Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelmi biológia. 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelmi biológia. 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése."— Előadás másolata:

1 Természetvédelmi biológia

2 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése

3 A fajkipusztulás okai 1.Emberi populáció növekedése gyorsul 2.technológiai fejlődés miatt a természeti erőforrások túlzott mértékű felhasználása jellemző 3.Természeti környezet pusztítása őserdők pusztítása trópusi és mérsékelt övben gyepterületek legelőként való túlhasznosítása vizes élőhelyek lecsapolása, édesvíz, tenger elszennyezése 4. Állatok, növények túlzott mértékű hasznosítása 5.Nyugati társadalmak fejlett technológiája korlátozás és szabályozás nélküli szennyvízelvezetés, édesvíz, sekély tengerek elszennyezése, légszennyezés (savas ülepedés, klímaváltozás)

4 A természetvédelmi biológia fő célja 1.Az emberi tevékenység fajok populációra, társulásokra, ökoszisztémákra gyakorolt hatásainak vizsgálata. 2. Olyan gyakorlati módszerek kidolgozása, amelyek alkalmazásával megakadályozható a biodiverzitás csökkenése, és ha lehet, megoldható a veszélyeztetett fajok jól működő társulásokba való visszaillesztése. 3. Genetikai változatosság csökkenésének, és az élőhelyek pusztulásának megfékezése.

5 A természetvédelmi biológia kapcsolata más tudományterületekkel

6 Természetvédelmi biológia feladata fajok megőrzését szolgáló legjobb stratégia kidolgozása természetvédelmi területek tervezése kis populációk genetikai sokféleségét megőrző tenyésztési programok kidolgozása természetvédelmi megfontolások ill. helyi lakosság érdekeinek összeegyeztetése

7 Természetvédelmi biológia, mint tudomány kialakulása 1978 Michael Soulé első Nemzetközi Konzervációbiológiai Konferencia Soulé, Diamond, Erhlich alapelvek kidolgozása, gyakorlati tudományok tapasztalatait ill. elméleti tudományok eredményeivel ötvözték 1985 Természetvédelmi Biológia Társaság (Society for Conservation Biology) politika – egyre több állami, nemzetközi forrás (ENSZ, Világ Bank) új folyóiratok (Conservation Biology, Biodiversity and Conservation)

8 Magyarország MTA Biológiai Osztály Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottság MBT Környezet- és Természetvédelmi Szakosztály Első Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia 2002 Sopron Természetvédelmi Közlemények

9 Bármilyen eredetű élőlények közötti változatosság, beleértve a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket magukba foglaló ökológiai komplexumokat. Magába foglalja a fajon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét. (ENSZ Egyezmény a Biológiai Sokféleségről) Az élet megjelenési formáinak rendkívül gazdagsága megjelenési formák sokfélesége (állat, növény, gomba, mikro- organizmus) hierarchikus biológiai szerveződés sokfélesége (egyed feletti, egyed alatti szerveződési szintek 2. A biológiai sokféleség – avagy mit véd a természetvédelmi biológia A biodiverzitás fogalma

10 A biodiverzitás szintjei 1.Genetikai diverzitás – fajon vagy populáción belüli genetikai változatosság 2.Taxondiverzitás – ~ fajdiverzitás, faj feletti taxonómiai egységek (nemzetségek, családok) 3.Ökológiai diverzitás – populációk tér- időbeli mintázatainak, kölcsönhatásainak, ill. az általuk létrehozott struktúrák sokfélesége (táplálékhálózat összetettsége, élőhelydiverzitás, szukcessziós állapotok sokfélesége, mintázata)

11 A biodiverzitás szintjei

12 Genetikai diverzitás Az öröklésért felelős DNS molekulák sokféleségében jelentkezik. Létrejöhet 1.Mutáció – az örökítőanyagban bekövetkező öröklődő információváltozás lehet pont-, kromószóma-, gén mutáció 2.Rekombináció (genom egyes szekvenciáinak kicserélődése a DNS molekulán belül vagy homológ kromoszómák között, meglévő gének új kombinációjának kialakulása) és 3.Bevándorlás révén.

13 A genetikai variabilitás elvesztése alapprobléma. Mivel: Feltétele a természetes szelekciónak így az élőlények alkalmazkodóképességének, megteremti az új fajok keletkezését eredményező evolúciós változások alapjait. Genetikai variabilitás és a rátermettség között pozitív kapcsolat van. A genetikai variabilitás tartalmazza az összes biológiai információt. Genetikai diverzitás

14 Genetikai diverzitás szintjei 1.fajok között genetikai diverzitás – genetikai sokféleség döntő része 2.fajon belüli = populációk közötti genetikai diverzitás – pl. Brassica oleracea A politipikus fajok. 3.populáción belüli genetikai diverzitás – azonos lókuszon megjelenő eltérő allélok száma és gyakorisága

15 Taxondiverzitás 1.Fajdiverzitás, fajgazdagság, előforduló fajok – száma biodiverzitás leggyakoribb értelmezése. 2.Faj feletti taxonómiai egységek, családok, nemzetségek diverzitása. xxx

16 Ökológiai diverzitás 1.Közösséget felépítő populációk száma, tömegaránya 2.Komponensek tér- időbeli mintázatainak, funkcionális kapcsolataikban, kölcsönhatásaiban megjelenő sokféleség 2.1. Funkcionális diverzitás: fajkombinációk sokfélesége, azaz növekedési formák táplálkozási szintek, guildek számának sokfélesége, mely növeli a társulások alkalmazkodó képességét, stabilitását.

17 2.2. Szerkezeti diverzitás: fizikai szerkezetre vonatkozik, a fajok, növekedési formák, korcsoportok ill. ezek, térbeli elrendeződésének sokfélesége. Ökológiai diverzitás

18 2.3. Ökoszisztéma diverzitás, vagy táji szintű diverzitás Skálafüggő: 1. egy társulásféleség szukcessziós állapotainak sokfélesége, 2. adott területen előforduló társulások számából, mintázatából adódó sokféleség. Ökológiai diverzitás

19 A diverzitás mérése 1. Izoenzimvizsgálat, géleletroforézis Izoenzim adott enzim eltérő aminosav sorrendű, de azonos hatású formái, egy lókuszon előforduló különböző allélek által kódolt enzimfehérjék. A gélelektroforézis az izoenzimek elválasztásának technikája. Alapja, molekulák egyenáramú erőtér hatására eltérő sebességgel vándorolnak a pólusok felé. A futtatást gélen végzik, majd fixálják, festik. 1. A genetikai diverzitás mérése

20

21 2. DNS szekvenálás A ún. restrikciós enzimekkel hasítják a DNS molekulákat. Szakaszok hosszában megmutatkozó polimorfizmus jól jellemzi a genotípust. 3. DNS enzimatikus bontását követően a keletkezett darabok elektroforetikus elválasztása (előző kettő hibridje). 1. A genetikai diverzitás mérése

22 Genetikai változatosság kifejezése – indexek Polimorfizmus: A polimorf gének aránya adott populáción belül. Polimorf gén: leggyakoribb allél gyakorisága, kisebb, mint egy önkényesen megadott érék, ált. 95%. Heterozigócia, heterozigótaság: heterozigóták aránya a teljes genomon ill. populáción belül 1. A genetikai diverzitás mérése

23 Fajszám Diverzitás függvények Shannon-függvény H = - ∑ p i logp i ahol p i az i-edik faj relatív gyakorisága, - logp i meglepődöttség mértéke 2. A taxondiverzitás mérése

24 Simpson-függvény D = 1 / ∑ p i 2 Egyeletesség J = H / log S ahol H a Shannon-diverzitás, S a fajszám, logS a diverzitás értéke maximális egyenletesség esetén. 2. A taxondiverzitás mérése

25

26 Diverzitás rendezések

27 3. Az ökológiai diverzitás mérése Kompozicionális, florális diverzitás a térbeli mozaikosságból adódó sokféleséget jellemzi.

28 Más tulajdonság, pl. ökológiai stratégia, szaporodásbiológiai jellemző alapján létrehozott csoportok számán és gyakoriság eloszlásán alapuló diverzitási függvények. Élőhelyek diverzitása – élőhelyek száma. Funkcionális ökológiai diverzitás – közösségen belül értelmezhető kölcsönhatások sokfélesége (táplálékhálózat jellemzői, mint pl. trofikus szintek száma, guildek száma, gazdagsága). 3. Az ökológiai diverzitás mérése

29 A fajok csoportosítása 1. Kulcsfajok Csúcsragadozók példája Repülő kutyák mint a trópusi fafajok megporzói Ökoszisztéma-mérnök fajok 2. Ritka fajok 3. Domináns fajok 4. Közönséges fajok

30 Biodiverzitás-indikátorok Kritériumok 1.Könnyű regisztrálhatóság 2.Jól ismételhetően regisztrálható, a megfigyelő személyétől függetlenül 3.Olcsóság 4.Ökológiai szempontból értelmes, könnyen interpretálható adatokat szolgáltasson. Csoportosítás kompozíciós változó (fajösszetétel, fajdiverzitás) szerkezeti változó (talajszerkezetre, vegetációstruktúrára jellemző változó) funkcionális változó (produktivitás, anyagforgalom valamely jellemzőjét leíró változó)

31 Ideális indikátorfaj kritériumai 1.egyértelmű taxonómiai státusz 2.jól ismert biológiai és életmenet tulajdonság 3.jól ismert környezeti tűrőképesség 4.jól ismert válasz a környezet változásaira 5.széles elterjedtség 6.korlátozott mozgékonyság 7.kis genetikai és ökológiai variabilitás 8.jól észrevehető populációs trendek 9.specialista 10.könnyen megtalálható és mérhető 11.más (politikai, társadalmi, gazdasági) értéket is hordoz

32 Zászlóshajófajok – Esernyőfajok

33

34

35


Letölteni ppt "Természetvédelmi biológia. 1. A természetvédelmi biológia meghatározása, a biológiai sokféleség értelmezése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések