Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Kiss Péter Pál Oktató: Prof. Dr. Süli-Zakar István.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Kiss Péter Pál Oktató: Prof. Dr. Süli-Zakar István."— Előadás másolata:

1 Készítette: Kiss Péter Pál Oktató: Prof. Dr. Süli-Zakar István

2 Tartalomjegyzék:

3 Előzmények Magyarországon Államszocialista időszak: TSZ-esítés(1960) Fokozatosság elvét betartva szervezték az embereket a TSZ-be. Ennek hatására rohamosan nőtt a TSZ tagok száma, ami 1961- re elérte a 1,1 millió főt. Háztáji a szocializmus alapjainak lerakása a föld kollektivizálása nélkül nem lehetséges. OTK(Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció,1971): Egy merev településhálózat ki-alakítását szorgalmazta, ahol az erős hierarchiához kapcsolódtak a települések funkciói, amit az állam kívánt megteremteni. Megalkottak a koncepció részeként a hat tervezési-gazdasági körzetet (Észak- Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak- Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld)

4 Rendszerváltás időszaka: 90-es évek eleje: Területi különbségek kiéleződése:  Keleti piacok elvesztése a mezőgazdaságban szintén megingatta a korábbi szervezeti és termelési rendszert.  Az ország nyugati térségei gyorsabban tudtak alkalmazkodni a változásokhoz, mivel ezekben a régiókban már a kilencvenes évek elején lezajlott a privatizáció. Több kormányzati program került kidolgozásra és alkalmazásra az ország: Keleti (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1991) Északkeleti (Borsod-Abaúj-Zemplén 1992, Nógrád 1992, Heves 1992) térségei problémáinak kezelésére Alföldi megyék (Békés 1993, Hajdú-Bihar 1993, Jász- Nagykun-Szolnok 1994) infrastrukturális és szociális feszültségeinek enyhítésére. Miniszterek: Keresztes K. Sándor(1990.IX. 15.-1993. II. 22.), Gyurkó János(1993. II. 23.-1994. VII. 15.)

5

6

7

8 Közigazgatás átszervezése:

9 1996. évi XXI. törvény Leteszi az új magyar területi politika alapjait, Ezzel megkezdődik az átmenet második szakasza. A törvény meghatározza a területfejlesztés célját, miszerint az ország mindegyik térségének biztosítani kell a szociális piacgazdaság kiépítését, a fenntartható fejlődés feltételeit, az innovációk térbeli terjedését, a főváros és vidék közötti különbségek mérséklését, a térszerkezet harmonikus fejlődését, s a térségi identitás megtartását és erősítését. A törvény felállítja a területfejlesztés egységes intézményrendszerét. Országos, regionális, megyei és kistérségi szinten definiálja a feladatokat, kijelöli a területfejlesztés döntéshozó szerveit, s egyben megnevezi a döntésben részt vevőszereplőket (önkormányzatok, kistérségek, kormányzati képviselet, gazdasági szféra, munkavállalói képviselet). A törvény a területfejlesztés eszközeit (Területfejlesztési Alap, majd Célelőirányzat, később Vidékfejlesztési Célelőirányzat), sőt annak forrásait is meghatározza, később külön jogszabályban intézkedik a területi egységek közötti elosztás elveiről.

10 Több szegmens,forrás: Kormányzati felzárkóztató programok. Nagy jelentőségűnek kell tekinteni az 1992- től megjelenő, majd lényegében 1995-tel évente változó ütemű Európai Uniós forrást mobilizáló Területfejlesztési PHARE programok PHARE(Poland - Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy)

11 PHARE-hozadéka: Boros Imre (program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter ) Ezek a támogatások jelentősen hozzájárultak a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének kialakításához Megkezdődött a piacgazdaság regionális politikájának és működési modelljeinek tanulása aminek eredményei megfigyelhetők voltak a kistérségi együttműködések élénkülésében (1992-1994), a szerkezetátalakítást szolgáló integrált finanszírozási rendszer kidolgozásában (1995),a regionális szintű tervezés és fejlesztés kialakításában (1996), a régiók fejlettségbeli különbségeinek mérséklésében. (1997) Az országhatár menti együttműködések új fejlesztési kereteit nyújtó programok (1995-1999) döntően az osztrák-magyar határszakaszra koncentráltak, de érintették a szlovén, a szlovák és kisebb mértékben a román-magyar határ-régiókat is, a területfejlesztés eddig ismeretlen dimenzióit nyitották meg a térségek előtt.

12 PHARE támogatások megoszlása szektoronként:

13 http://www.vati.hu/

14 Külföldi nagyberuházások Opel – Szentgotthárd: (Az Opel szentgotthárdi gyárát a General Motors alapította 1990 -ben. A gyár termékpalettáján 1992 óta szerepelnek személyautókhoz készülő középkategóriás benzinmotorok, melyeknek gyárunk kizárólagos gyártója az Opel európai gyárai számára) Suzuki – Esztergom 1991 Megalakul a Magyar Suzuki Rt. A tulajdonosok a Suzuki Motor Corporation, az Itochu, IFC és az Autókonszern.-Az esztergomi Suzuki gyár egy 350 000 négyzetméteres területen létesült, melyből a csarnokok 33 000 négyzetmétert foglalnak el. Audi – Győr :1993-ban alapították meg 100 millió euró törzstőkével IBM – Székesfehérvár(1997)

15 SAPARD program Support for Pre-Accession measures for Agriculture and Rural Development. Európai Unióhoz csatlakozni kívánó 10 közép- és kelet-európai országban a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén kezdeményezett, a csatlakozást előkészítő intézkedések közösségi támogatása a felkészülési időszakban. A forrásokat az Unió az egy főre eső GDP, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, a mezőgazdasági terület nagysága és a területi sajátosságok alapján osztotta el. A támogatáshoz az országoknak közel 25 százalékos önrészt kellett biztosítaniuk a program működtetéséhez. Bulgária 52 124 000 euró, Cseh köztársaság 22 063 000 euró, Észtország 12 137 000 euró, Magyarország 38 054 000euró, Litvánia 29 829 000 euró, Lettország 21 848 000 euró, Lengyelország 168 683 000 euró, Románia 150 636 000 euró, Szlovénia 6 337 000 euró, Szlovákia 18 289 000 euró,

16 Működési rendszere: agrárgazdaságok beruházásai, mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és marketingje, szakképzés fejlesztése, mezőgazdasági termelési módszerek a környezetvédelem és a vidéki környezet megőrzése érdekében, termelői csoportok létrehozása, vidékfejlesztési intézkedések, gazdasági tevékenység diverzifikálása, alternatív jövedelemszerző tevékenységek fejlesztése, falufejlesztés- és megújítás, a vidék tárgyi- és szellemi örökségének védelme és megőrzése, vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása.

17 100 legnagyobb projekt térbeli eloszlása:

18 Település részesedése a támogatásból

19 Források: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_AVF6/c h01s04.html http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_AVF6/c h01s04.html A régiók az elmúlt 20 év területi politikájában :Rechnitzer János MIHÁLYI PÉTER: A MAGYAR PRIVATIZÁCIÓ ENCIKLOPÉDIÁJA http://www.vati.hu/ Természeti környezet,népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. Főszerkesztő: Kollega Tarsoly István:

20


Letölteni ppt "Készítette: Kiss Péter Pál Oktató: Prof. Dr. Süli-Zakar István."

Hasonló előadás


Google Hirdetések