Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."— Előadás másolata:

1 DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár Az általános társadalomföldrajz alapjai I.

2  Kovács Z. 2002: A település fogalma, a települések osztályozása; A települések fejlődésének hatótényezői In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest pp ; pp  Kőszegfalvi Gy. – Tóth J. 2001: A település fogalma In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp  Mendöl T. 1963: Általános Településföldrajz Akadémiai Kiadó, Budapest pp tétel A település és a településhálózat fogalma. A települések osztályozása

3 A településföldrajz tárgya Alexader von Humboldt ( ) Carl Ritter ( ) Friedrich Ratzel ( ) A települések kialakulásával, térbeli elhelyezkedésével és a közöttük kialakuló tér- kapcsolatokkal, a települések belső szerkezetével, társadalmi és gazdasági mozgásje- lenségeivel a társadalomföldrajz egyik önálló szakága a településföldrajz foglalkozik. Két nagy részterülete a városföldrajz és a faluföldrajz. A településföldrajz kialakulása a 19. század második felére nyúlik vissza, amikor két nagy német geográfus A. Humboldt és C. Ritter munkásságának hatására megjelenik az addig egységes földrajztudomány (geográfia) belső differenciálódása. A társadalomföldrajz korai képviselői, kiváltképp F. Ratzel, már behatóan foglalkoztak az emberi településtér (oikumene) vizsgálata kapcsán a különböző lakóhely típusokkal, a környezetnek a települések méretére és építészeti jellegére gyakorolt hatásával, a települések nagyság és funkciók szerinti megoszlásával egy-egy régión belül. Ennek ellenére modern és szisztematikus településföldrajzi kutatásokról csak a 20. század elejétől kezdve beszélhetünk.

4 Walter Christaller ( ) August Lösch ( ) A településföldrajz képviselői kezdetben a települések abszolút és relatív fekvését, a földrajzi fekvésből származó előnyök és hátrányok körét, a települések természeti tájhoz fűződő kapcsolatát vizsgálták. Ugyancsak sokakat vonzott a településnevek vizsgálata, amellyel a települések eredetére ill. keletkezésének körülményeire próbáltak következtetni. A földrajz tudományán belül megerősödött a települések alaprajzával és belső szerkezetével, az épületállomány különböző jegyeivel (magasság, forma stb.) foglalkozó ún. településmorfológiai irányzat. Különösen sokat merített a geográfia a városszociológia, azon belül az ún. szociálökológia elméleti és módszertani tapasz- talataiból. Egy másik irányzatot a települések alá- és fölérendeltségi viszonyait, az egyes településeknek a településhálózaton belül betöltött szerepét vizsgáló központi hely, ill. a településhierarchia kutatások jelentették. Ez különösen két német kutató W. Christaller és A. Lösch két világháború közötti munkásságában csúcsosodott ki.

5 A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 1. Települések képezik az ember életének, társadalmi-, gazdasági tevékenységének legfőbb színterét, fizikai kereteit. Település: az ember által ideiglenesen vagy állandóan lakott hely, amely lakó- és gazdasági célú épületekből, valamint a hozzájuk tartozó egyéb építményekből (pl. utak, hidak, közterek) áll. A település kiszolgálója lakóinak fizikai és szellemi igényeit, lenyomata és hordozója a közösség múltjának és jelenének, tükrözője a társadalmi-gazdasági berendezkedésnek és a helyi társadalom kultúrájának. Az emberek lakó- és munkahelyeinek térbeli egysége (Mendöl T.). Az emberek lakó- és munkahelyeinek, továbbá rekreációs létesítményeinek funkcionális együttese (Beluszky P.). A társadalmi-gazdasági tér sűrűsödési góca; a földrajzi környezet, a társadalmi és a gazdasági szféra, valamint az infrastruktúra alrendszereiből, azok kölcsönhatására létrejött rendszer (tetraéder modell – Tóth J.). A település tetraéder modellje

6 A településekkel kapcsolatos alapfogalmak 2. A települések fontos sajátossága, hogy szemben a társadalommal és a gazdasággal térbelileg rendkívül tartós képződmények, földrajzi helyük állandó, épületállományuk, külső megjelenésük és belső szerkezetük időben változik, fejlődik, de általában csak igen hosszú idő alatt. A települések eloszlása a térben egyenlőtlen és mindez számos tényező függvénye. Településsűrűség: elsősorban a gazdaság (és a népesség) térbeli eloszlását követi, de a helyi társadalmi-gazdasági viszonyok (pl. birtokviszonyok), a történelmi hagyományok és a településfejlesztési politika hatással vannak rá. A települések a társadalmi-gazdasági munkamegosztás eredményeként egymással szoros kölcsönhatásban fejlődnek, összefüggő rendszerük a településhálózat (településrendszer, településállomány). Településhálózat: egy földrajzi területegység (ország, régió stb.) valamennyi településének összefüggő rendszere. Településhierarchia: a településhálózaton belül az egymástól funkció, nagyság, közigazgatási szerepkör, infrastrukturális fejlettség tekintetében eltérő települések között térbeli kapcsolat, alá- és fölérendeltségi viszony alakul ki.

7 1.Hasznosítás időtartama szerint: állandó és ideiglenes, továbbá állandó jelleggel épült, de az évnek csak egy részében használt települések. 2. Épületek száma szerint: egy vagy néhány épületből álló magányos vagy szórványtelepülések, illetve több egységből álló csoportos települések. 3. Népességszám szerint: az egyes kategóriák kialakítása a természeti-, társadalmi és településhálózati adottságok függvénye! 4. Közigazgatási besorolás szerint: községek és városok. De mitől város egy település? (Számos országban együtt használt két megközelítés.) Statisztikai városfogalom: népességszámhoz kötött városi jogállás (mennyiségi) Funkcionális városfogalom: településhálózatban betöltött szerephez kötött városi jogállás (minőségi) Város: nagyobb népességű, központi funkciókkal rendelkező település, sűrűbb beépítéssel és magasabb népsűrűséggel jellemezhető, munkahelyeinek többsége az iparban és a szolgáltatások területén. „De facto”, „De jure” városok Községek és városok közigazgatási besorolás szerinti differenciálódása. Települések osztályozása 1.

8 Óriásváros 10 millió fő felett Világváros 1 – 10 millió fő Regionális nagyváros 500 ezer – 1 millió fő Nagyváros 100 – 500 ezer fő Középváros 20 – 100 ezer fő Kisváros 10 – 20 ezer fő Óriásfalu 5 – 10 ezer fő Nagyfalu 2 – 5 ezer fő Kisfalu 500 – 2 ezer fő Aprófalu 200 – 500 fő Törpefalu 200 fő alatt Forrás: Kovács Z A települések népességszám szerinti osztályozása Települések osztályozása 2.

9 A városi jogállás népességszámhoz kötött határa a Föld néhány államában Svédország200Ausztria5000 Ausztrália1000India5000 Kolumbia1500Szlovákia5000 Csehország2000Szudán5000 Etiópia2000Görögország10000 Kuba2000Malajzia10000 Németország2000Portugália10000 Vietnam2000Svájc10000 Mexikó2500Szíria20000 USA2500Japán50000 Forrás: Kovács Z Települések osztályozása 3.

10 5. Településhálózaton belül betöltött szerepkör szerint: több-kevesebb központi funkcióval rendelkező települések (vonzáskörzet), illetve központi funkciókkal nem rendelkező települések (helyi népesség részleges ellátása). Ez alapján jelölhető ki egy település településhierarchiában elfoglalt helye! 6. Gazdasági jelleg szerint: mezőgazdasági, ipari, szolgáltató (pl. oktatás, egészségügy, idegenforgalom, közlekedés) települések, alvótelepülések. Általában különféle tevékenységek keveredése a jellemző. 7. Alaprajz szerint: ősibb, szabálytalan és fiatalabb, szabályos alaprajzú települések, továbbá kombinált, vegyes településszerkezet (a városoké – méretükből adódóan is – általában bonyolultabb, összetettebb). 8. Földrajzi fekvés szerint: hegy-, domb- és síkvidéki települések (földrajzi fekvés hatása például az alaprajzra vagy a település gazdasági jellegére). Települések osztályozása 4.

11 Összefoglalás  A településföldrajz tárgya  A településekkel kapcsolatos alapfogalmak (település, településsűrűség, településhálózat, településhierarchia)  A települések osztályozása (hasznosítás időtartama-, épületek száma-, népességszám-, közigazgatási besorolás-, településhálózaton belül betöltött szerepkör-, gazdasági jelleg-, alaprajz- és földrajzi fekvés szerint)

12 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések