Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

VEGETÁCIÓISMERET 10. előadás Dr. Bartha Dénes. II. Fátlan élőhelyek: gyepek és vizes élőhelyek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "VEGETÁCIÓISMERET 10. előadás Dr. Bartha Dénes. II. Fátlan élőhelyek: gyepek és vizes élőhelyek."— Előadás másolata:

1 VEGETÁCIÓISMERET 10. előadás Dr. Bartha Dénes

2 II. Fátlan élőhelyek: gyepek és vizes élőhelyek

3 A.Természetes /természetszerű fátlan élőhelyek

4 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)

5 - álló és lassan folyó vizeinkben (duzzasztott folyóvizek, víztározók, tavak sekély vizű öblei, holtmedrek, lápszemek) alakulnak ki - a vízi feltöltődési folyamatok szukcessziójának kezdeti stádiumai - a vízi növényzet összetételét befolyásolják: 1. a vízbe hatoló fénymennyiség 2. a víz kémiai összetétele (kémhatás, tápanyag) 3. a vízmélység változásai - egyszerű felépítésű, lazább kapcsolódású életközösségek - időben és térben könnyen változnak, gyakran mozaikos felépítésűek - alacsony fajszámúak (1-2), nagy egyedszámban és nagy borítással - jól elviselik a természetes zavaró hatásokat (pl. hullámverés, elárasztás, leeresztés) - az ország területének 0,1 %-át teszik ki

6 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) úszóhínár békalencsefélék (Lemnaceae) békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) rucaöröm (Salvinia natans) sulyom (Trapa natans) vízimohok

7 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Úszóhínár

8 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Úszóhínár

9 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) lebegőhínár békaliliom (Hottonia palustris) rencék (Utricularia spp.) aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) moszatok (Chara spp.)

10 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Lebegőhínár

11 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Lebegőhínár

12 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) rögzült hínár vízfelszínre emelkedő (a levelek a vízfelszínen úsznak) tündérrózsa (Nymphaea alba) békaszőlők (Potamogeton spp.) tündérfátyol (Nymphoides peltata) kolokán (Stratiotes aloides) vízitök (Nuphar lutea)

13 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Rögzült hínár – vízfelszínre emelkedő

14 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Rögzült hínár – vízfelszínre emelkedő

15 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) vízközt maradó (a levelek a víztestben találhatók) víziboglárkák (Batrachicum spp.) süllőhínárok (Myriophyllum spp.) átokhínár (Elodea canadensis) tüskéshínárok (Najas spp.)

16 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Rögzült hínár – vízközt maradó

17 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) Rögzült hínár – vízközt maradó

18 HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK) sziki hínár (szikes tavakban, tócsákban, pocsolyákban) tófonal (Zannichellia palustris) tüskéshínárok (Najas spp.) víziboglárka fajok (Batrachium spp.) Veszélyeztető tényezők: Lecsapolás és vízszennyezés. Veszélyeztető tényezők: A lecsapolást és a vízszennyezést lehet kiemelni.

19 MOCSARAK

20 -főleg a patakok és folyók hullámterein, tavak, holtágak környékén -alakulnak ki -állandóan vagy az év nagy részében vízzel borított vagy víztől -befolyásolt termőhelyek -hidrofiton sajátosságok (HH, gazdag aerenchyma, hidatódák, kiemelkedő -sztómák) -átlagosan 5-10 faj építi fel őket, többnyire 1 domináns fajjal -többnyire 2-3 szintből állnak -friss, oxigénben gazdag víz  nincs tőzegképződés -az ország 1%-án találhatók

21 NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK

22 - 2(-3) m vízmélységig a partot szegélyező életközösségek - fajai a vízben gyökereznek, de magasan a vízszint fölé emelkednek, többnyire polikormon-képzők - a szennyező anyagok kiszűrésében jelentős szerepük van, továbbá a partot védik a vízeróziótól

23 NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK nádasok, gyékényesek tömegesen megjelenő fajok nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.) gyékények (Typha spp.) téli sás (Cladium mariscus) kísérő fajok sövényszulák (Calystegia sepium) ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) vízi peszérce (Lycopus europeus) réti füzény (Lythrum salicaria) vízi menta (Mentha aquatica) mocsári tisztesfű (Stachys palustris) mocsári kányafű (Rorippa palustris) kiszáradó nádasokban aranyvessző fajok (Solidago spp.)

24 NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK Földrajzi előfordulás: A középhegységek belsejét kivéve az egész országban megtalálhatók. Veszélyeztető tényezők: Intenzív használat (pl. gépi aratás), felégetés, vízelvezetés, vízszennyezés, mesterséges vízszintszabályozás, partépítés, gyomosodás.

25 NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK

26

27 MOCSÁRNÖVÉNYZET

28 - sekélyebb vizekben ( -1 m) találhatók - laza szerkezetű életközösségek - növényeik java része ambifikus („kétéltű”), vízi és iszaplakó formájuk is van sekélyvízű parti mocsárnövényzet közepes vagy nagy méretű fajokból felépülő altípus kálmos (Acorus calamus) borgyökerek (Oenanthe spp.) hídőrök (Alisma spp.) kányafüvek (Rorippa spp.) virágkáka (Butomus umbellatus) nyílfű (Sagittaria sagittifolia) sárga nőszirom (Iris pseudacorus) békabuzogányok (Sparganium spp.) mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) békakorsók (Sium spp.) vízitorma (Nasturtium officinale) pántlikafű (Typhoides arundinacea) rizsfű (Leersia oryzoides) harmatkásák (Glyceria spp.) kisméretű fajokból felépülő altípus csetkákák (Eleocharis spp.)

29 MOCSÁRNÖVÉNYZET szikes mocsarak zsióka (Bolboschoenus maritimus) szikikáka (Schoenoplectus tabernaemontani) Veszélyeztető tényezők: Mint a nádasok és gyékényesek esetében. Intenzív használat (pl. gépi aratás), felégetés, vízelvezetés, vízszennyezés, mesterséges vízszintszabályozás, partépítés, gyomosodás.

30 MOCSÁRNÖVÉNYZET Sekély vizű, közepes vagy nagy méretű fajokból felépülő mocsárnövényzet

31 MOCSÁRNÖVÉNYZET Sekély vizű, kisméretű fajokból felépülő (csetkákás) mocsárnövényzet

32 MOCSÁRNÖVÉNYZET Sekélyvízi parti mocsárnövényzet

33 MOCSÁRNÖVÉNYZET Sziki mocsárnövényzet

34 MOCSÁRNÖVÉNYZET Sziki mocsárnövényzet

35 MAGASSÁSOSOK

36 - sekélyvizű vagy csak időszakosan vízzel borított területeken alakulnak ki - nagytermetű sásfajok dominanciája jellemző - "savanyúfüvek" építik fel  almozás - a sásfajok növekedési típusa alapján két alcsoportja van: 1. zsombéksásosok 2. tarackos sásosok

37 MAGASSÁSOSOK zsombéksásosok rostostövű sás (Carex appropinquata) tőzegeper (Comarum palustre) zsombék sás (Carex elata) vidrafű (Menyanthes trifoliata) bugás sás (Carex paniculata) tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) csőrős sás (Carex rostrata) mocsári kocsord (Peucedanum palustre) lápi nádtippan (calamagrostis stricta) tarackos sásosok posvány sás (Carex acutiformis) hólyagos sás (Carex vesicaria) éles sás (Carex gracilis) rókasás (Carex vulpina) parti sás (Carex riparia) mocsári galaj (Galium palustre) réti füzény (Lythrum salicaria) közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris)

38 MAGASSÁSOSOK Veszélyeztető tényezők: Vízelvezetés, kiszárítás, égetés, túllegeltetés, feltörés, erdőtelepítés és az ezek következtében fellépő gyomosodás, cserjésedés.

39 MAGASSÁSOSOK Zsombéksásosok

40 MAGASSÁSOSOK Zsombéksásosok

41 MAGASSÁSOSOK Tarackossásosok

42 MAGASSÁSOSOK Tarackossásosok

43 LÁPOK

44 -lefolyástalan medencékben, árterekről lefűződő pangóvizes területeken vagy rétegforrások mentén alakulnak ki -bő vízellátású területeken, tápanyagszegény környezetben jönnek létre -anaerob lebontási folyamatok dominálnak  tőzegesedés -vízviszonyaik alapján két típusuk van : 1. dagadólápok (fellápok): - a vízszint, a kidagadó lápi növényzetnek köszönhetően kapillárisan a környék talajvízszintje fölé emelkedik, - vizük csak csapadékvízből táplálkozik. 2. síklápok (allápok): - a vízszint a környék talajvízszintjével azonos - vizük a láp határain kívülről származik (tóból, folyóból, talajból) - állóvizek feltöltődése nyomán alakulnak ki - ilyenek bizonyos úszólápok, ingólápok, zsombéksásosok tőzegesedő típusai (köztes típust jelent az átmeneti lápok egysége)

45 TŐZEGMOHALÁPOK (dagadólápok) és TŐZEGMOHÁSLÁPOK (átmeneti lápok)

46 TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK (dagadólápok és átmeneti lápok) - mészben és ásványi anyagokban szegény, szerves anyagokban gazdag, savanyú vizű és talajú területeken alakulnak ki - jellemző a tőzegképződés - felszínhez közeli, vagy felszíni, állandó vízborítás van - a tőzegmohák (Spaghnum spp.) borítása a dagadólápok esetében nagy (szőnyegszerű), az átmeneti lápoknál gyérebb (mozaikos) - a gyepszint a dagadólápoknál alacsony borítású, az átmeneti lápoknál fejlett

47 TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK (dagadólápok és átmeneti lápok) sások szürkés sás (Carex canescens) töviskés sás (Carex echinata) gyapjasmagvú sás (Carex lasiocarpa) gyapjúsások (Eriophorum spp.) természetvédelmi szempontból értékes fajok fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora) † harmatfű (Drosera rotundifolia) tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) vidrafű (Menyanthes trifoliata)

48 TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK (dagadólápok és átmeneti lápok) Földrajzi előfordulás: Hazánkban 25 ismert, előfordulnak az Alföld északi része (Szatmár– Beregi-sík: Csaroda, Beregdaróc), Északi-középhegység (Sátor-hegység: Pálháza, Putnoki-dombság: Kelemér, Bükk: Egerbakta, Mátra: Sirok), Dunántúli-középhegység (Bakony: Öcs, Balaton-felvidék: Monostorapáti), Nyugat-Dunántúlon (Kőszeg: Alsó-erdő; Őrség, Vendvidék, Kemeneshát). Veszélyeztető tényezők: Kiszáradás, taposás, vegyszer- és egyéb szennyezőanyagok-bemosódása

49 TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK (dagadólápok és átmeneti lápok)

50

51 SÍKLÁPOK (úszó- és ingólápok)

52 SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok) - a nádasok speciális és „ősi” típusai - disztróf vizekben vannak jelen - ingólápok nádasokban – a vízoldali hullámverés általi kimosott, vagy a vízfelületet benövő rizómák és a velük összefonódó nádszálak között felhalmozódó, a vízfelületet paplanként takaró szerves törmelékből jönnek létre - úszólápok az ingólápok leszakadó és önállóvá váló darabjaiból alakulnak ki

53 SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok) úszó- és ingólápok ritka fajai tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) mocsári páfrány (Thelypteris palustris) hagymaburok (Liparis loeselii) szíveslevelű-hídőr (Caldesia parnassifolia) villás sás (Carex pseudocyperus) rostostövű sás (C. appropinquata) gyilkos csomorika (Cicuta virosa) lápi csalán (Urtica kioviensis) Földrajzi előfordulás: Nagyon megfogyatkoztak, fellelhetők még az Őrség, Belső-Somogy, Dráva- sík, Balaton, Velencei-tó, Észak-Alföld területén. Veszélyeztető tényezők: Vízrendezés, vízszennyezés, nádaratás.

54 SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok) Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok

55 SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok) Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok

56 FORRÁSGYEPEK (forráslápok)

57 - kis területen alakulnak ki állományaik - hűvös, párás környezetben, átitatott talajfelszínű részeken találhatók (források, felszínre kerülő rétegvízek, patakmenti ligeterdők mentén) - nedves és üde erdőkbe, láprétekbe, magassásosokba ágyazódnak foltjaik keserű kakukktorma (Cardamine amara) ligeti kakukktorma (C. flexuosa) pikkelyes sás (Carex lepidocarpa) posványcsillaghúr (Stellaria uliginosa) forrásfű (Montia fontana) erdeikáka (Scirpus sylvaticus) erdei nenyúljhozzám (Impatiens noli-tangere) csermely aggófű (Senecio rivularis) hegyi gólyahír (Caltha palustris ssp. laeta) ritkás sás (Carex remota) aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium) mohák forrásmoha (Cratoneuron commutatum) tőzegmohák (Sphagnum spp.)

58 FORRÁSGYEPEK (forráslápok) Földrajzi előfordulás: Domb- és hegyvidékeinken szórványosan fordulnak elő. Veszélyeztető tényezők: Forrásfoglalás, a források vízhozamának csökken(t)ése, szemete­lés, szennyezés, fakitermelés, gépek taposása, nagyvad dagonyázása

59 FORRÁSGYEPEK (forráslápok) Forrásgyepek (forráslápok)

60 FORRÁSGYEPEK (forráslápok) Forrásgyepek (forráslápok)

61 NEDVES RÉTEK

62 - jó vízellátású területeken találhatók, ahol legalább a vegetációs időszak első felében talajfelszín közelébe, vagy kevéssel az fölé emelkedik a vízszint - mikroklímájuk hűvös - a tartós nyílt vízfelület nem jellemző - az ország területének 0,9%-án találhatók

63 MOCSÁRRÉTEK

64 - rendszerint ártéri ligeterdők helyén alakultak ki - friss vízellátású, félnedves talajú, nyáron kiszáradó életközösségek - fajgazdagság jellemző rájuk - tőzegképződés és -felhalmozódás nincs, mohaszintjük jelentéktelen - fennmaradásukat a kaszálás és az esetleges legeltetés biztosítja - "édesfüvek" építik fel  takarmányozás - a domb- és síkvidékeken gyakoriak, a hegyvidékeken ritkábbak (legfeljebb kiszélesedő völgyekben vannak) - a gyepek (fátlan élőhelyek) közül kimagaslóan a legnagyobb területű élőhelytípus hazánkban

65 MOCSÁRRÉTEK fehér tippan (Agrostis alba) mocsári gólyahír (Caltha palustris) réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) őszi kikerics (Colchicum autumnale) gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa) réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi) réti csenkesz (Festuca pratensis) menták (Mentha spp.) nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) boglárkák (Ranunculus spp.) réti perje (Poa pratensis) indás pimpó (Potentilla reptans) sovány perje (Poa trivialis) fekete nadálytő (Sypthium officinale) Veszélyeztető tényezők: Műtrágyázás, felülvetés, feltörés, kiszáradás/kiszárítás, erdőtelepítés (pl.: nemesnyárakkal, feketedióval), s ezek miatt jelentkező gyomosodás

66 MOCSÁRRÉTEK Mocsárrétek

67 MOCSÁRRÉTEK Mocsárrétek

68 LÁPRÉTEK

69 - a lápi szukcesszió során lefolyástalan, pangóvizes medencékben jöttek létre (elsődleges láprétek) vagy gyakran a láperdők helyén alakultak ki (másodlagos láprétek=irtásrétek) - pangóvizes és anaerob termőhelyi viszonyok jellemzők - jelentős a tőzegképződés és -felhalmozódás, mohaszintjük fejlett - a vízellátás szerint két alcsoportja van: 1. nedves (üde) láprétek 2. kiszáradó láprétek

70 LÁPRÉTEK nedves (üde) láprétek - állandóan nedves talajú helyeken jelennek meg, a bázisokban gazdag talajvíz a talajfelszín közelében van - ritkábbak - fennmaradásukat a nádasodás, lecsapolás mellett a vissza- vagy becserjésedés is fenyegeti - kisebb méretű növények jellemzőek rájuk, kevésbé fajgazdagok lápi sás (Carex davalliana) illatos hagyma (Allium suaveoleus) nagy szittyó (Juncus subnodulosus) szibériai nőszirom (Iris sibirica) kormos csáté (Schoenus nigricans) fehérmájvirág (Parnassia palustris) lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa) lisztes kankalin (Primula farinosa) orchideák (Orchideaceae) zergeboglár (Trollius europaeus) gyapjasmagvas sás (Carex lasiocarpa) gyapjúsások (Eriophorum spp.)

71 LÁPRÉTEK Nedves (üde) láprétek

72 LÁPRÉTEK Nedves (üde) láprétek

73 LÁPRÉTEK kiszáradó láprétek - nyáron (a vegetációs időszak második felében) a talajfelszín közeli részek rövid időre kiszáradhatnak - gyakoribbak - a kiszáradó lápréteket, (részben a nedves lápréteket is) a kaszálás (késői, évente egyszeri) tartja fenn tartósan - fennmaradásukat a vissza- vagy becserjésedés fenyegeti - növényzetük fajgazdag kékperje (Molinia coerulea) kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe) ördögharaptafű (Succisa pratensis) kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica) buglyos szegfű (Dianthus superbus) őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) nyúlkömény (Selinum carvofolia) serevényfűz (Salix rosmarinifolia)

74 LÁPRÉTEK Kiszáradó láprétek

75 LÁPRÉTEK Kiszáradó láprétek

76 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

77 - rendszerint szegélytársulások - mocsarak, lápok nedves rétek, láp- illetve ligeterdők szélén alakulnak ki - kialakulás rendszerint visszavezethető a rendszeres kaszálás elmaradására, de létrejöttüket befolyásoló tényező a részleges árnyalás és a vízviszonyok sajátossága is - elsősorban nagy termetű, dús levélzetű, nagy levélfelületű, kórósodásra hajlamos kétszikű növények építik fel őket - sok özönfaj is előfordulhat bennük - szórványosan az egész országban fellelhetők

78 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK tipikus fajok domb- és hegyvidéken (patakparton, kisebb lápokban) óriás zsúrló (Equisetum telmateia) erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) halvány aszat (Cirsium oleraceum) csermely aszat (C. rivulare) réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) mocsári gólyaorr (Geranium palustre) vörös acsalapu (Petasites hybridus) borzas füzike (Epilobium hirsutum)

79 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK Patakparti és lápi magaskórósok

80 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK Patakparti és lápi magaskórósok

81 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK tipikus fajok síkvidéken (mocsarakban) gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) orvosi ziliz (Althaea officinalis) réti füzény (Lythrum salicaria) vesszős füzény (Lythrum virgatum) közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) sédkender (Eupatorium cannabinum)

82 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK Mocsári magaskórósok

83 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK Mocsári magaskórósok

84 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK sziki magaskórósok - speciális altípus - a sziki erdősztyepp komplex egyik eleme - tipikusan a ligetes felépítésű sziki tölgyes tisztására jellemző - magas talavízű, viszonylag egyenletes vízellátású szikes talajokon alakulhat ki sziki kocsord (Peucedanum officinale) pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius) bárányüröm (Artemisia pontica)

85 ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK Veszélyeztető tényezők: Vízrendezés, kiszáradás/kiszárítás, vízszennye­zés, erdőgazdálkodás (tarvágás, gépek taposása), útépítés, gyomosodás, legeltetés, gyakori kaszálás.

86 ÜDE RÉTEK

87 - másodlagosan, tápanyagokban gazdag talajú erdőirtásokon alakultak ki, magas- és középhegységekben, dombvidékeken, magas ártereken - fenyőelegyes-bükkösök, bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők helyén találhatók - állományaik többszintesek, fajgazdagok - főleg mezofil fajok építik fel őket - magasabb hegyvidékek kilúgzott, tápanyagban szegényebb talajain alacsonyabb, mészkerülő fajokban gazdagabb állományaik vannak - az állandó kaszálás tartja fenn őket - sikeres fajaik: 1. amelyek a kaszálás előtt virágoznak és érlelnek magot, 2. amelyek kaszálás után jól sarjadnak 3. vegetatív úton is szaporodók - az ország területének 0,2 %-án találhatók állományaik

88 ÜDE RÉTEK fűfélék franciaperje (Arrhenatherum elatius) csomós ebír (Dactylis glomerata) réti perje (Poa pratensis) aranyzab (Trisetum flavescens) veres csenkesz (Festuca rubra) egyéb fajok palástfüvek (Alchemilla spp.) holdruták (Botrychium spp.) réti boglárka (Ranunculus acris) pasztinák (Pastinaca sativa) közönséges cickafark (Achillea millefolium) vadmurok (Daucus carota) réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi) tárnicsok (Gentianaceae) őszi kikerics (Colchicum autumnale) orchideák (Orchidaceae) terebélyes harangvirág (Campanula patula) szártalan bábakalács (Carlina acaulis) réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum)

89 ÜDE RÉTEK legeltetett állományok (alacsonyabbak, fajszegényebbek, egyhangúabbak) angolperje (Lolium perenne) cincor (Cynosurus cristatus) Veszélyeztető tényezők: Feltörés, felülvetés, trágyázás, erdőtelepítés és gyomosodás.

90 ÜDE RÉTEK Franciaperjés rétek

91 ÜDE RÉTEK Franciaperjés rétek

92 ÜDE RÉTEK Veres csenkeszes hegyi rétek

93 ÜDE RÉTEK Veres csenkeszes hegyi rétek

94 SOVÁNY GYEPEK

95 - főleg az alhavasi cserjés, lucfenyves és bükkös régióban találhatók - csapadékban gazdag, kilúgozódó, mély, de savanyú, tápanyagszegény talajú erdőírtásokon vannak állományaik - fűhozamuk kicsi,  kaszálóként kevésbé gazdaságosak és legelőként is csak mérsékelten használhatók - a tápanyagszegénység miatt a cserjésedés, visszaerdősülés is lassú - területük országosan 600 ha körüli - az Északi-középhegység magasabb vagy hűvösebb részein, szórványosan a Dunántúli-középhegység nyugati részén, a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon vannak állományaik.

96 SOVÁNY GYEPEK fűfélék cérnatippan (Agrostis tenuis) ebtippan (A. canina) borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) szőrfű (Nardus stricta) fonalas csenkesz (Festuca capillata) juhcsenkesz (Festuca ovina) háromfogfű (Sieglingia decumbens) egyéb fajok kistermetű herék (Trifolium spp.) citromszagú kocsord (Peucedanum oreoselinum) hegyi pacsirtafű (Polygala vulgaris) festő rekettye (Genista tinctoria) svábrekettye (Genista germanica) macskatalp (Antennaria dioica) juhsóska (Rumex acetosella) hölgymálok (Hieracium spp.)

97 SOVÁNY GYEPEK értékesebb fajok palástfüvek (Alchemilla spp.) szártalan bábakalács (Carlina acaulis) holdruták (Botrychium spp.) Veszélyeztető tényezők: Túllegeltetés, erdőtelepítés (luc- és erdeifenyővel)

98 SOVÁNY GYEPEK Sovány gyepek

99 SOVÁNY GYEPEK Sovány gyepek

100 CSARABOSOK

101 - pionír jellegű társulások - csapadékos klímában találhatók - könnyen kilúgozódó, tápanyagszegény, nyershumuszos talajokon vannak - másodlagosan – mészkerülő erdők kiirtása, termőhelyeinek leromlása után alakultak ki - országos szinten 20 ha-on találhatók - elsősorban Nyugat – Dunántúlon (Soproni-hg., Kőszegi-hg., Őrség, Vend-vidék) találhatók, szórványosan fordulnak elő a Dunántúli- középhegységben (Bakonyalja, Uzsa, Salföld, Kisörs–Kővágóörs) és Dél-Dunántúlon (Mecsek: Jakab-hegy), kisebb állományai vannak az Északi-középhegységben (Tornai Karszt kaviccsal fedett déli peremén és a Zempléni-hegységben) - a faállományok záródása, erdei rakodó létesítése, útkarbantatás fenyegeti fennmaradásukat

102 CSARABOSOK csarab (Calluna vulgaris) fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) rekettyék (Genista spp.) fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) orvosi veronika (Veronica officinalis) macskatalp (Antennaria dioica) hölgymálok (Hieracium spp.) réti csormolya (Melampyrum pratense) kékcsillag (Jasione montana) kereklevelű harangvirág (Campanula rotundifolia) henye boroszlán alfaj (Daphne cneorum spp. arbusculoides) ritka, védett fajok korpafű fajok (Lycopodiaceae) fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) körtike fajok (Pyrolaceae) Cserjék, cserjetermetű fák: NYI, RNY, EF, KBO

103 HAVASI GYEPEK

104 - a Kárpátokban 2000 m tszfm. felett alakulnak ki, a zárt gyepek átlagosan 2500 m tszfm.-ig találhatók, e fölött az ún. párnavegetáció jön létre - a vegetációs időszak nagyon rövid, melyben bármikor lehetnek fagyok - az évi középhőmérséklet 0 o C alatt van, ezért a fás vegetáció itt már nem él meg - az állandó és vastag hótakaró hosszú nyugalmi állapotba kényszeríti a növényeket, de egyben védi is őket az elfagyástól - zord környezeti körülmények (állandó és erős szél, tűző nap, a megritkult levegő következtében gyors párolgás, gyakori és kiadós esők, jelentős harmatképződés, tartós fagyhatás)

105 HAVASI GYEPEK - az extrém viszonyok miatt számos alkalmazkodási forma figyelhető meg: - évelő életforma jellemző (az egyévesek hiányoznak) - alacsony termet a legmegfelelőbb(a viharos szelek és a jól felmelegedő talajfelszín miatt) - sok itt található faj „szártalan, vagy ülő virágú (pl. Gentiana acaulis) - szélsőségeknek legjobban ellenálló a fásodott szár (sok törpe- és félcserje, főleg ún. rácscserjék) (pl. Salix alpina, S. kitaibeliana, S. retusa, S. reticulata, S. herbacea, sok Ericaceae faj: Loiseleuria procumbens, Empetrum spp., Vaccinium uliginosum, Rhodothamnus chamaecistus, Bruckenthalia spiculifolia ill. Thymus spp., Helianthemum spp.) - az erős szél, tűző nap, megritkult levegő miatt erős kipárolgáshoz alkalmazkodásnak több formája van: 1. sűrűn gyepes növés (párnanövények) (pl. Silene acaulis, Primula minima, Saxifraga spp., Androsace spp.) 2. tőlevélrózsa és szukkulens bélyegek (pl. Draba spp., Sempervivum spp., Saxifraga spp.) 3. molyhos, gyapjas, nemezes szárak és levelek (pl. Leontopodium alpinum, Pulsatilla spp.) 4. összegöngyölt levelek (sok szilárdítóelemmel) (pl. Festuca supina, F. varia, F. versicolor, Agrostis rupestris, Oreochloa disticha, Carex curvula, C. ferruginea, Juncus trifidus)

106 HAVASI GYEPEK - a rövid vegetációs időszak miatt jó védekezési stratégia az örökzöld (sempervirens) életmód (pl. Carex sempervirens, Dryas octopetala) - a kevés rovar miatt sok a szélbeporzású növényfaj - a rovarbeporzású fajok sokszor bókoló virágúak (az eső és a pára ne hiúsítsa meg a megporzást) - elevenszülés (viviparizmus) is megfigyelhető több fajnál (pl. Polygonum viviparum, Poa alpina, Festuca sudetica) - gyakori a sarjtelepképzés (polikormonképzés) - a termések és magvak terjesztésében dominál az anemochoria,(szél általi terjesztés, repítőkészülékes termések ill. magvak) - megjelenik a félélősködés (hemiparazitizmus) (pl. Melampyrum spp., Euphrasia spp., Pedicularis spp.) - párnanövényzet a Kárpátokon belül kizárólag a Magas-Tátrában található - a havasi gyepeket évszázadok óta intenzíven élik ki, a legeltetés szinte mindenütt megtalálható - területeik erózióra érzékenyek és lavinaveszélyesek

107 HAVASI GYEPEK


Letölteni ppt "VEGETÁCIÓISMERET 10. előadás Dr. Bartha Dénes. II. Fátlan élőhelyek: gyepek és vizes élőhelyek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések