Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 1. előadás Dr. Bartha Dénes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 1. előadás Dr. Bartha Dénes."— Előadás másolata:

1 NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 1. előadás Dr. Bartha Dénes

2 BIOLÓGIAI ORGANIZÁCIÓ

3  hierarchikus felépítés  a szintek között kölcsönös kapcsolat  az organizációs szintekre külön jelenségek és törvényszerűségek jellemzők  a magasabb szintek felé nő a komplexitás (több tér- és idő- dimenzióban végbemenő folyamatok összegződnek)

4 BIOLÓGIAI ORGANIZÁCIÓ infraindividuális szintmolekulák szerveződési szintje sejtek szerveződési szintje szövetek szerveződési szintje szervek szerveződési szintje individuális szintszervezetek szerveződési szintje szupraindividuális szintpopulációk szerveződési szintje életközösségek szerveződési szintje bioszféra szerveződési szintje

5 BIOLÓGIAI ORGANIZÁCIÓ Szünbiológia = a különböző élőlények együttélésével foglalkozó tudomány, tárgyát a populációk, életközösségek és a bioszféra alkotják. KérdésTudományFeladat Mi? rendszertan az építőelemek meghatározását adja meg Milyen? populációbiológia életföldrajz társulástan a populációk, életközösségek, bioszféra viselkedését jelenség szinten írja le (okozatok) Miért? ökológia a jelenségeket előidéző kényszerfeltételeket vizsgálja (okok) populációbiológia + életföldrajz + társulástan + ökológia = szünbiológia

6 ALAPFOGALMAK

7 Növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia): a növényfajok és növény- zeti típusok térbeli előfordulásának és elterjedésének részletes vizsgálata. Florisztika: egyes területek flórájának összetételét elemzi. Areálgeográfia (chorológia): egyes növényfajok elterjedésének törvényszerűségeivel foglalkozik. Fiziognómiai növényföldrajz: leírja a Föld különböző területeit borító növénytakarót, a vegetációt. Genetikai (fejlődéstörténeti) növényföldrajz: a növényzet időbeni változásait tárgyalja. Növénytársulástan (fitocönológia, fitoszociológia): a vegetáció egysé- geit elemzi és írja le.

8 FLÓRA és VEGETÁCIÓ

9 FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ Flóra = egy terület növényfajainak az összessége (sok növényfaj) Vegetáció = egy terület növénytakarója, a földfelületet borító növény- tömeg (sok növényfaj sok egyede). Élőlénycsoport Földön leírt fajok száma Magyarországon élő fajok száma Algák Gombák Zuzmók Májmohák Lombosmohák Harasztok Virágos növények Gerinctelen állatfajok összesen Gerinces állatfajok összesen A különböző élőlénycsoportok fajszáma a Földön, illetve Magyarországon (kerekített értékek)

10 BIOLÓGIAI TÍPUSOK

11  A növények osztályozásának egyik útja a rendszertani egységekbe (taxonokba) való besorolás, amelynek alapja az evolúció, a leszármazási rokonság figyelembe vétele.  Egy-egy taxonba teljesen eltérő morfológiai, élettani sajátosságokkal rendelkező növények is tartozhatnak.  Távoli taxonok hasonló morfológiai, élettani sajátosságokkal bírhatnak.  A környezeti alkalmazkodás egyik megnyilvánulása, hogy a különböző taxonok – a konvergencia révén – hasonló biológiai típusokat alkotnak.

12 BIOLÓGIAI TÍPUSOK A.A trofikus jelleg alapján Autotróf növények Szemiautotróf növények pl. Melampyrum, Rhinanthus, Loranthus, Viscum Heterotróf növények Paraziták: pl. szárparazita: Cuscuta, gyökérparazita: Orobanche, Lathraea Szaprofiták: pl. Neottia, Monotropa, Corallorhiza, Epipogium, Limodorum

13 BIOLÓGIAI TÍPUSOK B.Az életmód alapján Terresztris növények Szilvikol fajok Pratikol fajok Aquatikus növények C.A virágzás gyakorisága és az élettartam alapján Egyszertermők (hapaxant fajok) Egy- és kétévesek Sokévesek Sokszortermők (pollakant fajok) Megj.: Az egyszertermő sokévesek és a sokszortermők alkotják az évelő növények csoportját.

14 BIOLÓGIAI TÍPUSOK D. A hajtástengely fásodottságának mértéke alapján Fásszárú növények Félig fásszárú növények Lágyszárú növények E.A levelek élettartama alapján Örökzöldek Félörökzöldek (télen is zöldek) Lombhullatók (nyáron zöldek)

15 BIOLÓGIAI TÍPUSOK F. A levelek típusa szerint Tűlevelűek Pikkelylevelűek Lomblevelűek G.A levelek állaga (konzisztenciája) alapján Keménylombúak (szklerofill fajok) Lágylombúak (malakofill fajok)

16 BIOLÓGIAI TÍPUSOK leptofill< 0,25 cm 2 nanofill0,25 – 1 cm 2 mikrofill1 – 5 cm 2 mezofill5 – 100 cm 2 makrofill100 – 500 cm 2 megafill> 500 cm 2 H.A levelek nagysága szerint

17 BIOLÓGIAI TÍPUSOK I.A fényviszonyokhoz való alkalmazkodás alapján Szkotofiton (szkotofil növény) Szkiofiton (szkiofil növény) Helio-szkiofiton (helio-szkiofil növény) Heliofiton (heliofil növény)

18 BIOLÓGIAI TÍPUSOK J.A humiditáshoz ill. ariditáshoz (víz- és hőmérsékleti viszo- nyokhoz) való alkalmazkodás alapján Higrofiton (higrofil növény) Mezofiton (mezofil növény) Xerofiton (xerofil növény) Megj.: Az egyes típusok között átmeneti típusok is léteznek, pl. mezohigrofil ill. xeromezofil növények. Termofiton (termofil növény) Pszichrofiton (pszichrofil növény) Kriofiton (kriofil növény)

19 BIOLÓGIAI TÍPUSOK K.A szubsztrátumhoz való alkalmazkodás alapján Hidrofiton (hidatofiton) Helofiton Amfifiton Eurifiton Edafofiton Endofiton Halofiton (halofil fajok) Higrohalofiton (higrohalofil fajok) Xerohalofiton (xerohalofil fajok)

20 BIOLÓGIAI TÍPUSOK Nitrofiton (nitrofil fajok) Kalcifiton (kalcifil fajok) Litofil fajok Szaxikol fajok Terrikol fajok Kriofil fajok Ombrofil fajok Pszammofil fajok Pirofil fajok Antrakofil fajok Humikol fajok Sphagnikol fajok Turfikol fajok Lignikol fajok Kortikol fajok Ramikol fajok Foliikol (epifill) fajok

21 BIOLÓGIAI TÍPUSOK L.A talajkémhatáshoz való alkalmazkodás alapján Acidofil (mészkerülő) fajok Acidoklin (inkább mészkerülő) fajok Neutrofil (semleges = közömbös kémhatást kedvelő) fajok Baziklin (inkább mészkedvelő) fajok Bazifil (mészkedvelő) fajok M.A talajok tápanyagtartalmához való alkalmazkodás alapján Oligotróf fajok Mezotróf fajok Eutróf fajok

22 NÖVÉNYI FORMÁK

23  A biológiai típusok speciális esete a növényi forma, ahová a növekedési forma és az életforma sorolható.  A növényi formák alkalmazása sokkal régebbre tehető, mint a taxonokkal (rendszertani kategóriákkal) való jellemzés.  A növekedési formákat tisztán morfológiai jellemzők alapján állítjuk fel, míg az életformák esetében a morfológiai jellemzőkön túl ökológiai sajátosságok is figyelembe veendők.  A növekedési forma a kedvező időszakban (vegetációs periódus = működési szakasz) működő habitust jelenti, addig az életforma a kedvezőtlen időszak (nyugalmi szakasz) átvészelésére kialakult adaptáció során jön létre.

24 I. Növekedési formák

25 NÖVEKEDÉSI FORMÁK Növekedési formák Növekedési forma = a nagyvonalakban azonos architektúrájú, morfo- lógiájú (konstitúciójú) növények tipizált összessége, a növekedés- fejlődés aktív időszakában alakul ki, a kedvező időszakhoz való alkalmazkodást jelenti.

26 NÖVEKEDÉSI FORMÁK A.A támasztékigény és a gyökerezés szerint Önállóan növő, talajban gyökerező fajok Önállóan növő, talajban nem gyökerező fajok Más növényeken vagy támasztékokon növő fajok Epifitonok Liánok Félepifitonok (álliánok): 1. lián → epifiton; 2. epifiton → lián

27 NÖVEKEDÉSI FORMÁK B.A hajtástengely irányultsága és típusa szerint Felálló szárú növények Elfekvő szárú növények Rozettás növények Félrozettás növények Párnanövények

28 NÖVEKEDÉSI FORMÁK C.A fásszárú növények elágazás módja és az ágak helyzete szerint FákCserjékTörpecserjék a. Piceoida. Sambucoida. Myrtilloid b. Quercoidb. Cornoidb. Empetroid c. Pinoidc. Sarothamnoidc. Loiseleurioid d. Tilioidd. Rosoid e. Fagoide. Mugoid

29 NÖVEKEDÉSI FORMÁK Fásszárú architektúra típusok

30 NÖVEKEDÉSI FORMÁK Hazai fásszárú architektúra típusok

31 II. Életformák

32 ÉLETFORMÁK Életforma = hasonló morfológiai megjelenésű és hasonló életritmusú növények csoportja, melyek a makroklíma kedvezőtlen ritmikus jelensé- geihez (pl. száraz vagy hideg időszak) harmonikusan, morfológiai bélyegekben (is) megnyilvánulóan alkalmazkodtak  A R AUNKIAER -féle életforma koncepció az átvészelő szervek helyzetére alapozott.  A víz- és hőellátási pesszimumban (téli hideg vagy nyári szárazság) a- dott általános növényi válaszok lemérhetők azon, hogy a kedvezőtlen időszakban milyen védelemben részesülnek a legérzékenyebb szövet- rendszerekből felépülő megújuló szervek (rügy ill. a magban lévő em- brió). Az életformák szerinti értékelést elsősorban a periodikusan vál- tozó klímájú (mérsékelt övi) területeken lehet jól alkalmazni.

33 ÉLETFORMÁK Fák (Megafanerofiton – MM) Cserjék (Mikrofanerofiton – M) Törpecserjék (Nanofanerofiton – N) Félcserjék (Hemifanerofiton – NH) Kamefiton (Ch)

34 ÉLETFORMÁK Hemikriptofiton (H) Bojtos gyökérzetű fajok (H 1 ) Indás évelő fajok (H 2 ) Szaporodásra képes gyökerű fajok (H 3 ) Szaporodásra nem képes karógyökerű fajok (H 4 ) Ferde gyöktörzsű fajok (H 5 )

35 ÉLETFORMÁK Geofiton (G) Tarackos, gyöktörzses fajok (G1) Gumós fajok (G2) Szaporítógyökeres fajok (G3) Hagymás, hagymagumós fajok (G 4 ) Hidatohelofiton (HH) Megj.: A geofitonok és a hidatohelofitonok alkotják a kriptofiton (a talaj vagy a víz által védve átvészelő) csoportot.

36 ÉLETFORMÁK Hemiterofiton (TH) Terofiton (Th) Ősszel csírázó, kora tavaszi áttelelő egyévesek (Th 1 ) Ősszel és kora tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyévesek (Th 2 ) Tavasszal csírázó nyár eleji egyévesek (Th 3 ) Tavasszal csírázó nyárutói egyévesek (Th 4 )

37 ÉLETFORMÁK R AUNKIAER -féle módosított életformarendszer

38 ÉLETFORMÁK - az átvészelő szerv elhelyezkedése - átmenetek

39 ÉLETFORMÁK A magyar flóra életformák szerinti megoszlása (%) Fanerofita (MM + M + N + HN)5.9 Kamefita (Ch)3.4 Hemikriptofita (H)46.6 Geofita (G)10.9 Hidatohelofita (HH)6.0 Hemiterofita (TH)5.3 Terofita (Th)21.8 Epifita (E)0.1

40 FLÓRA ALAPFOGALMAK

41 Flóra = adott területen adott időben előforduló növényfajok összessége (lényegében neveik listája) (→ fauna, fungia) Florisztika = a flórát vizsgáló tudomány (→ faunisztika, fungisztika)

42 FLÓRA ALAPFOGALMAK A flórát alkotó elemek (fajok) csoportosítása 1. A taxonok eredete szerint Természetes taxonok Mesterséges taxonok 2. A reliktum jelleg szerint Reliktum (maradvány) faj Nem reliktum faj

43 FLÓRA ALAPFOGALMAK 3. A bennszülött jelleg szerint Bennszülött (endemikus) faj Nem bennszülött faj 4. Az állományok terjeszkedési tulajdonságai szerint Visszaszorulóban levő faj Stagnáló (vagy kismértékben ingadozó állományokkal rendelkező) faj Terjedőben lévő faj

44 FLÓRA ALAPFOGALMAK 5. A növények csoportosítása az előfordulás jellege alapján Spontán előfordulás Szubspontán előfordulás Mesterséges előfordulás Szinantropizáció = Az ember természetátalakító tevékenységének hatására egy-egy terület növényvilágában bekövetkező változások össze- foglaló elnevezése.

45 FLÓRA ALAPFOGALMAK 6. A taxonok honossága szerint Őshonos (autochton) faj (taxon) Nem őshonos (allochton) faj (taxon) 7. A nem őshonos (allochton) növények csoportosítása Jövevény növény (idegen növény, idegenhonos növény, idegenföldi növény, adventív növény) Jövevény hibrid Kultúrnövény

46 FLÓRA ALAPFOGALMAK 8. A nem őshonos növények csoportosítása a meghonosodás mértéke alapján Meghonosodott (nem őshonos) növény Újhonos növény (agriofiton) Kultúrfüggő növény (epökofiton) Idegen, nem meghonosodott (nem őshonos) növény Alkalmi növény (efemerofiton) Termesztett növény (ergasiofiton) Meghonosodás (naturalizáció): Nem őshonos növény megtelepedését követően az önfenntartó méretű populáció kialakulásáig tartó folyamat.

47 FLÓRA ALAPFOGALMAK 9. A jövevény növények csoportosítása bekerülésük módja alapján Betelepítés (behozatal): Szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre kerül. Behurcolás: Nem szándékos (véletlen) emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre kerül. Benyomulás: Az a folyamat, amelynek során az élőlény közvetlen emberi közreműködés nélkül addigi areáján kívüli területeken is megjelenik.

48 FLÓRA ALAPFOGALMAK 9. A jövevény növények csoportosítása bekerülésük módja alapján Betelepített (behozott) növény (hemerofiton) Behurcolt növény (xenofiton) Benyomult növény (akolufiton)

49 FLÓRA ALAPFOGALMAK 10. A jövevény növények csoportosítása a bekerülés ideje szerint Ójövevény növény (archeofiton) Újjövevény növény (neofiton)

50 FLÓRA ALAPFOGALMAK 11. A növények csoportosítása inváziós képességek alapján Növényi invázió: A biológiai invázió esete, adott területen, adott tér- és időskálán egy nem őshonos növényfaj elterjedési területe és populáció- mérete a számára megfelelő élőhelyeken az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Inváziós képesség (elözönlőképesség): Az özönnövények azon képessége, hogy elterjedési területüket és populációméretüket a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen, adott tér- és időskálán monoton módon növeljék.

51 FLÓRA ALAPFOGALMAK 11. A növények csoportosítása inváziós képességek alapján Özönnövény / inváziós növény (nem invazív növény!) Átalakító növény (transzformer növény) Nem átalakító növény 12. Egyéb kategóriák Kultúrreliktum Kultúrszökevény Gyomnövény, gyom

52 ŐSHONOSSÁG

53 Az őshonosság kérdésköre  Az őshonosság biogeográfiai-vegetációtörténeti kategória, megítélése tér-idő dimenzióban lehetséges.  Az őshonosság bizonyítása közvetlen és sokféle közvetett bizonyítékkal történhet.  Általában annál könnyebb az őshonosságot bizonyítani vagy elvetni, minél nagyobb vizsgált területről van szó.

54 ŐSHONOSSÁG Időkorlát: a faj (taxon) az adott természetföldrajzi területen a Bükk I. kor vége óta természetesen előfordul vagy előfordult Területi korlát: a faj (taxon) természetes elterjedési területe (areája) részben vagy egészben fedi az adott területet Termőhelyi (társulási) korlát: adott területen belül a faj állományai a nekik megfelelő termőhelyen (társulásban) találhatók → ellenkező esetben termőhelyidegen (társulásidegen) az állomány Taxonkorlát: önálló elterjedési területtel rendelkező alfajoknál

55 ŐSHONOSSÁG Őshonos = Az a faj (taxon), amely az utolsó klímaváltozás (Bükk I. kor vége, i. e. 800) óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában, ill. annak egy adott tájegységében természetesen – nem behurcolás vagy betelepítés révén – előfordult vagy előfordul, s a rá jellemző termő- helyeken (társulásokban) található meg.

56 ŐSHONOSSÁG Nem őshonos (tájidegen)  korábban ugyan élt a faj az adott területen, de a Bükk I. kor végéig (i. e. 800-ig) természetes módon kipusztult onnan   más természetföldrajzi régióból az adott területre (ahol természetes módon nem fordul elő) tudatosan behozott, betelepített vagy nem tudatosan behurcolt (adventív)  őshonos faj genetikailag manipulált klónjaiból áll Az első két csoportba tartozó taxonokat idegenföldieknek, idegenho- nosaknak is nevezhetjük.

57 ŐSHONOSSÁG Az őshonosság megítélésén túl figyelembe veendő egyéb szempontok Társulásalkotási korlát: Az ún. állományalkotó faj a természetes elterjedési terület peremén (az area periférián) vagy termőhelyi tartományának határán (határtermőhelyeken) nem szálanként, kisebb csoportokban, hanem telepített (  elegyetlen) állományokban található → tájidegen állomány Származási korlát: Származásnak tekinthető az a populáció, amely genetikailag kielégítően egységes és amelytől (szignifikánsan) eltérő genetikai tulajdonságú más populációk különíthetők el. Fokozott kívánalom, hogy a szaporításra kerülő fafajok szaporítóanyagait a származási körzeten belül használják fel, s az ne jusson el más származási körzetbe, azaz ott idegen származást ne alkalmazzanak.

58 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

59 Elterjedési terület (area) = a földfelszínnek az a része, amelyet egy taxon (faj, alfaj, nemzetség, család stb.) egy adott időpontban benépesít Elterjedés ↔ előfordulás

60 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) Az elterjedési területet meghatározó tényezők: a.Környezeti feltételek: 1. makroklíma, 2. víz- és tápanyagellátás, 3. szubsztrátum b.Versengés (kompetíció): areacentrum ↔ area perifera c.Törzsfejlődés (filogénia): fajkeletkezési centrum → expanzió → regresszió→ extinkció d.Fajvándorlási (migrációs) képesség: migráció ↔ kolonizáció e.Földrajzi akadályok (barrierek): pl. tengerek, magashegységek, medencék, sivatagok, szigetek f.Antropogén hatások

61 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) Az elterjedési területet kialakító tényezőket együttesen vizsgálva háromféle areát különböztethetünk meg: 1.Potenciális area (PA): Az a terület, amit a taxon egy adott időpontban elfoglalhat. 2.Természetes area (TA): Az a terület, amit a taxon egy adott időpontban – emberi beavatkozás nélkül, természetes úton – elfoglal. 3.Aktuális area (AA): Az a terület, amit a taxon egy adott időpontban – az emberi beavatkozást is figyelembe véve – elfoglal.

62 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) A háromféle areát összevetve az alábbi relációk állhatnak elő: PA > TAA taxon – természetes úton – még nem foglalt el valamennyi előfordulási helyet, az elterjedési lehetőség nincs teljes mértékben kihasználva. PA = TAA taxon – természetes úton – valamennyi előfordulási helyet elfoglalt, az elterjedési lehetőséget teljes mértékben kihasználta. PA > AAA taxon – természetes úton és emberi beavatkozás következtében – nem foglalt el valamennyi előfordulási helyet, az elterjedési lehetőség nincs teljes mértékben kihasználva.

63 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) PA = AAA taxon – természetes úton és emberi beavatkozás következtében – valamennyi előfordulási helyet elfoglalt, az elterjedési lehetőséget teljes mértékben kihasználta. TA > AAA taxon – emberi beavatkozás következtében – bizonyos előfordulási helyekről kipusztult (TA – AA = kipusztulások). TA = AAAz emberi beavatkozás nem olyan számottevő, hogy a taxon elterjedési területét – a potenciális areáján belül – csökkentette vagy növelte volna. TA < AAA taxon – emberi beavatkozás következtében, a potenciális areáján belül – új előfordulási helyeket hódított meg (AA – TA = adventív előfordulások). (Nem értelmezhető relációk: AA > PA, TA > PA.)

64 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA) Az elterjedési területet a mintázat jellege szerint is lehet osztályozni, így megkülönböztethető: 1. Kontinuus (összefüggő) area 2. Diszkontinuus (nem összefüggő) area a. Diszjunkt area b. Diszperz area

65 ELTERJEDÉSI TERÜLET (AREA)

66

67

68

69

70 AREATÍPUSOK (FLÓRAELEMEK)

71 Areatípus (flóraelem) = ± azonos elterjedésű növényfajok (taxonok) tipizált areája A pannon flóra elemzésére felhasználható areatípusok: Adventív elemek Szubkontinentális elemek Kozmopolita elemek Szubmediterrán elemek Cirkumboreális elemek Szubatlanti elemek Eurázsiai elemek Alpesi (alpin) elemek Európai elemek Kárpáti (szubendemikus) elemek Közép-európai elemek Pannóniai (endemikus) elemek Szubboreális elemek

72 AREATÍPUSOK (FLÓRAELEMEK) A magyar flóra areatípusok (flóraelemek) szerinti megoszlása Areatípus (%) Kozmopolita6.3Szubmediterrán15.8 Cirkumboreális8.1Szubatlanti3.5 Eurázsiai22.6Alpesi (alpin)2.5 Európai8.5Kárpáti (szubendemikus)0.8 Közép-európai12.0Pannóniai (endemikus)1.9 Szubboreális0.3Adventív3.1 Szubkontinentális14.6

73 AREATÍPUSOK (FLÓRAELEMEK) A magyar dendroflóra endemikus fajai Pyrus magyarica Sorbus austriaca subsp. hazslinszkyana Sorbus kisfajok Crataegus nigra

74 AREATÍPUSOK (FLÓRAELEMEK) A magyar dendroflóra dealpin-szubboreális fajai Andromeda polifolia Rosa pendulina Alnus incana Rubus idaeus Alnus viridis Rubus saxatilis Betula pubescens Spiraea salicifolia Clematis alpina Vaccinium myrtillus Ribes alpinum Vaccinium oxycoccos Ribes petraeum Vaccinium vitis-idaea

75 AREATÍPUSOK (FLÓRAELEMEK) A magyar dendroflóra szubkontinentális jellegű fajai Acer tataricum Cotoneaster niger Amygdalus nana Spiraea crenata Cerasus fruticosa Spiraea media

76 AREATÍPUSOK (FLÓRAELEMEK) A magyar dendroflóra szubmediterrán jellegű fajai Amelanchier ovalis Lonicera caprifolium Carpinus orientalis Ostrya carpinifolia Castanea sativa Quercus frainetto (Balk.) Cerasus mahaleb Quercus pubescens Colutea arborescens Quercus polycarpa (Balk.) Cornus mas Quercus cerris Coronilla emerus Quercus virgiliana Cotinus coggygria Ruscus hypoglossum Cotoneaster tomentosusSorbus domestica Daphne laureolaSorbus graeca Fraxinus ornusTilia tomentosa (Balk.) Laburnum anagyroidesViburnum lantana

77 AREATÍPUSOK (FLÓRAELEMEK) A magyar dendroflóra szubatlanti jellegű fajai Calluna vulgaris Sarothamnus scoparius A magyar dendroflóra szubatlanti-szubmediterrán jellegű fajai Hedera helix Ruscus aculeatus

78 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK

79 Diaspóra = növényi terjedési egység Diaspóra-típusPélda Generatív spóra algák, mohák, harasztok mag orchidea fajok csíranövény („pszeudoviviparia”) mangrove fajok termés bükkök terméscsoport szederfajok terméságazat égerek növény vagy növényi rész termésekkel ragadós galaj

80 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Diaspóra-típusPélda Vegetatív növényi test májmohák sarjhajtás Bryophyllum spp., Poa bulbosa f. vivipara sarjrügy (turioma) békatutaj sarjhagyma hagymás fogas-ír sarjgumó salátaboglárka tarack tarackbúza gyöktörzs salamonpecsét gyökérsarj fehér nyár inda szamóca legyökeresedő hajtás kúszó boglárka, hamvas szeder vegetatív hajtásrészek szubmerz vízinövények, Tillandsia egész növény Lemna, Wolffia, Azolla

81 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedés sémája: a diaspóra létrejötte → a diaspóra készenléte a szállításra, terjedésre → a diaspóra szállítása, terjedése → új helyre való megérkezés → csírázás → a növényegyed kifejlődése → új diaspórák létrehozatala Diaspóra-bank (magbank, spórabank) = egy bizonyos helyen fel- halmozódó diaspóra-tömeg

82 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: I. Vegetatív terjedés (polikormonképzés) A.tarackolás (pl. Agropyron repens, Teucrium chamaedrys, Phragmites australis) B.gyökérsarjadzás (Amygdalus nana, Ulmus minor) C. hajtáslegyökerezés (pl. Fragaria vesca, Rubus spp.)

83 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 1. Állatokkal terjedő (zoochor) növények a. Diszzoochoria (pl. Castanea, Corylus, Quercus, Juglans) b. Endozoochoria (pl. Atropa, Berberis, Convallaria, Cornus, Crataegus, Euonymus, Hippophaë, Polygonatum, Paris) c. Myrmekochoria (pl. Ajuga, Chelidonium, Colchicum, Corydalis, Helleborus, Hepatica, Luzula, Melampyrum, Veronica, Viola) d. Epizoochoria (madarak lába: pl. Lemna, Cyperus, Glyceria, Juncus, kapaszkodószerv: pl. Geum, Arctium, Circaea, Galium, Sanicula, ragadós termés: Viscum, Loranthus)

84 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 2. Széllel terjedő (anemochor) növények a. apró magvúak ill. spórásak (pl. Ericaceae, Orchidaceae, Pyrolaceae, Saxifragaceae, Bryophyta, Pteridophyta) b. repítőkészülékesek (pl. Clematis, Populus, Salix, Acer, Myricaria, Alnus, Betula, Carpinus, Fraxinus, Picea, Pinus, Tilia, Ulmus) c. ördögszekér növények (pl. Eryngium, Falcaria)

85 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 3. Vízzel terjedő (hidrochor) növények pl. Caltha, Nymphaea, Nuphar, Iris pseudacorus 4. Nehézségi erővel terjedő (ballochor) növények pl. Fagus, Quercus, Juglans

86 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK A növényi terjedési módok típusai: II. Generatív terjedés 5. Önterjesztő (autochor) növények a. turgor ill. szöveti feszültség révén (pl. Cardamine, Erodium, Geranium, Impatiens) b. higroszkópikus szőrökkel (pl. Corynephorus, Pulsatilla, Deschampsia) c. elernyedő terméskocsány révén (pl. Asarum, Crocus, Hepatica, Leucojum, Pulmonaria, Scilla) 6. Emberrel terjedő (antropochor, hemerochor) növények

87 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Egy vegetációs időszak alatti vegetatív terjedés mértéke FajTávolság (m) Viola odorata0,1 Ajuga reptans0,2 Hieracium pilosella0,3 Lithospermum purpureo-coeruleum0,6 Potentilla anserina1,1 Ranunculus repens1,3 Rubus saxatilis1,4 Potentilla reptans1,5 Vinca major2,0 Fragaria vesca2,6 Rubus caesius3,2 Rubus bifrons6,5 Phragmites australis20,0

88 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Önterjesztő (turgorfeszültség révén terjedő) fajok terjedési távolsága FajTávolság (m) Impatiens noli-tangere1,1 Cardamine parviflora1,2 Cardamine hirsuta1,4 Oxalis corniculata1,6 Cardamine amara1,7 Cardamine impatiens2,0 Oxalis europaea2,2 Oxalis acetosella2,4 Cardamine pratensis2,4 Impatiens parviflora3,4 Impatiens glandulifera7,0

89 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Önterjesztő (szárazzá váló termések révén terjedő) fajok terjedési távolsága FajTávolság (m) Ononis spinosa0,6 Geranium columbinum1,5 Geranium rotundifolium1,8 Montia fontana2,0 Geranium pyrenaicum2,1 Viola arvensis2,4 Geranium palustre2,5 Mercuralis annua2,9 Mercurialis perennis4,0 Viola riviniana4,6 Viola tricolor5,0 Geranium robertianum6,0

90 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Protokratikus fás növények Fény- igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Betula pendula / B. pubescens  – 20002,5 – 20 A / H / Z Pinus sylvestris  – – 60 A / H / Z Jelmagyarázat: Fényigény:  – fényigényes,  – félárnyéktűrő,  – árnyéktűrő Terjedési mód: A – anemochor, H – hidrochor, Z – zoochor Terjedési ugrás: Termőrefordulás x migrációs sebesség

91 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Mezokratikus fás növények Fény- igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Acer spp.  – – 20 A / H / Z Alnus glutinosa / A. incana  – 20007,5 – 30 A / H / Z Corylus avellana  – – 15 H / Z Fraxinus excelsior  – 5005 – 12,5 A / H / Z Quercus spp. (lombhullatók)  305 – 5000,15 – 15 H / Z Tilia spp.  1050 – 5000,5 – 5 A / H Ulmus spp.  – – 30 A

92 NÖVÉNYI TERJEDÉSI MÓDOK Telokratikus fás növények Fény- igény Termőre fordulás (év) Migrációs sebesség (m/év = km/ezer év) Terjedési ugrás (km) Terjedési mód Abies alba  3040 – 3001,2 – 9 A / Z Picea abies  3060 – 5001,8 – 15 A / Z Carpinus betulus  2050 – – 20 A / Z Fagus sylvatica  – 3507 – 14 Z

93 ENDEMIZMUSOK (BENNSZÜLÖTTEK)

94 Endemizmus (bennszülött): 1. Tágabb értelemben: egy taxon kizárólag egyetlen meghatározott földrajzi területen belül fordul elő, függetlenül a terület nagyságától; 2. Szűkebb értelemben: a kicsiny elterjedési területtel (mikroareával) rendelkező taxon.

95 ENDEMIZMUSOK (BENNSZÜLÖTTEK) A kicsiny elterjedési terület (mikroarea) több úton jöhet létre: 1. paleoendemizmus vagy reliktumendemizmus – pl. a Balkán- félszigeten: Aesculus hippocastanum, Forsythia europaea, Picea omorika; Erdélyben: Syringa josikaea; „élő kövület”: Gingko biloba, Metasequoia glyptostroboides, Welwitschia mirabilis 2. holoendemizmus – pl. Onosma tornense, Daphne arbuscula 3. neoendemizmus – pl. a Dunántúli-középhegység Sorbus kisfajai 4. szkizoendemizmus – pl. a kárpát-medencei bennszülött fehér virágú sziklai szegfüvek (Dianthus plumarius csoport), piros termésű galagonya (Crataegus) (kis)fajok

96 ENDEMIZMUSOK (BENNSZÜLÖTTEK) A kicsiny elterjedési terület nagysága alapján több altípust állíthatunk fel: 1.Kárpáti-pannon bennszülöttek (szubendemizmusok) – pl. kárpáti sisakvirág (Aconitum moldavicum), ikrás fogasír (Dentaria glandulosa), magyar bogáncs (Carduus collinus), magyar kőhúr (Minuartia frutescens), Kmet’-rózsa (Rosa kmetiana) 2.Pannon bennszülöttek – pl. debreceni torma (Armoracia macrocarpa), budai imola (Centaurea sadlerana), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), fekete galagonya (Crataegus nigra)

97 ENDEMIZMUSOK (BENNSZÜLÖTTEK) 3.Lokális bennszülöttek A Pannon-medencén belül csak egyes területeken, de több populációban található fajok. Pl. tartós szegfű (Dianthus diutinus), tornai vértő (Onosma tornense), magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens), Facsar-rózsa (Rosa facsarii) A Pannon-medencén belül csak egyetlen lelőhely ismert. Pl. pilisi len (Linum dolomiticum), mátrai ősjuhar (Acer acuminatilobum) Megkülönböztethetők még az ún. szuperendemizmusok is, amelyek csak hazánk mai határain belül élnek. Pl. magyar vadkörte (Pyrus magyarica)

98 ENDEMIZMUSOK (BENNSZÜLÖTTEK) Kétszikű endemikus fajok Európában

99 RELIKTUMOK (MARADVÁNYOK)

100 Reliktum (maradvány) 1. Szűkebb értelmezésben: az a taxon, amely a földtörténet valamely korábbi időszakában gyakoribb volt, a megváltozott makroklíma miatt azonban visszaszorult, mára kihaló félbe került, de az adott területen kisszámú előfordulása még fellelhető; 2. Tágabb értelmezésben: maradvány minden, ami egy korábbi idő- szakban (az időlépték nagyságától függetlenül, tehát akár a közelmúlt-ban is) gyakoribb, számosabb volt, mint a vizsgálati időpontban. Refúgium (menedékhely) = az a hely, ahol a taxon a megváltozott klimatikus viszonyok ellenére folyamatosan fenn tud maradni

101 RELIKTUMOK (MARADVÁNYOK) A reliktumok csoportosítása: a.Preglaciális és interglaciális melegkori reliktumok (jégkorszak előtti és jégkorszakbeli melegkori maradványok): 1.preglaciális reliktumok (pl. Nymphae lotus var. thermalis, Syringa josikaea, Carpinus orientalis, Ephedra distachya); 2.interglaciális reliktumok (pl. Micromeria thymifolia, Colchicum hungaricum, Silene flavescens)

102 RELIKTUMOK (MARADVÁNYOK) b. Glacális (és posztglacális) hidegkori reliktumok (jégkorszakbeli hidegkori maradványok): 1. sziklahasadékok, sziklagyepek, töbrök (pl. Saxifraga paniculata, Primula auricula, Dracocephalum ruyschiana); 2. hűvös szikla- és szurdokerdők (pl. Ribes alpinum, Clematis alpina, Viola biflora, Valeriana tripteris, Carduus glaucus); 3. tőzegmoha- és tőzegmohás-lápok (pl. Andromeda polifolia, Vaccinium oxycoccos, Drosera rotundifolia); 4. lápok, láprétek, láperdők (pl. Potentilla palustris, Primula farinosa, Calamagrostis stricta) c. Posztglaciális melegkori reliktumok (jégkorszak utáni melegidő- szaki maradványok): főként löszterületek (pl. Spiraea crenata, Amygdalus nana, Crambe tataria, Nepeta parviflora, Salvia nutans)

103 RELIKTUMOK (MARADVÁNYOK)

104


Letölteni ppt "NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 1. előadás Dr. Bartha Dénes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések