Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gyomnövények eredete Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c. könyve alapján.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gyomnövények eredete Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c. könyve alapján."— Előadás másolata:

1 A gyomnövények eredete Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c. könyve alapján

2 A gyomnövények eredete Termesztett növény: rendszeresen termesztett növény + rövid ideig termesztett, a vad alakkal megegyező faj Kultúrnövény: mai formájukban csak termesztésben fordulnak elő, évezredes szelekció és nemesítés eredményei Gyomnövény: ld. 1. előadás Kultúrnövények és tipikus gyomnövények hasonló tulajdonságai: –Kultúrhatások fontosak fennmaradásukhoz –Vadon élő fajokból fejlődtek ki

3 Kultúr-gyom komplexum: kultúrnövények + rokon gyomnövények –Kultúrnövények gyomokból fejlődtek ki: szekunder kultúrnövények –Gyomok kultúrnövényekből fejlődtek ki: szekunder gyomnövények –Gyomok és kultúrnövények ± egyidejűleg, ugyanazon vadon élő növényi populációból fejlődtek ki Domesztikáció: –Evolúciós folyamtok eredményei –A domesztikált növények bélyegei hasonlók Domesztikációs jellemvonások: –Természetes terjedőképesség elvesztése –A magok egyöntetű és gyors csírázása –Nagyobb diaspórák –Egyidejű érés –Mechanikai védekező rendszer elhagyása –Toxikus és keserűanyagok elvesztése –Változások a termések és magvak színében

4 Domesztikálás alapfeltétele: megfelelő vad formák jelenléte –Alakor (Triticum monococcum), árpa (Hordeum vulgare), zab (Avena sativa), borsó (Pisum sativum), vadlencse (Lens nigricans var. schnittspahnii), vadlen (Linum usitatissimum ssp. angustifolium) Vad gabonaalakok jellemvonásai: –Törékeny kalásztengely –Szálkák, szőrök A kultúrgabonák domesztikációs jellemvonásai : –Szálkák és toklászok robusztussága mérséklődik –Csökken a szőrök gyakorisága –A szemtermések nagyobbak –Nő a termékeny virágok száma –Nő a bokrosodási képesség –A szemtermések egy időben érnek be –A kalásztengely nem magától törik szét

5 Szekunder kultúrnövények Gyomnövényekből fejlődtek ki, tágabb tűrőképességűek A rozs (Secale cereale) egy vadon élő, évelő kiindulási fajból származik Elő-Ázsiában a gyomrozs (Secale ancestrale) búzavetésekben gyomként fordult elő, száraz években elszaporodott, nem vetették, de learatták A rozs terjedését elősegítette a hűvösebb klíma és az aratási technikák megváltozása

6 A takarmánybükköny (Vicia sativa) a lencse (Lens culinaris) gyomja volt: –Csökkent a mag keményhéjúsága és dormanciája –Nőtt a kompetitív képessége, a biomasszája és az alkalmazkodóképessége A szegletes lednek (Lathyrus sativus) a lencse és a borsó gyomja volt

7 A mák vadon élő ősi formái a nyugat-mediterrán térség gabonavetéseiben fordultak elő: –Nőtt a termetűek, termésük és magjuk mérete –A nemesítés hatására zárva maradó toktermés alakult ki

8 Szekunder gyomnövények Kultúrnövényekből fejlődtek ki Vad típussá alakulnak vissza mutáció vagy hibridizáció révén A gyomköles alfajok valószínűleg a termesztett kölesből alakultak ki További példák: –vadkender, –a rizs gyom alakjai, –gyommák –„gyomrépa”

9 Vadon élő populációkból kialakuló gyom- és kultúrnövények A négysoros árpának (Hordeum vulgare) 3 alfaja van „ős alfaj” Hordeum vulgare subsp. spontaneum termesztett árpagyomárpa Hordeum vulgare subsp. vulgare Hordeum vulgare subsp. agriocrithon Kultúrnövény-utánzók A földművelés folyamán egyes gyomnövények nagymértékben alkalmazkodtak egy-egy kultúrnövény fajhoz, -fajtához Az ember elősegítette a folyamatot: vetés, aratás, szelekció Nagyfokú hasonlóság alakult ki: „kultúrnövény-mimikri” → rizs - kakaslábfű

10 Kultúrnövény-utánzók Gyommagvak eltávolítása a vetőmagból (szelelés, szórás) szelekciós nyomást gyakorolt a gyomokra: „magmimikri”: hasonló alakú, méretű, súlyú magvak „speirochor” gyomnövények: nagymértékben hasonlóvá váltak a kultúrnövényekhez (mag, termés) elveszítették spontán terjedő képességüket és magnyugalmukat.

11 Kultúrnövény-utánzók, lengyomok Lengyomok: lenvadóc (Lolium remotum), lenhabszegfű (Silene linicola), lenkeserűfű (Polygonum linicolum), lenkonkoly (Agrostema linicola), óriás csibehúr (Spergula maxima), duzzadt gomoborka (Camelina alyssum), lenfojtó aranka (Cuscuta epilinum) Néhány évszázad vagy évezred alatt keletkeztek Nagymértékben specializálódtak

12 Kultúrnövény-utánzók, lengyomok A „lenlakó” duzzadt gomborka (Camelina alyssum) változásai: –Egyéves életforma, egyenes, nem vagy csak kissé elágazó szár, szőrözöttség hiánya, nem vagy alig elágazó virágzat, kevésvirágúság, magméret, magsúly növekedése, fejlődési és fenológiai ciklus hasonlósága, spontán terjedő képesség megváltozása A „vadon élő” duzzadt gomborka jóval változatosabb

13 Kultúrnövény-utánzók, lengyomok Egy rosszul tisztított 50 grammos len vetőmagminta tartalma (1950- es évek): 3420 db lenfojtó aranka, 241 db lenvadóc, 8 db duzzadt gomborka

14 Gabonakísérők Legismertebb gabonagyomok: konkoly (Agrostema githago), kék búzavirág (Centaurea cyanus), szédítő vadóc (Lolium temulentum), gabonarozsnok (Bromus secalinus), kövér rozsnok (Bromus grossus)

15 Gabonakísérők: a konkoly Konkoly adaptációs tulajdonságai: gabonához hasonló magasság, egyszerre történő érés, nem teljesen felnyíló toktermés, hasonló magsúly és méret, magnyugalom hiánya Régészeti leletek bizonyítják a magméret evolúciós növekedését A konkoly anyagai elősegítik a búza gyökérzetének növekedését

16

17 Gabonakísérők: a szédítő vadóc Gabonákhoz hasonló, gyökérzetük összefonódik Néhol olyan tömeges volt, hogy a termést teljesen elpusztította Virágzatában élő gomba miatt mérgező: részegséghez hasonló tünetek

18 Gabonakísérők: a gabonarozsnok Az őszi vetésű kultúrrozshoz hasonlít morfológiailag, fiziológiailag, ökológiailag, fenológiailag A kőkortól helyenként a 19. sz.-ig táplálkozásra használták, a neolitban valószínűleg termesztették A bronzkor óta „kultúrakísérő haszonnövény”, nem vetették, de betakarították

19 Pionír gyomnövények Közvetlenül fejlődtek ki vadon élő kolonizátorokból Kis termetűek, gyenge kompetíciós, de nagy szaporodó képességűek A zavarás megszűnése után kiszorulnak a vegetációból Legtöbb szántóföldi gyomfajunk ide tarozik

20

21

22

23

24

25

26

27 „Hazátlan” gyomnövények „Egyes gyomnövények hazája nem a természetes vegetációban, hanem a kultúrtájak szekunder élőhelyein keresendő” A gyomnövények antropogén evolúciója egyre jobban elismert Az emberi tevékenység hatására „születtek” és alakultak A mai szegetális és ruderális fajok interglaciális vagy jégkor utáni, földművelés előtti kimutatása hiányos, kevésbé meggyőző

28 „Hazátlan” gyomnövények A pipacs valószínűleg antropogén élőhelyen, emberi befolyás hatására keletkezett


Letölteni ppt "A gyomnövények eredete Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c. könyve alapján."

Hasonló előadás


Google Hirdetések