Helyi és globális szintű környezeti és társadalmi kihívások a XXI. században „Felelő(s) közösségek” konferencia Pécs, 2013. május 22-24. Vida Gábor.

Az előadások a következő témára: "Helyi és globális szintű környezeti és társadalmi kihívások a XXI. században „Felelő(s) közösségek” konferencia Pécs, 2013. május 22-24. Vida Gábor."— Előadás másolata:

1 Helyi és globális szintű környezeti és társadalmi kihívások a XXI. században „Felelő(s) közösségek” konferencia Pécs, 2013. május 22-24. Vida Gábor

2 Természet szülte ember Természetet módosító ember Természetet „leigázó” ember Természetet „kormányzó” ember és/vagy(?) Természetbe illeszkedő ember A természet – ember kapcsolat idősora

3 NAP NÖVÉNYEK (fotoszintézis) NÖVÉNYEVŐK + növényi paraziták HÚSEVŐK + állati paraziták LEBONTÓK H 2 O +oldott anyagok CO 2 O2O2 ENERGIAENERGIA Tartós energiaellátás Zárt anyagciklusok Komplexitás, diverzitás, rugalmasság, hatékonyság FENNTARTHATÓ BIOSZFÉRA

4 NAP NÖVÉNYEK (fotoszintézis) NÖVÉNYEVŐK + növényi paraziták HÚSEVŐK + állati paraziták LEBONTÓK H 2 O +oldott anyagok CO 2 O2O2 ENERGIAENERGIA Komplexitás – diverzitás – rugalmasság - hatékonyság A FENNTARTHATÓ BIOSZFÉRA Fosszilis energia KlímaváltozásDiverzitásvesztésKipusztulás Kisajátított (c.50%-ban)

5 Amiről 30 percben kellene szólni: „We have entered a “long emergency” in which a myriad of worsening ecological, social, and economic problems and dilemmas at different geographic and temporal scales are converging as a crisis of crises. It is a collision of two non-linear systems—the biosphere and biogeochemical cycles on one side and human institutions, organizations, and governments on the other.” (David Orr) WorldWatch State of the World 2013: Is Sustainability Still Possible? State of the World 2013: Is Sustainability Still Possible? Egy „hosszú szükségállapot” időszakába jutottunk, melyben a súlyosbodó környezeti, társadalmi és gazdasági problémák és dilemmák különböző földrajzi- és időskálán a krízisek kríziseként egyesülnek. Ez két nem-lineáris rendszer ütközése. Az egyik fél a bioszféra és a biogeokémiai ciklusok, a másik az emberi intézmények, szervezetek és kormányok.

6 KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj- vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózonpajzs sérülés TÁRSADALMI VÁLSÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, közösség, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, adósság, növekedés A globális fenntarthatósági válság A globális fenntarthatósági válság hármas szorításában hármas szorításában 2013 2013 Figyelmeztetés! A tájékoztatás nem teljes körű. spagetti

7 KÖRNYEZETI VÁLSÁG Klímaváltozás, biodiverzitás- termőtalaj- vesztés, szennyeződés, tájrombolás, erdőirtás, vízhiány, ózonpajzs sérülés TÁRSADALMI VÁLSÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG erkölcs, hit, érték, család, kultúra, oktatás, egészségügy, tudomány, bizalom, együttműködés, foglalkoztatás, népesedés, leszakadás energia, nyersanyag, agrár, élelmezés, pénzügy, hitel, növekedés ? Mit kezdjünk a gombóccal? Belekóstolunk mindhárom oldalról.

8 Genetikai diverzitás alkalmazkodóképes faj ezek sokaságában Faj diverzitás rugalmas táplálékhálozat, társulás ezek sokféleségében Társulás diverzitás fenntartható táj ezek változatosságában Táj diverzitás vegetációs öv (biom) plaszticitása ezek összességében Biom diverzitás fenntartható bioszféra jó ökoszisztéma „szolgáltatások” Szerveződési szint hatás (kellő diverzitással)

9 Őkológiai rendszerek főbb „szolgáltatásai” (mit köszönhetünk az ökológiai rendszerek működésének) Segítik Az anyagciklusokat A talajképződést Az elsődleges termelést Adják Élelem Édesvíz Fa, rost tüzelő Szabályozzák Klíma Vízszint, árvíz Kártevők Kultúra Élmény (lelki, esztétikai) Tudomány, nevelés Üdülés, pihenés

10 Mit köszönhetünk az ökológiai rendszerek működésének? Segítik Az anyagciklusokat A talajképződést Az elsődleges termelést Adják Élelem Édesvíz Fa, rost tüzelő Szabályozzák Klíma Vízszint, árvíz Kártevők Kultúra Élmény (lelki, esztétikai) Tudomány, nevelés Üdülés, pihenés M I N D E N T ! ! !

11 Lábnyom igényünk összetevői CARBON footprint M.Wackernagel előadásából World Science Forum, Budapest, 2009. november 6.

12 18% Biologically Productive Land 11% Deserts, Ice Caps and Barren Land 67% Low- Productivity Ocean 4% Biologically Productive Ocean 22% Bioproductive segments Biokapacitás (Lehetőség) Termékeny (22%) Alig termékeny Terméketlen 78%

13

14 2012-ben már augusztusban „ünnepeltük” a Föld Túllövési Napját August 22 is Earth Overshoot Day (Global Footprint Network) In 8 Months, Humanity Exhausted its Budget for the Year Dear Global Footprint Network friends, Today, August 22, is Earth Overshoot Day, marking the date when humanity has exhausted nature’s budget for the year. We are now operating in overdraft. For the rest of the year, we will maintain our ecological deficit by drawing down local resource stocks and accumulating carbon dioxide in the atmosphere.Earth Overshoot Day Az év további napjainak fogyasztási és szennyezési számláját az utókor fizeti az előző évi (1970-től) túllövésekkel együtt! Üzenet a Földnek: …Írja a többihez

15

16 Peer-reviewed scientific articles published between January first 1991 and November 9th 2012 that have the keyword phrases “global warming” or “global climate change.” By Climate Guest Blogger on Nov 16, 2012 Klímaszkeptikusok aránya a tudományban: 1 : 580 KLÍMAVÁLTOZÁS!

17 A vízen úszó északi sarki jégtakaró az eddigi legkisebb méretre zsugorodott! Az 1979-2000 évek átlagához viszonyítva csaknem a fele már elfogyott! NASA, 2012. szept. 16.

18 Az jég térfogata viszont ötödére!!!

19 Eocene peak Klímánk múltja és jövője Tanulságok egy melegebb világból PETM természetes forróság 55 millió éve Hansen, J.E. and M. Sato (2011): Paleoclimate implications for Human-made climate change. Proceedings of Milutin Milanković 130th Anniversary Symposium. ? Időskála három különböző léptékben!

20 A Holocén természetes meleg-csúcsa (1900 előtti) Jelenlegi globális átlag 0,6 fokkal melegebb a Holocén csúcsnál 2 fokos melegedés a mai CO 2 szint következtében 4 fokos melegedés +4C …és idővel a Föld összes jégtakarója elolvadna. Ez 70 méteres tengerszint emelkedést eredményez! Relative temperature Idő (millió évvel ezelőtt) háromféle léptékben

21 milliárd ember Az emberi népesség növekedése HOLOCÉN ANTROPOCÉN

22 Hogy jutottunk ide, minek köszönhetjük mindezt? Örüljünk vagy aggódjunk? Emberi zsenialitásnak? A megnövekedett emberi létszámnak? Szocio-kulturális (r)evolúciónak (tudomány, technika, művészet) A rendkívüli energiaforrásoknak Ezek mindegyikére szükség volt, - és továbbra is szükség lesz! …ha lesz

23 EROI (Energy Return of Energy Investment) ( a befektetett energia hányszorosan térül meg) Kőolaj 100 – 10 Szén 85 - 50 Földgáz 40 - 20 Kátrányhomok 5 Olajpala 3 Atom 15 Cukornád 8 Kukorica etanol 1.4 PV 10 Szélturbina 20

24

25 ÖKOLÓGIAI RENDSZER (VÉGES) TÁRSADALMI RENDSZER GAZDASÁGI RENDSZER Ipari alrendszer Hozzáadott érték VA Y Kedvező kibocsátás Em Foglalkoztatás Hulladék W K Tőke Munkaerő L En R Energia Nyersanyagok Kerekes S. Korlát! Nem növelhető!

26 A földi rendszer véges kapacitása Véges forrás Energia Édesvíz Termőtalaj Nyersanyagok Biodiverzitás Biológiai produkciós ráta …. Véges nyelő Légkör (Szén-dioxid, Metán, CFC, etc.) Víz (tenger savasodás, édesvíz eutrófizálódás) Talajszennyezés Biológiai lebontás ….

27 A mohóság nem erény! David Korten ( Yes! Magazine, 6 April, 2011) Évezredeken keresztül az emberiség nagy tanítói azt hirdették, hogy társadalmunk egészséges működéséhez legyünk önzetlenek, segítők és őszinték embertársainkkal. Az utóbbi néhány évtizedben ezt az igazságot támadja a piaci fundamentalizmusnak nevezett erkölcstelen és a tényekkel ellentétes közgazdasági ideológia, amely szinte modern vallási rangra szeretne emelkedni. Hívői a pénzistent imádják. Templomuk a tőzsde és a nemzetközi bankok. Azt hirdetik, hogy az egyéni pénzügyi nyereség maximalizálása a cél, másokra való tekintet nélkül.

28 The Resilience Imperative by Michael Lewis and Pat Conaty, New Society Publishers, 2012. Paperback: ISBN: 978-0-86571-707-7, ebook ISBN: 978-1- 55092-505-0

29 Ez van… Anyagiasság Individualizmus, önzés Versengés Pénzimádat Mohóság Irigység Önhittség, beképzeltség legversenyképesebb Legverseny- képesebb

30 Összes energiahasználat Megújuló energiahasználat Fosszilis Fosszilis 81% Atom 2,8% Megújulók 16% REN 2011

31 „Under capitalism, man exploits man. Under communism, it’s just the opposite.” "There's no question that this is a time when corporations have taken over the basic process of governing." –John Kenneth Galbraith (2005 – 97 évesen) Such is the pinnacle of civilization, the end point of centuries of increasing affluence: lonely people in boxes, living in a world of strangers, dependent on money, enslaved to debt — and incinerating the planet’s natural and social capital to stay that way. We have no community because community is woven from gifts. How can we create community when we pay for all we need? (helyzetünk a civilizáció csúcsán) …magányos emberek dobozokban, idegenek világában, pénztől függve, adósság rabságában élve – és égetik a bolygó természeti és társadalmi tőkéjét, hogy így maradhassanak. Nincs közösségünk, mert a közösség ajándékozásból szövődik. Hogyan is létesíthetnénk közösséget, ha minden szükségletünkért fizetünk? (Eisenstein: Sacred economics) Tényfeltárás

32 Hová lettek a közösségek, mi történt velük? Összetett okok: suburbia, közösségi házak hiánya, autó, televízió, mobilitás, stb. – de mind egy okra vezet vissza: pénz rendszer. A valódi közösség szétesik egy pénzesített társadalomban, mint a miénkben. A közösséget a segítés fonata tartja össze. Ezért van az, hogy a szegényeknek erősebb közösségeik vannak mint a gazdagoknak. Ha gazdag vagy, nem szorulsz szomszédjaid segítségére, vagy bárki máséra. Csak fizetsz érte, és valaki megcsinálja. Korábban ez másként volt. Az emberek minden tekintetben egymásra voltak utalva. Együttlét: együtt-fogyasztás vagy együtt-alkotás? Published Dec 27 2011 by Yes! Magazine, Archived Jan 16 2012Yes! Magazine To build community, an economy of gifts by Charles Eisenstein

33 Sacred Economics traces the history of money from ancient gift economies to modern capitalism, revealing how the money system has contributed to alienation, competition, and scarcity, destroyed community, and necessitated endless growth. Charles Eisenstein is a teacher, speaker, and writer focusing on themes of civilization, consciousness, money, and human cultural evolution. David Korten (author of When Corporations Rule the World) called Eisenstein “one of the up-and- coming great minds of our time.” Eisenstein graduated from Yale University in 1989 with a degree in Mathematics and Philosophy, and spent the next ten years as a Chinese-English translator. He currently lives in Harrisburg, Pennsylvania with his wife and three sons. http://sacred-economics.com/read-online/ Megszentelt gazdaság

34 A linguist asked an indigenous hunter from Brazil’s Piraha tribe why, when he felled some big game, he threw a big feast, letting his guests eat up all the meat in one orgy of indulgence, instead of thriftily drying the meat to save it for the future?Brazil’s Piraha tribe In response, the hunter laughed and replied, “I store meat in the belly of my brother.” Charles Eisenstein, author of Sacred Economics: Money, Gift, and Society in the Age of Transition, to illustrateSacred Economics: Money, Gift, and Society in the Age of Transition how wealth can reside in human relationships rather than merely be stored up goods or in their proxy — money.

35 Mit kell tennünk (felelős közösség?) Lokalizáció (közösség, önrendelkezés, önellátó gazdálkodás – fenntarthatóság) Globális és hosszabbtávú tájékozódás, igazodás, integrálódás, tanulás, tanítás A közösség újjászületése egy nagyobb emberi tudatváltás része, melyben visszatalálunk a természethez, a földhöz és egymáshoz. Eddig sem voltunk függetlenek egymástól, de ezt idegen és személytelen intézményeken keresztül tettük.

36 A nagy parancsolat Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. Szeresd felebarátodat, mint magadat. (Mk 12.28; Mt 22.34; Lk 10.27)

37 Köszönöm a figyelmet

38 Bernard Lietaer (2011) The Future of Money (2001) Money and Sustainability: The Missing Link (2012) Terra = reference unit defined as standardized basket of key internationally traded commodities & services

39 A tizenegyedik korong (Bernard Lietaer: The Future of Money) Réges régen, volt egy falvacska, melyben az emberek csak cserélgették portékáikat. Piaci napokon csirkékkel, tojásokkal, sonkával és kenyérrel járták körbe a teret, és hosszasan tárgyalgattak a szükséges cserék mikéntjéről. Aratáskor, vagy bármilyen más alkalomkor amikor segítségre volt szükségük tudták, hogy számíthatnak egymásra. Mindenben kölcsönösen együttműködtek. Az egyik vásáros napon egy fényes fekete cipős, elegáns fehér kalapos idegen úr jelent meg, és gúnyos mosollyal figyelte az eseményeket. Amikor meglátott egy farmert, aki egy hat csirkét tartalmazó ketreccel futkosott, amit sonkára akart cserélni, nem állhatta meg nevetés nélkül. “Szerencsétlen” – mondta, “milyen primitiv!” A farmer felesége meghallva a megjegyzést felfortyant: “Gondolja, hogy maga ügysebben tudná e csirkéket cipelni?” “A csirkéket nem,” – válaszolt az idegen, - “de van egy sokkal egyszerűbb mód e zürzavar elkerülésére.” “Ne mondja! Hogyan?” kérdezte az asszony. “Látja azt a fát ott? – válaszolt az idegen. “Ott fogok várakozni. Valaki hozzon nekem egy nagy marhabőrt, Jöjjön oda mindenki, s ott elmagyarázom az egyszerú megoldást.” Tanmese

40 Így is történt. Az idegen átvette a marhabőrt, kis korongokat vágott belőle, majd mindegyikre egy aprólékosan kidolgozott pecsétet nyomott. Az összegyűlt 11 család mindegyikének adott 10-10 korongot elmagyarázva, hogy mindegyik korong egy csirkét ér. “Most mehettek csencselni a korongokkal és nem kell az esetlen csirkékkel bajlódni.” Ésszerű ötlet. Mindenkinek imponált az elegáns úr zsenialitása. “Ó, majd el felejtem” – tette hozzá az úr, miután mind a 11 család megkapta a 10-10 korongját, - “egy év múlva visszajövök, s ugyanerre a helyre várom önöket, hogy visszaadjanak nekem családonként 11 korongot. A 11-edik korong az elismerés számomra a technológiai újításért, amivel az önök életét könnyebbé tettem.” “De honnan lesz a tizenegyedik korong?” - Kérdezte a hat-csirkés ember. “Majd meglátja” – válaszolt az idegen biztató mosollyal. Feltételezve, hogy a népesség és annak évi termelése ugyanolyan a következő évben, mit gondolhatunk, mi fog történni? Emlékezzünk, a 11-edik korong nem jött létre. Így a 11 családból az egyik (a leggyengébb) el kell hogy veszítse az összes korongját ahhoz, hogy a többi 10 családnak meglegyen a 11 korongja. Igy a bajbajutott családok a versenyben kevésbé számíthattak egymásra, Bár a piaci kereskedésben valóban sokat könnyített a korong használata, az új helyzet nem kívánt mellékhatásaként sérült a hagyományosan egymást segítő faluközösség. Az együttműködés helyébe a versengés lépett.

41 Ez a tanmese azt akarja szemléltetni, hogy a kamat miatt hogyan szövi át gazdaságunkat a vetélkedés, a létbizonytalanság és az irigység. Ezektől nem tudunk megszabadulni amíg a létszükségleteinket a kamatozó pénz határozza meg. De folytassuk csak a történetünket annak bemutatására, hogy miként vezet a kamat az állandó növekedés kényszeréhez. Lietaer meséjének háromféle befejezése van: fizetésképtelenség, pénzellátás növelése, újraelosztás. A 11 család egyike csődbe kerül és átadja farmját a kalapos úrnak (bankár). Vagy ad még egy marhabőrt neki, hogy abból készítsen újabb valutát. Vagy megverik a bankárt és nem fizetenek semmit. Hasonló lehetőségek előtt áll minden kamatozó pénzen alapuló gazdaság. Képzeljük hát el, hogy a falu családjai alázatosan összegyűlnek a kalapos úr köré: “Uram, kaphatnánk további korongokat, hogy egyikünk se menjen csődbe?” „Adok, de csak azoknak, akik biztosítanak engem arról, hogy vissza tudják majd adni. Mivel minden korong egy csirkét ér, azoknak adok kölcsönt, akiknek már több csirkéjük van, mint ahány koronggal nekem tartoznak. Így, ha nem adják meg a korongokat, helyette megkapom a csirkéket. Ó, és mivel én a jóakarótok vagyok, még azoknak is gyártok korongokat, akiknek most nincs a visszafizetésen túl többlet csirkéje, de meg tudnak győzni engem arról, hogy a jövőben több csirkét fognak tenyészteni.. Lássam tehát a gazdasági tervet. Bizonyítsd be, hogy hiteles vagy. Kölcsönzök 10 %.ra. Ha ügyes tenyésztő vagy évi 20%-kal gyarapítod a baromfiudvart, visszafizeted a kölcsönt és magad is gazdag leszel.”

42 „Ez elfogadhatónak tűnik,” - mondták a gazdálkodók, - „de mivel ön az új korongokat ismét 10%-os kamattal kéri vissza újból hiányunk lesz a korongban.” „Semmi baj,” - válaszolt az úr. „Ekkor majd még több korongot csinálok. Mindig is készen fogok állni újabb korongok kölcsönzésére. Természetesen önöknek több csirkét kell produkálni, de amíg növelni tudják a termelést, addig sosem lesz probléma.” „Bocsásson meg” – szólalt meg egy gyerek. „A családom beteg, és nincs elég korongunk élelmet venni. Tudna nekem egy pár korongot kreálni?” „Sajnálom” – válaszolt az úr. „Ezt nem tehetem. Látod, én csak azoknak gyártok korongot, akik vissza tudják nekem fizetni.. De ha a családodnak van néhány csirkéje amit zálogként letétbe helyez nekem, vagy bizonyítani tudod, hogy képes leszel keményebben dolgozni, hogy több csirkétek legyen, örömmel adom a korongokat.” A rendszer jól működött. A gazdák elég gyorsan növelték a baromfiállományt ahhoz, hogy a kamatot ki tudják fizetni a kalapos úrnak. Néhány gazda a balszerencse vagy a kellő szakértelem hiánya miatt valóban csődbe ment. Ezek gazdaságát a szerencsésebb vagy ügyesebb szomszédjaik vették át, és a család tagjaiból alkalmazottak lettek. Nagy egészében a csirkeállomány évi 10%-kal növekedett, s velük a korongok is. A falu és gazdasága oly gyorsan növekedett, hogy a kalapos úrnak is segítségre lett szüksége a marhabőr korongosításához, hogy kölcsönözni tudjanak a megfelelő tenyésztési tervekkel hozzájuk forduló gazdáknak.

43 Időről időre azonban problémák születtek. Nyilvánvalóvá vált, hogy nincs ennyi csirkére szükség. „Tojásundorunk van!” - nyűgösködtek a gyerekek. „Minden szobában van már tollas ágyunk,” – panaszkodtak a háziasszonyok. A baromfitermékek fogyasztásának növelése érdekében a faluban már mindent kitaláltak. Divattá tették a tollas-matracok havonkénti cseréjét, növelték a lakásokat, hogy több matrac kelljen beléjük, s kilométeresre nőttek a baromfitenyésztő telepek. A szomszéd falvakkal vitáikat tojásháborúval rendezték le. „Meg kell teremtenünk a keresletet több csirkére” – üvöltötte a falu polgármestere, aki mellesleg a kalapos úr sógora volt. – „Így mindannyian gazdagok lehetünk.” Egy napon egy öreg falubéli újabb gondra hívta fel a figyelmet. Emlékezett még a falut körülvevő zöld és termékeny mezőkre, melyek mostanra barnák és büdösek lettek. A teljes vegetációt kiirtották, hogy a csirketáphoz szükséges anyagokat megtermeljék. Az egykor halakban bővelkedő tavak és patakok mára bűzlő trágyalévé váltak „Ennek véget kell vetni!” – mondta. „Ha tovább növeljük baromfitenyészeteinket, rövidesen belefulladunk a csirkeszarba!”

44 És valóban, a falvak, - egyik a másik után, - a hatalmas csirkefarmokat övező bűzlő fertőkké váltak, s lakóik egymással harcoltak a még megmaradt zöld helyekért, hogy néhány további növekedő évet produkáljanak. Mégis, minden igyekezetük ellenére a növekedés üteme csökkenni kezdett. Ahogy lassult a növekedés, az adósság növekedni kezdett a jövedelemhez viszonyítva, s már számos gazda az összes korongját csak a kamat-törlesztésre fizette a kalapos úrnak. Többen csődbe jutottak, s éhbérért dolgoztak tovább a még működő gazdaságokban, melyek maguk is alig tudták kötelességüket teljesíteni a kalapos úr felé. Egyre kevesebb ember engedhette meg magának, hogy vásároljon baromfi-termékeket, tovább nehezítve ezzel a növekedés megvalósítását. Egy környezetromboló csirke-szuperbőség közepette egyre több ember éhezett, paradox módon szenvedve hiányt a bőségben.

45 És valóban, a falvak, - egyik a másik után, - a hatalmas csirkefarmokat övező bűzlő fertőkké váltak, s lakóik egymással harcoltak a még megmaradt zöld helyekért, hogy néhány további növekedő évet produkáljanak. Mégis, minden igyekezetük ellenére a növekedés üteme csökkenni kezdett. Ahogy lassult a növekedés, az adósság növekedni kezdett a jövedelemhez viszonyítva, s már számos gazda az összes korongját csak a kamat-törlesztésre fizette a kalapos úrnak. Többen csődbe jutottak, s éhbérért dolgoztak tovább a még működő gazdaságokban, melyek maguk is alig tudták kötelességüket teljesíteni a kalapos úr felé. Egyre kevesebb ember engedhette meg magának, hogy vásároljon baromfi-termékeket, tovább nehezítve ezzel a növekedés megvalósítását. Egy környezetromboló csirke-szuperbőség közepette egyre több ember éhezett, paradox módon szenvedve hiányt a bőségben. És itt tartunk ma.

46 Tanulságok Albert Einsteinnel „You cannot solve a problem with the mind that created it. First you must change the mind.” “If I had an hour to solve a problem I'd spend 55 minutes thinking about the problem and 5 minutes thinking about solutions.” “When the solution is simple, God is answering.” “Intellectuals solve problems, geniuses prevent them.” „The human spirit must prevail over technology.” “The perfection of means and the confusion of ends seems to be our problem.” “Three great forces rule the world: stupidity, fear and greed.”

47 Albert Einstein a problémákról „You cannot solve a problem with the mind that created it.” (A probléma nem oldható meg abban a gondolkodásmódban amiben létrejött.) “ If I had an hour to solve a problem I'd spend 55 minutes thinking about the problem and 5 minutes thinking about solutions.” (Ha csak egy órám volna egy probléma megoldására, 55 percet töltenék a problémán és öt percet a megoldáson.) “When the solution is simple, God is answering.” (Ha egyszerű a megoldás, az Isten válaszolt.) “ Intellectuals solve problems, geniuses prevent them.” (Értelmes emberek megoldják a problémát, a zsenik megelőzik.) „The human spirit must prevail over technology.” (A technológiát az emberi szellem alá kell rendelni.) “The perfection of means and the confusion of ends seems to be our problem.” (Az eszközök tökéletesitése és a célok összezavarása, úgy tűnik, ez a mi problémánk.) “Three great forces rule the world: (három nagy erő kormányozza a világot) stupidity, fear and greed.” (ostobaság, félelem és irigység)

48 Established 1997 Type PrivatePrivate PresidentPresident Iosu ZabalaIosu Zabala Academic staff 400 Location ArrasateArrasate Campus Arrasate, Eskoriatza, Bidasoa, Goierri, Oñati and San Sebastián.ArrasateEskoriatza BidasoaGoierriOñatiSan Sebastián Website http://www.mondragon.eduhttp://www.mondragon.edu We are a cooperative university, which belongs to the MONDRAGON Corporation, with a clear human vocation and a commitment to our environment, our society and our time.

49 “An extremely important message for a society whose best-intentioned members have lost themselves in a wilderness of wishful thinking.” —James Howard Kunstler, Author of The Long Emergency and other books Chapters 1 | SOLAR CELLS AND OTHER FAIRY TALES 2 | WIND POWER’S FLURRY OF LIMITATIONS 3 | BIOFUELS AND THE POLITICS OF BIG CORN 4 | THE NUCLEAR-MILITARY-INDUSTRIAL RISK COMPLEX 5 | THE HYDROGEN ZOMBIE 6 | CONJURING CLEAN COAL 7 | HYDROPOWER, HYBRIDS, AND OTHER HYDRAS 8 | THE ALTERNATIVE-ENERGY FETISH 9 | THE FIRST STEP 10 | WOMEN’S RIGHTS 11 | IMPROVING CONSUMPTION 12 | THE ARCHITECTURE OF COMMUNITY 13 | EFFICIENCY CULTURE 14 | ASKING QUESTIONS “Causing Shockwaves…Not anti-green but simply asking questions.” The Sunday Times „Wind is renewable. Turbines are not.” O.Zehner A tiszta energia mocskos titkai (2012) ZÖLD ILLÚZIÓK