Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Táj- és településökológia tárgya, vizsgálati módszerei Kialakulása, alapfogalmak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Táj- és településökológia tárgya, vizsgálati módszerei Kialakulása, alapfogalmak."— Előadás másolata:

1 Táj- és településökológia tárgya, vizsgálati módszerei Kialakulása, alapfogalmak

2 Tájökológia  táj a Föld felszínének olyan területi egysége, melyben a külső és belső erők által keltett anyagmozgás folyamatok és az általuk létrehozott formák időben és térben megközelítőleg azonosak;  egy tájon belül a domborzati, éghajlati stb. viszonyok nagyrészt azonos jellegűek;  tájalkotó tényezők együtt kirajzolják a tájhatárokat is;  társadalom a szárazföld jelentős részét kultúrtájjá alakította, ezért a tájhoz tartoznak a társadalom életéhez kapcsolódó alkotások és tevékenységek;

3 Tájökológia  őskorban a földrajzi környezet megegyezett a természeti környezettel;  tájátalakítás: ember egyre jobban beavatkozott a földrajzi környezet életébe;  így az egyre jobban átalakul emberi (társadalmi) környezetté, a természeti táj műtájjá;  az ember természetátalakító tevékenysége az egyes történelmi korokban különböző mértékű volt;

4 Tájökológia  a földrajztudományon belül új szakterületként született meg a tájökológiai diszciplínaszéles körben elfogadták;  kialakulásában részben a földrajztudományos, részben pedig az ökológiai megközelítés és kutatási módszertan képezi az alapot;  először csak a természeti tényezők vizsgálata, majd a társadalmi tényezők általi hatások, alkalmazások kerültek a kutatások előterébe;  kutatásaiban a hagyományos tájkutatástól eltérően nagyobb hangsúlyt kap az élővilág és az ember valamennyi tájalakító tevékenységével

5 Tájökológia  célja annak megállapítása, hogy valamely tájhasznosítási típus mennyire felel meg a tájadottságainak, s hogyan valósítható meg a tájban a legkisebb kockázattal valamely társadalmi tevékenység;  széles elfogadtatásra talált a nemzetközi szervezetek, a kormányzati és nem-kormányzati szervezetek körében egyaránt;  végső célja pedig a táji ökoszisztémák térbeli és funkcionális kapcsolatrendszerének definiálása annak érdekében, hogy a táj és a társadalmi igényekkel szemben jelentkező konfliktushelyzeteket tudományos alapokra helyezve oldja meg;

6 Tájökológia  városi-ipari táj és a természetes táj kapcsolatában a táj és a város viszonya konfliktusokkal terhelt;  antropogén tájformálást általában a természet kifosztásának vagy a természet rombolásának tekinthetjük;  városi struktúrához tartozó természetet nem tekintik a „természet” szerves részének, csupán „kulturált” vagy „denaturált” tájnak;

7 Településökológia  településökológia a településsel (várossal) mint összetett környezeti rendszerrel, az itt található élőrendszerekkel, -együttesekkel és az élettelen környezeti elemekkel való kapcsolatrendszerekkel foglalkozik;  település fogalom, a görög oikosz szó értelmében nem tesz különbséget város és falu, nagyváros, megalopolisz és tanya között;  amikor településökológiáról beszélünk, akkor nagyobb hangsúlyt kapnak a városok, melyek számottevő környezeti hatással rendelkeznek;

8 Településökológia  a települést az ökológia tudománya olyan sajátos, összetett környezeti rendszerként értelmezi, amely nem csak természeti, hanem döntően művi elemekkel jellemezhető, s ezért módosult élőhelynek tekinthető;  a település nagyságától, jellegétől, beépítettségétől függő mértékben – módosult környezeti rendszerben az ember, mint biotikus környezeti elem, sajátos társadalmi szerveződési szinten jelenik meg;  az ember szerepe kettős: egyrészt a környezet aktív alakítója, egyrészt a környezet aktív alakítója, másrészt mint biológiai lény, reagál a környezeti változásokra; másrészt mint biológiai lény, reagál a környezeti változásokra;

9 Településökológia  a településökológia vizsgálati területét többnyire az erősen módosított biotópok képezik, ahol a természetes társulási folyamatok alig, vagy kis mértékben jellemzőek, az alapvető ökológiai folyamatok itt is meghatározóak;  bioszférát számtalan ökoszisztéma alkotja;  település is különböző ökoszisztémák bonyolult, összetett rendszere, amelyben azonban az abiotikus környezeti elemek sokkal nagyobb szerepet játszanak;

10 A település, mint ökológiai rendszer.

11 A település  a szellem, azaz a kultúra, a politika, a tudomány és a gazdaság, valamint a hatalom és a döntéshozatal a városokban található, ezért a fenntarhatóság megvalósítása elsősorban a városokban kezdődik és a város felelős a vidék fenntarthatóságáért is;  A város a szellem alkotása, az emberi kreativitás anyagba formált, folyamatosan változó műve, amely állandó kölcsönhatásban áll környezetével, azaz egyszerre hat a benne élő ember testi, szellemi és lelki állapotára, valamint arra a külső természetre, amely a város fizikai létét biztosítja;

12 A település  A települések fizikai erőforrás igénye csak a település környezete, a természet által biztosítható, ezért a fenntarthatóságot a teljes rendszerben kell értelmezni, tehát a globális fenntarthatóság;  A korai települések életét a közvetlen környezet, a lokális gazdálkodás biztosította, mivel a termelés és a közlekedés alacsony hatékonysága csak kis létszámú településeket tudott eltartani;  ipari forradalmat követő változások - városok hirtelen növekedése - települést ellátó környezet kiteljesedése;

13 A település - ökológiai lábnyom  A szükséges erőforrásokat a tér feletti hatalommal, modern technológiával és gazdasági, jogi eszközökkel képesek biztosítani a „határok felett, és a határokon túl - import;  A természethasználatot az ökológiai lábnyom fogalma fejezi ki a legpontosabban, annak ellenére, hogy folyamatosan dolgoznak a számítások pontosításán;  módszer kifejezi, hogy hány hektár ökológiailag produktív természet szükséges az energia, a beépített területek, az élelmiszertermelés, a fa- és papírigény kielégítésére, és a települések hulladékának elnyelésére;

14 A település  Bármely népesség - egyén, város, ország, világ - ökológiai lábnyoma kiszámítható az általános fogyasztása és a kivetített szükségletei alapján, és ez az adat összevethető a rendelkezésre álló ökológiailag produkív területek nagyságával;  az ember rendelkezésére álló ökológiailag produktív föld folyamatosan csökkent - napjainkban már csak 1,8 hektár jut egy főre;  a globális fogyasztás értéke 2,3 hektár; fejlett ipari országok öko - lábnyoma igen magas, 5 hektár felett van, hektár, míg a szegény világ országainak átlaga 1-2 hektár között mozog;

15 A település - politika  A vezető országok magas fogyasztása sajnos példamutató és követendő feladatként jelenik meg - amerikai álom - rémálom??;  településpolitika feladatai: piacgazdaság kiépülése, működése, piacgazdaság kiépülése, működése, ellátottságbeli különbségek mérséklése, ellátottságbeli különbségek mérséklése, esélyegyenlőség biztosítása; esélyegyenlőség biztosítása;  településfejlesztés: település mint mesterséges képződmény a tudatos emberi tervezés és cselekvés eredménye, így indokolt a fejlesztés kifejezés használata.  használatos a településfejlődés, városfejlődés fogalom is;

16 A település - fejlesztés  urbanizáció kifejezést gyakran városfejlődésként fordítják, értelmezik;  tudatos településtervezés- és építés eredményeképpen a település kibontakozik, kiteljesedik, összetettebb, bonyolultabb és hatékonyabb rendszerré válik;  fejlesztési tervezés, a jövőkép meghatározása a település társadalmának, illetve az önkormányzatnak a feladata ;  fenntartható településfejlesztés megvalósításának az ügye a társadalom valamennyi rétegét, csoportját érinti;

17 Az Athéni Charta  A Modern Építészet Nemzetközi Szervezetének negyedik kongresszusa 1933-ban Görögországban megfogalmazta a várostervezés új alapelveit.  A kiáltványt 1941-ben Le Corbusier jelentette meg ''Athéni Charta'' címmel;  ''A városépítési feladatokkal foglalkozó építész számára az ember szolgáljon mértékül'';  Athéni Charta megállapításai és elhatározásai rendkívül korszerűek voltak és nagyrészt ma is aktuálisak - rendszerszemlélet, ember fiziológiai és pszichológiai értékei;

18 Fenntarthatóság a településeken A települések jelenlegi természeti erőforrás igényének biztosítása oly módon, hogy azok harmóniában legyenek a Föld és a gazdaság eltartóképességével; A települések jelenlegi természeti erőforrás igényének biztosítása oly módon, hogy azok harmóniában legyenek a Föld és a gazdaság eltartóképességével; Olyan településszerkezet tervezése és kialakítása, amely hatékony földhasználaton keresztül csökkenti az ökolábnyomot; Olyan településszerkezet tervezése és kialakítása, amely hatékony földhasználaton keresztül csökkenti az ökolábnyomot; Olyan települési infrastruktúrák kifejlesztése, amelyek minél alacsonyabb természet-használatot eredményeznek; Olyan települési infrastruktúrák kifejlesztése, amelyek minél alacsonyabb természet-használatot eredményeznek; Környezetkímélő, energiatakarékos közlekedési rendszerek létrehozása; Környezetkímélő, energiatakarékos közlekedési rendszerek létrehozása;

19 Fenntarthatóság a településeken  intézményes autófüggés jelenségének mérséklése és feloldása;  demográfiai változások figyelembe vétele a lakásépítési programok tervezése során;  új igények és új funkciók jönnek létre, ezek feltételeinek a biztosítása;  Felkészülés a kőolajkitermelés jelentős csökkenésére és a magas olajárakra

20 A település - méret  kérdés, hogy mekkora egy optimális városméret?  méretnövekedés: csökken az energiahasználat, a hulladékkezelés és az újrahasznosítás költsége;  méretnövekedés: nő a károsanyag kibocsátás, zaj, stressz és a bűnözés; Nincs ideális méret, nagyvároson belül is lehet emberi léptékben, valódi életminőségben egészségesen élni

21 A település - ökológiai rendszer  sajátos ökoszisztéma, amelynek fizikai alapját és kereteit: átalakított természet, átalakított természet, az épített környezet az épített környezet és a benne élő emberi közösségek és a benne élő emberi közösségek együttesen alkotják; település a bioszféra alárendelt helyzetben lévő sajátos alrendszere, ökoszisztémája

22 A település - ökológiai rendszer  sajátosan koncentrált térbeli egység: egyre hatékonyabb energia- és információcsere, egyre hatékonyabb energia- és információcsere, növekvő szervezeti komplexitás, növekvő szervezeti komplexitás, állandó változás, kibontakozás, állandó változás, kibontakozás, fejlődés jellemez; fejlődés jellemez; ugyanaz történik a településeken, mint a természetben, ahol az élőlények termelnek, fogyasztanak, lebontanak, miközben információ- és energiaközvetítés történik közöttük

23 Településtípusok, ökológiai adottságaik és különbözőségeik

24 településtípusok  Magyarországon 2005-ben 3145 közigazgatási egység volt,  közülük 274 rendelkezett városi jogállással (2007. január 1-én már 289 város).  A községekben él az ország lakosságának 35 százaléka, valamivel több, mint 3 és fél millió fő;  A községek átlagos lélekszáma 1230 fő, a falvak kereken 60 százalékának a lakosságszáma nem éri el az ezer főt;  az ország legkisebb községében az utolsó népszámlálás időpontjában, 2001-ben 12-en éltek, a legnagyobb község lélekszáma meghaladta a 16 ezer főt;

25 településtípusok Csoportok:  mozgékony település:   nomádok települései  állandó települések:   magányos települések (tanya)   csoportos település;

26 településtípusok  Település: emberi közösségek együttélését lehetővé tevő művi létesítmények rendszere;  Falvak: olyan csoportos település, amely nem képes lakosságának szükségletét biztosítani. Központi feladatköre nincs, alapvető szolgáltatásokat lát el.  Típusai: Funkció szerint:   mezőgazdasági   erdőgazdasági   bányász vagy ipari falvak   üdülő falvak

27 településtípusok Ökológiai jellemzők: nagyságnagyság beépített sűrűségbeépített sűrűség építési jellegegyszintűépítési jellegegyszintűemeletestorony Lakosság száma szerint:  500 alatt apró falvak, főleg Borsod, Zala  között közép falvak  5000 fölött óriás falvak

28 A falvak rendszerváltás az ország faluállományára is messzemenő hatást gyakorolt; rendszerváltás az ország faluállományára is messzemenő hatást gyakorolt; korábban a falvak életét elsősorban külső tényezők szabták meg, korábban a falvak életét elsősorban külső tényezők szabták meg, utána: a földrajzi, forgalmi helyzetük, természeti adottságaik, környezetük állapota, munkaerő-piaci helyzetük, a helyi társadalom állapota, a vásárlóerő stb. határozza meg; utána: a földrajzi, forgalmi helyzetük, természeti adottságaik, környezetük állapota, munkaerő-piaci helyzetük, a helyi társadalom állapota, a vásárlóerő stb. határozza meg; falvakban működő bányák, ipari üzemek többsége beszüntette működését; falvakban működő bányák, ipari üzemek többsége beszüntette működését; megszűntek, feldarabolódtak a mezőgazdasági nagyüzemek; megszűntek, feldarabolódtak a mezőgazdasági nagyüzemek;

29 A falvak  a falvak állapota, helyzete 27 mutatóval jellemezhető;  természeti erőforrások, az agrárgazdálkodás feltételei,  falvak helye a településszerkezetben,  falvak gazdasági szerepköre,  forgalmi helyzet,  falvak alapfokú intézményekkel – pl. elemi iskola, háziorvos, gyógyszertár, postahivatal, plébánia-parókia stb. – való ellátottsága,  falvak demográfiai-társadalmi helyzete, jövedelmi, vagyoni viszonyok,  településfejlődés iránya és üteme;

30 településtípusok Tanya: magányos település, ahol a lakó és munkahelye egy helyen található.  Kialakulás feltétele: falusi településhálózat megritkulása, főleg a török korban valósultak meg. A török kor után megkezdődött a terület újrahasznosítása. Először csak ideiglenes lakóhelyeket létesítettek. XIX. században állandóan lakottá válik. Két csoportja van:  Sortanya: Békés, Csongrád,  Bokortanya: Nyírség;

31 településtípusok  Magyarországon kb élnek tanyán, több mint a fele városba jár dolgozni;  Speciális nyugati típusa: farm (rencs): Nagybirtok, ahol a lakó és a gazdasági épületek nagy távolságban vannak.  Teljesen gépesített birtokok, családi keretek közt művelhető, könnyen megközelíthető;  Városok: Olyan csoportos település, amely központi funkciókkal rendelkezik és képes saját lakossága szükségleteit biztosítani. Központi funkciói kiterjednek a városon túli területekre is.  Város vonzáskörzete: a vonzáskörzet nagysága a központi funkciók számától függ;

32 A városok  kisváros,  középváros,  nagyváros (több, mint 1 millió lakos) metropolisz metropolisz megapolisz (megalopolisz) megapolisz (megalopolisz) helyi potenciálokhelyzeti potenciálok -domborzatiforgalmi fekvés -geológiai településhálózati kapcsolatok -vízrajzi-felszínborítási klimatikus adottságok;

33 A városok  metropolisz: görög eredetű szó, jelentése: anyaváros;  ókorban azokat a poliszokat (városállamokat) nevezték így, amelyek gyarmatvárosokat alapítottak;  mai jelentése: nagyváros, világváros. Általában egy-tíz milliós lakosú városokra használják;  kisebb város is lehet, mely régiójában kultúra, gazdaság stb. szempontjából kiemelkedő;

34 településtípusok  Városok kialakulása: feltétele a gazdasági munkamegosztás, a mezőgazdaság és a kézműipar különválása. Állomásai:  I. Urbanizáció: XI-XIV század, két csoport: Levantei, Hanza városok  II. Urbanizáció: XVI. századtól Földrajzi felfedezések, a városiasodás színtere az Atlanti-óceán, Kelet-Európa, preindusztriális (nem az iparfejlődés eredményezi, hanem a közigazgatási központok fejlődése) városok.  III. Urbanizáció XVIII. század végétől modern urbanizáció. Alapja az ipari forradalom. Jellemzője: ciklikus, globális jellegű, egész világon;  III. Urbanizáció XVIII. század végétől modern urbanizáció. Alapja az ipari forradalom. Jellemzője: ciklikus, globális jellegű, egész világon;  Városodás: lakosságszám nő  Városiasodás: infrastruktúra nő ;

35 településtípusok  Szakaszai: (modern urbanizáció) 1. koncentrációs időszak: Nyugat Európa, Észak Amerika ig tartott. Kelet Európában ig fejlődő országokban most zajlik. Nagymértékű városba áramlás, munkásnegyedek, gettók, szegénynegyedek. Oka: iparfejlődés, falusi kézműipar tönkremenetele. 2. relatív dekoncentráció: folytatódik a város növekedése, de megindul az elővárosi öv kialakulása. Modern iparágak megjelenése. Infrastruktúra fejlődése Nyugat. Nálunk a fejlődő városok még nem érték el ezt a szintet. Városi agglomeráció kialakulása.

36 településtípusok 3. Dezurbanizáció: A városi növekedés megáll és a népességnövekedés csak az elővárosokra vonatkozik. Feltétele: fejlett közlekedési hálózat. 4. Informatika urbanizációja: egységes szintű településrendszer kialakulása. Elővárosok alakulnak ki városközpontok nélkül. Pl.: New-York elővárosai;

37 A városok szerkezete, tértípusai és ökológiai térképeik

38 A város  sajátos környezeti rendszer, mely jelentős hatással van a bioszféra működésére;  állandó kiegyensúlyozatlanság állapotában vannak, önszabályozó képesség pici;  függetlenedés az eredeti termőhelytől;  csökken a növényzet és nem fogyasztásra való a többség;  az ember a főfogyasztó és a főszabályozó;  a tápanyag beérkezése ás hasznosítása után hulladék;  lebontók szinte teljes hiánya;

39 A város  a NAP-ot más energiaforrás helyettesíti;  élővilág diverzitása csökken;  a megmaradt természetközeli természetes élőhelyek: zsugorodás és átalakulás;  eredeti klíma, talajvízszint, talaj stb. megváltozik;  emberi zsúfoltság növekszik;  sajátos tértípusok alakulnak;  szennyező anyagok;

40 A város  lakosság nagysága, sűrűsége jellemezheti a várost;  intenzív, sokrétű emberi beavatkozás;  nagy anyag- és energia bevitel;  eutrofizáció - tápanyag feldúsulás;  talajváltozás (szerkezet, süllyedés, tömörödés);  talajvíz szintjének csökkenése;  élővilág összetétele is változik;

41 Magyarország városainak funkcionális típusai 1. Bányavárosok (Tatabánya, Oroszlány, Komló) 2. Iparvárosok (Ózd, Miskolc, Dunaújváros, Győr) 3. Vásár vagy kereskedővárosok (Eger, Miskolc, Győr, Gyöngyös, Pápa) 4. Vasúti csomópontok (Cegléd, Celldömölk, Dombóvár, Hatvan) 5. Hídvárosok (Szolnok, Komárom) 6. Agrár- vagy átalakuló agrárvárosok (Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas) 7. Iskola- és egyetemvárosok (Gödöllő) 8. Fürdő- és műemlék városok (Keszthely, Balatonfüred, Sopron, Kőszeg)

42 City-Identity Város-identitás Teljesítmény, város- termékek Magatartás/ behaviour Arculat/ Design Tudatos kommunikáció Belső identitás Külső identitás, pozíció Város-imázs Városidentitás - városimázs

43 Stratégiai programok Megújuló innovatív tudás városa Kulturális és turisztikai élmények városa Megújuló gazdasági vonzerő városa Megújuló városkép, városarculat program Megújuló városkép, városarculat program Egyéni élet megújulásának programja Megújuló együttműködések, kapcsolatok városa

44 Lakosság életminőségének növelése Lakosság életminőségének növelése Jövedelmek növekedése Jövedelmek növekedése Foglalkoztatottság növekedése Foglalkoztatottság növekedése Termelékenység növekedése Termelékenység növekedése Alapcél Stratégiai főcél Eszközjellegű stratégiai célok Telephelyi vonzerő növelése Vállalkozások innováció- és versenyképességének növekedése Gazdasági struktúra korszerűsödése Gazda- sági területek infra- strutúra fejlesztés K+F bázisok, tudás- központok fejlesztése Befektetés- beruházás ösztönzési rendszer fejlesztése Felső- oktatás, szak- képzés fejlesztés Gazdasági együtt- működések, hálózatok fejlesztése Gazdasági elérhetőség, közlekedés- logisztikai fejlesztések Városképi és szolgáltatás- fejlesztések

45 Társadalmi folyamatok és a környezet

46 Gyógyítási kísérletek Wright: Broadacre City – decentralizált településhálózat Wright: Broadacre City – decentralizált településhálózat decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés, munkahely-lakás-városi funkciók gyalogos elérhetősége, a földdel való kapcsolat decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés, munkahely-lakás-városi funkciók gyalogos elérhetősége, a földdel való kapcsolat Howard: Kertváros - városellátó övezet Howard: Kertváros - városellátó övezet fős önfenntartó térségek; munkahely-lakás- szolgáltatás-zöldterület gyalog elérhető; a városellátó övezet (külterület) legyen akkora, hogy ellássa a várost mező-, erdőgazdasági termékekkel és vízzel fős önfenntartó térségek; munkahely-lakás- szolgáltatás-zöldterület gyalog elérhető; a városellátó övezet (külterület) legyen akkora, hogy ellássa a várost mező-, erdőgazdasági termékekkel és vízzel ’70-es évektől egyéni kísérletek: ’70-es évektől egyéni kísérletek: öko-házak, autonóm házak, passzív házak öko-házak, autonóm házak, passzív házak

47 Gyógyítási kísérletek ’90-es évektől kollektív kísérletek:  falufűtőművek, szélerőmű, biogáz-kogeneráció, biodízel, növényi szennyvíztisztítók Fenntarthatósági vizsgálatok: Ökológiai lábnyomszámítás Ökológiai lábnyomszámítás Emscher régió (változás növekedés nélkül, integrált regionális fejlesztés) Emscher régió (változás növekedés nélkül, integrált regionális fejlesztés) vízgyűjtő-alapú tervezés (EU Vízügyi Keretirányelv 2000) vízgyűjtő-alapú tervezés (EU Vízügyi Keretirányelv 2000) fenntartható országstratégiák: Dánia, Hollandia fenntartható országstratégiák: Dánia, Hollandia a fenntartható város koncepciója: Autonóm Város 2004 a fenntartható város koncepciója: Autonóm Város 2004 növekedési kvóták; növekedési kvóták;

48 Integrált életmód - munkahely és lakás közti közvetlen kapcsolat - decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés - gépjárműközlekedés csak települések közt Autonómia, decentralizáció - autonóm közműhálózat, decentralizált energiaellátás és szennyvízkezelés -önigazgatás Fenntarthatóság - környezetterhelés csökkentése: Input-Output - önfenntartó képesség - egyensúly A fenntartható város pillérei

49 Klimatikus fenntarthatóság: - olyan beépítési sűrűség és építménymagasság, mely esetén a terület ligetes erdőként viselkedik (10-20%, 4 emelet) Energetikai fenntarthatóság: - fűtésre rendelkezésre álló biomassza-mennyiség (MTA adat) és meglévő lakásszám alapján számítva egy lakás fenntartható hőenergiaigénye: ~ 55 kWh/m 2 év (meglévő lakásállomány értékei: ) - egy lakás fenntartható áramigénye: ~ 3 kWh/nap (meglévő átl.: 10). A fenntarthatóság indikátorai I.

50 Fenntartható vízellátás:   ivóvízigény minimum: víztakarékosság, visszaforgatás és esővízhasznosítás révén 60 l/fő (mai városi átlag: l/fő),   esővízigény minimum: 30 l/fő,   ez min. 34 m 2 telek/fő ill. min. 300 fő/ha laksűrűség mellett biztosítható; Fenntartható szennyvízkezelés:   emisszió minimum: 90 l/fő (mai városi átlag: l/fő)   kezelés, visszaforgatás: helyben, természetközeli technológiákkal, energiaigény nélkül

51 A fenntarthatóság indikátorai II. helyigény: min. 3 m2/fő zöldterület,tisztított szv. hasznosítás: párologtatás %, öntözés, stb. Fenntartható közlekedés: -a közlekedés volumene az integrált életmód alkalmazásával minimalizálható; - a helyi közlekedés arányát növelni kell (kerékpár, gyalogos); - a környezetterhelés megújuló energiákkal csökkenthető. Fenntartható hulladékkezelés: -emisszió minimalizálása, szelektív gyűjtés;

52 A települések éghajlat-módosító szerepe

53 VÁROSKLÍMA Összetevők  1-napsugárzás,  2-hőmérséklet / évi középhőmérséklet,  3-párolgás,  4-csapadékképződés / köd / szmog,  5-levegőáramlás / szél (beépítettség, szélcsatornák, átszellőzés);

54 A TELEPÜLÉSI KLÍMA A NAPSUGÁRZÁS (1)  15-20%-kal alacsonyabb, mint a település környezetében tapasztalható (1 m²-re eső energiamennyiség).  Ennek okozója a városok erősen szennyezett levegője (a korom- és porszemcsék több napsugarat vernek vissza).

55 A TELEPÜLÉSI KLÍMA Ennek ellenére A HŐMÉRSÉKLET (2) magasabb a környezeténél mert:  a beérkező hőmennyiség „érdes” felületre érkezik (épületek) és a felmelegedés így erősebb a sík terepinél;  a lokális légtérben található üvegházhatású gázok koncentrációja magas és ez is relatíve melegedést okoz;  sok az importhő (lakások, ipar, járművek)

56 A TELEPÜLÉSI KLÍMA  Az ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET (2/a) átlagosan 0,5-2 °C-kal magasabb a környezetnél,  de napsütéses, szélcsendes időben a napi különbség akár 5-6 °C is lehet.  Vannak a városon belül ún. „melegedési gócok” (az ipari üzemek, hőközpontok, nagy kiterjedésű, sűrűn beépített lakótelepek rengeteg a hulladékhő) és vannak területek, ahol a növényzet hatása érvényesül (ún. parkklíma-hűvösebb, kiegyenlítettebb)

57 A lehulló csapadékmennyiség 60%-a gyorsan elfolyik ezért:A lehulló csapadékmennyiség 60%-a gyorsan elfolyik ezért: a PÁROLGÁS (3) mértéke jóval kisebb a párolgás által elvont hőmennyiség is kevesebba párolgás által elvont hőmennyiség is kevesebb a települési hőmérséklet további relatív emelkedése a települési hőmérséklet további relatív emelkedése A TELEPÜLÉSI KLÍMA

58  A CSAPADÉKKÉPZŐDÉS (4/a) gyakorisága 5-10 %-kal magasabb, mint a település környezetében. A szilárd csapadéké (hó) viszont 5-10%-kal alacsonyabb.  Ennek oka a hősziget jelenség. Ami csapadék a városon kívül (-1) – (-5) °C között hullik le (hó), az a városon belül már esőként ér talajt.  A hősziget a fagymentes időszakot is meghosszabbíthatja, extrém esetben akár 8 héttel is.  A csapadékvíz gyorsan elfolyik a párolgás csökken a relatív páratartalom csökken. a relatív páratartalom csökken. ún. városi sivatag (magas hőm. - alacsony páratartalom)

59 A TELEPÜLÉSI KLÍMA  A gyorsan elfolyó csapadék és a talajvíz hiánya (talajszint sincs!) miatt a relatív páratartalom 8-10 %-kal alacsonyabb.  Viszont a levegőben több a kondenzációs mag (por, korom, stb.) amin a túlhűléskor kicsapódó víz mennyisége nagyobb.  Ez nagyobb felhőborítottságot okoz megnő a KÖD (4/b) gyakorisága. Télen akár duplája is lehet a városon kívüli területekkel összehasonlítva.

60 A TELEPÜLÉSI KLÍMA Ha köd levegőszennyezéssel párosul SZMOG (4/c) (füstköd) két jellemző megjelenése van: két jellemző megjelenése van: -redukáló szmog (londoni-típusú füstköd), -oxidáló szmog (los angelesi-típusú füstköd)

61 A TELEPÜLÉSI KLÍMA 1A redukáló szmog kialakulása A levegőben felszaporodnak a kondenzációs magok (a fosszilis tüzelőanyagok (szén) elégetésekor nagy mennyiségű korom, por és SO 2 kerül a levegőbe. Az emelkedő és gyorsan hűlő levegő eléri a telítettségi állapotot → a szemcséken kicsapódás, amit a SO 2 savassá tesz→ savas eső, köd képződik. A kialakulás feltételei: -szélcsendes idő, -magas relatíve páratartalom, -1-4 °C közötti hőmérséklet;

62 A TELEPÜLÉSI KLÍMA 2Az oxidáló szmog kialakulása A kialakulás feltételei: -erős napsugárzás (erős ultraibolya sugárzás), -közlekedés által kibocsátott szennyezések (NO x, szénhidrogén vegyületek), A szennyező anyagok az ultraibolya sugárzás hatására fotokémiai reakciókat indítanak el, amelynek hatására létrejön a füstköd.

63 A TELEPÜLÉSI KLÍMA A fotokémiai füstköd összetevői: -ózon (O 3 ) -PAN (peroxi-acetil-nitrát) -salétromsav-hidrogén-peroxid Ha a PAN koncentrációja tartósan nagyobb, mint 0,02 ppm (mg/dm³), akkor órákon belül károsodik a vegetáció, az emberi egészség, katalizátor a fémek és az épített környezet korrodációjához; Jellemző előfordulási terület a nagy forgalmú, száraz, napfényes nyarú térség → Európában Athénra jellemző.

64 Települési levegőszennyezettség Alapfogalmak: -Levegőszennyezés: (WHO) levegőszennyezésről akkor beszélünk, ha a levegőben olyan mennyiségben található meg egy vagy több szennyező anyag, vagy azok keveréke, amely emberekre, állatokra, növényekre vagy tárgyi tulajdonokra káros lehet, vagy a jó közérzetet akadályozza. -Levegőszennyező anyagok a légkör természetes összetételét megváltoztató gáz, folyékony vagy szilárd halmazállapotú anyagok.

65 A települések infrastrukturális jellemzői

66 Megyeközponti szerepüket elvesztett városok (1910-es rangszámmal): Nagykanizsa 13. Sátoraljaújhely 14. Esztergom 17. Balassagyarmat 20. Gyula 22. Pápa 23. Baja 24. Legnagyobb vesztes Sátoraljaúhely: 1930-as években: 36., középváros 2001: 51., kisváros

67 A magyar városhálózat évszázados átrendeződése A legfontosabb megállapítások: A XX. századi urbanizáció és az utóbbi két évtizedben felpörgött várossá nyilvánítás nem eredményezte a városi funkciókat betöltő települések számának lényeges emelkedését. A XX. századi urbanizáció és az utóbbi két évtizedben felpörgött várossá nyilvánítás nem eredményezte a városi funkciókat betöltő települések számának lényeges emelkedését. A városhierarchia struktúrája is változatlan maradt, A városhierarchia struktúrája is változatlan maradt, Az egyes szintek városállománya azonban jelentős mértékben cserélődött. Az egyes szintek városállománya azonban jelentős mértékben cserélődött.

68 A magyar városhálózat évszázados átrendeződése Süllyedő várostípusok: A középvárosok széles köre,A középvárosok széles köre, a trianoni határszélre került központok,a trianoni határszélre került központok, a városi szerepüket vesztett járási székhelyek, kisvárosok.a városi szerepüket vesztett járási székhelyek, kisvárosok. Emelkedő várostípusok: Iparosodás (szocialista iparvárosok – jó részük már lefelé mozdul el),Iparosodás (szocialista iparvárosok – jó részük már lefelé mozdul el), üdülővárosok,üdülővárosok, agglomerációs városok.agglomerációs városok.

69 Városok hierarchia szintjeinek meghatározása (a városi alapfunkciók mennyiségétől és minőségétől függ) Meghatározások: Városi funkciók széles skálájának számbavétele alapján A központosultság valamely elemével ill. következményeivel  Walter Christaller - telefonállomások száma alapján  Kubinyi András – településekből felsőfokú tanulmányokat végzők száma  Rechnitzer János – innovációs képesség alapján  Major Jenő – kiskereskedelmi adatok alapján

70 Hierarchia szintek mutatói I. Fővárosi szintű intézmények I. Regionális központi intézmények (MTA területi bizottságai, egyetemek, postaigazgatóság, legalább 25 pénzintézet, kórház, 16 utazási iroda stb.) I. Megyeközponti intézmények (megyei bíróság, földhivatal, munkaügyi kp., kamarák, főiskola, ÁNTSZ megyei kp-ja, kórházak, min. 18 pénzintézet, 9 utazási iroda, püspökség stb.)

71 Hierarchia szintek mutatói I. „Középvárosi” intézmények (onkológiai gondozó intézet, szemészeti osztály, MATÁV ügyféliroda, 9 pénzintézet, 4 középiskola, levéltár, IBUSZ) I. Kisvárosi intézmények (városi bíróság, rendőrkapitányság, földhivatal, közjegyző, 4 pénzintézet, 2-3 középiskola, ingatlanközvetítő) I. További városi jellegű intézmények (munkaügyi kirendeltség, középiskola, ügyvéd, mentő, pénzintézet jelenléte, könyvesbolt)

72 Hierarchia szintek (1995)  I. Főváros1  II. Regionális központok5 Teljes értékű központ: 3, Hiányos központ: 2  III. Megyeközpontok14 Teljes értékű központ: 8, Hiányos központ: 2, Részleges központ: 4  IV. Középvárosok25  V. Kisvárosok83  VI. Városias jellegű települések62

73 A városok dinamikai típusai (1995):  I. Dinamikusan fejlődő, növekedő városok (12)  II. Mérsékelt dinamikájú városok (33)  III. Stagnáló városok (50)  IV. Pozíciójukban visszaeső, stagnáló-hanyatló városok (54)  V. Csökkenő méretű, hanyatló városok (49)

74 Ipari parkok – területfejlesztés Az ipari parkok jelentősége a területfejlesztésben :  A gazdasági tevékenységek területi koncentrációja.  Magas infrastrukturális és szolgáltatói háttér az adott térségben.  A foglalkoztatottság szintjének és színvonalának erősítése.  Települési szintű gazdaságfejlesztési tevékenység generálása.  Tudatos fejlesztési struktúra kialakítására történő ösztönzés.

75 Infrastruktúra  épületek: lakó-, adminisztratív-, termelési-raktározási  vonalas létesítmények: 1. utak járda, járda, út, út, vízi utak; vízi utak; 2. energia: elektromos, elektromos, hő, hő, gáz, gáz, víz; víz;

76 Infrastruktúra  szállítóeszközök;  rekreációs létesítmények: mesterséges, mesterséges, természetes, illetve kombinációik; természetes, illetve kombinációik; ökológiai megközelítés: melyik viselkedik környezetként, melyik limitál; minél nagyobb a limitációnagyobb környezeti terhelés;

77 A városi környezet indikálása, indikátor élőlények.

78 Indikálása a városi környezetnek  bioindikátorok olyan élőlények ill. élőlényközösségek, melyek életfunkciói adott környezeti faktorokkal szoros korrelációban állnak, így ezek kimutatására alkalmazhatóak;  passzív monitoringnál egy adott hely, adott élővilágából választják ki a tesztpéldányokat.  Ennek előnye, hogy így a helyspecifikus flóra illetve fauna vizsgálható;  aktív monitoring alkalmával bizonyos kritériumok alapján kiválasztott pontokra adott időtartamra indikátornövényeket helyeznek ki;

79 Indikálása a városi környezetnek aktív monitoringnál:  alkalmazott tesztélőlényeknél annak alapján, hogy az a légszennyezésre külső jól látható elváltozással pl. foltosodással vagy bizonyos anyag felhalmozásával reagál,  beszélhetünk 1. reakciós- vagy hatásindikátorokról és 2. akkumulációsindikátorokról; 1. reakciós indikátor: standardizált zuzmóexpozíció – SO 2 paradicsom – etilén kardvirág – fluor

80 Bioindikátorok 2. Akkumulációs indikátor:  zöld káposzta – nehezen illó szerves vegyületek,  standardizált fűkultúra – fluor, kén, nehézfémek;  bioindikátor lehet: szervezet, szövet, sejttenyészet, sejtmentes kivonat, enzim, sejtalkotórészek;

81 Bioindikátorok  vadon élő és kultúrnövények, illetve tesztnövények; értékelés  makro- és mikroszkopikus:  növénycönológiai - fajok gyakorisága, fajspektrum;  morfológiai - nekrózis, fejlődési zavarok, regenerációs jelenségek;  citológiai - sejtkárosodás, kloroplasztisz deformációk, cserzőanyag kiválás, szöveti infiltráció;

82 Bioindikátorok  fiziológiai - biokémiai:  kémiai - káros anyagok felhalmozódása,  ökofiziológiai - gázcsere, vízháztartás;  biokémiai: pigmentszint, enzimek és koenzimek aktivitása, energiamérleg, szekunder növényanyagok kiválása;  példák: nyírfa levele SO 2 mg/m 3 0,1-ig;  erdeifenyő nekrózisának kiterjedése;

83  karakterisztikus elváltozásokkal a légszennyező anyagok immisszióméréssel nem kimutatható vegetációra gyakorolt veszélyét mutatják;  drága és ezért csak pontszerű monitoros vizsgálattal szemben lehetőséget nyújtanak egy területet lefedő immissziós hatás-vizsgálatra;  az ózonepizódok az érzékenyebb haszonnövényeknél (búza, bab, szőlő, lóhere, görögdinnye) majd minden évben látható, és tetemes károsodást okoznak; Bioindikátorok előnye

84 Bioindikátorok hátránya  módszer előrejelzésre nem alkalmas,  hisz a kapott értékek a megelőző időszakra vonatkoznak,  továbbá nehézséget jelenthetnek a meteorológiai adottságokból,  és a növényi fejlettségből eredő, a növény érzékenységét befolyásoló különbségek;

85 Indikálása a városi környezetnek  zuzmók kitűnően jelzik a levegőminőséget, az egyes légszennyező anyagok koncentrációját;  zuzmótérkép: áll sivatagi, I. küzdelmi, II. küzdelmi és normál zónából;  zuzmó indikátorszervezet, nem él meg olyan helyen, ahol kén-dioxiddal szennyezett a levegő;  a szélsőséges környezeti feltételek többségével szemben ellenállók, de a zuzmók egy része - különösen a fák kérgén élő leveles telepű fajok - nagyon érzékenyek a szennyezésekre;

86 Az ózon kimutatása  alkalmas növények:  dohány,  bokros bab,  kis csalán,  spenót,  nyárfa – Populus x euramericana var. Gelrica,  valamint a búza, a mályva és a lóhere;

87 Az ózon kimutatása  dohányt ózonindikátorként Európában a ’60-as évek eleje óta alkalmazzák,  érzékenységét mutatja, hogy már 40 ppb-s koncentráció esetén a leveleken világos,  foltok – klorózisok jelennek meg, melyek hosszabb ideig tartó ózonterhelés esetén,  a levélszövet elhalásával sötét színű nekrózisokká változnak;

88 Az ózon kimutatása  károsodás elsőként az idősebb leveleken jelenik meg, majd a felsőbb, fiatalabb levelekre is kiterjed.  Az ózonhatást mutató kékeszöld vízfolthoz hasonlító károsodási szimptómák még visszafordítható elváltozások;  elparásodott nekrózisfoltok viszont már végleges károsodást jelentenek elöregedés;  a nem ózon által okozott nekróziskárok megállapítására az indikátorállomáson dohány Bel W3 fajta mellett sokszor a dohány egy másik változatát, a Bel B-t is telepítik;  ózonra érzéketlenebb, de a vírusokra, gombákra ugyanúgy reagál;

89 Az ózon kimutatása  az ózonképződést a sugárzás intenzitása befolyásolja,  s így a magasabb ózonértékek elsősorban május elejétől szeptember végéig várhatóak,  az ózonbioindikációra is ezen időszak ajánlott;  expozíciós idő általában 2 hét, melynek elteltével az exponált növényeknél kárfelmérést végeznek, és új példányokat tesznek a helyükre;  egyes növények adott leveleinek százalékos nekrózis- fokát vizsgálják;

90 Az ózon kimutatása  a dohány túlzott ózonérzékenysége miatt jelentős ózonterhelés mellett esetleg nem lehet különbséget tenni az egyes állomások között,  emiatt gyakran elhelyeznek babpalántákat is;  indikátornövények közül több nem csak az ózonra érzékeny, Pinto bab akkor reagál érzékenyen az ózonra, ha az nitrogénoxidokkal keveredett;  kis csalán ózonra és peroxiacetylnitrátra, míg a vörös here ózonra és kéndioxidra érzékeny.  Ezen növények kombinációjával tehát a teljes légszennyezettségi szituációra is következtethetni lehet;

91 Az ipari tevékenység környezetátalakító hatása és környezetvédelmi problémái.

92 A globális problémák   1. A gyors gazdasági növekedés problémái:   1.1 A világ népességének növekedése - a Föld erőforrásainak csökkenése   1.2 A légköri szennyeződések növekedése, üvegházhatás   1.3. Ökológiai pusztulás   1.4. Egyenlőtlenségek növekedése

93 Nő az atmoszféra által elnyelt CO2, CH4 (metán), N2O (nitrogénoxidok) melyek a Földet üvegház szerűen burkolják így a légkör visszaverődési, képességét csökkentik, ezért melegítik, A fluoridok (klór, kén stb), polyklórok, dioxinok hozzájárulnak a gyakoribb ózonlyukak kialakulásához, Szálló porfelhők, Radioaktív hulladékok, felhők. 1.2 A légköri szennyeződések növekedése, üvegházhatás

94 1.3. Ökológiai pusztulás  Erdőpusztulás (savas esők),  A halállomány pusztulása (tiszai ciáncszennyzés),  Talajpusztulás: errózió, defláció (erdők kitermelése, helytelen talajművelés),  Ivóvíz készletek kimerülése (egészséges ivóvíz!) arzénes, nitrátos ivóvizek),

95 1.3. Ökológiai pusztulás  Mezőgazdasági földterületek csökkenése (Mezőgazdasági nagyüzemek telephelyei, infrastruktúra kialakítása,),  Élőhelyek, biotópok eltűnése, fajok csökkenése,, biodiverzitás csökkenése. (egy nap alatt 100 faj tűnik el a Földön) (Mezőgazdaság kemizálása)!  Kultúrák változatosságának csökkenése: Csernobil, szibériai olajmezők, kuwaiti olajöböl felgyújtása az Öböl Háború alatt, iraki háború);

96 Ipari üzemek szennyező hatásai  Szilárd / por, korom, pernye  Gáz /H 2 s,NH 3, CO,CO 2, CH 4, NO x, /  Gőz / szénhidrogének, szerves oldószer, olaj, savgőz/  A legszennyezőbb iparágak: építőipar, kohászat, vegyipar, gépipar, energiaipar stb.

97 Leggyakoribb légszennyező anyagok és hatásuk  Kéndioxid: nagyobb mennyiségben belélegezve fulladásos halált, kisebb mennyiségben légzési zavarokat okoz  Nitrózus gázok: maró hatása támadja a nyálkahártyát és a tüdőt  Szénhidrogének: rákkeltő hatásúak  Ózon: asztmás megbetegedést okoz  Korom, pernye, por: ingerli a szem kötőhártyáját, károsítja a tüdőt

98 A civilizációs fejlődés nagy fordulópontjai Ipari forradalom ( ) A manufaktúráktól a gépesített iparhoz vezető korszak. Centruma: Anglia, szimbóluma: a gőzgép (James Watt, 1769). Technikai vívmányai: a fonó- és a mechanikus szövőgép, a kokszot alkalmazó acélipar, valamint a gőzhajó (R. Fulton, 1807) és a gőzmozdony (G. Stephenson, 1814). A gépesítés a tömegfogyasztási cikkek előállításában kezdődött - ruházat. A textilipar lett a húzóágazat. A szállítás tömegesítése – gőzhajó, a vasból készült hajótestek (1840-tól) elterjedésével vált tömegessé.

99 A civilizációs fejlődés nagy fordulópontjai Ipari forradalom ( ) A közlekedés „forradalma” a vasútépítési lázban testesült meg - anyagszükséglete egy,”új-vaskorszakhoz”, a nehézipar létrejöttéhez vezettek. Angliában a szén- és vastermelés 1830 és 1850 között megháromszorozódott. Jellegzetes életmódbeli hatása az iparosodás, a nagyüzemi termelés robbanásszerű munkaerő igénye miatt a gyárak köré település – urbanizáció.

100 Tudományos-technikai forradalom Ipari forradalom hatása - nehézipar a gazdasági hatalom alapja. füstös gyárkéményekkel tűzdelt ipari-táj, egyre csökkenő zöld-felületeivel lett az egyre jellemzőbb. technikai fejlesztések, majd a tudományos fölfedezések - belsőégésű motorok, elektromosság és a kémiai technológiák - szokták második ipari forradalomnak is nevezni.

101 Tudományos-technikai forradalom   jellegzetes tudományos és technikai felfedezések:   szimbóluma: az elektromosság, a távközlés (telefon, rádió, majd televízió), a motorizáció (autó, repülő) és így tovább.   életmódbeli hatása: a kényelmesedő, csökkenő fizikai aktivitással járó élet.

102 A település vízháztartása, vízellátása.

103 A földi vízkészlet mennyisége és körforgása  A Föld vízkészlete: 1,36 Md km 3, ennek: 97,16%-a a világóceán, 97,16%-a a világóceán, 2,22%-a a felszíni víz, 2,22%-a a felszíni víz, 0,62%-a felszínalatti és 0,62%-a felszínalatti és mindössze ezred %-a a légköri vízkészlet. mindössze ezred %-a a légköri vízkészlet.

104 A víz   a települések nagy része víztér mellett alakult: tengerpart, folyó;   ivóvíz, közlekedés, táplálék, kereskedelmi útvonalak;   direkt kapcsolat fennmarad a szárazföld belsejével;   a víz körforgása értelmezhető Földi és regionális méretekben, léptékben is;   így beszélhetünk települési víz körforgalomról;

105 A vízigény  jelentős vízkiemelés miatt a városok térségében csökken a talajvízszint (Milánó: 20 év - 20 méter),  mind távolabbi felszíni és felszín alatti vizeket igényelnek;  Budapest vízfogyasztása: ezer m3/nap ezer m3/nap ezer m3/nap  Dunaparti-szűrésű kutak mellett 1950-es évektől már felszíni víztisztító műveket kellett létesíteni;  építkezések megzavarják a talajvíz áramlási viszonyait,  talajvízszint süllyedését jelezheti a városi növényzet megváltozása is;

106 A folyók, mint hulladékszállítók  gond a szennyvíz elvezetése és elhelyezése, 1 millió lakos naponta 500 ezer t szennyvizet „termel”;  sok város a mellette fekvő tóba vagy folyóba vezeti a szennyvizet;  ipari és kommunális szennyvíz is egyre jobban terheli az élővizeket - - egyre kevésbé használhatók ivóvízként;  biológiai szennyvíztisztítás csak mérsékli a bakteriális szennyezés mértékét pl., de egyre elterjedtebb - tisztítás utáni szennyvizek 15-80%-a Salmonella pozitív;  Duna szennyezettsége (nitrit-, nitrát-, ammónia) olyan mértékű, hogy tisztítás után is kifogásolható;

107 A folyók, mint hulladékszállítók  veszélyforrás: nehézfémek felhalmozódása higany, kadmium, ólom, réz, vas (táplálékláncban is megjelennek);  folyóknak jelentősen megnőtt az oxigénfogyasztása;  bakteriális szennyezés - Duna fürdésre alkalmatlan, 70- es évektől már a Római-parton is fürdési tilalom;  Ivóvíz készletek kimerülése (egészséges ivóvíz!) arzénes, nitrátos ivóvizek),

108 Lefolyó csapadékvíz  részben a talajba szivárog, részben visszajut a légtérbe, mintegy 60%-a a szilárd burkolatról lefolyik;  szennyező anyagokkal együtt a szennyvízbefogadókba jut, városokban a lefolyási hányados nagyobb;  lefolyó csapadékvíz minőségét nagyban meghatározza a települési forma: legtöbb szerves anyag, Coli baktérium, nitrogén, foszfor a családi házas településeknél jelentkezik;  Budapestnél Salmonella kerül nagy koncentrációban a Dunába;  elvezető csatornákba kerül még: klorid, olaj, fenol, nehézfémek; nagyvárosokból lefolyó csapadékvíz öntözésre sem használható;

109 Lefolyó csapadékvíz  ősszel még szennyezőként jelentkezik a növényzet lombja;  nagy mennyiségű szerves anyagot, nitrogént és foszfort old ki a csapadék;  hazánkban az őszi esők elsősorban káliumot mosnak ki a levelekből;

110 Erdők szerepe a talajvíz megújulásában és a városok vízellátásában  nő a lakossági és ipari vízigény, ellenben egyre csökken a természetes növényzet;  nem tud a talajvíz megújulni, fizikailag, kémiailag és biológiailag megtisztulni;  erdővel borított területek kedvezően hatnak a megújuló talajvíz mennyiségére és minőségére;  a MAB és az IBP programok keretén belül vizsgálták az ember jóléte szempontjából az erdők, rétek víz- és tápanyag körforgalmát;  egy hazai cseres-tölgyes erdő mm csapadék mellett l-rel újítja meg m 2 -enként a talajvizet;

111 Erdők szerepe a talajvíz megújulásában és a városok vízellátásában frankfurti vizsgálat  300 mm téli csapadék mellett a megújuló talajvíz mennyisége  vörös tölgy l/m 2  kocsányos tölgy l/m 2  bükk l/m 2  erdeifenyő l/m 2  ahol a talajvíz szerepet játszik a vízellátásban, ott megfelelő fafaj-összetételű erdőket kellene ültetni;

112 Erdők szerepe a talajvíz megújulásában és a városok vízellátásában erdők hatnak a talajvíz minőségére is növekvő légszennyezettség megváltoztatja a csapadékvíz összetételét - nagyobb mennyiségű nehézfém is bejut a talajba; az elemek egy része bekerül az egyéves növényekbe, fák levelébe és termésébe, más része a fatestbe és kéregbe; meghatározott időre így kikerülnek a biogeokémiai ciklusból; elemek egy része a gravitációs vízzel a talajszelvényen átjut: itt megkötődik, ill. a talajvízbe kerül;

113 Erdők szerepe a talajvíz megújulásában és a városok vízellátásában  bükkös talaja a nitrogént, foszfort, ként szűri ki, nehézfémek közül a vasat, nikkelt, krómot, rezet, kadmiumot és az ólmot;  egyező talajtípusnál a faállomány és a fafaj összetétel határozza meg a szűrő hatást;  Európában a csapadék egyre savanyúbb szilikát alapkőzeten mozgósítja a talajban levő alumíniumot és nehézfémeket;  cseres-tölgyesek szűrőhatására csökken a talajvízben a kálium, nitrogén, foszfor és a kén;

114 A talaj ökológiai változása a városokban.

115 A városok hatása a talajra   városi talajok kategóriájába tartoznak mindazok a városi vagy külvárosi talajok, amelyeknek a felső 50 cm vastag szintje nem mezőgazdasági, de az emberi tevékenység következtében zavart, degradált vagy átkevert jelleget ölt;   német nyelvű szakirodalomban gyakran használják a városi talajok megnevezés helyett az antropogén talajok kifejezést;   antropogén talaj: mesterséges hatások a természetesnél jobban érvényesülnek, és következtükben a természetes körülmények között kialakult talajoktól eltérő morfológiájú talajok keletkeznek;

116 A városok hatása a talajra  város - eredeti talajok helyén kultúrszint jön létre, több méterre vastagodhat;  Róma, Párizs: már kultúrdombot alkot;  London városszintje 100 évenkénrt 3 m-t növekszik, Hamburg városszintje IX. sz-tól 7-8 m-t emelkedett;  új városok a régiek helyén, azok romjain épültek pl. Óbuda;  Budapest eredeti talajtípusai: barnaföld, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, mészkő- és dolomit rendzina, homok, öntés- réti és lápos-réti talaj;

117 a városi talajok legfontosabb jellemzői  heterogének, mert a talajba beépülő építkezési anyagok különböző eredetűek, illetve a város is különböző talajokra épült,  magas a szerves- és tápanyagtartalmuk mivel előzőleg zömmel szántóterület vagy más jellegű mezőgazdasági területek voltak,  a gyorsan lebontható szerves anyagok jelenléte kedvez a mikrobák felszaporodásának, amely a gyökérzóna oxigénhiányához vezet,  bázisokban gazdagok (a cement, a beton, az építkezési anyagmaradék, a korom és a por növeli a talaj pH értékét

118 a városi talajok legfontosabb jellemzői  az útszéleken magas a nitrogén- és foszfortartalmuk, télen pedig a sózás miatt a konyhasó-tartalom,  magas a nehézfém-koncentrációjuk,  tömörek az építkezések és a taposás miatt,  bolygatottak, nem őrzik meg az eredeti profiljukat,  hőmérsékletük magasabb, ami növeli az evapotranspiráció értékét, s csökkenti a talaj nedvességtartalmát;

119 antropogén fedőréteg főbb ismertetőjelei  gyakran nagyon magas, az 50%-ot is meghaladó a mesterséges vázanyag (murva-, kavics-, téglatörmelék) részaránya,  a belváros területén vastagsága általában 1-1,5 m,  semlegesek vagy bázikusak (az alacsony pH érték nagyon ritka),  humusztartalmuk 0,5 és 2% közötti,  természetes (eredeti) szerkezete és felépítése legtöbb esetben nem állítható vissza;

120 A városok hatása a talajra  városi talajok főleg a fedőrétegük alapján térnek el a természetes talajoktól;  megváltozik a talaj vízvezető képessége, romlik átszellőzöttsége;  Budapest belterületén: felső talajszint pH= 7,0 - 7,9;  cementtörmelék - nő a magnéziumtartalom;  hulladék - sok nitrogén és foszfor;

121 A városok hatása a talajra az építkezések hulladéka a talajba kerülve megemeli a talaj kalciumtartalmát - mészkedvelő növények: 1. erdei iszalag (Clematis vitalba), 2. a kék csatavirág (Polemonium coeruleum), 3. egy tárnicsfajta (Centaurium erythraea) 4. sásfajták (Carex flacca, C. pairae)

122 A városok hatása a talajra télen - magasabb a talaj sótartalma, sótoleráns növények jelennek meg: 1. fehér tippan (Agrostis stolonifera), 2. útilapúk (Plantago maritima, P. major), 3. közönséges mézpázsit (Puccinellia distans), 4. fehér lóhere (Trifolium repens);

123 A városok hatása a talajra ólom bejutása az emberi szervezetbe: levegőEMBER ivóvízélelmiszer növény állat szennyvíz hulladék felszíni és talajvíz talaj

124 A városok hatása a talajra  intenzív városi vízkiemelés miatt jelentősen csökken a talajvíz szintje a város alatt,  különösen veszélyes lehet a nagy kapacitású vízművek üzemeltetése,  melyek az élőhelyek veszélyeztetése mellett ronthatják az épületek statikus állapotát;  érzékenyebb fafajoknál levélnekrózis, korai lombhullás jelzi a Na és a Mg fokozott feldúsulását;

125 A városi talajok osztályozása  városi talajok legfontosabb osztályozási kritériumai közé az antropogén hatás intenzitása,  a talajok felhasználásának módozata,  a talaj morfológiája,  a szemcsenagyság,  és a talajképző anyagok eredete (háztartási szemét, ipari hulladék, építkezési anyagmaradék) sorolhatók;

126 A városi talajok osztályozása morfológiai és szerkezeti szempont alapján a városi talajoknak két csoportja van:  az elsőbe kerülnek az ún. humuszos antropogén talajok, melyeknek rendkívül vastag sötét színű jól rétegzett A szintjük van,  a régi kertekben, parkokban található, ahol a mélyszántás vagy ásás és a bőséges szerves anyag utánpótlás eredményezi e típus kialakulását;  háztartási szerves anyagok kertekben történő komposztálása a másik folyamat, mely hasonló talaj kialakulásához vezet;

127 A városi talajok osztályozása másik főcsoportot az ún. zavart profilú talajok képezik, melyek vastagsága meghaladja a fél métert:  e típusba nagyrészt mesterséges anyagokat tartalmazó talajok tartoznak,  és főleg a vékony humuszréteg vagy annak teljes hiánya indokolja az előbbi kategóriától való elhatárolódását,  többféle változatuk megjelenhet a városban attól függően,  hogy milyen alapkőzeten, klímán, domborzaton alakultak ki;

128 A városi talajokat szennyező anyagok  városok és az ipari zónák talajainak potenciális toxikus anyagait (arzén, réz, ólom, bór, cink, nikkel) vizsgálva megállapítható,  hogy ezen anyagok mennyisége több esetben is meghaladta a megengedettet;  hamu, a por, a szennyvíz, a kipufogó gázok, az ipari légszennyezés, a tüzelőanyagok elégetésekor keletkező füst;  talajokban jóval nagyobb koncentrációban vannak jelen a különböző peszticidek (DDT, PCB, aldrin, dieldrin, eldrin, heptoklór, lindán, malation, paration stb

129 Az utak téli sózása  20 éve használatosak: konyhasó, magnézium-klorid, kalcium-klorid és ezek keverékei;  nyugat-európai utakon m 2 -ént g sót szórnak;  útmenti fák csak akkor nem károsodnak: ha m 2 -ént csak g só éri a talajt;  konyhasó hatására a talaj Mg és Ca ionjai kicserélődnek;  talaj-szerkezet romlik, denitrifikáció, talajkolloidok a tápanyagokat nem tudják megkötni;

130 A települések növényzete, zöldövezet szerepe. Az allergia problémája.

131 A települések növényzete, zöldövezet szerepe.  növényzettel fedett különböző rendeltetésű területeknek közös tulajdonsága,  hogy a növény-együttesek jelentős nagyságú asszimiláló, párologtató, zöld levéltömegük következtében  sajátos szerepet játszanak a település környezeti adottságainak és ökológiai viszonyainak alakításában;  közös tulajdonságok és sajátos szerepkör miatt a település növényzettel fedett területeit együttesen zöldfelületnek nevezzük;

132 A települések növényzete, zöldövezet szerepe.  adott térség zöldfelülete tehát e térség növényzettel fedett, benőtt, betelepített területeinek összessége  zöldfelület szó ebben az értelmezésben egy alapterületet, vagy alapterületek összességét jelenti, s így használják a településtervezési gyakorlatban;  kifejezésnek egy másik értelmezése is: a zöldfelület térben kibontakozó effektív zöld növényi felszín;  ezt az arányt fejezi ki az ún. levélfelület index érték= egységnyi alapterület felett az állomány szerkezetétől függően, hány egység effektív levélfelület képződhet;

133 A települések növényzete, zöldövezet szerepe.  növények biológiai aktivitása következtében a zöldfelület környezetére nemcsak fizikai, de fiziológiai folyamatok által szabályozottan is hat;  a zöldfelület biológiailag aktív felület;  környezeti hatása lényegesen különbözik a holt, burkolt, beépített, azaz biológiailag inaktív felületekétől;  biológiailag aktívak a szabad vízfelületek is;

134 A települések növényzete, zöldövezet szerepe. település zöldfelületének, kertjeinek, parkjainak, védőültetvényeinek rendeltetése többcélú:  ökológiai szerep  funkcionális szerep  településszerkezeti szerep  esztétikai szerep

135 A települések növényzete, zöldövezet szerepe.   városokban sok növényfaj kipusztul, eredeti növényzet megváltozik;   Stuttgartban az őshonos fajok 4%, Berlinben 12%, Frankfurt am Mainban 17% tűnt el;   Berlinben 114 faj halt ki, budapesti agglomeráció 1300 fajából 100 év alatt 100 faj tűnt el és további 80 faj a kipusztulás szélén áll;   Budapesten az elmúlt 40 évben jelentősen, pl. a II., III. és a XII. kerületben harmadával csökkent a zöldterület;   Budai - hg. erdőterületei zsugorodtak, 3-4%-al kevesebb erdei növényfaj;

136 A települések növényzete, zöldövezet szerepe.  kisebb kiterjedésű zöld területek, tagoló, elválasztó sávok, köztes területek zöld felületei akkor fejtenek ki előnyös távhatást (alacsony szintről akadály nélkül meginduló kellemes, hűvös levegő),  ha csak füvesítettek és kevés rajtuk a fa vagy a magas cserje;  számos városunk belső, több négyzetkilométeres területein az aktív felületek aránya az összterület felét, harmadát sem éri el;

137 A növényzet funkcionális szerepe. Egyes funkciók ellátására csak növényzettel kialakított, betelepített területek alkalmasak (pl. védőterületek), növényeknek használati szerepe, használati értéke van:  utak, parkoló felületek fásítása, zöldsávjai,  egyedi és közös használatú üdülőkertek,  kempingek, szállodák, motelek kertjei  botanikuskertek, arborétumok, állatkertek stb…

138 A növényzet településszerkezeti szerepe  fontos szerepük van egyrészt a település szerkezeti tagolásában: elválasztanak, lehatárolnak, a környezet zavaró hatásaitól védenek;  a zöldfelületek a település egyes területi egységeit egymással és ezek együttesét a környező tájjal összekapcsolják, egésszé szervezik;

139 A növényzet esztétikai szerepe  a települési környezet egyik alkotó eleme, a település képéhez, vizuális megjelenéséhez szorosan hozzátartozik;  növények a közvetlen és a tágabb környezetük jegyeit is magukon hordják;  a település téralkotási, -tagolási, tömegformálási és felületképző eleme, érzékeny, élő építőanyag, jelentős építészeti kompozíciós eszköz;  a városképi megjelenés, a vizuális környezetélmény jelentős eleme;

140 A zöldfelület típusai  Termesztési célú zöldfelület alatt a mező-, kert-, vagy erdőgazdasági módszerekkel művelt,  közvetlen és dominánsan gazdasági célú ültetvények, termesztő - felületek összességét értjük;  Kondicionáló célú zöldfelületnek nevezzük az olyan növényzettel fedett területek, ültetvények összességét,  melyek az embert részint közvetlenül, részint közvetve érvényesülő közjóléti (kommitatív) hatásokkal szolgálják;

141 A kondicionáló célú zöldfelület típusai  használat jellege és a tulajdonviszonyok szerint lehetnek közcélú és ennek megfelelően közterületen létesített zöldfelületek, ill. magántulajdonú zöldfelületek; Használatukat tekintve a zöldfelületek három csoportba sorolhatók:  a) Közhasználatú zöldfelületek,  b) Korlátozott közhasználatú zöldfelületek és  c) Közhasználat elől elzárt zöldfelületek;

142 Mi az allergia?  olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakció, melynek kialakulásában az immunrendszer játszik közre;  védekezőrendszer helytelen működése miatt indokolatlanul immunreakciót generál;  allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció, vagyis az immunrendszer válasza olyan anyagra, ami legalább egyszer már korábban is bekerült a szervezetbe;  gyógyszeres kezelés (tabletta, orrspray, szemcsepp, inhalátor, injekció);

143 A leggyakoribb allergiás megbetegedések  szénanátha (pollenallergia),  egész éven át tartó allergiás nátha (pl. házipor-atka által kiváltott allergia),  allergiás eredetű asztma,  allergiás eredetű csalánkiütés és az azt helyenként kísérő angioödéma (arcot és légutakat érintő vizenyősség),  anafilaxiás sokk (heves allergiás reakció pl. rovarcsípésre, penicillinre, egyes élelmiszerekre),  ételallergia;

144 Terjedése  egyes időszakokban nagyon magas szintű az allergizáló pollenek száma a levegőben, valamint a városok közlekedési és ipari légszennyezési adatai is riasztóak;  a gyermekkori túlzott higiénia nem engedi, hogy a szervezet az élet természetes kihívásaival és akadályaivel szembekerüljön, ezért az immunrendszer könnyen legyengül;  gyermekek szervezetének találkozniuk kell bizonyos kosz-, por- és kórokozó-mennyiséggel ahhoz, hogy az immunrendszerük megtanulja a védekezést ellenük;

145 Keresztreakciók  feketeüröm allergiás kerülje: zeller, sárgarépa, petrezselyem, banán, alma, dinnye, kamilla, ánizs, koriander;  parlagfű allergiás kerülje: görögdinnye, sárgadinnye, cukkini, uborka, tökfélék, kamilla, banán, napraforgómag;  fűfélék pollenjére allergiás kerülje: burgonya, földimogyoró, élesztő, borsó, paradicsom, avokádó, búza, bab, lencse, szója, édeskömény;  nyírfapollen allergiás: pollenidőszakban kerülje a következőket: alma, őszibarack, cseresznye, körte, spenót, sárgarépa, burgonya, kivi, paradicsom, kesudió, mogyoró, zeller ;

146 Pollenek  virágpor a legnehezebben kivédhető allergén;  nyáron a talajról felszálló meleg levegő rengeteg virágport visz magával a légkör felsőbb rétegeibe; éjszaka vissza  ez okozza sokaknál az éjszakai rosszullétet, asztmás rohamot - különféle növények pollenkibocsátása nem ugyanarra a napszakra esik;  növények napsütéses napon szórják virágporukat, virágporszemcsék viszonylag nagyok és súlyosak;  tengerpartok a part felől fújó szélnek köszönhetően általában pollenmentesek; pollenszegények a hegycsúcsok, hegygerincek!

147 Pollenszezonok Magyarországon  Tavaszi pollenszezon - Fák (februártól májusig) - három pollenszezon közül az allergizáló hatást tekintve a legenyhébb; pl. mogyoró, éger, kőris, platán;  Kora nyári pollenszezon - Fűfélék (májustól július közepéig) pl. pázsitfüvek (Poaceae) - erősen allergizáló fajok, virágzás májustól október végéig, augusztustól már alacsonyabb koncentrációban;  Nyárvégi-őszi pollenszezon - Gyomnövények (július közepétől októberig), legerősebben allergizáló szezon; pl. libatopfélék, üröm, parlagfű;

148 Várostűrő növények. A települések állatvilága, rendelkezésre álló életterük.

149 Várostűrő növények és állatok.  városi biocönózisoknak, növény- és állattársulásoknak fontos szerepük van a lokális klímaviszonyok, a vízháztartási viszonyok, a levegőminőség javításában;  városok élővilágára jellemző azok fokozatos fajszám- csökkenése;  nagymértékű a településekben a kondicionáló zöldfelületek csökkenése is. utóbbi 30 évben a budai oldalon a beépítések következtében közel 1/3-ával csökkent az erdő és a közpark területek nagysága;

150 Uniformizált növényvilág  őshonos fajok kipusztulnak - helyettük jövevény (adventív) növények;  lepusztult területeket a ruderális gyomnövénytársulások lepik el;  városklíma hatására: sok mediterrán és szubmediterrán növény: szürke madársóska, ördögcérna;

151 Uniformizált növényvilág  magasabb hőmérséklet hatására: szubtrópusi amerikai eredetű karcsú disznóparéj és  a szubtrópusi-trópusi afrikai eredetű nehézszagú libatop;  városok növényeinek 50-70%-a emberi segítséggel jutott be - hemerochor növények;

152 Uniformizált növényvilág  több a fény-, hő- és nitrogénkedvelő faj és  kevesebb a savanyú kémhatású, nedves talaj kedvelő növény a környező területekhez képest;  legtöbb kozmopolita adventív növény előfordulása: szemétlerakók, utak mente, házak, kerítések, feltöltött és romos-törmelékes területek, gyárak, pályaudvarok;  a gyomnövények uniformizálják a növénytakarót:  gyakori belső városrészeken a zöldhúr-ezüstmoha együttese;

153 Uniformizált növényvilág talaj számos tulajdonsága megváltozik:  nő a talaj szerveanyag-tartalma, adszorbciós kapacitása, adszorbeált kationok (főleg a Ca) mennyisége;  kémhatás lúgossá válik;  szerves anyag lebomlásával sok N és P kerül a talajba,  nitrogénkedvelő gyomnövények;  talajvíz nitrát-tartalma megnő;  bomló hulladékban keletkező metán, kén-hidrogén és mangán káros a növényzetre - csúcs száradás;

154 Uniformizált növényvilág  külső városrészekben: angolperje-útifű, illetve a nyáriperje és az egérárpa társulása;  kiterjedt állományok: disznóparéj, libatop, tatárlaboda;  nitrogénben gazdag helyek: aprómályvás társulások;  kevésbé bolygatott helyek: gyalogbodza, ördögcérna, tarackbúza;  számos behurcolt cserje- és fafaj;

155 Uniformizált növényvilág  fák túlélési aránya a településeken sokkal rosszabb;  mechanikai sérülések érik a gyökereiket, sószórás, kiáramló földgáz, az olaj stb. mind károsan hatnak rájuk;  utóbbi 50 évben főleg a szilfák és a juharok pusztultak;  Budapest fasorainak több mint 50%-a akác, őt követi a korai juhar majdnem 20%-al;  laza facsoportok több port kötnek meg, mint a sövényszerűen záródók;

156 Uniformizált növényvilág külvárosi övekben, ahol az eredeti klíma- és talajviszonyok kevésbé változtak, az alább fa- és cserjefajok ajánlottak:  mészkő- és dolomit alapkőzeten északon: korai és hegyi juhar, bükk, magas kőris, kis- és nagylevelű hárs; északon: korai és hegyi juhar, bükk, magas kőris, kis- és nagylevelű hárs; délen: mezei juhar, virágos kőris, húsos som; délen: mezei juhar, virágos kőris, húsos som; északon és délen is: kocsánytalan tölgy, bibircses kecskerágó; északon és délen is: kocsánytalan tölgy, bibircses kecskerágó;

157 A várostervezés és településfejlesztés ökológiai alapjai.

158 VÁROSTERVEZÉS  terület versenypozícióját hosszú távon három tényező szabja meg:  a természeti erőforrások, a földrajzi fekvés és a humán erőforrások;  három elem közül csak a humán elem változhat;  SWOT analízisek jelentősége;

159 VÁROSTERVEZÉS  település-, vagy városmarketing egy egészen speciális téma, és csak a közelmúltban vált jellemzővé,  hogy többféle marketingelemet alkalmaznak a várostervezés gyakorlatában;  településmarketing a piacorientáció sajátos megjelenése a települések működésében, közösségi típusú marketing, amely az adott közösség érdekében fejti ki tevékenységét;

160 VÁROSTERVEZÉS  Képzett munkaerő,  Több egyetem a városban/régióban,  Fejlesztési célokra kihasználható szakemberek,  Ismert termékek hagyománya,  Geostratégiai helyzet,  Földrajzi helyzet,  EU kapuja,  Sportturizmus – Hagyományok,  Turizmus,

161 VÁROSTERVEZÉS  Többnemzetiségű környezet,  Multietnikus, többnyelvű lakosságstruktúra,  A lakosság magas kultúrája, nyitottság, közvetlenség, vendégszeretet,  Kultúrális és oktatási központ,  Humán erőforrás minősége,  Sokéves tapasztalat a szolgáltatások terén,  Ipari termelési hagyományok,  Ipari és vállalkozói hagyományok,

162 VÁROSTERVEZÉS Termelési hagyományok a mezőgazdaságban,Termelési hagyományok a mezőgazdaságban, Kreativitás,Kreativitás, Kultúrális kínálat,Kultúrális kínálat, Rendezvények,Rendezvények, Kikötők és víziutak közelsége,Kikötők és víziutak közelsége, A határ közelsége,A határ közelsége, Gazdasági aktivitás,Gazdasági aktivitás, Geotermális források,Geotermális források, Természeti szépségek mint a kultúrális események kerete,Természeti szépségek mint a kultúrális események kerete, - Vasúti csomópont- Vasúti csomópont

163 VÁROSTERVEZÉS  S oszlop: tulajdonképpen a helyi társadalom által "jó"- nak ítélt tulajdonságokat sorolja fel;  "Ilyeneknek szeretnénk látni magunkat"  "Ilyeneknek szeretnénk látni magunkat"  Erősségek (S) a hely belső erőforrásait és kapacitásait írja le;  W oszlop: a valós állapotokat, a "rossz" -nak ítélt jelenségeket listázza;  "Amilyenek, szégyenünkre, vagyunk"  Gyengeségek (W) a hely belső erő- és forráshiányait írják le amelyek a vízió megvalósítását korlátozhatják;

164 VÁROSTERVEZÉS  O oszlop a felismert modernizációs követelményeket fogalmazza meg, a helyi identitástudat érvényesítésének igényéből eredő értéktorzításokkal.  "Így kellene, de..."  "Így kellene, de..."  Lehetőségek (O) a hely külső környezetében jelentkező, a lokális vízió megvalósulása szempontjából kedvező dolgok és folyamatok;

165 VÁROSTERVEZÉS  T oszlop a modernizáció gátjait írja le, amelyben alapjában véve belső erők vetítődnek ki és találják meg leképeződésüket a külső környezetben.  T oszlop a modernizáció gátjait írja le, amelyben alapjában véve belső erők vetítődnek ki és találják meg leképeződésüket a külső környezetben.  "Sajnos nem megy"  "Sajnos nem megy"  Veszélyek (T) a hely külső környezetében jelentkező, a lokális vízió szempontjából kedvezőtlen dolgok és folyamatok.  Veszélyek (T) a hely külső környezetében jelentkező, a lokális vízió szempontjából kedvezőtlen dolgok és folyamatok.

166 VÁROSTERVEZÉS  fák túlélési aránya a településeken sokkal rosszabb;  mechanikai sérülések érik a gyökereiket, sószórás, kiáramló földgáz, az olaj stb. mind károsan hatnak rájuk;  utóbbi 50 évben főleg a szilfák és a juharok pusztultak;  Budapest fasorainak több mint 50%-a akác, őt követi a korai juhar majdnem 20%-al;  laza facsoportok több port kötnek meg, mint a sövényszerűen záródók;

167 AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK MEGJELENÉSE A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN  ökomarketing fogalmán kezdetben a vállalatok gazdálkodásában a környezetbarát termékek és szolgáltatások marketingjét értették,  később tartalma bővült, kiteljesedett - vállalati filozófia, majd a települések;  hazánkban ma még leginkább csak az ökomarketing csírái jelentek meg a településtervezésben;  csupán azt teszik meg, amit előírnak számukra, vagy megkövetelnek tőlük, kevés a lakosok kezdeményezésére beindított környezetbarát kezdeményezés;


Letölteni ppt "Táj- és településökológia tárgya, vizsgálati módszerei Kialakulása, alapfogalmak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések