Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felsőfokú szakképzések szerepe a Gazdaságtudományi Intézet szakkínálatában előadó: Demeter László tanársegéd a Vállalkozás-gazdaságtan Tanszéken, a Miskolci.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felsőfokú szakképzések szerepe a Gazdaságtudományi Intézet szakkínálatában előadó: Demeter László tanársegéd a Vállalkozás-gazdaságtan Tanszéken, a Miskolci."— Előadás másolata:

1 Felsőfokú szakképzések szerepe a Gazdaságtudományi Intézet szakkínálatában előadó: Demeter László tanársegéd a Vállalkozás-gazdaságtan Tanszéken, a Miskolci Egyetem Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskolájának PhD hallgatója (

2 a felsőfokú szakképzést Európa országaiban más és más módon definiálják, a képzésben végzettek más-más szintű és megnevezésű dokumentumot kapnak felsőfokú szakképzés több országban a felsőoktatási intézményekben folyik, más államokban a középfokú szakoktatási intézményekben, egyes helyeken pedig mindkettőben az egységes nemzetközi terminológia (ISCED rendszer) szerint középfokú végzettségre épülő, harmadik szintű szakképzés (ISCED 5 szint) 2 A felsőfokú szakképzés meghatározása

3 3 A magyar oktatási rendszer 2013-tól

4 a képzés megtervezéséhez egyrészt a modellt, másrészt az első programok beindításához az anyagi támogatást „Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése” c. PHARE projekt (Phare HU-94.05) biztosította a program 19 nyertes pályázója 47 szak fejlesztését és alapítását tervezte sor került a képzés jogi szabályozására: szept.- ben módosult az évi felsőoktatásról szóló törvény, illetve megjelent a felsőfokú szakképzések alapítására és indítására vonatkozó 45/1997. (III. 12.) számú kormány- rendelet 4 A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban

5 akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés (AIFSZ): felsőoktatási intézmények által végzett, hall- gatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközép- iskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, amely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel 5 A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban

6 13 képzés indult 819 hallgatóval, további 16 képzés várt indítási engedélyre (MAB akkreditáció) és 4 program OKJ számra a képzési programok szerkezetének jellemzője a modularitás (pl. alapismereti-, készségfejlesztő tantárgyi modul az összes óraszám 15%-a lehet) kimenetként a nyelvtudás és az erről szerzett bizonyítvány előírásként szerepelt több képzés szakmai és vizsgáztatási követelményében külső cégnél végzett szakmai gyakorlat nem volt előírva 6 A felsőfokú szakképzés indulása 1998-ban

7 AIFSZ helyett felsőfokú szakképzésre módosul a képzés (A felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény júniusi módosítása szerint) a 2006-ban (1/2006. (II.17.) OM rendelet) kiadott új OKJ modern alapokra helyezte a szakmastruktúrát, a szak- képesítések számát 804-ről 416-ra redukálta az új OKJ szerinti szakképzést a között kiadott szakmai és vizsgakövetelmények (SZVK) alapján a felnőttképzésben január 1-től, az iskolarendszerű szakképzésben a központi programok kiadása után, de legkésőbb a 2008/2009. tanévben kellett megkezdeni 7 A felsőfokú szakképzés változása

8 a képzések összes kreditszáma 120, melyből min. 30, max. 60 kredit számítható be alapszakon bevezetik a moduláris szerkezetet: az azonos szakma- csoportba tartozó szakmák rendelkeznek közös követel- ménymodulokkal, plusz minden elágazás vagy új szakma speciális modulokat is tartalmaz a feladatprofil a betölthető munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája a tulajdonságprofil azoknak a tulajdonságoknak (szakmai ismeretek és készségek, módszer, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek révén a személy képes a munkafeladatok elvégzésére 8 A felsőfokú szakképzés változása 2008-tól

9 minden szakmában kötelező az idegen nyelv/szakmai idegen nyelv tanulása/gyakorlása, de nincs kötelezően előírva a nyelvvizsga a szakmai vizsga megkezdéséhez, illetve a szakképesítő bizonyítvány kiadásához külső cégnél végzett szakmai gyakorlat lett előírva (pl. IFO-n 360 óra, ÜSZ elágazásain 30 nap) a képzés indításához a képzési programot kell készíteni, melyet a felsőoktatási intézmény szenátusa hagy jóvá, majd a rektor kéri az Oktatási Hivataltól a képzés indításának nyilvántartásba vételét 9 A felsőfokú szakképzés változása 2008-tól

10 felsőoktatási szakképzésre módosul a képzés, amellyel felsőfokú szakképzettség szerezhető (oklevél tanúsítja, ami önálló végzettségi szintet nem igazol) kivették az Országos Képzési Jegyzékből, kizárólag egyetemek és főiskolák indíthatják legalább 120 kreditet kell, és legfeljebb 150 kreditet lehet megszerezni, az azonos képzési területhez tartozó alap- képzési szakon a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 90 lehet 10 A felsőfokú szakképzés változása 2012-től (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról)

11 a képzési idő legalább 4 félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg a képzés modulokból épül fel: közös kompetencia modul (12 kr.), képzési terület szerinti közös modul (21 kr.), szakképzés modulja (87 kr.) minden szakmában kötelező az idegen nyelv tanulása, néhány szakon van kötelezően előírva nyelvvizsga min. egy félév (560 óra) szakmai gyakorlat lett előírva 11 A felsőfokú szakképzés változása 2012-től (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról)

12 12 A felsőoktatásban felvettek száma és az FSZ képzés aránya

13 13 A felsőfokú szakképzésbe beiratkozott tanulók és hallgatók létszáma 1999–2006 között

14 14 Az EKF-en indult FSZ képzések száma karonként

15 15 A GTI FSZ képzéseire felvett hallgatók száma

16 16 A GTI FSZ képzéseire felvett hallgatók aránya a GTI szakjaira felvett hallgatókhoz képest

17 17 Idegenforgalmi szakmenedzser szakra között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

18 18 Informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakra között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

19 19 Számviteli szakügyintéző szakra között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

20 20 Vállalkozási szakügyintéző szakra között felvett hallgatók száma és az adott évfolyamból végzettek aránya összesen2679 nappali tagozat2663 levelező tagozat 16 nappali tagozaton oklevelet szerzők aránya 53,8%36,5% levelező tagozaton oklevelet szerzők aránya 31,3%

21 21 Üzleti szakügyintéző szak elágazásaira között felvett hallgatók száma (bal) és az adott évfolyamból végzettek aránya (jobb)

22 22 Felsőoktatási szakképzésre felvett hallgatók száma az EKF-en 2013-ban GTI: 15 és 81 fő

23 23 FSZ szakok néhány érdekessége összes felvett (nappali és levelező) között: és 659 fő (2.277 fő) legmagasabb felvett nappalis létszám: idegenforgalmi szakmenedzser szakon 2000-ben 124 fő legmagasabb felvett levelezős létszám: idegenforgalmi szakmenedzser szakon 2004-ben 74 fő összes oklevelet szerzett (nappali és levelező) között: 652 és 174 fő (826 fő) (43,8% és 26,4%) legmagasabb oklevél szerzési arány (2008 előtt): 64,7% idegenforgalmi szakmenedzser szakon (2002) legmagasabb oklevél szerzési arány (2008 után): 61,5% pénzügyi szakügyintéző szakon (2011)


Letölteni ppt "Felsőfokú szakképzések szerepe a Gazdaságtudományi Intézet szakkínálatában előadó: Demeter László tanársegéd a Vállalkozás-gazdaságtan Tanszéken, a Miskolci."

Hasonló előadás


Google Hirdetések