Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biogeográfia 4. Ő shonosság, idegenhonosság Inváziós fajok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biogeográfia 4. Ő shonosság, idegenhonosság Inváziós fajok."— Előadás másolata:

1 Biogeográfia 4. Ő shonosság, idegenhonosság Inváziós fajok

2 Őshonosság (az északi mérsékelt övben) Az őshonosság biogeográfiai-vegetációtörténeti kategória. → Közvetlen és számos közvetett úton bizonyítható. → Minél nagyobb a vizsgált terület, annál könnyebb a bizonyítás. Definíciója: Őshonosak azok a fajok (taxonok), amelyek az utolsó klímaváltozás (Bükk I. kor vége, i.e. 800) óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában, illetve annak egy adott tájegységében természetesen (nem behurcolás vagy betelepítés révén) előfordultak vagy előfordulnak, s a rájuk jellemző termőhelyeken (társulásokban) találhatók meg.

3 Őshonos fajok (autochton fajok) 1. Időbeli korlát Az adott területen már a Bükk I. kor végén (i. e. 800) is előfordultak. Természetföldrajzi régiónkban azóta a makroklíma jellemzői közel állandóak → az őshonos dendroflóra (a kipusztulásokat leszámítva) nem változott. Pl. a Pinus mugo (törpefenyő) és a Pinus cembra (cirbolyafenyő) a jégkorszak alatt hazánk területén előfordult, de a Bükk I. kor végére természetes elterjedési területe visszahúzódott, emiatt ma nem tekinthető őshonosnak.

4 Őshonos fajok (autochton fajok) 2. Területi korlát A faj természetes elterjedési területe (areája) részben vagy egészben fedje az adott területet Ha a természetes area teljesen lefedi az adott területet, akkor a faj ezen belül mindenütt őshonos. Magyarországon a legtöbb őshonos faj ilyen. Ha a természetes area csak részben foglalja magában az adott területet (az areahatár átmegy azon), akkor a fedvényen őshonos, azon kívül viszont tájidegen.

5 Tilia tomentosa (ezüst hárs) Magyarországon őshonos, de csak a Dél-Dunántúlon, a Nyírségben és a Beregi- síkon. Másutt tájidegen! Quercus cerris (cser) Magyarországon őshonos, az Északi- Középhegységben kelet felé csak a Hernád vonaláig. Ettől keletre tájidegen!

6 Őshonos fajok (autochton fajok) 3. Termőhelyi (társulási) korlát Az időbeli és területi korláttal szemben nem az adott taxonra (fajra) vonatkozik, hanem annak állományaira. Adott területen belül (melyet teljes egészében lefed a faj természetes areája!) csak akkor őshonos egy taxon, ha a nekik megfelelő társulásban találhatók meg. Ha a taxon a természetes areán belül, de nem a neki megfelelő termőhelyen fordul elő, úgy termőhelyidegen (társulásidegen) állományokról van szó, s így itt nem tekinthető őshonosnak.

7 Példa: A bükkösök termőhelyén korábban sokfelé létesítettek cseres állományokat. A cser az adott területen (pl. természetföldrajzi kistájban) lehet ugyan őshonos, de a bükkösök termőhelyén természetes módon nem tenyészik, így ezek az állományok termőhely(társulás)idegenek.

8 Őshonos fajok (autochton fajok) Az őshonosság megítélésen túl figyelembe kell venni további szempontokat: 1. Társulásalkotási korlát Ha az állományalkotó faj a természetes areájának peremén vagy termőhelyi tartományának határán nem szálanként, kis csoportokban, Hanem telepített (elegyetlen) állományokban fordul elő, akkor ezeket tájidegen állományoknak minősítjük.

9 Pl. Picea abies (lucfenyő) őshonos a Nyugat-Dunántúl hűvös patak- völgyeiben, de állományszerű megjelenése az ültetésnek köszönhető, melyek tehát tájidegen állományok

10 Őshonos fajok (autochton fajok) Az őshonosság megítélésen túl figyelembe kell venni további szempontokat: 2. Származási korlát Azonos származású az adott populáció genetikailag kielégítően egységes, és amelytől szignifikánsan eltérő tulajdonságú más populációk különíthetők el. Elsősorban a termesztett, kultivált fajok esetében fontos kritérium. Származási körzet: szaporítóanyag-termesztési és –felhasználási körzetek, melyeket elterjedési, populációgenetikai és ökológiai alapon Jelölnek ki. Hazánkban általában 3-6 származási körzetet különítenek el

11 A kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) esetében 4 származási körzetet (Északi-khg., Dunántúli-khg., Nyugat-Dunántúl, Dél- Dunántúl) különítettek el. Ma is gyakran előfordul, hogy pl. a Dél-Dunántúlon megtermett makkot az Északi-középhegységben használják fel erdősítésre, ami oda idegen származás bevitelét jelenti.

12 „Rejtetthonosságú fajok”: őshonosságuk a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem igazolható, de nem is zárható ki Castanea sativa (szelídgesztenye) Taxus baccata (tiszafa)

13 Idegenhonosság (az északi mérsékelt övben) Nem őshonos (idegenhonos, allochton) növény: a jövevény növények, a jövevény hibridek és a kultúrnövények összefoglaló elnevezése. Megjelenésük a szinantropizáció következménye. Szinantropizáció: Az ember természetátalakító tevékenységének hatására egy-egy terület növényzetében bekövetkező változások összefoglaló elnevezése. A szinantróp rendszereket a növényfajok csoportosítására dolgozták ki az alapján, hogy a növény milyen mértékben kötődik az emberi tevékenységhez.

14 Idegenhonos növények 1.Jövevény növény (idegenhonos növény, adventív növény): A vizsgált területre szándékos betelepítés, akaratlan behurcolás vagy spontán bevándorlás útján bekerült nem őshonos növény. 2. Jövevény hibrid: Jövevényfajok egymással vagy őshonos fajjal alkotott, a növények őshazáján kívül létrejött hibridje. Előfordulhat, hogy a jövevény faj nem képes meghonosodni vagy nem válik özönnövénnyé, de őshonos fajokkal alkotott hibridjei elterjednek. 3.Kultúrnövény: Hagyományos nemesítési eljárásokkal vagy génsebészeti módszerekkel módosított genetikai állományú (termesztett) növény.

15 Idegenhonos növények Behurcolás időpontja szerinti felosztás: 1. Archeofitonok (Ójövevénynövények) Európában Amerika felfedezése előtt megjelent fajok (-1500) Megjelenésük a neolitikumi mezőgazdaság kialakulásával egyidős Behurcolásuk közeli florisztikai régiókból történt, kis lépésekben Természetes flóravándorlásokhoz hasonló folyamat Frontális, lassú terjedés, a patogén és herbivor szervezetekkel együtt Természetvédelmi szempontból nem okoznak problémát Sok eltűnőben lévő, ritka gyomnövény (pl. konkoly, búzavirág, pipacs)

16 Agrostemma githago (konkoly)

17

18 „Lengyomok”: Cuscuta epilinum (lenfojtó aranka), Camelina alyssum (duzzadt gomborka), Lolium remotum (lenvadóc)

19 Idegenhonos növények Behurcolás időpontja szerinti felosztás: 2. Neofitonok (Újjövevénynövények) Európába behurcolás Amerika felfedezése után (1500-) Távoli vidékekről, eredeti életközösségükből „kiszakított”, nagy ugrásokkal bekerült fajok Megjelenésük a nagy földrajzi felfedezésekhez, gazdasági és tájhasználati változásokhoz köthető Közlekedési hálózat (utak, vasutak) kiépülésével terjedésük jelentősen felgyorsult Természetvédelmi problémák, súlyosabb esetben növényi invázió (özönnövények)

20 Újjövevénynövények (Neofitonok): 1. Robinia pseudoacacia (fehér akác) 2. Amorpha fruticosa (gyalogakác) 1 2

21 Idegenhonos növények Meghonosodás mértéke szerinti felosztás 1.Meghonosodott növény Egy adott területen a nem őshonos növény meghonosodottnak tekinthető, ha ott van legalább egy olyan populációja, amely a populáción kívülről származó propagulumok (szaporítóképletek) rendszeres beáramlása nélkül is képes fennmaradni Két csoportjuk: a; Újhonos növény (agriofiton): természetes élőhelyeken is előfordulnak. Az eredeti vegetációnak nem tagjai, de mára meghonosodtak. b; Kultúrafüggő növény (epökofiton): csak emberi hatás alatt álló területeken fordulnak elő. Az emberi hatás elhagyásával életfeltételeik megszűnnek, eltűnnek a vegetációból.

22 Újhonos növény (agriofiton) Impatiens gladulifera (bíbor nebáncsvirág) Kultúrafüggő növény (epökofiton) Ambrosia artemisiifolia (ürömlevelű parlagfű)

23 Idegenhonos növények Meghonosodás mértéke szerinti felosztás 2. Nem meghonosodott növény (alkalmi vagy vendégnövény) az adott területen nem honosodtak meg, azaz fennmaradásukhoz ismételt behurcolásra van szükség. Alkalmi növényeknek tekintjük azokat a nem őshonos növényeket is, amelyek a vizsgált területről már kipusztultak, illetve amelyek ott sem generatív, sem vegetatív módon nem képesek szaporodni. Két csoportjuk: a; Alkalmi növény (efemerofiton): a termesztésből átmenetileg kivaduló kultúrnövények, amelyek vadon nem tudnak tartósan fennmaradni. b; Termesztett növény (ergasiofiton): kizárólag csak mesterséges kultúrában élnek, emberi ápolás nélkül nem tudnak fennmaradni

24 Alkalmi növény (efemerofiton) Termesztett növény (ergasiofiton) Glycine soja (szója) Paulownia tomentosa (császárfa)

25 Idegenhonos növények Csoportosítás a bekerülés módja alapján 1.Betelepített növény Olyan jövevény faj, amely szándékos emberi tevékenység következtében jutott el a vizsgált területre. 2. Behurcolt növény Olyan jövevény faj, amely nem szándékos emberi tevékenység következtében jutott el a vizsgált területre. 3. Benyomult növény Olyan jövevény faj, közvetlen emberi közreműködés nélkül addigi areáján kívüli területeken is megjelenik. Közvetve (például az élőhelyek átalakításával) az ember is hozzájárulhat a sikeres terjedéséhez.

26 Betelepített növény Phytolacca esculenta (kínai alkörmös) Behurcolt növény Galinsoga parviflora (kicsiny gombvirág)

27 Kultúrreliktum Kultúrnövényeknek a termesztés megszűnése után, annak helyén emberi beavatkozás nélkül fennmaradó egyedei vagy populációi. Rosa sancti-andrae (szentendrei rózsa) Egykori festőnövények Pl. Isatis tinctoria (festő csülleng)

28 Özönnövény (inváziós vagy invazív faj) Fogalom: olyan nem őshonos faj, melynek elterjedési területe és populációmérete a számára megfelelő élőhelyeken adott területen az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik Hazánkban az 1995-ben számon tartott idegenhonos növényfajok száma 264 volt, ezeknek mintegy 15%-a (kb. 40 faj) számít invazívnak. Legismertebb példák: aranyvessző-fajok, fehér akác, selyemkóró, parlagfű, bálványfa, stb.

29

30 Ökológiai és zöld folyosók szerepe az özönnövények terjedésében élőhelyfragmentumokat kötnek össze ellensúlyozzák a feldarabolódás hatásait a természetes folyamatok mellett a káros szervezetek előretörését nagyban segítik vízfolyások, hullámterek, gátak, utak, vasutak, erdősávok

31 Mesterséges és természetes vízfolyások Nálunk a hínárfajok közül csak kevés az invazív, főként a meleg hévizekben találhatók (Hévíz, Miskolctapolca, Tata) Trópusi területeken fontos inváziós fajok, pl. Eichornia crassipes (vizijácint)

32 Magterjesztés: inváziós neofitonok 21%-a képes vízzel terjedni ! pl. Amorpha fruticosa, Echinocystis lobata

33 Hullámterek Xanthium italicum (olasz szerbtövis)

34 Utak, út menti gyepes területek út menti zöldfolyosók: útpadka, árkok, mezsgyék elsősorban évelő geofitonok: Asclepias syriaca (selyemkóró) Sorghum halepense (fenyércirok)

35 Vasútvonalak szélsőséges vízgazdálkodás egyéves fajok zoochoriával terjedő fajok, pl. Tribulus terrestris (királydinnye) Cenchrus incertus (átoktüske) Oxybaphus nyctagyneus (kisvirágú csodacsölcsér)

36 Senecio inaequidens (vesszős aggófű) Potenciális invádor Dél-Afrikából

37 Robinia viscosa (enyves akác), potenciális invádor Észak-Amerikából Romterületek, építési területek

38 Művelésből kivont területek, parlagok kertek, udvarok szántók felhagyott szőlők és gyümölcsösök

39 Lecsapolt mocsarak, vízrendezés után művelésbe vont, majd felhagyott területek

40 Robinia pseudacacia (fehér akác)

41 Tájidegen fafajú telepítvények és tájidegen fajokkal elegyes jellegtelen erdők Magyarországon


Letölteni ppt "Biogeográfia 4. Ő shonosság, idegenhonosság Inváziós fajok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések