Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Növénytan és növényélettan II. Növényrendszertani félév 1. gyakorlat.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Növénytan és növényélettan II. Növényrendszertani félév 1. gyakorlat."— Előadás másolata:

1 Növénytan és növényélettan II. Növényrendszertani félév 1. gyakorlat

2 Az élővilág rendszere  prokarioták és eukarióták;  Az élővilág 5 nagy csoportja: –Monera (egyedüliek)=prokarióták: ősbaktériumok (Archebacteria), valódi baktériumok (Eubacteria), kékalgák (Cyanobacteria), sugárgombák (Actinomycetes), –Protista: algák, állati egysejtűek, ostoros sejtekkel rendelkező gombák, pl. nyálkagombák (Myxomycota), petespórás gombák (Oomycota), –Fungi (gombák): járomspórás penészek (Zygomycetes), tömlősgombák (Ascomycetes), bazidiumos gombák (Bazidiomycetes), konidiumos gombák (Deuteromycetes), –Animalia (állatok), –Plantae (növények).

3 A növényrendszerezés egységei  Faj (species; sp., spp.): a közös származású, valamennyi lényeges öröklődő tulajdonságban megegyező, azonos elterjedésű egyedek csoportját értjük, amelyek között az alaksorozatok folytonossága fennáll, tulajdonságaik génkicserélődések révén is folyamatosan változnak.  Populáció: az egyedek olyan csoportja, amelyek egy meghatározott területen egy időben élnek és egymással kereszteződhetnek.  Keverékfaj (hibrid): pl. közönséges búza és a rozs hibridje a triticale.

4 A növényrendszerezés egységei  A fajokat közös tulajdonságuk alapján kategóriákba sorolták: –Faj (species); –Nemzetség (genus); –Család (familia) –aceae (Alcsalád: -oideae); –Rend (ordo) –ales (Főrend: -anae); –Osztály (classis) –opsida (Alosztály: -idae); –Törzs (phylum) -phyta.

5 Fajon belüli rendszertani egységek  Faj  Alfaj (subspecies; subsp. vagy ssp.);  Változat (varietas; var.);  Alak (forma; f).  Kultúrnövény: tág értelemben véve kultúrnövény minden olyan a természetben kialakult faj és annak az emberi tevékenység által létrehozott fajtái, amelyeket az emberiség bármilyen formában használt és használ.  Fajta (cultivar; cv.): mesterségesen létrehozott alaktani, élettani, kémiai stb. eltérést jelent a termesztett fajtól.

6 A fajta jellemzői  A fajta a termesztett egyedek olyan összessége, amelyek különféle, a termesztés szempontjából fontos tulajdonságok alapján határozottan elkülöníthetők más fajoktól;  Egy fajtába tartoznak mindazon egyedek, amelyek valamennyi tulajdonságukban megegyeznek;  A fajta gazdaságilag értékes tulajdonságait, amelyek fajtarendszertanilag fontosak, fajtabélyegeknek nevezzük.  A fajták eltérő származásúak: helyi és tájfajták, klónok, magról szaporíthatók, hibrid eredetűek, mutánsok stb.

7 A kultúrfajok eredete  Őse nem ismeretes, esetleg csak találgatások vannak (pl. kukorica, szilva, vöröshagyma);  Vadon termő szülőfaja ma is él (pl. burgonya, saláta, borszőlő);  Vadon termő fajok alakköreiből keletkezett (pl. dió, kajszi, málna, sárgarépa, csillagfürt, somkóró, lucerna);  Az elmúlt évtizedekben váltak termesztett növénnyé (pl. áfonya, tarka koronafürt);  Részben spontán kereszteződés, részben nemesítő keresztezéssel keletkeztek (pl. búza, alma).

8 A kultúrnövények csoportosítása  Leghasznosabb tulajdonságaik alapján: –Élelmiszernövények (pl. kenyérgabonafélék, fehérjenövények, keményítőt szolgáló növények, olajnövények stb.); –Ipari növények (pl. rost- és textilnövények, keményítőipari növények, gyógynövények); –Takarmánynövények (pl. zöldtakarmányok, szántóföldi szénák, szalmák, magvak és termések); –Zöldterületi és meliorációs növények (pl. dísznövények, gyepek növényei, védőfásítás növényei). –Káros hatású növények (pl. gyomosító és gyomnövények, mérgező növények).

9 A növények elnevezésének szabályai  Linné (Species Plantarum, 1873): a kettős nevezéktan (binominális nomenclatura) szabályainak első megalkotója.  Botanikai kódex és Kultúrnövény kódex (ICNCP=International Code of Nomenclature for Cultivated Plants).  A tudományos nevek: –pl. veteményborsó – Pisum (nemzetségnév) sativum (fajnév) L. (auktornév rövidítése)+ cv. (fajtanév) (de lehet még fajtakör-convarietas, változatcsoport-provarietas, fajtacsoport-conculta).

10  Hajtásos növények – Cormophyta; –Törzs: Mohák – Bryophyta; –Törzs: Harasztok – Pterydophyta; –Törzs: Magvas növények – Spermatophyta;  Altörzs: Tobozos nyitvatermők – Coniferophytina;  Altörzs: Zárvatermők – Angiospermatophytina; –Osztály: Kétszikűek – Dicotyledonopsida; –Osztály: Egyszikűek – Monocotyledonopsida. Növények rendszertana

11 Boglárkafélék családja - Ranunculaceae  Többségük lágyszárú;  Virágaik kétivarúak, rendszerint sugaras szimmetriájúak;  Virágtakarójuk egynemű, vagy csészére és pártára tagolódik;  A porzó és termőlevelek száma rendszerint sok;  Apokarp termőtájból csoportos termések (aszmag- és tüszőcsokor) fejlődnek;  Leveleik szórt állásúak vagy tőrózsát alkotnak;  Gyógy- és mérgező növények is lehetnek a csoporton belül.

12 Mezei szarkaláb – Consolida regalis  Egyéves vetési gyomnövény;  Szára felálló, erősen elágazó;  Levelei sallangosak;  Virágai zigomorfak;  A magház felső állású, belőle magános tüszőtermés fejlődik;  Elterjedt, gabonavetésekben gyom.

13

14 Vetési boglárka – Ranunculus arvensis  Egyéves gabonagyomnövény;  Szára felálló, felső részén sűrűn leveles;  Levelei ujjasan tagoltak;  Virágai aprók, citromsárgák;  Aszmagos terméscsoport;  Vetésekben, réteken elterjedt, gyom.

15

16 Vetési hérics – Adonis aestivalis  Egyéves elterjedt gyomnövény;  Szára felálló, egyszerű vagy elágazó;  A levelek ülők, az alsók nyelesek, szeldeltek, sallangosak;  Virágai magánosak, narancsvörös színűek;  Májusban, júniusban virágzik;  Tiszántúl nyugati részén gyakori;  Mérgező.

17 Tavaszi hérics – Adonis vernalis  Az Alföld kivételével, sztyeppréteken, homokbuckákon gyakori;  Szára kevés ágú, tövén pikkelyleveles;  Levelei sallangosak;  Virágai nagyok, aranysárgák;  Tavasszal virágzik;  Mérgező, védett növény.

18

19 Illatos hunyor – Helleborus odorus Pirosló hunyor – Helleborus purpurescens

20 Magyar kökörcsin – Pulsatilla hungarica Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis Tátogó kökörcsin – Pulsatilla patens

21 Mákfélék családja - Papaveraceae  Főként lágyszárúak;  A virágok szabadszirmúak, aktinomorf vagy bilaterális szimmetriájúak;  A 2 csészelevél korán lehullik, négy sziromlevelűek, sok porzójuk és sok vagy két termőlevélből álló termőjük van;  A felső állású cönokarp termőjükből sokrekeszű tok fejlődik;  A magvak olajban, a növény alkaloidákban gazdag.

22 Mák – Papaver somniferum  Több ezer éve termesztett, mediterrán eredetű haszonnövény;  Virága fehér vagy liláspiros;  Élelmiszer-, drog- és dísznövény;  Tejnedve fehér, megszilárdulva (ópium) barna;  Fontosabb alkaloidok: morfin, kodein, tebain, narkotin;  Fájdalomcsillapító és kábító hatásúak.

23 Pipacs – Papaver rhoeas  Egyéves vetési gyomnövény;  Felálló szárú, közepes termetű;  Levelei szárnyasan osztottak, szeldeltek, fűrészfogas szélűek;  4 sziromlevél, 2 lehulló csésze;  Toktermése tojásdad alakú.


Letölteni ppt "Növénytan és növényélettan II. Növényrendszertani félév 1. gyakorlat."

Hasonló előadás


Google Hirdetések