Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szántóföldi gyomvegetáció fejlődése Közép- Európában a neolitikumtól az újkorig Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szántóföldi gyomvegetáció fejlődése Közép- Európában a neolitikumtól az újkorig Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c."— Előadás másolata:

1 A szántóföldi gyomvegetáció fejlődése Közép- Európában a neolitikumtól az újkorig Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c. könyve alapján

2 A történelem előtti korok, a neolitikum Neolitikus forradalom: az ember áttér a fogyasztói életmódról a környezethasználó és termelői gazdálkodásra A földművelés az ún. Termékeny félhold területén alakult ki Közép-Európát a földművelés a Balkán-félsziget felől és Délnyugat- Európából érte el Kezdetleges szerszámok → csak a könnyen művelhető talajokat tudták feltörni (lösz) → az első települések is a löszvidékeken voltak

3

4 Rajna-vidéki gabonavetések gyomtársulása (archeobotanikai leletek alapján): Bromo-Lapsanetum praehistoricum –Karakterfajok: gabonarozsnok, bojtorjánsaláta –Valószínűleg nagyon elterjedt volt –A fajok többsége az eredeti, természetes növénytársulásból származott –A nagyon versenyképes gyomok még hiányoztak –A kultúrállományok még ritkábbak, gyengébb növekedésűek voltak

5 Rajna-vidéki gabonavetések gyomtársulása: –Kezdetleges eszközök miatt maradtak műveletlen részek → évelő fajok fennmaradtak: lándzsás útifű, mezei varrfű, fodros lórom, mezei komócsin –Ruderális gyomok: kis bojtorján, kúszó boglárka, nagy csalán –Elegyes lomberdők fajai: édeslevelű csüdfű, baracklevelű harangvirág, erdei lórom, ragadós galaj, bojtorjánsaláta –Egyéves fajok: fehér libatop, lapulevelű keserűfű –Tipikus gabonagyomok: gabonarozsnok, szulákkesekűfű

6

7 9. ábra: A neolitikumi erdőváltó földművelés bemutatása (RÖSCH 1990 nyomán)

8 Korai prehisztorikus korokban kevés volt a tipikus gyomnövény: –A hosszú parlagos időszakok nem kedveztek az egyéveseknek –A gyomfajok vándorlása akadályokba ütközött –A kalászszedés csak a magasabb gyomfajoknak kedvezett A legeltetés az epi- és endozzoochor fajoknak kedvezett A szalmát még nem használták fel, tápanyagveszteség kisebb volt A magyarság fölművelésének kezdetei A Kárpát-medence kevésbé beerdősült tája jobban elősegítette a gyomok terjedését A nomád magyarság valószínűleg az i.e. 2. évezredben ismerkedett meg a földműveléssel Ótörök szavaink: arat, búza, árpa, eke, sarló, tarló Ősiráni szavaink: talaj, gabona

9 Római kor Fejlett úthálózat és kereskedelem → gabonakísérő gyomok a mediterrán térségből Közép- és Nyugat-Európába kerültek: Orlay-turbolya, vetési boglárka, kereklevelű buvákfű, légyfogó Hazánk római kori jövevényei: borzas ziliz, kereklevelű buvákfű, sármányvirág, fürtös gamandor.

10

11

12 Fejlett mechanikai gyomirtó eszközök (fogas borona) → vetőmagvak csekély gyomfertőzöttsége, sikeres gyomirtás

13 Középkor Többféle ± eltérő termesztési rendszer alakult ki Legmeghatározóbb: „örök rozsföldek” és a nyomásos rendszerek Örök rozsföldek: –Északnyugat-Európa soványhomoktalajain –Pihentetés nélküli rozstermesztés, gyeptéglás trágyázás –Sajátos fajkészletű rejtőke-báránysaláta társulás Háromnyomásos gazdálkodás: Magyarországra is jellemző volt A szántóföld bizonyos részét nem vetették be –Bevetetlen területet nem szántották fel: parlagrendszer (parlag) –Bevetetlen területet felszántották: nyomásrendszer (ugar)

14

15 Nyomásrendszer a középkori Magyarországon A területet két vagy három nyomásra osztották –Egyiket pihentették (ugar), a másikba őszi gabonát vetettek –Háromnyomásos rendszer: ugar, tavasz vetés, őszi vetés –Aratás után a tarlókat és az ugart is legeltették (trágyázás is egyben)

16

17 A területeteket fűcsíkok választották el egymástól: „füvönosztásos”

18 A háromnyomásos gazdálkodás és a fordítós ekék hatékonyabb talajművelést tettek lehetővé → egyéves ugarperiódusok alakultak ki → felszaporodtak az egyéves gyomfajok Az ugarperiódusok alatt az évelő fajok regenerálódhattak: tövises iglice, hamvas szeder A legeltetés miatt a szántók el voltak füvesedve: franciaperje, angolperje A sekélyszántás még a hagymás, gyöktörzses fajoknak is kedvezett A termesztési rendszerek sokfélék, a terméshozamok alacsonyak voltak, az elvetett és learatott magvak aránya 1:3 (ma 1:25)

19 Ekkor vált tömegessé a kék búzavirág (élénkülő gabonakereskedelem, rossz vetőmagtisztítás)

20 Szembetűnő a leletek konkoly- fertőzöttsége is

21 A szántók gazdagok voltak gyomnövényekben, egyed- és fajszám tekintetében is

22

23

24 A kalászszedésről áttértek a talajfelszínhez közeli aratásra –A szalma hasznosítása a talajok gyorsabb kimerüléséhez vezetett –Apróbb termetű gyomnövények elterjedését elősegítette A szalmát házak vázszerkezeti töltőanyagának is használták, ebben sok gyommagot találtak: konkoly, kék búzavirág, szulákkeserűfű

25 Az eszközök fejlődésével, kevésbé kedvező termőhelyeket is meg tudtak művelni Sekély, köves, sziklás, napos, meleg parcellák is létrejöttek Délről, Délkeletről érkező melegigényes fajok is megtelepedtek

26 Újkor Nagy földrajzi felfedezések, jövevényfajok áradata, új kultúrnövények, új gyomnövények Megjelentek a kapáskultúrák A szántók és füves vegetációk növényzete már jól elkülönült A nyomásrendszer még sokáig megmaradt Szegetális gyomnövények a török hódoltság idejéből: bíborfekete hagyma, keleti nyilasfű, légyfogó, magyar zsálya, afrikai repcsény, korcsmák Botanikus kerti szökevény: kicsiny gombvirág, perzsa veronika

27

28

29  Elterjedését a Bécsbe lábon hajtott disznókondák és a szabadságharc lovas mozgalmai segítették elő: szerbtövis, muszkatövis A szúrós szerbtövis európai terjedése 1858-ig ( Priszter 1960 nyomán ) „Hanem elhozták sertéiken az alvidékről gőzösökön Gönyüig vagy Győrig felhozott, onnan pedig Sopronmegyén keresztül hajtott röfögős szalonnások, s túrkálás közben elültették az útak szélein.” (Szenczy 1886)

30 A vasút kiépülése sok gyomnövény terjedését segítette elő

31 Gabonasilók, malmok, gyárak, rakodók, kikötők környékén sok faj telepedett meg

32 A parlagfüvet Angliába az USA-ból díszmadáreleségként importált köles maggal hurcolták be

33 Az észak-amerikai átoktüskét élő juhokkal vagy gyapjúval hurcolták be

34 A „legelőgyomként” számon tartott sáfrányos imola lucernamaggal került Európából az USA-ba, ahol terhes gyommá vált A hazánkban is honos királydinnye terjedése is a vasútvonalak kiépítésével gyorsult fel

35 A bevándorlás, behurcolás módjai Szándékosan behozott, és kultivált fajok: Elvadult haszon- és fűszernövények: kálmos, szurokfű Elvadult dísznövények: régi kerti növények: szappanfű, modern kivadulások: bíbor nebáncsvirág, aranyvessző fajok Botanikus kertekből való kivadulás: kisvirágú nebáncsvirág Parkokból, rekultivációs területekről: keskenylevelű ezüstfa Szándékos telepítés a fennmaradás elősegítésére: Teleki-virág Szándékos telepítés esztétikai okokból: orgona

36 Nem szándékosan behurcolt fajok:  Szántóföldek és kertek gyomjai: vadzab  Külföldi vetőmaggal: apró szulák  Gyógynövény szállítmánnyal: angyaltrombita  Tűzifa szállítmánnyal: foltos árvacsalán, sárga gyűszűvirág  Fűmagvak kísérői: pelyhes selyemperje  Fák és cserjék közvetítésével jutottak a talajba: parlagi madársóska  Díszmadarak eleségével terjedő növények: köles, muhar fajok

37  Déligyümölcskísérők, elsősorban citromtranszporttal  Gyapjúadventívek, olajnövénykísérők: kevesen honosodtak meg  Építkezési anyagokkal: tarackbúza, fehér libatop  Közlekedési eszközzel, hajóval: kanadai átokhínár  Anthropochor-endozoochor: paradicsom, szamóca  Egyéb: szárazvirágcsokorban, bakancson, kitömött madár tollán, vagy a világháború ideje alatt fogolypostával


Letölteni ppt "A szántóföldi gyomvegetáció fejlődése Közép- Európában a neolitikumtól az újkorig Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c."

Hasonló előadás


Google Hirdetések