorolni Korlátozott körben....a számok, számértékük figyelembevétele nélkül rendezhetők. Pl. 7023, 711, A esetében a római számok betűként sorolhatók betűrendbe. 

23 A gyűjtemény feltárása A katalógusok A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ ): 3.6 A betűk csoportja a jelek csoportja közül a legnagyobb besorolási értékű A latin betűk besorolási értéke a számokénál nagyobb, a nem latinbetűs írásokénál kisebb. Besorolási értékük növekvő sorrendje: a b c d e f g h i j k l m n o ö(!) p q r s t u ü (!)v w y z A kis és nagybetűk besorolási értéke azonos A mellékjelekkel megkülönböztetett betű és a mellékjel nélküli alapbetűk besorolási értéke azonos. Pl. ágam, agarak, ágas A két, ill. többjegyű betűk minden jelét a betűrendbe soroláskor külön betűként kell értelmezni. Pl. Csajkovszkij, Czibor A ligatúrákat külön-külön jelként kell figyelembe venni Egymásra írt betűknél, előbb az alappal egy sorban levőt vesszük figyelembe. 

24 A gyűjtemény feltárása A katalógusok Az ETO jelzetek katalógusba sorolásának szabályai: Elv: általánostól a kisebb területet képviselő fogalmak felé. Egy jelzeten belül a figyelembe veendő elemek sorrendje, s azon belül a decimális számsorrend a döntő. Az ETO jelek csoportképző szerepe: összekötés (mellérendelés), összefoglalás (generalizálás) főtáblázati jelzet önmagában, mellérendelő, alárendelő viszony, csoportképzés, nyelvi alosztás, formai alosztás, földrajzi alosztás, népi, idő szerinti, külső forrásból származó jelzet*, név szerinti betűrendes besorolás, nem önálló alosztások: ismérvek szerinti ált., speciálisan korlátozottan használható, szempont szerinti ált., spec. korl. haszn. pont nulla jelű, spec. korl haszn. aposztróf jelű; közvetlenül kapcsolható számvégződéses speciális alosztás

25 MegnevezésJelPéldák nyelvi alosztás= = 00 - többnyelvű kiadvány = magyar nyelvű kiadvány = 20 – angol nyelvű kiadvány formai alosztás(0) (03) - referenszkönyv, lexikon (08) gyűjteményes művek földrajzi alosztás(1/9) (439) - Magyarország földrajza (439Győr) - Győr földrajza ( ) Magyarország és Ausztria földrajza idő szerinti alosztás " " " május 8-a "196/198" - az 1960-as és 1980-as évek közötti időszak "19" század név szerinti alosztás A/Z 820Shakespeare - Shakespeare művei Ady - Ady Endre művei Móra - Móra Ferenc művei

26 A gyűjtemény feltárása A katalógusok

27


Letölteni ppt "A gyűjtemény feltárása A katalógusok A könyvtári állomány feltárása: szűkebb: az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely megállapításához."

Hasonló előadás


Google Hirdetések