Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 ADATOK ÉS EVIDENCIA EGY TÖRTÉNETI PRAGMATIKAI KUTATÁSBAN Nagy Katalin MTA-DE-PTE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Pécs, 2007. 11. 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 ADATOK ÉS EVIDENCIA EGY TÖRTÉNETI PRAGMATIKAI KUTATÁSBAN Nagy Katalin MTA-DE-PTE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Pécs, 2007. 11. 16."— Előadás másolata:

1 1 ADATOK ÉS EVIDENCIA EGY TÖRTÉNETI PRAGMATIKAI KUTATÁSBAN Nagy Katalin MTA-DE-PTE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Pécs,

2 2 TÖRTÉNETI PRAGMATIKA Kinyerhetőek-e olyan információk a történeti dokumentumokból, amilyenekre a történeti pragmatikának szüksége van? A nyelvi változás alapja nem kognitív vagy szociális. → az absztrakt rendszert vizsgáljuk Az, hogy a nyelv képes változni szociális/külső motivációk hiányában is, empirikusan nem igazolható. → a megnyilatkozásokat vizsgáljuk A történeti pragmatikai hipotézisek empirikusan nem alátámaszthatóak. → csak írott forrásokra mint megközelítő evidenciára támaszkodhatunk (Jacobs – Jucker 1995)  az uniformitás elve

3 3 EGY ESETTANULMÁNY A katalán befejezett múlt vaig (vàreig) vas (vares) va + főnévi igenév vam (vàrem/vem) (kk. anam) vau (vàreu/veu) (kk. anats) van (varen) Szinkrón adatok megfigyelése → hogyan lett a ’menni’ jelentésű igéből a múlt idő segédigéje?

4 4 KORPUSZHASZNÁLAT empirikus adataival támogatja az intuíciót empirikus adataival támogatja az intuíciót magasabb fokú objektivitás magasabb fokú objektivitás mérhetőség, statisztikai evidencia mérhetőség, statisztikai evidencia folyamatos inspiráció folyamatos inspiráció  reprezentativitás  kognitív folyamatok, szubjektivitás  számítógépes korpusz: kontextus hiánya  többszörös indirektség  rekonstrukció, tipológiai evidencia, jelenlegi nyelvből nyert bizonyítékok  rekonstrukció, tipológiai evidencia, jelenlegi nyelvből nyert bizonyítékok

5 5 MÁS NYELVEKBŐL NYERT ADATOK Vö.:sp. „ir (a) ‘menni’ + főnévi igenév” fr. „aller ‘menni’ + főnévi igenév”, stb. Középkor: közös gyökerek → mozgás egy adott céllal → a cselekvés szándéka → az alany aktív részvétele → dinamizmus és életszerűség → kontextus: elsősorban csatajelenetek, nagy érzelmi töltetű jelenetek Miért tér el a katalán szerkezet változása más nyelvek hasonló szerkezeteinek változásától?

6 6 PÉLDÁK (1) Con los alvores mio Cid ferir-los va. támadni megy támadni megy ’Hajnalban Cid megtámadja/ta őket.’ (Cid 1137) (2) vengren-li bé X cavalers justats e anaren-lo ferir mentek támadni mentek támadni ’odajött hozzá 10 lovag és megtámadták’ (Desc 43, 28) (3) va ferir entre.ls serraÿns molt ardidament megy támadni megy támadni ‘nagyon hevesen rátámad/t a szaracénokra’ (Desc 144, 7–9)

7 7 SZÓBELISÉG Szövegek:Bernat Desclot krónikája (1283–88) Ramón Muntaner krónikája (1325) Jacobs – Jucker (1995): pragmatika ↔ történeti nyelvészet? Fischer (2007): időben visszafelé haladva: írott és beszélt nyelv egyre szorosabb viszonya műfaj helyett nyelvi mutatók standardizáció időpontja

8 8 ELMÉLETI KERET Történeti pragmatika és grammatikalizáció-elmélet: „a ma szintaxisa a tegnap pragmatikája” A nyelvhasználat dinamikája a nyelvi változás előmozdítója. A jelentésváltozás múltbeli interpretációs folyamatot tükröz. A jelentésváltozások minden nyelvben hasonló kognitív ösvények mentén zajlanak. partikuláris társalgási implikatúra > általánosított TI > > konvencionális I > kódolt jelentés

9 9 ELMÉLETI KERET Grice, Levinson (2000) heurisztikái: I: az egyszerű megfogalmazás sztereotipikus szituációra utal. Q: amit nem mondunk, az nincs. M: a különös megfogalmazás különös szituációra utal. Kérdés: A grammatikalizáció legfőbb mechanizmusai: kognitív? diskurzushoz köthető? folyamatok. Az absztrakt jelentések általános következtetési mintázatok mentén alakulnak ki. Predikció: jövő idő (Bybee 2000): ‘mozgás ösvény’: mozgás egy cél felé > szándék > jövő ‘akarat ösvény’: akarat, vágy > szándék > jövő

10 10 ELMÉLETFÜGGŐSÉG az adatok elméletfüggőek az elméleti keret kérdéseket és predikciókat is szolgáltat az elmélet által leírt tendenciák félrevezethetnek az elmélet is módosulhat egy kutatás fényében adatok funkciói: indukció, igazolás, argumentáció (Lehmann 2004)

11 11 AZ ADATOK történeti dokumentumok, metalingvisztikai evidencia, szinkrón nyelvből nyert érvek, rekonstruált adatok, tipológiai adatok érzékenység a teljes nyelvállapotra → funkcionálisan és formailag hasonló elemek vizsgálata (Fischer 2004, 2007) + az elméletből eredő adatok (l. Heine)

12 12 ADATOK szinkrón + történeti adatok (a katalán „anar + FI”, + spanyol, francia, provanszál, stb.) szinkrón + történeti adatok (a katalán „anar + FI”, + spanyol, francia, provanszál, stb.) morfológiai tények, kontextus, funkciók morfológiai tények, kontextus, funkciók következtetett adatok (közös gyökerek) következtetett adatok (közös gyökerek) metalingvisztikai adatok (16. századi francia és katalán nyelvtanírók) metalingvisztikai adatok (16. századi francia és katalán nyelvtanírók)

13 13 AZ ADATOK INDIREKTSÉGE korábbi nyelvállapotokról csak indirekt evidencia (szerkesztői módosítások, számítógépes korpuszok) korábbi nyelvállapotokról csak indirekt evidencia (szerkesztői módosítások, számítógépes korpuszok) a legalapvetőbb adat azonosítása is absztrakciót feltételez a legalapvetőbb adat azonosítása is absztrakciót feltételez a vizsgálódó és a vizsgálat tárgya között ott áll az elmélet, nem az evidencia számít, hanem az érvelés a vizsgálódó és a vizsgálat tárgya között ott áll az elmélet, nem az evidencia számít, hanem az érvelés A nyelvtörténet mítosz: a forrásokat értelmezzük, az adatokban „hinnünk kell”. (Lass 1997)

14 14 MÓDSZEREK összehasonlítás, kontextusok vizsgálata, kommunikatív funkciók kikövetkeztetése kiindulópont: jelen idejű segédigés formák, a történeti jelen értelmezési mechanizmusa  A katalán múlt a történeti jelenből vezethető le, ennek értelmezési mechanizmusával összefüggő, kiugró pragmatikai következtetésekkel magyarázható.

15 15 ÚJABB ADATOK BEVONÁSA + gyakorisági vizsgálatok, kontextusok részletesebb vizsgálata + morfológiai tényezők alaposabb vizsgálata: a segédigék igeidejének váltakozását érintő vizsgálatok  A jelen idejű segédigés alakok a grammatikalizáció előrehaladottabb állapotát mutatják.  A legkorábbi előfordulásokban a segédige befejezett múltban áll. → Miért áll jelenben a segédige a jelenlegi paradigmában? → Hogyan tett szert a szerkezet múlt idő jelentésre? + egyéb, formailag és funkcióban hasonló katalán perifrázisok vizsgálata (voler ‘akar’ + FI, pensar de ‘gondol’ + FI)

16 16 A KONTEXTUS A beszélői szándék rejtve marad, a nyelvhasználók a kontextusra vannak utalva. A kontextusok vizsgálata rávilágíthat, hogyan zajlott le a jelentésváltozás. sikeresen kikövetkeztetett implikatúrák, jelenlegi jelentés → helyezkedjünk a hallgató szerepébe, uniformitás elve

17 17 (4) e llur pare era bon d’armes, e volc ésser a la batalla de Corralí contra lo rei Carles, e en aquella morí. (Munt 5, 17-9) ’az apja ott akart lenni Károly király Corralí ellen vívott csatájában, és ott meghalt’  akarta és meg is tette (5) E els turcs e els turcoples qui veeren que a de veres se feia, pensaren de brocar e de ferir en ells. E la batalla fo molt forts. (Munt 108, 12-4) ’A törökök és a turkopolok, akik látták, hogy komoly a helyzet, arra gondoltak, hogy lerohanják és megtámadják őket. És a csata igen kemény volt.’  gondolták és meg is tették

18 18  az “anar + FI" grammatikalizációjában kell lennie egy fázisnak, amikor a ‘szándék’ jelentés kiugró + az implikatúrák konvencionalizálódási folyamatának részletesebb vizsgálata, törölhetőségi teszt  nem implikatúra, a ‘szándék, akarat’ jelentéskomponens a lexéma jelentésén belül válik kiugróvá mozgás egy adott cselekvés céljával → a cselekvés előrevetítése → hangsúly a cselekvésen → jelen idejű segédige → JÖVŐ → múlt idejű segédige → a cselekvés megtörténte valószínű → → MÚLT (katalán)

19 19 EREDMÉNYEK Az implikatúrák kettős módon terelhetik egy adott irányba a jelentésváltozást: új tartalomként beépülhetnek a kódolt jelentésbe új tartalomként beépülhetnek a kódolt jelentésbe + elősegíthetik, hogy egy már meglévő jelentéselem kiugróvá váljon egy lexéma fogalmi szerkezetében + elősegíthetik, hogy egy már meglévő jelentéselem kiugróvá váljon egy lexéma fogalmi szerkezetében A morfológiai adatok támogatják a jelen elemzést. Kiindulópont: múlt idejű segédigés alakok (Juge 2006).

20 20 A MISZTIKUS TÉNYEZŐ „A metafora a valóság természetének megsejtése.” A metafora heurisztikák, kreatív ötletek kiindulópontja lehet, a metanyelv kialakításában is szerepe van. (Lass 1997) „a nyelv mint élő lény”  (Milroy 2003) Milyen adatokat vonjunk be az elemzésbe?  részleges bázis, deduktív rendszer helyett plauzibilis érveléssel írható le

21 21ÉRVELÉS „A valószínű valószínűleg megtörtént, a valószínűtlen valószínűleg nem.” „A valószínű valószínűleg megtörtént, a valószínűtlen valószínűleg nem.” A deduktív rendszer irreleváns a nyelvtörténetben, nincsenek törvények, csak tendenciák, valószínűségi érvek. A deduktív rendszer irreleváns a nyelvtörténetben, nincsenek törvények, csak tendenciák, valószínűségi érvek. A történeti érvek hálózatot alkotnak, az eltérő premisszákból levont következtetések konvergálnak. A történeti érvek hálózatot alkotnak, az eltérő premisszákból levont következtetések konvergálnak. Legyen-e deduktív a hipotézisek ellenőrzése? Legyen-e deduktív a hipotézisek ellenőrzése?Magyarázat: a körülmények hosszas felsorolása, nem fér bele egy hipotetikus-deduktív rendszerbe. A nyelvi változás elmélete nem lehet prediktív. a körülmények hosszas felsorolása, nem fér bele egy hipotetikus-deduktív rendszerbe. A nyelvi változás elmélete nem lehet prediktív. egy jelenség leírása egy általánosabb jelenség példájaként; a tények tágabb összefüggésbe helyezése; rendezett ismeret, több tény összefüggésének felismerése. A grammatikalizáció-elmélet rendelkezik prediktív erővel. (Heine 2001) egy jelenség leírása egy általánosabb jelenség példájaként; a tények tágabb összefüggésbe helyezése; rendezett ismeret, több tény összefüggésének felismerése. A grammatikalizáció-elmélet rendelkezik prediktív erővel. (Heine 2001)

22 22 KONKLÚZIÓ a vizsgálat konkrét tárgyára („anar + FI” grammatikalizációja) a vizsgálat konkrét tárgyára („anar + FI” grammatikalizációja) és az elméletre vonatkozó eredmények (implikatúrák szerepe a jelentésváltozásban) és az elméletre vonatkozó eredmények (implikatúrák szerepe a jelentésváltozásban) → módszertan: a diskurzusra és a kognitív folyamatokra támaszkodó elemzések ötvözése → a történeti pragmatika adatproblémáján segíthet a jelenlegi nyelvhasználat vizsgálata is A történeti pragmatika különösen érzékeny az adatkérdésre. A történeti pragmatika különösen érzékeny az adatkérdésre. Több irányból érkező adatok, több szempont ötvözése. Több irányból érkező adatok, több szempont ötvözése. Különböző nyelvi szintek (nyelvtan és pragmatika) adatainak koherens magyarázata. Különböző nyelvi szintek (nyelvtan és pragmatika) adatainak koherens magyarázata. Az elmélet módosításának lehetősége. Az elmélet módosításának lehetősége.

23 23 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Bibliográfia Bybee, Joan L. 2001: Mechanisms of Change in Grammaticization: The Role of Frequency. In: Joseph, B. D. – Janda, R. D. The Handbook of Historical Linguistics. Blackwell, Oxford. 602–23. Bybee, Joan L. 2002: Cognitive processes in grammaticalization. In: Tomasello (ed.): The New Psychology of Language. Vol. II. Lawrence Erlbaum Associates. New Jersey. Detges, Ulrich 2004: How cognitive is grammaticalization? The history of the Catalan perfet perifràstic. In: O. Fischer – M. Norde – H. Perridon (eds.) Up and down the cline – The Nature of Grammaticalization. John Benjamins. Amsterdam/Philadelphia. 211–27. Fischer, Olga 2004: What counts as evidence in historical linguistics? Studies in Language 28/3. 710–40. Fischer, Olga 2007: Morphosyntactic Change. Functional and Formal Perspectives. Oxford University Press. Fortson, Benjamin 2001: An approach to semantic change. In: Joseph, B. D. – Janda, R. D. The Handbook of Historical Linguistics. Blackwell, Oxford. 648–66. Heine, Bernd 2001: Grammaticalization. In: Joseph, B. D. – Janda, R. D. The Handbook of Historical Linguistics. Blackwell, Oxford. 575–601.

24 24 Hopper, Paul J. – Traugott, Elizabeth Closs 1993: Grammaticalization. Cambridge University Press. Cambridge. Jacobs, Andreas – Jucker, Andreas H. 1995: The Historical Perspective in Pragmatics. In: Jucker, A. H. (ed.). Historical Pragmatics. Benjamins, Amsterdam–Philadelphia. 3–27. Jucker, Andreas H. 1994: The feasibility of historical pragmatics. Journal of Pragmatics –5. Juge, Matthew L. 2006: Morphological factors in the grammaticalization of the Catalan „go” past. Diachronica 23/2. 313–39. Kearns, Kate 2002: Implicature and Language Change. In: Verschueren, Jef – Jan-Ola Östman – Jan Blommaert – Chris Bulcaen (eds.): Handbook of Pragmatics. Lass, Roger 1997: Historical linguistics and language change. Cambridge Studies in Linguistics 81. Cambridge. Lehmann, Christian 2004: Data in linguistics. The Linguistic Review 21/ –210. Levinson, Stephen C. 2000: Presumptive Meanings: The Theory of Generalized Conversational Implicature. MIT. Cambridge. Milroy, James 2003: On the Discourse of Historical Linguistics: Language-Internal Explanation and Language Ideologies. Forum for Modern Language Studies 39/ Traugott, Elizabeth Closs 1999: The role of Pragmatics in Semantic Change. In: Verschueren (ed.) Pragmatics in 1998: Selected Papers from the 6th International Pragmatics Conference, vol. II: 93–102. Amberes.


Letölteni ppt "1 ADATOK ÉS EVIDENCIA EGY TÖRTÉNETI PRAGMATIKAI KUTATÁSBAN Nagy Katalin MTA-DE-PTE-SZTE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport Pécs, 2007. 11. 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések