Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az evolúcióelmélet alapjai és alkalmazhatósága Darwintól a modern szintézisig.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az evolúcióelmélet alapjai és alkalmazhatósága Darwintól a modern szintézisig."— Előadás másolata:

1 Az evolúcióelmélet alapjai és alkalmazhatósága Darwintól a modern szintézisig

2 Evolúció = fejlődés Az evolúció egy általános rendező elv a természettudományokban. Az élet kialakulásával a kémiai evolúció foglalkozik. A biológiai tudományokban az élőlények változásainak magyarázó elve. Mi az evolúció? Az evolúcióelmélet átfogja és összekapcsolja a biológia minden tudományágát. Egy általános rendezőelvként szolgál, mert tudományos igényű magyarázatot kínál arra a kérdésre, hogy miért pont olyanok az élőlények amilyenek. Theodosius Dobzhansky ( ) genetikus, evolúcióbiológus : "A biológiában minden csak az evolúció fényében válik érthetővé."

3 A darwini gondolat előzményei: Carl von Linné (1735): Rendszerezés az élőlények hasonlósága alapján. Esszencialista, a faji jellegeket állandónak tartja. William Smith (1800) körül felismerte, hogy a mélyebben fekvő geológiai rétegek idősebbek mint a felső rétegek. (Első evolúciós gondolat!) Charles Lyell (1833) Principles of Geology (Kísérlet a Föld felszínén korábban bekövetkezett változások magyarázatára, figyelembe véve a ma is működő okokat). A mai geológiai és élő formák megjelenését egyaránt fokozatos történeti változásokkal magyarázza (fosszíliák). Meggyőzően kimutatja, hogy a Föld több százmillió éves, az egyes rétegekre jellemző fosszíliákkal. Thomas Robert Malthus (1798): A népesség egy exponenciális görbe mentén korlátlan növekedésre képes. Mivel a gyakorlatban legfeljebb lineáris népesség növelkedés tapasztalható, az exponenciális növekedést valami külső kényszerfeltételnek kell akadályoznia (szelekció). Jean-Baptiste Lamarck (1809): A fajok keletkezése természetes folyamatok eredménye. Az élet teremtése folyamatos, az egyszerűbb formákat belső hajtóerő egyre bonyolultabbá teszi. A fajok egymásba alakulása az egyedek szintjén bekövetkező fokozatos adaptív változásokkal történik.

4 A malthusi gondolat (ma is időszerű): Egy zárt rendszeren belül az exponenciális növekedésnek egy időn túl nincsen további lehetősége (pl. mai gazdaság és népesség). Egy telítettségi értéknél ez szükségszerűen a halálozás növekedésével jár, vagy teljes összeomláshoz vezet. Nincs olyan élőlény, amelynek a potenciális szaporulata mind életben maradhatna. Egy változatos sajátosságokat mutató népességben a fennmaradás és továbbszaporodás esélye egyenlőtlen, ami mindenképpen valamiféle kiválogatódást, szelekciót eredményez. Darwin: „a legalkalmasabbak túlélése” Az exponenciális szaporodás példája a sakkjáték legendája. 2 63, búzaszem tömege (x0,038g) több mint 7 10 tonna, amit ha vonatra raknánk a szerelvény többször körülérné az egyenlítőt.

5 Darwin főműve nem a hétköznapi értelemben vett evolúcióról szól! Az evolúció tényét nem Darwin fedezte fel. Az 1800-as évek elejétől legalább 20-an megfogalmazták, hogy az élővilág változásai természetes eredetűek, és az egyes fajok más fajokból keletkeznek leszármazás útján. „Fontos hangsúlyozni, hogy az egész darwini életmű nem a mai népszerű értelemben vett evolúcióról, vagyis a természetes kiválasztással való fejlődésről szól. Az ok némileg meglepő, bár az evolúcióelmélet szakértői és a tudománytörténészek előtt jól ismert. Az evolúció egyik legalapvetőbb jelensége ugyanis a fejlődés, a komplexitás növekedése, más szóval az egyre bonyolultabb élőlények létrejötte. A Darwin előtti idők evolúciós próbálkozásai éppen e termtő fejlődésre összpontosítanak.. …..Jól értsük meg: ma is lényegében az a helyzet, hogy a modern evolúcióelmélet nem a fejlődésről, a komplexitás növekedésről szól – ez látszólagos önellentmondás, de mégis így van. Az evolúciókutatás klasszikusa, John Maynard Smith 1969-es "The Theory of Evolution" című művében a komplexitás dolgát a megoldandó kérdések egyikeként jellemzi.” Kampis György „A fajok eredete” fordításának előszavában:

6 Miről szól a Darwini életmű? Darwin jelentősége abban áll, hogy a korabeli ismeretek és saját megfigyelései alapján egy tudományosan vizsgálható (cáfolható, pontosítható, illeszthető) elméletet állított fel, és azt olyan nagyszámú adattal támasztotta alá, hogy az már első publikálásakor igen meggyőző, és nehezen támadható volt. Leegyszerűsítve a fajok módosulással történő leszármazásáról szól, ami a legrátermettebb egyedek túlélésével valósul meg. Két fő állítása: 1., A leszármazás során öröklődő változások halmozódnak fel: Az utódok mindig különböznek a szüleiktől, mely különbség örökletesen továbbadódik a következő generációnak. A ma élő fajok közötti különbségek fokozatosan, az évmilliók során halmozódtak fel oly módon, hogy a populációk összetétele fokozatosan eltolódott. Emiatt a ma élő fajok mindegyike visszavezethető egy vagy néhány kezdetleges élő formára. 2., A változás oka a természetes szelekció. Amennyiben egy változat túlélési és szaporodási előnyökkel jár annak nagyobb esélye van arra, hogy utódaiban ez az örökletes változás nagyobb számban maradjon fenn.

7 Minden élőlény korlátlan szaporodásra képes ami hatványozott utódszámot jelent Mivel a szaporodásnak fizikai korlátai vannak ezért az élőlényeknek mindig csak egy aránylag csekély töredéke hozza létre a távoli utódnemzedékeket. A leszármazási vonalak többsége a nemzedékek során fokozatosan visszaszorul az egyedek eltérő szaporodási sikere miatt. Darwin gondolatmenete: 500 év 15 millió 48 h

8 A populáció összetételének generációnkénti eltolódása 1., A populáció egyedei soha nem egyformák (pl. nyakhossz)

9 A populáció összetételének generációnkénti eltolódása 1., A populáció egyedei nem egyformák (pl. nyakhossz) 2., Lombozat fogyasztás esetén a hosszabb nyakúak jobban érvényesülnek.

10 A populáció összetételének generációnkénti eltolódása 1., A populáció egyedei nem egyformák (pl. nyakhossz) 2., Lombozat fogyasztás esetén a hosszabb nyakúak jobban érvényesülnek. 3., Ez viszonylagosan nagyobb utódszámot tesz lehetővé. Figyelem, az összes egyedszám minden generációban közel állandó. 4., Az utódok hasonlítanak szüleikre, a tulajdonság öröklődik. 5., A következő generáció ÁTLAGOS nyakmérete nagyobb lesz.

11 A populáció összetételének generációnkénti eltolódása Folytonos szelekcióval generációnként nőhet az ÁTLAGOS nyakhossz. Ez alkalmazkodottságot (adaptációt) biztosít az élőlények környezetéhez.

12 A természetes szelekcióról Nagyszámú, többnyire békés folyamatot takar: Minden beletartozik ami befolyásolhatja, hogy valakinek lesznek-e utódai, és ha igen akkor a társaihoz képest mennyi. Elsődlegesen az azonos fajú egyedek (csoportok) között érvényesülő folyamat, mert a fajtársak környezeti igényei teljesen azonosak. A fizikai harcnak még fajon belül is elhanyagolható a szerepe, mert a küzdelem az alkalmazkodó képesség síkján folyik: Ha kevés az élelem a gyengébbek egyszerűen tömegesen legyengülnek, ami a szaporodás rovására megy. A természetben pedig mindig korlátozott az élelem. Ha kevés a fészkelőhely a gyengébbek számára szaporodási nehézsegek jelentkeznek anélkül is, hogy küzdelembe bocsátkoznának. A természetes szelekció NEM véres küzdelmet takar, hanem a szaporodás korlátozó tényezőinek együttesét, és NEM véletlen folyamat.

13 Az elmélet legnagyobb korabeli hiányossága A mendeli genetika ismeretének hiányában Darwin nem tudta megmagyarázni az öröklődő változatok eredetét és fennmaradását. Pángenezis esetén a fenotípus átlaga öröklődne.

14 A pángenezis öröklésmenete kihígítja az előnyös tulajdonságot mielőtt az a szelekció által elterjedhetne. A mendeli öröklésmenetben a változatlanul továbbadott allél szelekció miatt elterjedhet a populációban. A természetes szelekció mendeli öröklődés esetén jelentékeny erő, míg pángenezis esetén csak gyenge erőt képvisel

15 Genetikai háttérismeretek A genetikai változatosság magyarázata: - A pontmutációk és kromoszóma mutációk új génváltozatokat és vadonatúj géneket hozhatnak létre. - A rekombináció a meiózis során megkeveri a szülői allélkombinációkat. (Minden unoka egy véletlenszerű összeállítást örököl a 4 nagyszülője génjeiből.) A fajok viszonylagos állandóságának magyarázata: A sejtosztódás folyamatai biztosítják a génállomány állandóságát. - A meiózis pontosan kettéosztja az allélpárokat így a megtermékenyítés után helyreáll a fajra jellemző génkészlet. - A mitózis során az anyasejt genomja pontosan megőrződik az utódsejtekben.

16 szülők A fajok viszonylagos állandóságának és a fajon belüli változatosságnak a genetikai magyarázata:

17 szülők ivarsejt + A fajok viszonylagos állandóságának és a fajon belüli változatosságnak a genetikai magyarázata:

18 szülők ivarsejt utód + A fajok viszonylagos állandóságának és a fajon belüli változatosságnak a genetikai magyarázata:

19 Minden egyes utód a négy nagyszülejének egy teljesen véletlenszerű génösszeállítását örökli. Nem tudni, hogy az unoka mennyit fog örökölni a nagymama és mennyit a nagyapa génjeiből, de statisztikai alapon mind a 4 nagyszülőtől génjeinek átlagosan negyede származik. Ezért hasonlítunk leginkább a felmenőinkre, de ezért vagyunk mégis teljesen egyediek. A fajok viszonylagos állandóságának és a fajon belüli változatosságnak a genetikai magyarázata:

20 szülők ivarsejt utód A fajok időbeli változásainak magyarázata + mutációk

21 A gének egy csekély hányada minden generációban valamelyest véletlenszerűen megváltozik, amit mutációnak neveznek. Nem csak a gének minősége, hanem azok száma is megváltozhat. Így minden egyes utódnak olyan új génjei is vannak, melyek egyik szülőére sem hasonlítanak. Ha belegondolunk pusztán ez a „kártyajáték” oda vezetne, hogy minden egyéb tényező figyelmen kivül hagyásával is az utódok sok-sok generáció után egyre kevésbé hasonlítanának távoli őseikhez. Azonban a géneknek az a változási sebessége melyet állandó mutációs változásuk és újraelosztásuk (rekombinációs keveredésük) önmagában is okoz nyilvánvalóan méginkább felerősödik a természetes szelekció miatt, hiszen a szülői generációk soha nincsenek arányosan képviselve az utódgenerációkban. A fajok időbeli változásainak magyarázata

22 A mendeli genetika és a darwini elmélet kezdeti ellentmondásai A genetikusok által addig tanulmányozott mutációk nem fokozatos, hanem hirtelen jelentős minőségi változásokat okoztak az élőlények megjelenésében (fenotípusában). Az evolúciós változások darwini fokozatossága eleinte nem látszott könnyen magyarázhatónak.

23 A mendeli genetika és a darwini elmélet kezdeti ellentmondásai Genetikusok: makromutációkBiometrikusok: mikrováltozások

24 A mendeli genetika és a darwini elmélet kezdeti ellentmondásai Genetikusok: makromutációkBiometrikusok: mikrováltozások Ronald Fisher (1918): A természetben megfigyelt mennyiségi jellegű variációk összeegyeztethetők a mendeli öröklésmenettel.

25 Modern szintézis: A mendeli genetika és a darwini elmélet egyesítése R.A. Fisher J.B.S. Haldane S. Wright T. DobzhanskyJ. Huxley és mások 1936–1947 Elméleti számítások alapján a mendeli szabályokkal öröklődő allélekre ható mutáció, rekombináció és szelekció elegendők a mikroevolúciós változásokhoz, ami fokozatosan fajképződéshez (makroevolúcióhoz) vezethet. A darwini elmélet tökéletesen érvényesül a gének szintjén. „A természetes szelekció egysége a gén. Az evolúció az allélgyakoriságok generációnkénti változásaként értelmezhető.”

26 A modern szintézis szavakban A mutáció és rekombináció által folytonosan létrehozott természetes variációk nyersanyagul szolgálnak a természetes szelekció számára. Ha a populáció létszámát nem véletlenszerű folyamatok korlátozzák, hanem azok az egyedek szelektálódnak ki amelyek az adott környezetben nagyobb fitnessel rendelkeznek, akkor generációnként bekövetkező változások olyan irányban tolják el a génösszetételt, hogy minden generáció egyre jobban alkalmazkodottá válik. Az előnytelen mutációt vagy génkombinációt hordozó egyedek fajtársaikhoz képest mindig kevésbé sikeresen tudnak szaporodni. Hosszú távon ez a hátrány a többséget érinti, mivel a mutációk egy jól működő programnak a véletlenszerű megváltozását jelentik, és ez leggyakrabban csak ronthat a programon. Ellenben ha a szerencsés véletlen folytán egyetlen egyedbe a géneknek olyan új összeállítása kerül amely hordozóját bármely téren akár a legkisebb előnyhöz juttatja, ez a génösszeállítás a sikeres szaporodás révén nagyobb arányban lesz képviselve a következő nemzedékben.

27 A „génközpontú” evolúciós elmélet világképe a modern szintézist követően ~1990-ig. - A gének evolválódhatnak. - A gének irányítják az életjelenségeket. - A gének az élet legkisebb oszthatatlan elemi egységének tűnnek. Az élet minden jelensége beleértve az evolúciót, visszavezethető a génekre. (Téves megállapítás) A gének a replikáció (szaporodás) és a szelekció (alkalmazkodás) végső egységei. (Téves megállapítás) Úgy tűnik, hogy az evolúció folyamatához nélkülözhetetlen egy diszkrét, pontosan replikálódó információhordozó. (Téves megállapítás) Az evolúció folyamata gének mutációjával és gének szelekciójával valósul meg. A gének mindig saját túlélésüknek és szaporodásuknak legkedvezőbb irányban alakulnak. (Pontatlan megállapítás)

28 Az evolúció mint tudást és energiát felhalmozó körfolyamat

29 Konrad Lorenz: Az evolúció egy tudás és energianyerési körfolyamat. „Az élet egy olyan vállalkozás, amelynek egyidejű célja az „energiatőke” és a tudáskincs gyarapítása, aminek során az egyik birtoklása mindig előmozdítja a másik megszerzését” 1., Egy génváltozat szelekció útján azért elterjedhet el, mert jobb alkalmazkodottságot biztosít a többinél. Ezért az élő rendszer minden evolúciós változással a környezetéről tudást (információt) épít magába. 3., A sikeres génösszeállításnak puszta számbeli fölénye miatt arra is megnő az esélye, hogy a következő nyertes módosulás is az ő leszármazottaiból kerüjön ki. 2., Az alkalmazkodottság lehetővé teszi az energia nyerést, ami az adott változat elterjedésében nyilvánul meg.

30 Az evolúció egy tudás és energianyerési körfolyamat. hasznos mutáció = tudásnyerés

31 Az evolúció egy tudás és energianyerési körfolyamat. hasznos mutáció = tudásnyerés elszaporodás = energianyerés

32 Az evolúció egy tudás és energianyerési körfolyamat. hasznos mutáció = tudásnyerés elszaporodás = energianyerés újabb hasznos mutáció = tudásnyerés

33 Az „intelligens tervezés” döntő érvei „Az élő rendszerek célszerűen összetett szerkezete nem jöhetett létre olyan véletlen folyamatokkal, mint a mutáció és rekombináció.” Első tévedés, a szelekció nem véletlen. „Ha egy dobozba véletlenszerűen beledobálod egy számítógép darabjait, az önmagától soha nem áll össze, még akkor sem, ha rázogatással energiát fektetünk be. Ezért ha találsz egy órát, vagy más célszerűen összetett gépet az utcán, annak célszerűen összehangolt bonyolultságából azonnal tudni fogod, hogy azt egy intelligens tervező hozta létre. Az élő rendszerek ugyanilyen célszerűen összetett gépeknek tekinthetők.” Második tévedés eltekintenek az evolúciós események történetiségétől. Az „energianyerés” nem rázással, hanem szaporodással valósul meg.

34 Az evolúció nyersanyagát adó mutáció és rekombináció véletlen folyamatok, de a természetes szelekció nem véletlen folyamat. Ezért az evolúció csak történeti események egymást követő láncolataként érthető meg, ahol minden egyes újabb lépés az előzőkre épül, és ahol minden egyes tudásszerzési lépést egy energianyerési lépés követ. E V U L T I O N E V OL U T I O N 9 egymást követő véletlenszerű húzással a szó kirakásának valószínűsége: 1/8 x 1/8 x 1/8………………(1/8) 9 = 0, Az EVOLUTION szó véletlenszerű összeállása 8 féle betűből, egyetlen 9 húzásból álló sorozattal igen csekély. Az „intelligens tervezés” döntő érvei

35 Egyetlen betű húzása után csak E marad életképes. A bekövetkezés valószínűsége 1/8. Ezután E elszaporodhat….. E Minden egyes E mellé második betűt húzunk, de a kettős betűkből csak EV életetképes. Az esemény valószínűsége 1/8, nem pedig (1/8) 2 mint az előző esetben. EV elszaporodik… Ha a szó egymást követő történeti események során jön létre, ahol minden egyes véletlen esemény után szelekciós erők szabályozzák, hogy mely betűkombináció maradhat „életben” és szaporodik el, egész más a helyzet: V E V OL U T I O N Az utolsó betű valószínűsége is 1/8, nem pedig (1/8) 9 E V U L T I O N E E V U L T I O N E V U L T I O N

36 A tudás-energianyerési körfolyamat „mellékterméke” A fejlettebb formák (mint az E-ből képződő EV) nem csak azért boldogulnak jobban, mert hatékonyabban csinálják ugyanazt mint E, hanem részben MÁST is csinálhatnak. Ezért a jobban alkalmazkodott formák megjelenésével az egyszerűbb létformák nem feltétlenül halnak ki, csupán visszaszorulnak periférikus ökológiai területekre, ahol saját evolúciós történelmet írhatnak. Ezért az EVOLUTION létrejöttével abban is biztosak lehetünk, hogy ugyanabban az időpontban jó eséllyel megtaláljuk még az E, az EV, az EVO, az EVOL, az EVOLU, az EVOLUT, az EVOLUTI, az EVOLUTIO létformákat is. Ráadásul azokból az idők során jó eséllyel létrejöhettek az EVA, EBOLA, stb létformák is.

37 A változatosság melyre a szelekció hat valóban véletlen eredetű. (Példánkban a véletlenül húzott betűkombinációk, a természetben a mutációk és az új allélkombinációk.) A szerkezet azonban melyet a szelekció a generációk sokasága során kialakít egyáltalán NEM véletlenszerű. R.A.Fisher: „ A természetes szelekció a csekély valószínűségű események megteremtésének folyamata.” J.Monod: „A mutáció szolgáltatja a véletlen zajt, melyből a szelekció rendezett zenét teremt.” Az evolúció NEM véletlen folyamatok eredménye

38 Az evolúció bizonyítékai

39 Az evolúció bizonyítékai: 1., Elkapott mikroevolúció A HIV vírus életciklusa. A vírus a reverz transzkriptáz mutáns változatainak szelekciója révén gyorsan, 3 hét alatt ellenállóvá válik a 3TC citozin analóg gyógyszerre. A sügérfélék szexuális szelekció miatt igen gyorsan evolválódnak alfajokká. A Viktória tóban élő Pundamilia nyererei (fent) és Pundamilia pundamilia (lent) normál fényben (balra) a színkülönbségük miatt soha nem kereszteződnek, míg narancs fényben (jobbra) keresztezhetők.

40 Az evolúció bizonyítékai: 2., Elkapott makroevolúció, körfajok Ezüst sirály (Larus argentatus) Hering sirály (Larus fuscus) Ensatina e. eschscholtzii Ensatina e. klauberi

41 Mikroevolúciós változásoknak azokat a változásokat nevezzük amelyek az egyedeket és a populációkat egymástól különbözővé teszik, de új faj képződése nem történik. A makroevolúció a fajképződéshez vezető evolúciós változásokat jelenti. A természetben előforduló „körfajok” azt bizonyítják, hogy fajon belüli fokozatos változásokkal eljuthatunk a faji elkülönülés szintjéig oly módon, hogy a két különálló faj közötti összes átmeneti forma egyidőben van jelen egy nagyméretű kör alakú földrajzi sáv mentén. A körfajok azt az állapotot jelentik, amikor egy területen található két különálló faj populációit egy nagy kiterjedésű földrajzi kör mentén folytonos, egymással szaporodóképes populációk sorozata köt össze. A kör mentén az egyik irányban elindulva a populációk morfológiai különbségei fokozatosan megszakítás nélkül változnak a földrajzi távolsággal, de mire a kör bezárul elegendő különbség halmozódik fel a faji szegregációhoz, vagyis a folytonos átmenetek miatt egyetlen földrajzi ponton – ahol a kör két vége találkozik - két különálló faj jelenik meg. mikroevolúció - makroevolúció

42 édesrépa olajrepce kínai kel fehér répa repce káposzta, karfiol, brokkoli kel karalábé kelbimbó fekete mustár etióp mustár Az evolúció bizonyítékai: 2., Elkapott makroevolúció, Allpoliploid fajképződés: Új faj egyetlen rekonstruálható lépésben.

43 Az evolúció bizonyítékai: 3., Mesterséges szelekció A mesterséges szelekció a természetes szelekció mintájára működik, és azt bizonyítja, hogy irányított szelekcióval a külalak és viselkedés szinte korlátok nélkül megváltoztatható. Max von Stephanitz ( )

44 Az evolúció bizonyítékai: 4., homológ szervek A homológ szervek egyetlen ésszerű magyarázata a közös leszármazás. Független eredet esetén semmi nem indokolná, hogy a csontok alapszerkezete egy madár és egy vakond végtag esetén megegyezzen, hiszen a módosult funkciókra ennél célszerűbb szerkezet is elképzelhető.

45 Az evolúció bizonyítékai: 4b., csökevényes homológ szervek A bálnák csökevényes funkcióvesztett hátsó végtagjának csontszerkezete homológ a többi emlősével. Egyes kígyófajoknál szintén megmaradt a hátsó végtag maradványa. Ezek egyáltalán NEM célszerű szerkezetek, de a leszármazás történetiségét jól dokumentálják.

46 A puhatestűek törzsében 500 ezer év során a szem mindegyik ismert fokozata kialakult, és fennmaradt valamelyik vonalban. Az „intelligent design” híveinek kedvenc példája, hogy egy olyan összetett szerkezet mint a szem nem jöhet létre a véletlen vak játékából. Abból nem is….. Az evolúció bizonyítékai: 4c., A homológ szervek folytonossága (E, EV, EVO, EVOL …..…)

47 Az evolúció bizonyítékai: 4d., Molekuláris homológia Nem csupán a genetikai kód univerzális, hanem a sejt szerkezetének és alapműködésének minden eleme – transzkripció, transzláció, fehérjeműködések, stb. – is konzerválódott evolúciósan. Minden élőlény fehérjéi az aminosavak L optikai izomerjeiből épülnek fel, pedig a D forma is ugyanolyan tulajdonságú. A molekuláris törzsfák jól egyeznek a morfológiai törzsfákkal.

48 Az evolúció bizonyítékai: 5., A fossziliák folytonossága A csontmaradványok alapján számos faj kialakulása pontosan igazolt. Ugyanez elmondható egyes törzsek kialakulására is.

49 Az evolúció bizonyítékai: 6., Az embrionális fejlődés hasonlósága A felnőtt morfológia az egyedfejlődés során alakul ki. A morfológiaiát érintő evolúciós változások tehát az egyedfejlődés mintázatát kell, hogy megváltoztassák. Ez pontosan tükröződik abban, hogy a különböző taxonómiai csoportok egyedfejlődési mintázatai egy közös alapminta változatai, ami molekuláris szinten is igazolt. Atavisztikus mutánsok! Szőrös arcú ember, lábas bálna, négyszárnyú légy stb.

50 Az adaptációs gondolkodásmód gyakorlati alkalmazhatósága

51 Az adaptáció igen erős magyarázó erővel bír az élőlények tulajdonságainak eredetére. A kavics tulajdonságai az azt felépítő anyagok, tulajdonságaiból és a vízáramlás törvényszerű- ségeiből magyarázhatók. (anyagi magyarázat) Az agyagszobor tulajdonságai nem következnek anyagából, csak a szobrász érzéseiből, tapasztalataiból. (nem anyagi magyarázat) Egy élőlény tulajdonságai csak az őt alkotó élő anyag tulajdonságainak és az azt kialakító szelekciós erőknek az együttesével magyarázhatók. Annak magyarázatára, hogy egy élőlény miért pont olyan amilyen, nem elegendő az anyagi tulajdonságainak (élettan, sejttan, genetika stb.) ismerete. Az adaptációs magyarázat egyszerre vizsgálja az anyagot és a „szobrászt”.

52 Egy adaptív jelleg emberi értékek szerint egyaránt lehet „jó” is és „rossz” is. Az adaptáció gyakran élesen eltér attól ami mi szépnek, jónak, vagy akár természetesnek tartunk, mert a körülményektől függően egyaránt megnyilvánulhat rövidlátó önzésben vagy önfeláldozó együttműködésben is. Az adaptációs magyarázat ereje abban rejlik, hogy egyaránt el tud számolni a „jóval” és a „rosszal”.

53 Példa: Lehet-e adaptív a gyermekgyilkosság? Az evolúciós magyarázat értékítélettől függetlenül képes megjósolni azokat a körülményeket amelyek esetén a gyermekgyilkosság adaptív lehet, vagyis furcsa módon mégis fitness előnnyel jár.

54 Lehet-e adaptív a gyermekgyilkosság? 1., Forráshiány. Kemény teleken a vadlovak megölik a csikókat, súlyos nektárhiány esetén a méhek kiszívják a lárváik testnedveit. A szülők életének veszélyeztetése további utódok lehetőségét kockáztatja. 2., Csökkent életképességű utód gondozását a legtöbb állat beszünteti. Egészséges utódoktól vonna el forrásokat. 3., Az utód idegen vagy bizonytalan származása esetén az emlősök és a madarak gyakran megölik a kicsinyeket. Más utódjának gondozása csak ritkán emeli a szülők fitnessét. Az evolúciós magyarázat értékítélettől függetlenül képes megjósolni azokat a körülményeket amelyek esetén a gyermekgyilkosság adaptív lehet.

55 „Vizsgálataink szerint a nem iparosított országokban az újszülöttek meggyilkolása túlnyomórészben háromféle oknak tudható be: Ha az apa meg van győződve arról, hogy a gyermek nem az övé, ha a gyermek súlyos születési rendellenességgel jön a világra, és olyan szükséghelyzetekben amikor nagyszámú testvér vagy éhínség következtében bizonytalanná válik a gyermek felnevelése…..Az iparilag fejlett Kanadában 1974 és 1983 között elkövetett 845 családon belüli gyermekgyilkosság többségéről is kiderült, hogy azt mostohaszülők követték el.” Martin Daly and Margo Wilson: Homicide A művi vetélés a gyermekgyilkosság egyik módja. A művi vetélések gyakori okai az anya alacsony műveletsége és fiatal kora (forráshiány) vagy ha a gyermek fogantatása nemi erőszak eredménye (idegen származás). Vagy a magzat súlyos rendellenessége (csökkent életképesség). Utóbbi esetekben még a törvény is engedélyezi A művi terhességmegszakítás legtöbb esete is jól magyarázható tudat alatti vagy tudatos fitness számításokkal. A gyermekgyilkosság emberi esetei is ugyanezen okokra vezethetők vissza

56 David Sloan Wilson (evolucionista): „A szépérzékünk és arra alapozott értékítéleteink szintén evolúciós adaptációk. Az esztétika három dolog következménye: 1. Minden élőlény képes a környezetében adaptív szempontból előnyös és hátrányos tényezők felmérésére. 2. Ennek kiértékelése legtöbbször tudat alatt történik. 3., A döntés végeredménye vonzó vagy taszító érzésként tudatosul: A fitnesselőnnyel járó körülményeket vonzónak (szépnek, értékesnek) találjuk, míg a fitnesshátránnyal járókat taszítónak (csúnyának, értéktelennek).” Frans De Waal (főemlős kutató): „Az emberi önzetlenség és erkölcsi hajlam evolúciós örökségünk, ami annak következménye, hogy az összes hominida elődünk társas lény. A társas életmódnak előfeltétele az együttműködés, így az evolúció már fajunk megjelenése előtt létrehozta azokat az örökletes tudat alatti idegműködéseket amelyek segítségével az állatok képesek a csoportérdeket az egyéni érdekük fölé helyezni. Ugyanezek a velünk született viselkedések képezik az emberi erkölcs alapjait is.” Mindaz amit emberi mértékkel szépnek, jónak és értékesnek tartunk szintén adaptáció eredménye.

57 John Maynard Smith: „Ha a tökéletes alkalmazkodásnak nem lennének határai akkor a legalkalmasabb fenotípus örökké élne, megközelíthetetlen lenne a ragadozók számára, és végtelenül sok utódot hozna világra.” Tökéletes adaptáció soha nem jöhet létre

58 A ragadozómentes Galápagos szigetek állatai az embert fának nézik, ezért a korai hajósok tömegével zsákmányolták őket. Az észak amerikai proghorn antilop 80 km/h sebességre képes, mely csak a rég kihalt amerikai gepárd ellen volt szükséges. Az adaptáció kialakulása időigényes, ezért a folyton változó környezetben az adaptácó valamelyest mindig lemarad. A mai ütemű emberi környezetátalakítás ugyanezért jelent tragikus veszélyt.

59 Mivel a szelekció mindig csak a rendelkezésére álló változatok közül válogathat, ezért nem jöhet létre az a forma, melynek nem volt előzménye még akkor sem, ha az adaptívabb lenne. Ez gyakran „rosszul tevezett” szerkezeteket eredményez. Az adaptív jellegek történetisége korlátozza a kialakítható jellegeket A cápák – energiát pazarolva – kénytelenek akkor is úszni, ha egy helyben akarnak maradni, mert nincs úszóhólyagjuk. Az embernél nagyszámú betegségre való hajlam az utólagos kétlábra állás következménye (pl: visszér, lúdtalp, aranyér, sérv, derékpanaszok stb.) A szelekció „rövidlátó” mert csak a pillanatnyilag előnyös változatokat szelektálja, és nem törődik azzal, hogy a távoli jövőben kialakuló szerkezet szempontjából az előnyös-e vagy sem.

60 Az adaptációs szemlélet sikerrel alkalmazható az ember biológiai és társadalmi folyamatainak megértésére is.

61 A terhességi hányinger evolúciós hátterének tisztázása Margie Profet 1993 Megfigyelés: A terhességi hányinger teljesen általános jelenség, és első ránézésre sem az anyának, sem a magzatnak nem előnyös. Ez alapján viszont a szelekciónak rég ki kellett volna gyomlálnia……….hacsak nincs mégis valami rejtett előnye. Hipotézis: A terhességi hányinger adaptáció lehet. Ha tényleg adaptáció, akkor fitness előnnyel kell járnia az anya vagy a magzat számára. Mi lehet az?

62 A terhességi hányinger evolúciós hátterének tisztázása Margie Profet 1993 Adaptációs hipotézis: Az ember mindenevő, és számos enyhén mérgező növényt (pl fűszerek) képes elfogyasztani, sőt ezeket a bennünk élő mikróbák kordában tartására is felhasználjuk. A fejlődő magzat azonban ezekre a mérgekre érzékeny lehet. A terhesség hormonális változásai arra érzékenyíthetik az anyát, hogy szüntesse be a magzatra káros ételek fogyasztását. Már a csimpánzok is több mint 40 mérgező növényt használnak öngyógyításra!

63 Vizsgálandó: 1., Ki kell zárni, hogy okozhatja-e vírus, vagy baktérium, (pl. kezelhető a hányinger antibiotikummal?) Ha környezetszennyezés okozza akkor a fejlődő országokban nem szabad fellépnie. 2.,Kultúrától függetlennek kell lennie. 3., A hányingernek az embrió fejlődés legérzékenyebb korszakában kell fellépnie. 4., Azokra az élelmiszerekre kell fellépnie amelyek ténylegesen mérgezők lehetnek. 5., Ki kell zárni, hogy más adaptáció mellékterméke lehet. Például ha egyszerű hormonális mellékhatásról van-e szó, az élettani vizsgálatokkal igazolható. Ha tényleg adaptációról van szó abból több dolog is következik:

64 A vizsgálat adatai: 1., Nincs a korai terhességhez köthető fertőzés. 2., A hányinger általános, és független a kultúrától vagy lakóhelytől. 3., A hányinger időszaka pontosan egybeesik az embrió főbb szerveinek kialakulásával, amit a kémiai anyagok könnyen megzavarnak. 4., Fűszeres és keserű ételek erősebb hányingert váltanak ki mint más ételek, és ezek nagy dózisban bizonyítottan vetélést okozhatnak. 5., Statisztikailag igazolt, hogy az erős hányingert tapasztaló anyák kisebb valószínűséggel vetélnek el mint akik tünetmentesek. 6., A terhes nők nem csupán kerülik a fűszeres ételeket, de szervezetükben megnő a méregtelenítés szintje is. A táplálék lassabban mozog a belekben, megemelkedik a májenzimek mennyisége és a vese kiválasztása. Sok várandós nő kívánja a föld vagy agyag evését, ami jól megköti a mérgeket. A terhességi hányinger evolúciós hátterének tisztázása Margie Profet 1993

65 Az orvosi szakma reakciója: Az orvosok - akik többnyire hisznek az evolúcióban - a panaszokra rendszerint hányingert csökkentő gyógyszereket írnak fel! A tudományos publikáció megjelenése után több orvos tudományos fórumon támadta meg az „orvosilag képzetlen” kívülálló állításait. Az adaptációs szemléletmód elfogadása nem tudományos vagy vallásos gondolkodás kérdése. A terhességi hányinger evolúciós hátterének tisztázása Margie Profet 1993

66 Margo Wilson és Martin Daly (1997): „Életkilátások, gazdasági egyenlőtlenség, emberölés és korai gyermekvállalás Chicago környékén” Megfigyelés: Chicago egyes kerületei között szokatlanul óriási a vagyoni és életszínvonalbeli különbség. A szomszédos kerületek között a várható élettartam 20 év különbséget is mutathat! A bűnügyi statisztika eloszlása hasonló: Egyik kerületben 1,3 a másikban 156 gyilkosság történik évente lakosonként, ami 100-szoros különbség. A nyomornegyedekben a nők a borús életkilátások miatt nagyon hamar szülnek. Ugyanott a férfiak szokatlanul agresszívek, gyakran minden ok nélkül történnek halálos összetűzések. MIÉRT?

67 Margo Wilson és Martin Daly (1997): „Életkilátások, gazdasági egyenlőtlenség, emberölés és korai gyermekvállalás Chicago környékén” Hipotézis: A férfiak magas státuszért folytatott küzdelme mindenütt általános, de a legtöbb helyen nem gyilkolásban, hanem karrierépítésben és státusszimbólumokban nyilvánul meg. Azonban ha nincs más esély a boldogulásra a tudat alatti motivációk megemelik a kockázatvállalást, ami a nyomornegyedekben magas agresszivitást és csökkenő türelmet okoz. A státusznak nincs abszolút értéke, csakis a környezetben lévőkhöz viszonyítva mérhető, ezért a nagy vagyoni különbségek befolyásolhatják a tudat alatti motivációkat.

68 Margo Wilson és Martin Daly (1997): „Életkilátások, gazdasági egyenlőtlenség, emberölés és korai gyermekvállalás Chicago környékén” környezeti helyzetkiváltott viselkedés bizonytalan környezetélj a mának alacsony várható élettartam (nők) szaporodj korán tisztes munkával nehéz érvényesülni (férfiak) a magasabb státuszért vállalj nagyobb kockázatot biztos környezettervezz hosszútávra magas várható élettartam (nők) a gyermekvállalás ráér tisztes munkával jól lehet boldogulni (férfiak) kerüld a kockázatot, dolgozz keményebben az elismertségért Tudatalatti stratégia számítások:

69 Adatok: A bűnözési ráta nem az abszolút gazdagságtól vagy szegénységtől függ, hanem az ún. RobinHood indextől ami annak a mérőszáma, hogy az adott környéken mennyire meredeken változnak a vagyoni különbségek. Wilson és Daly vizsgálatai szerint a RobinHood index és az emebrölési gyakoriság térképadatai pontosan fedik egymást. Chicago Az Egyesült Államok RobinHood index térképe Tanulság: A bűnügyi statisztikák sokkal hatékonyabban javíthatók igazságos és kiszámítható szociális környezettel mint rendőri erővel. Az adaptációs hipotézis megállapítása utólag kézenfekvőnek és ésszerűnek tűnik, de a kutatók eredményeit mégis meglepődve fogadták.

70 Margo Wilson és Martin Daly: „A pszichológusok, gazdasági szakemberek, és a bűnüldöző szervek egyaránt arra panaszkodnak, hogy a fiatalokat, a szegényeket és a bűnözőket mennyire nem érdekli a jövőjük. Ezeket a csoportokat azzal szokás vádolni, hogy könnyelműek és rövidlátóak, nincs elég türelmük, önuralmuk és szorgalmuk a rendes boldoguláshoz. Ez a megítélés azonban abból a téves feltételezésből fakad, hogy a rövidtávú gondolkodás amely előnyben részesíti a pillanatnyi lehetőségeket a hosszútávú befektetéshez képest életkortól és társadalmi helyzettől függetlenül mindig hátrányos stratégia. Mi azonban úgy gondoljuk, hogy az evolúció által létrehozott psziché teljesen normálisan és kiszámítható módon működik akkor, amikor az életkor és egyéb változók függvényében más-más stratégiai döntést hoz. A rövidtávú gondolkodás például teljesen racionális stratégia lehet akkor, ha bizonytalan a túlélés, és emiatt kockázatos a hosszútávú befektetések megtérülése. Ha másképp nem lehet boldogulni, akkor a vakmerő kockáztatás teljesen ésszerű megoldás.” Az adaptációs szemlélet segítségével a gyakorlatban jól használható eredményekre juthatunk.

71 Daniel Dennett: „ Ez az elmélet az egész biológiát és bolygónk történetét egyetlen nagyívű történetté egyesíti. Akárcsak a Liliputban lekötözött Guliver mozdíthatatlan, de nem egy vagy két hatalmas érveléslánc miatt amelyek esetleg – még ha nem is hiszünk ebben – valóban rendelkezhetnek gyenge szemekkel, hanem a bizonyítékok fonalainak százezrei révén amelyek ezt az elméletet az emberi tudás szinte valamennyi területéhez kötik.” Az evolúcióelmélet a biológia tudományok központi eleme Az elmélet részleteinek értelmezése azonban Darwin óta több forradalmi változáson esett át……..A legutóbbi napjainkban zajlik.


Letölteni ppt "Az evolúcióelmélet alapjai és alkalmazhatósága Darwintól a modern szintézisig."

Hasonló előadás


Google Hirdetések