Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelmi biológia. A vizes élőhelyek természetvédelmi kezelése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelmi biológia. A vizes élőhelyek természetvédelmi kezelése."— Előadás másolata:

1 Természetvédelmi biológia

2 A vizes élőhelyek természetvédelmi kezelése

3

4 Vízi élőhelyek Magyarországon Nagy-, mély- és a sekélytavak Folyamok és a folyók egy része

5 Vizes élőhelyek Magyarországon 1. HÍNÁRNÖVÉNYZET ● hínárosok: folyók, holtágak, tavak 2. MOCSARAK ● nádasok és gyékényesek ● mocsárnövényzet ● magassásosok 3. LÁPOK ● tőzegmohalápok és tőzegmohás lápok ● síklápok (úszó- és ingólápok) ● forrásgyepek (forráslápok) 4. LÁPERDŐK ÉS LÁPCSERJÉSEK ● égerlápok, fűz- és nyírlápok, lápi fenyvesek

6 A vizes élőhelyek pusztulása Világ 50% Európa és Észak-Amerika 56-65% Ázsia 27% Dél-Amerika 6% Afrika 2%

7 A vizes élőhelyek pusztulása Magyarország Lápok: 97% Árterületek: km km 2

8 A hínárnövényzet és kezelésük úszóhínár lebegőhínár

9 rögzült hínár vízközt maradó vízfelszínre emelkedő A hínárnövényzet és kezelésük

10 szélsőséges vízszint ingadozás. visszaduzzasztásból adódó feliszapolódás. Tápanyagok felhalmozódása (szennyvizek) Növényevő halak túlzott elszaporodása. Szélsőséges időjárási viszonyok (hullámverés) Időszakos kiszáradás A hínárnövényzet és kezelésük A hínártársulásokat veszélyeztető tényezők

11 Inváziós fajok irtása, betelepítésük szigorú szabályozása A hínárnövényzet és kezelésük

12 Regenerációjuk erősen függ attól, hogy van-e a vízgyűjtőn hasonló fajkészletű élőhely Nyílt partoldalak, zátonyok jelenléte fontos (folyóvízi hínarak) Rossz regenerációs potenciál (ritka élőhelytípusok) A mérsékelt legeltetés kedvezően hathat (szikes hínarak) A hínárnövényzet és kezelésük

13 Nádasok és kezelésük Európában a ritkaságuk miatt kiemelt élőhelyek. Hazánkban kiemelkedően sok nádas van, így megőrzésükben komoly felelősség hárul ránk.

14 A nád életciklusa Mag Alomképzés Csíranövény A föld feletti hajtás elhalása (tél) Vegetatív szaporodás (rhizóma) Magérlelés (november) Hajtásnövekedés Virágzás (augusztus-október)

15 A nádasok természetvédelmi értéke

16 ● Növényvilág gyékények, sárga nőszirom, békabuzogány, nádi boglárka ● Gerinctelenek nádfúrómoly, nagy nádibagoly, szomjas pohók, vízibolha, árvaszúnyogok ● Kétéltűek és hüllők zöld varangy, pettyes gőte, vízi sikló ● Halak tüskés pikó, tőponty, fürge cselle ivadékok ● Madarak - szorosan a nádhoz kötődő fajok: énekes nádiposzáta, barkóscinege, barna rétihéja, bölömbika - a nádasokhoz kötődő további fajok: hamvas rétihéja, csíkosfejű nádiposzáta, nádi tücsökmadár nádi sármány ● Emlősök közönséges vízicickány, törpe egér,vidra

17 Nádasok és kezelésük Veszélyeztető tényezők mechanikai irtás horgászállások vagy stégek kialakítása céljából vízfolyások, tavak partjainak kiépítése “babásodás” (megbomlik a homogén nádas) gyors elárasztás A jó állapotú, természetes nádasok nem igénylik az emberi beavatkozást. A szakszerűen végzett nádaratás nem eredményezi az élőhely degradációját. (A nádhoz kötődő, elsősorban gerinctelen állatvilág azonban erősen megsínyli a beavatkozást.) A cél egy mozaikos szerkezetű nádas élőhely kialakítása, ill. fenntartása.

18 ● Feladatok a víz kezelése (vízszintszabályozás) a nád kezelése (nádvágás) téli vágás: fenntartja a nád egyeduralmát nyár végi vágás: visszaszorítja a nád mennyiségét Nádasok és kezelésük

19 A kezelésnél az alábbiakra kell figyelemmel lenni: –megfelelő tarlómagasság megtartása –aratást, ill. égetést február 15-e után nem szabad végezni –égetés csak elkerülhetetlen esetben fogadható el –kerülni kell a nádasok hosszú ideig történő kiszárítást –mozaikosság kialakítása, ill. fenntartása –Kerülni kell a nádas feldarabolódását eredményező létesítmények kialakítását. –Kíméletes aratógépek alkalmazása. –Az aratást jégen, ill. fagyott talajon kell elvégezni.

20 A nádasok kezelése a különböző élőhelyek és fajok érdekében

21 Vízgazdálkodás ● Vízjárás - a vízszint magassága, a vízborítás tartama és évszakos időzítése ● A vízjárást befolyásoló természetes folyamatok és kezelések - vízellátás: eső, felszíni hozzáfolyás és elfolyás, a talaj és a növényfelületek vízfelvétele és -leadása - vízelosztás: zsilipek, gátak és töltések, szivattyúk

22 Vízgazdálkodás ● Vízszintszabályozó rendszerek - a belépő és kilépő vízszint szabályozásával - eszközei: zsilipek, gátak és töltések, szivattyúk

23 Vízgazdálkodás ● A vízminőség - a nád kedveli a tápanyagban gazdag vizeket - ált. a nádasban élő növény- és állatfajok nem viselik el a tápanyagbőséget ● A vízminőség javításának lehetőségei - elszigetelés a tápanyagban gazdag vizektől - tápanyagelvonás - a csatornák elrendezése - árasztás

24 A csatornák szerepe ● A terület lecsapolása ● A víz elosztása ● Élőhely biztosítás

25 A csatornák kezelése ● A növényzet vágása és elszállítása ● Az avar eltávolítása ● Fenékkotrás ● Újraprofilírozás

26 A nyílt vízfelület és a szegély természetvédelmi jelentősége ● A nyílt víz - a vízi vadak táplálékszerző helye ● A szegély - laza takarás - fölmelegedő sekély vízréteg (halak, gerinctelenek, kétéltűek) - ívóhely

27 A nyílt vízfelület és a szegély természetvédelmi jelentősége

28 Mocsárnövényzet a tavi, vízparti szukcesszió egy korai stádiumát jelentik gyorsan változnak, ill. átalakulnak nádasokká vagy sásosokká. elsősorban a szukcesszió fenyegeti Átalakulásukra akkor lehet számítani, ha a szukcessziót gátló tényezők megszűnnek.

29 jellemző probléma a vízhiány kiszáradásra gyorsan gyomosodni kezdenek A kaszálás a zsombékos szerkezetet megszüntetheti. gyakori veszélyeztető tényező az élőhely feltörése fenntartásuk (ha az élőhely állapota beavatkozást igényel) extenzív marhalegeltetéssel oldható meg. Magassásosok 1. Zsombéksásosok

30

31 A vízhiányra kevésbé érzékenyek, szélsőségesebb vízingadozásokat is elviselnek. kezelés nélkül cserjésednek ha van propagulum forrás, akkor viszonylag gyorsan regenerálódnak. Magassásosok 2. Tarackos sásosok

32

33 Lápok Magyarország területének egykor több mint 1%-a volt láp. Mára egykori lápjaink 97%-a megsemmisült elsősorban a lecsapolások miatt. Nagy lápvidékeink, az Ecsedi-láp, a Sárrét, a Rétköz és a Hanság a 19. és 20. század vízrendezési munkálatai során pusztultak el ben a Hanság tőzeges területeit még ha-ra becsülték, amelyből 1975-re csak 3500 maradt meg; ugyanez az Ecsedi láp esetében 1915-ben ha, míg 1975-ben 0 ha.

34 Lápok A második világháborút követően a mezőgazdaság erőltetett fejlesztése még azokat a lápterületeinket is felemésztette, amelyek töredékesen ugyan, de túlélték a vízrendezések káros következményeit. Ennek során váltak tőzeges területeink – hatalmas támogatással – például kukoricaföldekké. Amit nem szántottak fel, azt intenzíven kaszálták, legeltették. A lápterületek drasztikus csökkenését eredményezte a tőzegvagyon kitermelése is.

35 Észak-Alföldön, az Északi- és a Dunántúli-középhegységben valamint a Nyugat-Dunántúlon fordulnak elő A korábban vízrendezéssel érintett állományaikban ma jellemzően inváziós növényfajok állományai élnek. Drasztikus leromláshoz vezethet a vízhiány. (Ennek orvoslására korábban próbáltak vízutánpótlást végezni, de kiderült, hogy a víz kémiai összetételének kiemelkedő szerepe van!) Lápok 1. Tőzegmohalápok (Dagadólápok) és tőzegmohás átmeneti lápok fás szárú fajok felszaporodása (párologtatás) Az élőhelyek regenerációs potenciálja viszonylag jó abban az esetben ha a vízháztartás kedvező irányba változik és van propagulumforrás ahonnan regenerálódhat.

36

37 A nádasok, illetve a lápi élőhelyek speciális esete. Nagyon fontos az élőhely vízellátottsága, illetve vízminősége. Jellemzően minél alacsonyabb a pH, és minél inkább tápanyagszegén az élőhely, annál jobb természetességű. Minél vastagabb a kialakult tőzegréteg, annál jobb természetességű az élőhely. Lápok 2. Ingó- és úszólápok

38 2. Ingó- és úszólápok Kiemelt veszélyforrás a gépi nádaratás, még ha jégen is történik, akkor is feldarabolódást okozhat. A tartósan túl alacsony vízszint, melynek hatására az aljzattal érintkező nád rizómák legyökerezhetnek, és ez által az élőhely rögzül. A vízszint újbóli emelkedésekor elönti az élőhely "talajszintjét", vagyis az teljesen átalakul. (Ismert olyan példa is, mikor az ismét megemelkedő vízszint felszakította az ingó- vagy úszólápot, és az újból úszni kezdett.) A területen megjelenő rekettyefűz egyedek a degradációt, átalakulást jelzik.

39 Érzékenyen reagálnak a klimatikus változásból adódó szélsőségekre (pl. vízhozam szélsőségek). Kis kiterjedésük miatt a környező élőhelyek állapota alapvetően határozzák meg a forráslápok állapotát. Kifejezetten a forráslápokat károsítják az egyébként jó szándékú forrásfoglalások. A művelet során a forrás vizét feltáró és összegyűjtő műtárgyat hoznak létre, mellyel pont azt az esetenként néhány tíz négyzetméteres élőhelyet semmisítik meg, mely a forrás természetes felszínre bukkanásának hatására alakult ki. Lápok 3. Forráslápok (Forrásgyepek)

40 Agrár területekről származó szennyezés, tápanyag feldúsulás. Taposás, vaddisznók dagonyázása. Turisták taposása, szennyezése. Intenzív erdő, illetve gyepgazdálkodás, gépek taposása. Környező élőhelyek drasztikus változása (pl. tarvágás) Lápok Forráslápok (Forrásgyepek)

41 Forráslápok

42 Láperdők és lápcserjések Típusai: ● égerlápok ● fűz- és nyírlápok ● lápcserjések

43 Égerlápok Elterjedés: ● sík és dombvidékek mélyen fekvő területei, talajvízforrásoknál, feltöltődött tavak helyén ● edafikus, oligotróf termőhely ● Dráva-vidék, D-T köze, Felső-Tisza vidéke, Hanság, Szigetköz, Belső-Somogy Természetvédelmi jelentőség: - indikátor jelleg (talajvízszint változás, vízminőség, eutrofizáció) - ritka, veszélyeztetett fajok élőhelye - erdőgazdálkodási tényező (csak az éger-kőris láperdőnél) Veszélyeztetettség: - kis területi kiterjedés - sorozatos aszályos évek

44 Égerlápok Jellemző társulások: ● tőzeges égerláp ● égeres láperdő ● éger-kőris láperdő Menyanthes trifoliata Urtica kioviensis Spiraea salicifolia

45 Fűz- és nyírlápok Elterjedés: ● lefolyástalan területek, feltöltődő morotvák, ill. tőzegmohalápok szegélyzónájában ● edafikus termőhelyek ● Felső-Tisza vid., Nyírség, Hanság, Szigetköz, D-T köze, É-Kh., Dt- Kh. Természetvédelmi jelentőség: - érzékeny, reliktum jellegű társulások - indikátor jelleg (vízminőség, vízellátottság) - speciális, értékes fajkészlet Veszélyeztetettség: - kis területi kiterjedés - kiszáradás és eutrofizáció

46 Fűz- és nyírlápok Jellemző társulások: ● rekettye fűzláp ● tőzegmohás fűzláp ● babérfüzes nyírláp Calamagrostis canescens Comarum palustreAngelica palustris

47 Hazánk szikes tavainak száma az elmúlt 50 évben bekövetkezett hidrológiai változások hatására jelentősen csökkent. Szikeseink pannon endemikus és kiemelt jelentőségű Natura 2000 jelölő élőhely voltára, továbbá az európai madárvonulásban betöltött kiemelkedő szerepükre való tekintettel természetvédelmünk kiemelt figyelmet érdemlő objektumai. Különleges vizes élőhelyek Szikes tavak

48 Elterjedés: ● szikes talajon (5500 km 2 ) füves társulások, szántók, erdők, halastavak, terméketlen területek a teljes hazai gyepterület 30 %-a sziki gyep A sziki vegetáció sajátságai: - hasonlóság a kontinentális gyeptársulásokkal - fajbevándorlás keleti irányból - endemikus és szubendemikus fajok nagy száma - igen sokféle társulás Típusai: - szoloncsák szikesek (sófelhalmozódás a felszín közelében) - Fertő, Mezőföld, D-T köze, Jászságtól délre - szolonyec szikesek (mélyben sós) Különleges vizes élőhelyek Szikes tavak, sóstófenék, szikfok

49

50 A szikesek állattani értékei Sziki madárfajok: sziki pacsirta (Calandrella brachydactyla hungarica) 1 székicsér (Glareola pratincola) 2 ugartyúk (Burhinus oedicnemus) 3 széki lile (Charadrius alexandrinus) 4 túzok (Otis tarda)

51 A szikesek veszélyeztető tényezői A legeltetés káros hatásai: jószágkiszállítás gyomosodás taposási kár túllegeltetés alullegeltetés libalegeltetés A kaszálás káros hatásai: időpont helyes megválasztása (költő madárfajok fészekaljai) kaszálógép talajtömörítő hatása Egyéb veszélyeztető tényezők: vízrendezés közlekedés elszántás vegyszerek bemosódása

52 Különleges vizes élőhelyek Holtágak A hazai holtágak (függetlenül a kialakulásuk módjától) általában természeti értékekben igen gazdagok, így védelmük és megfelelő kezelésük kiemelt természetvédelmi feladat. A holtágak többségének ma már nincsen közvetlen kapcsolata a folyóvízzel, így az évenkénti 1-2 alkalommal bekövetkező átöblítés elmarad, melynek eredményeként az élőhelyek feliszapolódnak, feltöltődnek (átlagosan évi 2 cm-t) A legértékesebbek az úgynevezett szentély holtágak.

53 Tulajdoni viszonyaik gyakran bonyolultak, a tulajdonos és a kezelő gyakran nem ugyan az. Hasznosításuk is igen sokrétű. A holtágak kezelésénél az elérendő célok: Biztosítani kell, hogy a természeti értékekben leggazdagabb holtágak esetében azok megőrzése legyen a legfontosabb és egyedüli cél. Minden más emberi tevékenységet ennek a célnak kell alárendelni. Különleges vizes élőhelyek Holtágak

54 A holtágak kezelésénél az elérendő célok: A többi holtágon is gondoskodni kell arról, hogy csak olyan tevékenységet lehessen folytatni, amely nem veszélyezteti azok természeti értékeit, és nem éli fel a szelíd turizmus alapjait. Ahol ez még lehetséges, műszaki beavatkozással biztosítani kell friss víz időnkénti vagy rendszeres bevezetését, a holtágak átöblítése érdekében. Folytatni kell a leromlott állapotú holtágak rehabilitációját. Különleges vizes élőhelyek Holtágak

55 A holtágak kezelésénél az elérendő célok: Meg kell szüntetni a holtágakba történő mezőgazdasági és más eredetű szennyvízbevezetést. Amennyiben a holtágak közvetlen közelében szántóművelés folyik, akkor ezeken a területeken kell megkezdeni a művelési ág változtatását a műtrágya bemosódás mielőbbi megszüntetése érdekében. Kategorikusan tiltani kell, hogy a hullámtereken állandó építmények létesülhessenek. A meglévő épületek esetében mielőbb gondoskodni kell a zárt rendszerű szennyvízhálózat kiépítéséről és rendszeres ürítéséről. Különleges vizes élőhelyek Holtágak

56

57 Az alföldi területeinkre jellemző nagyarányú vízrendezések miatt kialakult vízhiányos tájban a mesterségesen kialakított halastavak sok jótékony hatással bírnak. Bár a halastavak csak az ország 0,3%-át foglalják el, de természetvédelmi jelentőségük igen nagy. Természetvédelmi szempontból elsődleges jelentőségük mint vízimadár élőhelyeknek van. Különleges vizes élőhelyek Halastavak

58 A halastavakat veszélyeztető tényezők –Nádas szegélyek irtása –A tavak kaszálása és az eutrofizáció: A tavak kaszálása bizonyos madárfajok potenciális fészkelő helyeit teszik tönkre, viszont az eutrofizácíió gátlásának nélkülözhetetlen módja. –Tóleeresztés, tófeltöltés –Védett madarak pusztítása, riasztása (bizonyos fajok esetében engedélyezett!) –Medermeszezés (a leeresztett tavak fenekét kezelik így a visszamaradó „szemét vagy gyom halak” irtására. Különleges vizes élőhelyek Halastavak

59 A halastavak természetkímélő kezelése –Lehetőség szerint a nádasok, hinarasok minél nagyobb kiterjedésben történő megőrzése –Lehetőség szerint őshonos halfajok telepítése történjen (az amur kerülendő) –A tókaszálás ne érintse a védett fajok alkotta hinarasokat –A tavak leeresztésénél és feltöltésénél tekintettel kell lenni a fészkelő madarakra –A tavak meszezése mindenképpen kerülendő Különleges vizes élőhelyek Halastavak

60

61 A múlt században megkezdett folyószabályozás során épített gátakhoz a szükséges anyagot a helyszínen termelték ki. Az egykori anyagnyerő helyeket nevezzük kubikgödröknek. Ezek legtöbbször a gátak közvetlen közelében a hullámtéri oldalon találhatók, és árhullámok idején megtelnek vízzel. A mélyebbek vize állandó, a sekélyebbeké pedig kiszáradó. Rendkívül változatos élőhelyek, melyekhez gazdag hal-, kétéltű fauna és madárvilág tartozik, de jelentős a gerinctelen állatviláguk is. Különleges vizes élőhelyek Kubikgödrök

62 Mivel a gáthoz közel helyezkednek el, a gát állékonyságának biztosítása érdekében a közelmúltban viszonylag sokat betemettek ezekből. Gyakran csatornákkal kötik össze őket és vizüket levezetik, így fizikai értelemben fennmaradnak ugyan, de biológiai értelemben nem tudják funkcióikat betölteni. A legtöbb esetben a kubikok között húzódó földsávon, az ún. kubikgerendákon és körülöttük is botoló füzekből álló kubikerdők találhatók. Különleges vizes élőhelyek Kubikgödrök

63 Vizes élőhely rekonstrukciók Az első hazai vizes élőhely-rekonstrukciók 1976 Kunkápolnás és Egyek-Pusztakócs 1976 Külső-tó (Tihany) lecsapoló csatornájának lezárása


Letölteni ppt "Természetvédelmi biológia. A vizes élőhelyek természetvédelmi kezelése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések