Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egészségfejlesztés I. Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egészségfejlesztés I. Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar."— Előadás másolata:

1 Egészségfejlesztés I. Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar

2 Egészségfejlesztő szakirány 1.A demográfiai változások tehetetlensége, (a népesség korösszetétele hosszútávra szóló adottságok, a fiatal és idős népesség aránya, várható élettartama a nemek tekintetében. Ezen adatok összevetése az EU tagállamok között. 2.Az egészség fogalma, az egészségi állapotot meghatározó tényezők. A holisztikus egészségszemlélet dimenziói és ezek jellemzői. 3.Egészség és kultúra. Az egészség kultúrtörténeti megközelítése. Az egészségi állapothoz való viszony változásai. 4.Az epidemiológia fogalma, alapjai, epidemiológiai jelenségek mérése. Epidemiológiai adatbázisok. A nem fertőző betegségek epidemiológiája. 5.A magyar népegészségügyi rendszer és az EU népegészségügyi pillérei. 6.A kelet –és nyugat európai országok egészségkultúrájának azonosságai és különbségei.

3  A demográfia szó a görög “démosz” (= nép, népesség) és a “grafeia”(= leírás) szavak összetételéből származik, tehát népességleírást jelent. A demográfia egyszerűen fogalmazva a népesség számszerű alakulásában, különböző ismérvek (pl. nem, életkor, családi állapot, foglalkozás stb.) szerinti összetételében, területi elhelyezkedésében mutatkozó törvényszerűségeket vizsgáló tudomány. Ahol a népességen egy konkrétan meghatározott területen, egy időben élő emberek összességét értjük.

4  Egy másik meghatározás szerint: a demográfia az a történelmileg viszonylag kései tudomány, amely vizsgálja a népesség nagyságát, összetételét, területi elhelyezkedését, ezek változásait, a változások összetevőit és okait; feltárja a népesedési folyamatok törvényszerűségeit, valamint a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi-gazdasági-környezeti kölcsönhatásokat; az előzők ismerete alapján kutatja a népesség jövőben várható alakulását, valamint a demográfiai, a reprodukciós folyamatok befolyásolási lehetőségeit (Balázs – Horváth 1995).

5 A demográfia története  A népesség, illetve népesedés tanulmányozása igen jelentős múltra tekint vissza. Az első ilyen törekvés – amelyről tudunk – a mintegy 4000 évvel ezelőtti kínai népesség-összeírás volt. De hasonló összeírásokról tudunk időszámításunk kezdete előtt Egyiptomban, Indiában, Izraelben és a görögöknél is. Rómában rendszeresen ötévente tartottak cenzusokat (a mai népszámlálás elődjét). A demográfia tehát ókori gyökerekre tekinthet vissza. A mai értelemben vett demográfiáról a 17. század óta – főleg Graunt[119] munkásságától – beszélhetünk.119

6  A demográfiában már a kezdetekben is több, mindinkább elhatárolódó tudományág különíthető el: a (1)népességstatisztika, a (2)népesedéselmélet és a (3)népesedéspolitika.  (1)A népességstatisztika két fő alágazata a népesség állapotát vizsgáló[120] (“álló”) és a népmozgalmat vizsgáló[121] (“mozgó”) statisztika  (2)A népesedéselmélet értelmezi a népesség változásának okait, következményeit, kutatja a népességfejlődés tendenciáit és törvényszerűségeit.  (3) A népesedési politika a demográfiai folyamatok megváltoztatását vagy a nem kívánt változások megakadályozását célzó gyakorlati, gazdasági, adminisztratív állami intézkedéseket, ezek elveit és eszközeit vizsgálja.

7 Interdiszciplinaritás  A demográfiai vizsgálatok gyakran érintkeznek más tudományokkal is. A módszertan területén a (1)matematikai statisztikával, az (2)informatikával és a (3)szociológia módszereivel tapasztalhatunk kapcsolatot, interdiszciplinaritást, míg tárgyköreiben a (4)közgazdaság-tudománnyal, a (5)földrajzzal, az (6)orvostudománnyal, a (7)biológiával, a (8)történelemtudománnyal, a (9)jogtudománnyal.

8 Népszámlálás  A népszámlálás olyan – rendszeresen sorra kerülő – statisztikai megfigyelés, amelynek során egy ország területén élő népesség minden egyedére kiterjedő, egyidejű demográfiai, gazdasági, szociális adatokat gyűjtenek és értékelnek (Demográfia, 1996, 12. o.). A népszámlálás legfontosabb jellemzői tehát: a teljes körűség, egyidejűség, rendszeresség, egyéni jelleg,[128] területi meghatározás.[129]128129

9 A népesség száma és struktúrája  A népszámlálás egyik alapvető jellemzője, hogy a felvétel adott területhez, azaz csak valamely lakóhelyhez kapcsolódóan történik. Ezt figyelembe véve a következő népességfogalmak különböztethetők meg[131]:131  jelenlevő népesség,[132]132  jogi (de jure) népesség,[133]133  nemzetközi konvencionális népesség,[134]134  állandó népesség,[135]135  lakónépesség.[136]136

10  [132] Jelenlevő népesség: azok, akik az összeírás eszmei időpontjában az összeírás helyén tartózkodnak, függetlenül attól, hogy az adott lakás állandó vagy ideiglenesen bejelentett, vagy be nem jelentett lakója az illető. (Ez a népességfogalom nem tartalmazza a külföldön tartózkodó állampolgárokat, de magában foglalja az országban tartózkodó külföldi polgárokat.)132  [133] Jogi (de jure) népesség: az országban állandó lakhellyel bíró, állandóan letelepedett, itt élő egyének összessége, függetlenül attól, hogy az illető egyén a népszámlálás eszmei időpontjában hol tartózkodott (azaz az ott bejelentett személyek, függetlenül pillanatnyi hollétüktől). Ebbe a népességfogalomba beletartoznak az adott országban letelepedett külföldi állampolgárok is, de a máshol letelepedett hazai állampolgárok nem. Vannak olyan országok, ahol a jogi népességfogalomba csak állampolgáraikat veszik figyelembe.133  [134] Nemzetközi konvencionális népesség: a népszámlálás eszmei időpontjában az adott országban jelenlevő népesség, amely azonban nem tartalmazza az ország területén tartózkodó külföldi katonai, haditengerészeti és diplomáciai személyeket, valamint ezek hozzátartozóit, ugyanakkor beletartoznak az adott ország külföldön tartózkodó külföldi katonai, haditengerészeti és diplomáciai személyzete, valamint ezek hozzátartozói. Ez az ENSZ által – a statisztikák nemzetközi összehasonlíthatósága végett – javasolt népességfogalom.134  [135] Állandó népesség: az adott területen bejelentett állandó lakással rendelkező személyek összessége, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett ideiglenes lakásuk, és hogy a népszámlálás eszmei időpontjában jelen voltak-e.135  [136] Lakónépesség: a bejelentett állandó lakással bíró és máshol bejelentett ideiglenes lakással nem rendelkező személyek, valamint a bejelentett ideiglenes lakással rendelkező személyek, függetlenül attól, hogy a népszámlálás eszmei időpontjában jelen voltak-e.136

11 A népesség számának alakulása IdőpontNépessé g millió fő) Népesség növekedés éves átlaga (%) Várható élettartam (év) Népesség megkétszereződés (években) Kr. e körül 60, Kr. e és Kr. sz. között 2520, Kr. u. és 1750 között 7710, Kr. u és 1950 között 25300, Kr. u és 1990 között 52921, A világ népességégének és néhány jellemzőjének alakulása Kr. e –Kr. u között [a]a [a] Massimo Livi-Bacci: A világ népességének rövid története. Osiris Kiadó, 1999, 49. o.a

12 A népességszám és az élveszületések számának alakulása Magyarországon 1880– 2050 között

13 A településtípusok számának alakulása Magyarországon ÉvFőváros és megyei jogú városok Többi város Község

14 A népesség nem és életkor szerinti megoszlása  A népesség összetételének tanulmányozásában a két legalapvetőbb ismérv: a (1)nem és az (2)életkor szerinti megoszlás. A két nem arányát különféle módon szokták megadni. Az egyik módszer a (1)nemek szerinti megoszlás, amikor az össznépességhez viszonyítva százalékban mutatják be a férfiak és a nők arányát. A másik mutatószám a (2)nemi arány, ami a két nem egymáshoz viszonyított arányszáma, amit leginkább a férfiak számának a nők számához viszonyított mutatójaként adnak meg, oly módon, hogy 1000 nőre hány férfi jut – ez a maszkulinitási arány. A feminitási arány pedig az 1000 férfira jutó nők számát adja meg

15 Az ezer férfira jutó nők száma Magyarországon 1870–2020 között

16 Korstruktúra, átlagéletkor, eltartási teher arányszáma  A népesség kormegoszlását az egyes korcsoportokhoz tartozók arányával szokták bemutatni – ez a népesség korstruktúrája.[152] Másik jellemző az átlagéletkor, amely a népesség összes tagjának átlagos életkora (súlyozott számtani átlaga).[153] Egy speciális mutatószám az eltartási teher arányszáma, amely a produktív–improduktív korúak arányát fejezi ki (általában oly módon, hogy 100 munkaképes korúra jutó improduktív korúak számát számolják ki).[154]

17 Korcsoportonkénti felosztás  gyermekkorúak (0–14 évesek), fiatal munkaképes korúak ( évesek), idősebb munkaképes korúak (40–59 évesek), időskorúak (60 évesek és idősebbek).  Így a magyar gyakorlatban a következő gyermek- és ifjúsági korcsoportokat szokták megkülönböztetni:  – Iskolás kor előttiek: bölcsődés korúak (0–2 évesek) és óvodás korúak (3–5 évesek)  – iskolaköteles korúak vagy általános iskolás korúak: általános iskola alsó tagozatába tartozók (6–9 évesek) és általános iskola felső tagozatába tartozók (10–13 évesek)  – serdülő korúak: középiskolás korúak (14–17 évesek) és felsőfokú oktatási korba tartozók (18–22 évesek).  Pl. a fiatal időskorúak (60–69 évesek), közepes időskorúak (70–79 évesek), legidősebb korúak (80 évesek és idősebbek). Vannak országok, ahol az időskor alsó határát 65 évben határozzák meg, s a speciális öregkori korcsoportok ebben az esetben: 65–74, 75–84, 85–x évesek.

18 A jogi családi állapot szerint megkülönböztethető  nőtlenek és hajadonok – akik még sohasem kötöttek házasságot,  házasok – akik házasságot kötöttek és házasságuk fennáll,  özvegyek – akiknek házassága a másik fél halálával megszűnt, és újabb házasságot nem kötöttek,  elváltak – akiknek házassága a házasság felbomlásával megszűnt, és újabb házasságot nem kötöttek.

19 A férfiak családi állapota kor szerint Magyarországon 1995-ben A nők családi állapota kor szerint Magyarország on 1995-ben

20 A népesség állampolgárság, nyelv, etnikum és vallás szerinti összetétele  A népesség nemzeti vagy nyelvi hovatartozását többféle ismérv alapján szokták vizsgálni. Ezek közül a leggyakoribbak:  állampolgárság,  etnikai, nemzeti hovatartozás,  nyelvi hovatartozás tekintetében a népszámlálások során háromféle adatot szoktak megkülönböztetni: az anyanyelvet, a használatos nyelvet, az ismert nyelvet,  vallási hovatartozás.

21 A cigány és a teljes lakosság generációk szerinti megoszlása 1993-ban

22 A cigányok megoszlása településtípusok szerint Létszám (ezer fő)Arány Budapest25517,99,1 Vidéki város ,930,4 Község ,460,5 Forrás: Kemény–Havasra hivatkozva A magyarországi romák… (1999) 12. o.

23 Népesedési folyamatok I.  A demográfia megkülönbözteti a (1)születés és a (2)termékenység fogalmát. Mindkettő a születés tényével foglalkozik, de az egyik a (1)gyermek, a másik az (2)anya szempontjából vizsgálja azt. A születési statisztika tárgya az újszülött, az egy meghatározott megfigyelési időszak alatt (általában egy év) bekövetkezett születések száma, a népességhez viszonyított aránya, az újszülöttek neme, életképessége. A termékenység statisztika tárgya viszont a nő, illetve az anya szülésgyakorisága, született gyermekeinek száma, egy adott évben bekövetkezett születések elemzése, az anya kora, családi állapota, további gyermekszáma és egyéb demográfiai ismérvek szerint.

24 Népesedési folyamatok II.  A születéseken belül tisztázni kell az (1)élveszületés és a (2)halvaszületés fogalmát. Az élveszületés fogalmát 1950-ben határozta meg az Egészségügyi Világszervezet, s a definíció lényege az, hogy élveszületett minden olyan magzat, aki az élet bármely jelét mutatja, függetlenül a terhesség idejétől és attól, hogy mennyi ideig élt. (Meg kell jegyezni, hogy több ország nem követi ezt a definíciót – ami a nemzetközi összehasonításokat nehezíti.) Az ajánlások alapján a magzati halálozásnak is igen konkrét ismérvek szerinti csoportosítása van.

25 Élveszületések száma Magyarországon

26 Házasság, házasság megszűnése  A házasságkötés az az állami vagy egyházi törvény által előírt szertartás, amely az érvényes házasságot létrehozza. A házasság a férfi és a nő közötti kapcsolat formáját szabályozó, történelmi fejlődés során kialakult társadalmi intézmény.

27 Válás  A válás – demográfiai megközelítésben – a házasság bírói úton történő jogerős felbontása. A válások mérőszámaként legáltalánosabban a nyers válási arányt használják, amely az 1000 lakosra jutó válások számát mutatja meg. Pontosabb a tisztított válási arányszám, amely a válások számának és a házasságban élő nők számának hányadosa. Szokás még a megfelelő időszakban kötött házasságok számához viszonyítani a válások számát.

28 Halálozás  A halálozási statisztika a haláleseteket (halálozásokat) veszi számba. A halálozás az ENSZ Statisztikai Bizottságának ajánlása szerint “az élet minden jelének végleges elmúlása, az élveszületés megtörténte után bármely idővel (az életműködésnek a születés utáni megszűnése, a feléledés képessége nélkül)” (Demográfia, 1996, 243. o.).

29 A halálozási struktúra  A halálozási struktúra viszonylag lassan változik. A 60-as évek óta a (1)fertőző betegségek miatti halálozás aránycsökkenése látható, amely a közegészségügyi fejlődéssel függ össze. Ugyanakkor a (2)daganatos megbetegedések miatti halál aránya jelentősen nőtt. (3)A keringési rendszer betegségei miatti halálozás igen magas – de viszonylag azonos szintű – arányt képvisel. Ennek azonban az is oka, hogy az időskori halálozás halálokaként leginkább ebbe a csoportba tartozó betegséget diagnosztizálnak. A légzőrendszeri betegségek miatti halálozás nagyjából azonos szinten alakult az elmúlt közel negyven év alatt, viszont az emésztőrendszeri betegségek miatti halálozás növekedett (főleg az alkoholizmus következtében). Az erőszakos eredetű halálozások aránya évtizedek óta növekszik.

30 Okspecifikus halandóság változásai  Az elmúlt évtizedekben az okspecifikus halandóság változásai mind a férfi, mind a női népességben megegyeznek: az (1)alkoholizmus és a (2)dohányzás az a két rizikófaktor, amely a mortalitás emelkedésében a legjelentősebb szerepet játssza. Emellett a (3)mozgásszegény életmódot, az (4)egészségtelen táplálkozást, az (5)ideges életvitelt, valamint a (6)környezetszennyezést emelik ki a különböző elemzések a magas halandóság okaiként.

31 A születéskor várható élettartam Európa országaiban a 90-es években

32 Vándorlás  A népesség vándorlását – aszerint hogy országon belül, vagy országok között történik – belső, illetve külső (nemzetközi) vándorlásnak nevezzük.  A belső vándorlás lehet:  állandó jellegű, amikor a lakosság állandó lakhelyét megváltoztatja,  ideiglenes vándorlás, amikor a lakosság állandó lakhelye nem változik,  ingavándorlás, amikor a lakosság munkahelye és lakóhelye más településen van.

33 A tisztított iskolai végzettség alakulása Magyarországon 1920–1996 között

34 A népesség iskolai végzettsége kor szerint 1994-ben

35 A demográfia változások tehetetlensége  A népesség korösszetétele hosszú távra szóló adottság  A fiatal népesség akkor is növekvő, ha csökken a gyermekszáma és / vagy az élettartama  Az idős népesség akkor is csökkenő, ha emelkedik a gyermekszáma és / vagy az élettartama  A nemzetközi vándorlás csak igen nagy volumenek esetén és hosszú idő alatt módosítja a korösszetételből adódó meghatározottságokat

36 A demográfiai átmenet szakaszai

37

38 A kontinensek népességaránya 1830–2025

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61 Egészségfejlesztés "Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy feltárja és megvalósítsa vágyait, kielégítse szükségleteit, és környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jólétig terjed." Topolánszky Ákos, 2004

62 Egészségfejlesztés "Az egészségfejlesztés az a…….. amely módot ad az embereknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. A teljes …………………állapotának elérése érdekében az………..vagy…………képesnek kell lennie arra, hogy………és………vágyait, kielégítse szükségleteit, és………….változzék vagy ……… ahhoz. Az egészséget tehát mint a mindennapi élet……., nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely……………………….. valamint a ………………hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az …………..a …………terjed." Topolánszky Ákos, 2004

63 Egészség és egészségi állapot:  Az egyén testi, lelki és szociális állapota együttesen határozza meg az egészségi állapotot, amely a teljes egészségtől a halálig terjedően széles skálán változhat.  WHO 1948-ban elfogadott egészség definíciója is, amely szerint az egészség nem pusztán a betegség és fájdalom hiánya, hanem a teljes fizikai, mentális és szociális jólét állapota. Ez a megfelelés azonban, nemcsak az egyén szempontjából vizsgálható, hanem az adott társadalmi környezeten belül átlagosan elvárható cselekvőképesség és önkiteljesítési lehetőségek szempontjából is. Tehát az egészség társadalmi szempontból is - részben - viszonylagos fogalom.

64 Egészségi állapot meghatározó tényezői:  Az egészségi állapotot az egyén tulajdonságai – beleértve a genetikus tulajdonságokat is –, valamint szűkebb és tágabb környezete határozza meg.  Az egészségi állapotot befolyásoló egyéni tényezők közé tartozik az szociális-gazdasági státusz, az életmód, az egészségtudatosság, a problémákkal való megbirkózási képesség.  A legjelentősebb környezeti tényezők: a fizikai környezet, a szociális- és anyagi helyzet, az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége és minősége.  Az egyéni és környezeti tényezők egymással bonyolult kölcsönhatásban vannak, továbbá az egyén egészségi állapota is visszahat az őt befolyásoló tényezőkre.

65 A stratégia megvalósítása/megelőzés 9 prevenciós színtér Átfogó oktatási program Nemzeti kommunikációs program Munkahelyi prevenció Veszélyeztetett csoportok prevenciója Szabadidős megelőzési programok Kortárs-képzési program Internetes programok Média együttműködési program Nemzeti Drogmegelőzési Intézet Topolánszky Ákos, 2004

66 MÓDSZEREK I. Humánbiológia, (testalkat, testösszetétel, testtömeg önkontrol BMI). GENOTÍPUSPARATÍPUS RECESSZÍVDOMINÁNS MARADANDÓ IDŐLEGES (látens)(manifesztált)(adaptáció) (kondíció)Alkat FENOTIPUS FENOTIPUS SZERKEZETMŰKÖDÉS ÖRÖKLŐDÉSITESTALKATBIOLÓGIAI ANYAG PSZICHOLÓGIAI SZOCIÁLIS

67

68 Az egészség feltételeinek biztosítása A jelen helyzet Gyógyító ellátások, aktív ellátás Krónikus ellátás, rehabilitáció. Az egészség feltételeinek biztosítása, prevenció Konszenzus az egészségügyért konferencia szeptember

69 Az egészség feltételeinek biztosítása A kívánt helyzet Az egészség feltételeinek biztosítása, prevenció Gyógyító ellátások, aktív ellátás Krónikus ellátás, rehabilitáció. Konszenzus az egészségügyért konferencia szeptember

70 Hightlights on health in Hungary 2005

71

72

73

74

75 Kiemelt halálokok Forrás: Eü. Miniszt. Konszenzus az egészségügyért konferencia szeptember

76

77

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90 MÓDSZEREK II. Humánbiológia, (testalkat, testösszetétel, testtömeg önkontrol BMI).  A testösszetétel, az emberi test egészén belül az egyes összetevők és testanyagok, szövetek arányát jelenti.  Testösszetevők: zsír, izom, csont, reziduális anyagok.  Normál esetben, felnőtt férfiak körében: 18-22% zsír, % izom, 16-17% csont 22-25% reziduális komponens.  A testösszetevők aránya nemenként és koronként változó.  A nők esetében a testzsír aránya 4-5%-kal magasabb és így az izom és más összetevők aránya is módosul.  A BMI a testtömeg és a testmagasság négyzetének a hányadosa (http://www.orvosaneten.hu) TTS/TTM 2http://www.orvosaneten.hu

91 MÓDSZEREK III. Anatómia,-élettani, (passzív tartórendszer szerkezete, szív- keringési rendszer tulajdonságai.  A gimnasztikai gyakorlatok jelentősége a keringési rendszer fejlesztésében (ismétlésszám, ritmus, pihenési idő, testtájak szerinti erősítések változtatásával).  Preventív gerinctorna beépítése, a mindennapi fizikai aktivitási programba  A keringési rendszer terhelhetőségét vizsgáló tesztek elvégzése. A kapott adatok felhasználásával relatív nyugalmi pulzus (RNYP), relatív maximális pulzus (RMP), anaerob töréspont (ATP), aktivitási intervallumo (haladási sebesség és hozzátartozó pulzushatárok) megállapítása.


Letölteni ppt "Egészségfejlesztés I. Ihász Ferenc PhD. Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések